Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-08 / 221. szám
2 1994. december 8., csütörtök BELFOLD-KULFOLD UJ KELET Magyar—kazah alapszerződés Kazah—magyar alapszerződést, kölcsönös beruházásvédelmi és kettős adóztatást kizáró egyezményt írt alá Nurszultan Nazarbajev kazah és Göncz Árpád magyar államfő Budapesten. A hazah delegáció úgy vélte: a két ország gazdaságában az energetikai és az agrárszektorban fejleszthető a leginkább az együttműködés. Hazahsztán nagyobb földterületet bocsátana a bábolnai szakemberek rendelkezésére. Az így előállított mezőgazdasági terményekkel elláthatnák a közép-ázsiai országot és Kína keleti vidékét. # Horn Gyula értékelte az EBEE-<sú<sot Veszélyes precedenst teremthetne, ha Magyarország Moszkva álláspontjától tenné függővé a NATO-csatlakozást. Ezt a miniszterelnök mondta, amikor Kovács László külügyminiszterrel értékelték a hét eleji budapesti EBEÉ-csúcsot. Horn Gyula a NATO-val kapcsolatban aláhúzta: a katonai szervezet szinte valamennyi tagországának vezetőjével tárgyalt, és egybehangzóan elsőként tartják számon hazánkat a csatlakozók névsorában. Az európai integrációról a kormányfő elmondta: tudomásul veszi az EU realitásait, nem vár gyors eredményt. MSZP—MSZOSZ egyezség Együttműködési megállapodást kötött a Magyar Szocialista Párt és az MSZOSZ szocialista—szociáldemokrata platformja. A szerződésben a két szervezet a januári megállapodásban foglalt együttműködési alapelveket erősítette meg. Közös cél, hogy hazánkban folytatódjon a gazdasági-szociális rendszerváltás, társadalmi ellenőrzés mellett folyjon a szociális piacgazdaság kiépítése, s szolgálja az ország modernizációját, teljesítőképességének növelését. A dokumentumot Horn Gyula pártelnök miniszterelnök és Paszternák László, a platform elnöke írta alá. Eszmecsere a Gazdasági Kamarában A vártnál nagyobb az ellenállás a kormány bérkiáramlás-korlátozó törekvéseivel szemben, így valószínűleg szükség lesz kompromisszumokra — hangzott el a Magyar Gazdasági Kamara és a Munkaadói Szövetség által rendezett eszmecserén. A fórumon elméleti közgazdászok megkérdőjelezték, hogy a bérkorlátozás a pénzügyi egyensúly érdemi javulását hozza magával. Érvelésük szerint nincs ugyanis garancia arra, hogy a.csökkenő reálbérek miatt a lakosság a fogyasztását fogja vissza, és nem kezdi meg a megtakarítások felélését. Szajol: azonosították a 29. áldozatot Azonosították a szajoli vasúti tömegszerencsétlenség 29. áldozatát, Miklós Bélát. A tizenhét éves tiszakécskei lakos Budapestről igyekezett haza, ám valamilyen oknál fogva túlment Szolnokon, ahol át kellett volna szállnia. Visszafelé igyekezett azzal a gyorsvonattal, amely Szajolnál kisiklott. Szolnokon még mindig nyolc sérültet ápolnak az intenzív osztályon. Állapotuk csak minimálisan javult, mióta túljutottak a közvetlen életveszélyen. A segítségnyújtás megszervezésére létrehozott tárcaközi bizottság az elhunytak családjainak egyenként félmillió forintot utalt ki. A temetésekre 20 milliót szánnak a tartalékalapból. A romokat tovább takarították. Képünkön a tegnap délutáni helyzetet láthatják. (Fotó: Martyn) Sikeres kampány A Kereszténydemokrata Néppárt megyei szervézéte tegnap délelőtt 10 órától megyei székházuk tanácstermében az önkormányzati választással kapcsolatos kampányértékelő sajtótájékoztatót tartott, amelyen meghívott vendégként részt vettrír. Surján László, a KDNP országos elnöke, valamint dr. Gyulai Gábor, a Nemzeti Erők Szövetségének (KDNP, MDF, FIDESZ, FKgP, VP) közös nyíregyházi polgármesterjelöltjeSurján László elmondta, hogy a KDNP önkormányzati választási kampánya országos viszonylatban is sikeresnek értékelendő, hiszen az MSZP után a keresztény- demokraták állították a legtöbb jelöltet. A választás idejére az ellenzéki pártok által létrehozott Nemzeti Erők Szövetségéről szólva Surján László is abbéli reményének adott hangot, hogy általa megfelelő egyensúly teremtődhet, s .a választásokat követően is szükségesnek tartja a további létét, az ellenzéki erők összefogását. Ez az ország nagyon sok településén megvalósultnak látszik, már e szempontból a megye, Nyíregyháza pedig egyenesen példaértékkel bír. A város polgármesterjelöltjét — dr. Gyulai Gábort — teljes meggyőződéssel, hittel ajánlja a polgármesteri székbe a város polgárainak. Surján László a keddi parlamenti döntésről azt nyilatkozta — egyebek között az adózással összefüggésben -, hogy a gyermekkedvezmény eltörlésével a magyar parlament eddigi legnagyobb tévedését követte el. Ezt követően ismertették a KDNP megyei választást előkészítő kampányeredményét, miszerint a megye 46 településén 11 saját polgármesterjelöltet indítanak, míg 14 településen más pártokkal közös polgármesterjelöltjük szerepel. A képviselőjelöltjeik közül 144 fő a saját, és 159 fő a közös jelölt. (lefler) Vasutassztrájk (Folytatás az 1. oldalról) — Mit mutatott ki eddig a gazdaságos- sági vizsgálat? — A debreceni üzemigazgatóságra küldjük fel az adatokat, ott értékelik ki azokat. Mindenesetre nem tartom elképzelhetőnek, hogy a jelenlegi feltételek mellett lehetőség lenne forgalomszüneteltetésre. Az viszont elképzelhető, hogy a racionalizálás után kevesebb létszámmal oldjuk meg a feladatokat. —Ha leépítésre kerül sor, milyen állománycsoportokat fog érinteni? — Ha arra kerül sor, akkor legfeljebb a forgalmi és a kereskedelmi dolgozókat érintheti. — Beszélnek részletes vonalmegszüntetésről is. — Most is van olyan vonat, például amelyik Ágerdőmajor irányába megy, amiről Ecseden két kocsit lekapcsolnak, és onnan küldik vissza hozzánk. Ilyen módon oldjuk meg a problémát, mert nincs az a közút amelyik ezt a forgalmat át tudná venni. A lakosság számára nélkülözSzerdán végleg eldőlt, a vasutasok figyelmeztetésképpen csütörtökön reggel 5 és 7 óra között munkabeszüntetést tartanak. Az inflációkövető bérek mellett a sztrájkolok el szeretnék érni. hogy a kormány vonja vissza a vonalmegszüntetésre, -szüneteltetésre tett intézkedéseit, valamint a kollektív szerződés Vívmányait őrizzék meg hosszú távon. Mire ezeket a sorokat olvassák, már vége lesz a sínek fölött lebegő csöndnek. Az üggyel kapcsolatban megkerestünk már szakszervezeti vezetőt, állomásfőnököt, nyilatkozott a miniszter, a miniszterelnök, most pedig egyszerű vasutasoknak tettünk fel két kérdést. Szükséges-e ön szerint a munkabeszüntetés? Melyik pontot tartja legfontosabbnak a három közül? Úgymint bér, vonalmegszüntetés és kollektív szerződés. Á televízió egyik műsorában múlt héten már lement egy hasonló körkérdés, és ott a megkérdezett vasutasok szinte egyöntetűen a sztrájk ellen foglaltak állást. Most ez éppen ellenkezőképpen történt, és mivel a látszatát is szeretném elkerülni annak, hogy a közvélemény manipulálására törekednénk, kijelentem, hogy nem válogattam. Egyszerűen csak olyan emberekbe botlottam, akik szükségesnek, de legalábbis megengedhetőnek tartják a munkabeszüntetést, a tévé riportere pedig valószínűleg pontosan ellenkezőképpen járt. Nem befolyásolni, hanem tájékoztatni szeretnénk olvasóinkat. Oláh Lajos kocsirendező: — Én bízom benne, hogy megegyeznek, de ha nem akkor szükség van a sztrájkra. Ami az elbocsátásokat illeti, nem nagyon vagyok érinthetetlen a vasút! Azt mondják, veszteségesek vagyunk. Ez igaz, de ha egy vonat tele megy fel Pestre és üresen jön vissza, akkor is vissza kell hozni. Ha hoznának egy olyan rendeletet, hogy 50 vagy 100 kilométer a határ a közúti szállításra, akkor lenne elegendő teherforgalmunk, hogy a személyszállításból eredő hiányt kitermelje. De ezt sajnos nem fogják kimondani. — Ón szerint szükséges a sztrájk? — Én remélem, hogy megegyezés születik, és nem kerül sor munkabeszüntetésre. Folynak az egyeztetések még arra nézve is, hogy sztrájk idején milyen szükséges és elégséges szolgáltatásokat biztosítana a MÁV. Gondolok itt például fűtésre, világításra. — Ha mégsem lesz megegyezés, akkor csütörtökön reggel öt órakor megállnak a vonatok a nyílt pályán, és ott fognak vesztegelni két órát? — Nem, ez másképp lesz. Két lehetőség van. Vagy el sem indulnak, vagy bemennek a szerelvények a következő állomásra. ve, mert csak egy évem van a nyugdíjig. Egyébként mind a három pontot egyformán fontosnak tartom. A mellékvonal-megszüntetés elképzelhetetlen, mivel azok táplálják a fővonalakat, és ez a lépés katasztrófa lenne a szatmári rész számára. Pappné Végh Erzsébet pénztáros-jegykiadó: — Nagyon kell a sztrájk. Kihasználtak a vonalak, mégis meg akarják szüntetni őket. Ha pedig megszűnnek, elbocsátások is lesznek. így, negyven éven felül, nem tudnék sehová elhelyezkedni. A pénztárba két éve kerültem létszámleépítés miatt, a raktárból. A bérünk is alacsony, de én leginkább azt tartom fontosnak, hogy a vonalakat ne szüntessék meg! Szabó János kocsirendező: — Annyiban reális lenne a sztrájk, hogy az emelkedő árakat egy két-háromezer forintos növeléssel követni kell. Ha ezt teljesítik, felesleges a munkabeszüntetés. A vonalmegszüntetésekről az a véleményem, hogy először mérjék fel normálisan, utána kell róla beszélni. Elsősorban a vonalmegszüntetések és a bérek miatt sztrájkolnék. A kollektív szerződést nem is nagyon olvastam, de az úgysem rajtam múlik. A munka- beszüntetésre azért van szükség, hogy sürgesse a kormányt a döntésben. Dienes Jánosné, vécésnéni a mátészalkai állomáson: — Egyetértek velük. Nincs ünnepnapjuk, vasárnapjuk, és még a béremelést sem adják meg nekik?! A sztrájk talán rádöbbenti az országot, hogy van még, aki fel mer lépni az igazáért. Vasutas voltam 33 évig, én aztán tudom, milyen kemény munka ez. Ha nem kapnak emelést, akkor kell a sztrájk. Műszaki hiba? A múlt pénteki szajoli vasúti katasztrófa — melynek nyíregyházi áldozatai is voltak — okainak vizsgálata, helyszíni rekonstrukciója megtörtént. A szakértők úgy nyilatkoztak, hogy a mozdony vágta át — magyarul átállította — a váltót, ezért aztán a 110 kilométer/órás sebességgel haladó vonat a kitérő vágányon rohant át. Itt már csak 40-nel lehetett volna menni, így a kisiklás törvény- szerű volt. Tíz perccel a vonat indulása előtt tolattak, szabálytalanul végezték ezt el, így tulajdonképpen emberi mulasztás okozta a balesetet. Le kellett volna ellenőrizni a váltót, s akkor elkerülhető lett volna a tömeghalál. A közvélemény most megosztott felelősségről, műszaki hibáról beszél. A mozdony a hibás — gondolják sokan —, amiért átvágta a váltót. Akik ezt vallják, tévednek. A mozdony a tőle elvárható módon viselkedett. Úgy vágta át a váltót, ahogy ilyen állásban, ilyen sebesség mellett bármelyik vontató megtette volna. A 40 kilométer/órás sebességre méretezett sínszakasz is úgy ment tönkre, ahogy a 110 km-es sebességnél ez várható volt. Ha nem így lett volna, felesleges óvatosság lenne a sebességkorlátozás a kitérőknél. A szajoli példa azt bizonyította, hogy a fizikát nem lehet megerőszakolni, mert a természeti törvények felettünk állnak. Az emberek kötelessége, hogy a fizikai törvények figyelembevételével tervezze, irányítsa, ellenőrizze életünket. Ha ezt nem teszi, ha ettől eltér, felelőssége egyértelmű. Ezt nevezik olyankor emberi mulasztásnak, amit nem lehet műszaki hibára hivatkozva meg nem történtté tenni. A hibák mögött mindig valamilyen emberi mulasztás áll, amit baj esetén igyekszünk szépíteni. A mozdonyvezető szabad jelzést, egyenes pályaszakaszt érzékelt, mert valakik elmulasztottak meggyőződni arról, hogy a jelzések összhangban vannak-e a valósággal. Márpedig a jelző — épp a szabálytalan tolatás miatt — csak így, tehát a tőle elvárható módon viselkedett. Akkor pedig mi értelme van műszaki hibával etetni a közvéleményt? Z.TA— Vélemények FIDESZ-vélemény a költségvetésről Vasárnap délután sajtótájékoztatót tartott a FIDESZ az önkormányzati választások finiséről. És ha már találkozott Orbán Viktor pártelnök és Módi László megyénk országgyűlési képviselője a sajtóval, akkor megfogalmazták véleményüket a jövő évi költségvetésről, melynek vitája a napokban folyik a parlamentben. — Amikor bekapcsolom a rádiót, mindenféle jó híreket hallok a költségvetéssel kapcsolatban, szombaton például azt mondták be, hogy rohamosan csökken a munkanélküliség Magyarországon - fejtegette ironikusan Orbán Viktor, majd így folytatta: - A valóság azonban már ma nem ez, és az a valóság, amit januártól élni fogunk, sokkal sötétebb ennél. Az a költségvetési politika, ami kiolvasható a számokból nagy megpróbáltatások elé állítja az embereket 1995-ben. Mi már többször elmondtuk, hogy nem szabad a gazdaság- politikai stratégia megtervezését a pénzügyminiszterre bízni. Nem vitatjuk Békési úr fölkészültségét, de egy pénzügyminiszter szemlélete alkalmatlan erre. A pénzügyminiszter olyan, mint egy jó főkönyvelő, csak a bevételt és a kiadást látja. Ezen a szemüvegen keresztül egy ország számára gazdaságpolitikai jövőképet felvázolni nem lehet. Elemi szükség van arra, hogy gazdasági csúcsminisztérium jöjjön létre Magyarországon. A FIDESZ a szokásos átfogó revíziót elvégezte a költségvetéssel kapcsolatban. Úgy látjuk, hogy a Békesi-féle gazdaság- politika legsúlyosabban a fiatalokat, a fiatal családosokat fogja érinteni. 1995 a fiatal gyermekes családok fekete éve lesz. Az a teher, amit a kormány pluszban a lakosság vállára tesz, leginkább őket sújtja. Ezért voltunk kénytelenek olyan módosító indítványokat beadni, melyek időnként tízmilliárdos nagyságrendűek voltak, mint például az, amelyik a családi pótlék reálértékének megőrzését, a gyermekek után járó adókedvezmények megtartását, a bölcsődei kvóták támogatási rendszerének bevezetését szorgalmazta. Mádi László a következőket fűzte hozzá kiegészítésként a pártelnök szavaihoz: — Én csak egy dologra szeretnék koncentrálni az előbbiekkel kapcsolatban. Kaptunk egy kiértékelést a pénzügyminisztériumtól a jövő évi személyi jövedelemadó változásáról, annak hatásairól. Ezt áttanulmányozva szörnyű kép bontakozott k előttem. Az értékelésből bárki számára kiolvasható, hogy a többgyermekesek helyzete 1995-ben drasztikusan romlik, és ez érzékenyen érinti a legalacsonyabb jövedelműeket is. Például a havi húszeze forintot keresőknél több mint tíz százalék kai nő az adóteher, ez azt jelenti hogy 30 ezer forinttal több adót kell 1995 ben ennek a rétegnek befizetnie, mint tét te azt 1994-ben. Ehhez még ugye hozzá jön a reálbércsökkenés, és a család pótlék befagyasztása, ami további 20% os pozícióromlást jelent a fiatal csalá dósoknál. A kormány nyilván nem gon dolta át eléggé, hogy a törvényjavaslatá nak milyen konkrét hatásai vannak - összegezte véleményét befejezésül Mád László
