Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-07 / 220. szám

UJ . .... ü APAGY 1994. december 7., szerda 5 A küzdelem nem volt eredménytelen Gyarapszik a falu Az első önkormányzati ciklusban pol­gármesterként ténykedő Kiss István sok megoldatlan problémával találta szemben magát. A mindenhol szorongató munka- nélküliség Apagyot sem kímélte, elmara­dott volt az infrastruktúra, életveszélyes­nek nyilvánították az óvodát, az általános iskolának nem volt valamirevaló torna­terme. A négy év eredményeiről Kiss István eképpen vall: — 1991-ben kiderült, hogy a Hunyadi Tsz eladósodott. Több mint 160 embert elengedtek. A nyíregyházi főiskolai tan­gazdaság privatizációja minket is érintett. A Zöldért-hűtőház üzemeltetése nem volt biztosítva. Tönkrementek az állami építőipari vállalatok. Mindezek együtte­sen eddig soha nem tapasztalt mértékben megnövelték a munkanélküliek számát. Ezt a problémát valahogy le kellett küz­deni, vagy legalábbis harcolni kellett el­lene. A küzdelem nem volt eredménytelen. A hűtőházat privatizálták, kilencven em­ber számára nyílott munkalehetőség. A Kelet-Aroma Kft. palackozóüzemében negyvenen kezdhették meg a munkát. A Polifarm Kft. pékségébe 15 állástalan mehetett dolgozni. Az újonnan nyílt var­roda 20 főt foglalkoztat. Az állami gaz­daságot privatizált Centrális Kft. léüzeme 15-20 állást teremtett. Az önkormányzat által létrehozott Akác-Tüzép Kft.-nél is 20 ember kapott munkát. A két éve nyílt Avanti benzinkúton tizenegyen dolgoz­nak, a Bipolár Kft. „Bútor és egyéb disz- kont”-jában tízen. A száraz tényekből látható, hogy léte­sültek munkahelyek, alakultak vállalko­zások. Persze a munkanélküliséget nem sikerült teljesen felszámolni. Idén is száz- öten részesülnek jövedelempótló támoga­tásban, tízen pedig rendszeres szociális segélyben. Többen kapnak ápolási díjat, rendkívüli nevelési segélyt, beiskolázási támogatást. A hetven éven felüliek min­den évben kapnak élelmiszercsomagot. A Népjóléti Minisztériumtól kapott másfél millió forintot élelmiszercsomagokra vál­tottuk, szétosztottuk a hatvan éven felüli­ek és a nagycsaládosok között. Közel 150 embernek van közgyógyellátási igazolvá­nya. Az első lakáshoz jutóknak 100 ezer forint lakásépítési támogatást adunk két évre, kamatmentes kölcsön formájában. Annak érdekében, hogy idecsaljuk és le­telepedésre csábítsuk a pedagógusokat ingyenes építési telket biztosítottunk há­rom család számára. Persze nem csak ennek köszönhető, hogy az utóbbi négy évben mintegy száz fővel, 2410-re nőtt a falu lélekszáma. Az infrastrukturális fejlesztés területén is nagyot léptünk előre. Nyolc kilométer utat építettünk, ezzel a község vala- mennyi(l) útja szilárd burkolatú lett. A gázt tavaly vezettük be. A beruházás 70 millió forintba került, ebből 21 milliót lakossági hozzájárulásból (telkenként 35 000 Ft) biztosítottunk. Negyvenkét százalékos volt az állami támogatás, a többit az önkormányzat saját erejéből, il­letve hitelek felvételével biztosította. Az apagyiak 90 százaléka hozzájárult a be­kötéshez, a családok több mint fele már gázzal fűt. A telefont is a gázzal együtt szerettük volna bevezetni, de sajnos a Matáv ge­rincvezetéke nem ér el Apagyig, a tervek Társadalmi munkában Három harang, toronyéra Apagy főutcáján építkeznek. Már áll­nak a leendő római katolikus templom falai, éppen a tetőszerkezet összeállítá­sán dolgoznak az ácsok. Az új épület mögött áll a régi —jelenleg még működő — templom. Az oldalajtón belépve az oltár mögé jutunk, oda, ahonnan a pap szokott lenézni gyülekezetére. Tovább- menve egy kis helyiségbe érünk. Nagyon hideg van, de a vaskályhában már barát­ságosan ropog a tűz. Babály József gond­nok az imént gyújtott be, most éppen ká­vét főz. Babály József igazi magyar em­ber. Egyenes tartás, lefelé ferdülő bajusz. Fején kucsma, lábán csizma, hátára be­kecs van borítva. O az az ember, aki az épülő templom érdekében nagyon sokat tett és tesz, ügyeiben intézkedik, szervez­kedik. Kérésünkre elmondja, hogy mi­lyen lesz az új temp­lom. — Az új templom építését az azóta saj­nos már meghalt ró­mai katolikus pap, Murányi József kez­deményezte. Elkép­zeléseinek megvaló­sítását folytatja az őt követő plébános, Lá­zár István. A régi templom valamikor magtár volt, 1942-ben alakították át. Állaga mára erősen lerom­lott, szükségessé vált egy új templom. A tervek Egerben ké­szültek, a beruházás költségvetése 17 millió forint, kivitelező az önkormány­zat tulajdonában lévő Akác-Tüzép Kft. Áprilisban kezdődtek a munkálatok, szeptemberre már álltak a falak. Jól ha­lad a munka. A falu lakossága erősen ki­szedni majd csak 1996 végére jut el hoz­zánk. Két évvel ezelőtti igényfelmérésünk szerint a lakosság 60 százaléka szeretne telefont. Sikerült viszont megszervezni az intézményes szemétszállítást, majdnem minden apagyi hozzájárult, és rendszere­sen fizetik a díjat. Egy érzelmileg fontos momentum: az 1848-49-es szabadság- harcban elesett apagyiak tiszteletére em­lékművet állítottunk. A település életében fontos szerepet játszanak az egyházak. A hitoktatáso­kon és az istentiszteleteken túlmenően hangversenyek is megrendezésre kerül­nek a templomokban. Apagyon négyféle egyházközösség munkálkodik, a reformá­tus, a római katolikus, a görög katolikus és az őskeresztény. Az utóbbi időben mind a négy felekezet építkezett. A reformátu­sok és a görögök parókiát, az őske­resztények templomot építettek. A római katolikus egyház most épít egy új temp­lomot. A jövőre nézve bőven van tennivaló. A hiányzó infrastruktúra megteremtésén túl legfőképpen azon kell gondolkozni, hogy a mezőgazdaságból — főleg do­hánytermesztésből — élő embereknek hogyan tudunk megfelelő piacot találni, és olyan lehetőségek után kell nézni, me­lyekkel az itt élőket még jobban ide tud­juk kötni. Ha az apagyi emberek boldogulása a hozzáállásukon múlik, akkor szép jövőt rajzolhatunk a falu elé. Az apagyiak szí­vesen tesznek a településükért, és büsz­kén mondhatom, hogy az emberek között a nyíltság és az őszinteség légköre ural­kodik. veszi a részét, társadalmi munkában dol­goznak. Még a kőművesmester is felaján­lott 15 napot! Minden közösség képvi­selteti magát a munkában, nem csak a rómaikatolikusok. A szükséges pénzt a felekezet, valamint ausztráliai és német- országi testvérfelekezeteink próbálják biztosítani. Ez azonban kevés, de év vé­gén vagy jövő év elején nagyobb összeg­hez jutunk. Egyházunk az önkormányzat­tól nem igényelte vissza a valamikor tu­lajdonát képező iskolát, hanem azt a tör­vényben biztosított lehetőséget választot­ta, hogy az ellenértékét kéri a minisztéri­umtól. így minden bizonnyal teljesíteni tudjuk a ’96-ra kiírt határidőt. Az új temp­lom körülbelül 150 férőhelyes lesz. Két oldalhajójában mosdó, öltöző, valamint sekrestye lesz. A külső falakat kőpor, a mennyezetet lambéria borítja majd. A torony minden oldalán lesz óra. A berendezés egyelőre még a régi templomból fog átke- rülni, később talán majd újat is tudunk vásárolni. A templom lelke a harang. Az új toronyba a meglé­vő két harang kerül át, lehetséges, hogy ké­sőbb még tudunk egyet vásárolni, csak hát elég drága, beleke­rülne 600 ezer forint­ba. Az apagyiak egyébként vallásos em­berek. Szorgalmasan járnak istentisz­teletre, az iskolában is folyik a hitokta­tás. Az új templom minden bizonnyal a falu egyik büszkesége lesz. Apagyi hitélet Takács Tamás személyében Apagy- nak olyan református tiszteletese van, aki a gyülekezet és a falu érdekeit a megyei önkormányzatban is képvise­li, és tagja, elnökhelyettese a szociális egészségügyi bizottságnak. A közelgő választásokon több falu is őt támo­gatja. Apagy református többségű. Takács Tamást kértük meg, hogy beszéljen a falu hitéletéről. — Megbékélt, nyugodt lelkiismeret nélkül nem lehetett volna elérni azo­kat az eredményeket, melyeket az utób­bi néhány évben elért ez a falu, amely összességében folyamatosan éli a maga hitéletét. Hat éve folyik az iskolai hit­oktatás. Ma már kivétel nélkül minden apagyi diák rendes órarendben tanulja a hittant, és ez egyértelmű jele annak, hogy az emberek komolyan veszik a vallást. A hétközi istentiszteletek, a bibliaórák, az ifjúsági órák és a gyer­mek-istentiszteletek látogatói nem egy szűk rétegből tevődnek öszsze, minden korosztály képviselteti magát. Gondosan ápolt hagyomány, hogy a gyerekek minden karácsonykor el- játszák Jézus születésének történetét, majdhogynem igazi színdarab formá­jában. Az emberek mély vallásossága ab­ban is megmutatkozik, hogy pél­dául engem is sokan megkeresnek a legkülönfélébb problémákkal, családi, munkahelyi gondjaikkal. Kötelességemnek érzem, hogy leg­jobb tudásom szerint segítsek min­denkinek. Van egy bibliai idézet: „Munkálkodj a város jólétén, amiben élsz!” Jóleső érzés tölt el, hogy ezt az apagyi embe­rek nagyon megszívlelték. Önálló költségvetésbál Apagy község kulturális és oktatási élete egy önálló költségvetésből gazdál­kodó szervezet, az Általános Művelődési Központ irányítása alatt áll. Az ÁMK összefogja az általános iskolát, az óvo­dát, a napközi otthont, a művelődési há­zat és a helytörténeti múzeumot. A vég­zett munkáról Lengyel László igazgató­val beszélgettünk. — Általános iskolánk tavaly egy 325 négyzetméteres tornateremmel, két tan­teremmel, kiszolgálóhelyiségekkel, vizesblokkokkal és egy irodával bővült. A költségvetés 60 százalékát saját erőből, 40 százalékát pályázat útján biz­tosítottuk, a kivitelezést az Akác-Tüzép Kft. végezte. Ugyancsak tavaly építettünk egy bi­tumenes pályát, mely egyaránt alkalmas kézilabdázásra, röplabdázásra és tenisze­zésre. Ezt a pályát és a tornatermet nem csak a gyerekek használhatják. A szem­léletünk az, hogy bárki, akinek szüksé­ge van rá, igénybe veheti, természete­sen csak akkor, ha rendeltetésszerűen használja, és nem okoz kárt benne. Például télen itt edzenek a focisták vagy az asztaliteniszezők. Iskolánkban 273 gyerek tanul, az ötö­diket és hetediket kivéve párhuzamos osz­tályokban, a tanári kar létszáma 27 fő. A tárgyi feltételeink megfelelőek, de az emelkedő árak mellett évek óta vál­tozatlan a költségvetésünk, ebből pedig nehéz kijönni. A személyi feltételek sze­rencsére kitűnőek. Százszázalékos a sza­kos ellátottság. A testület összetétele jó, a munkahelyi légkör kitűnő. A nyelvoktatással kapcsolatos felmé­résünk azt igazolta, hogy a szülők és a gyerekek is belátták, fontos az orosz nyelv tanulása. A legtöbben egyszerre választ­ják az oroszt és a németet. A német nyel­vet már hat éve — tehát még a rendszer- változás előttől — fakultáció keretében oktatjuk. Ezenkívül tanítunk angolt és olaszt is. Az utóbbi hat évben minden gye­rekünket felvették a továbbtanulásként első három helyen megjelölt iskolák va­lamelyikébe, és az évek folyamán min­dössze hatan morzsolódtak le. Az is gyak­ran előfordul, hogy a gyerekek jobb ered­ményt érnek el középiskolákban, mint ná­lunk. Tizenkét éve folyik zongoraoktatás. Az általános iskolában nem csak tor­naóra van, egyéb sporttevékenység is fo­lyik. Az asztalitenisz-szakosztály serdülő csapata a felnőtt megyei II. osztályban játszik és megállja a helyét. Az egyik felnőtt csapatunk a megyei első osztály­ban, a másik az NB Ill-ban versenyez, most az őszi első. Az asszonytoma, az aerobic és a gyógytorna is kedvelt, sű­rűn látogatott foglalkozásaink. A falu központjában áll Apagy hely- történeti múzeuma, mely már csatlako­zott az országos múzeumi hálózathoz. Gazdag gyűjtemény található itt a bronz­kori leletektől egészen napjaink tárgyi és írásos emlékeiig. A múzeum udvarán egy működő szárazmalom áll, pontosan ott, ahol a múlt században is üzemelt egy. — Örvendetes és egészen meglepő az újjászerveződő apagyi klubélet — kap­csolódik a beszélgetésbe Balázs József igazgatóhelyettes. — Minden korábbi sikertelen kezdeményezés ellenére ifjú­sági klubot alakítottak 16-20 éves fiata­lok. Az a meglepő és örvendetes benne, hogy nemcsak a haszontalan szórakozás­ra gondolnak, hanem kilépnek a diszkó varázsából. Terveik között szerepel Apagy múltjának megismerése, szakkö­rök, közös kirándulások szervezése. Mi büszkék vagyunk erre a teljesen önálló szerveződésre. Ugyanúgy büszkék vagyunk a 9600 ; kötetet számláló könyvtárunkra is, mély nek éves kötetforgalma körülbelül 4000. ’ Ez azt jelenti, hogy az apagyiak átlago­san 12 könyvet olvasnak el évente. Ez pedig — úgy gondolom — korántsem rossz arány. V.L. Pékség, tésztagyár, diszkont Sikeres vállalkozás Tizenhét mázsa kenyér, 12 000 péksü­temény, kifli, zsömle, briós, kakaóscsiga. Ennyi pékáru készül naponta a Polifarm Kft. sütödéjében. Jurkinya László ügyvezető igazgató 1991-ben indította el vállalkozását. Kez­detben „csak” fólia típusú csomagoló­anyagok gyártásával foglalkozott. Meg­rendelői többek között a mai napig is az orosházi és a sajószentpéteri üveggyárak. Egy év múlva komoly — 22 millió forin­ségébe — , oda több cég is szállít. Túlkí­nálat van pékáruból, csak a legjobbak ma­radnak talpon. Jurkinya László húsz — főleg apagyi — embernek biztosított állást. A Polifarm Kft. rentábilis cég, éves forgalma 35 mil­lió forint körüli. Nincsenek tartozásai és nincsenek kintlévőségei. — Távlati tervünk az, hogy olyan ke­reskedelmi tevékenységet alakítsunk ki, mely elsősorban az ukrán piacot célozza tos — beruházásba kezdett. A szép emlé­kű, de csődbe ment Hunyadi TSZ telepén egy szerelőcsarnokot átalakított pékséggé. — Ötvennyolc egységbe szállítunk pék­árut — mondja Jurkinya László. — A kon­kurencia nagy, de bízom abban, hogy a vásárlók csak a kifogástalan minőségű ám­ért fizetnek. A mi termékeink pedig kitűnőek. Ahová mi szállítunk — Nyíregy­háza, Nagykálló és Baktalórántháza tér­meg. Már kötöttünk is egy nagy hordere­jű bartelüzletet. Az élelmiszeripar fontos profillá vált. Lehetőségünk van arra, hogy tésztagyárat létesítsünk, az olasz Mondial Fordi céggel folytatott tárgyalásaink már eléggé előrehaladott stádiumban vannak. Szeretnénk építeni egy diszkontáruházát is a 41-es út mentén. Tervekben nincs hiány. Az oldalt írta: Vasas László

Next

/
Thumbnails
Contents