Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-06 / 219. szám
UJ KELET MAGAZIN 1994. december 6., kedd 7 Levelek Virágnak Drága, szeretem az őszt, akkor is, ha naponta megfázom. Szeretem járni az erdőket. Szeretem a nyír- és nyárfák sárga lángját. Szeretem a fűzfák földre hajló, bozontos üstökét. Szeretem a ködöt. Egyszer az egyik barátom, Mester Attila, hegedűvel a hóna alatt eltűnt a hajnali ködben. Már csak szeretni és megérteni akarok — talán ez nem kevés ebben a világban. Halottak napján járom a temetőket: kivilágítva minden sír, minden halott. Ilyenkor az örök fényesség világít nekik. Életükben talán nem is szerették őket, de a giccses sírkövek idézeténél lelkiznek a tisztelt hozzátartozók, letéve a szokásos mécseseket és virágokat. Bolyongok a temetőkben, nézem, olvasom a sírfeliratokat, és döbbenten látom, hogy az én generációm: a negyvenévesek és ötvenesek pusztulnak. Sőt, a nálam fiatalabbak is úgy hullanak, mint ősszel a legyek. Kinek, milyen sorsnak és világnak az összeesküvése ez? Rák, infarktus, öngyilkosság, alkohol pusztította el őket? Ha kidől a derékhad, akkor ennek az országnak befellegzett. Drága, még csoda, hogy élek, hogy naponta föltámadok, hogy járok, lótok-fu- tok közügyekben. Még csoda, hogy magyarul írok és beszélek, és nem üvöltözök mint a részegek. Bár ordítani szeretnék, de Te mosolyogva mondod: —Csönd!—és csókkal fogod be a szám. De Te is tudod: nyugtalan vagyok és szertelen. Azonnal meg akarom oldani világom baját. Számomra elviselhetetlen a disznóság; elviselhetetlen a törvényesített rablás; elviselhetetlen, hogy halottak napján ellopják a sírokról a koszorúkat, a krizantémokat és a mécseseket. Ez barbárság. Ha nem lennél, nem kéne ez a világ: hülyére innám vagy felkötném magam. Ezerszer idéztem Neked Balassi Bálint halhatatlan sorát: „Ez világ sem kell már nekem nálad nélkül, szép szerelmem...” Erről van szó, Virág. Figyelmeztetésed ellenére is járom az őszi erdőket, néha kimegyek a temetőbe anyám és Ratkó sírjához, motyorászok valamit az orrom alatt, aztán megyek vissza az életbe — Hozzád. Csókollak Magyar József Ajándékötlet Az ajándék: öröm- forrás. Annak is, aki adja, és annak is, aki kapja. De gond is lehet, ha anyagilag feleslegesen megterhelő, és nem is biztos, hogy a drága ajándék örömet okoz. A magunk készítette apróságok mindig kedvesebbek! Néhány ötlettel kívánunk segíteni olvasóinknak, hogy a karácsonyi ajándékozás ne gond, hanem öröm legyen. A képen látható, vattával kitömött állatfigurák frottírzokniból készülnek, a szemük gyöngy. Tűpettyes kartonanyagból vágjunk ki csillag alakokat, kettőt kettőt varjúnk össze, tömjük ki vattával, végeikre varrjunk gyöngyöket és akasztót. Az ünnepi asztal dísze lehet egy modern formájú gyertya is, melyet aranyszalaggal körülfonunk. Fehér szalvétára filctollal, színes ceruzával magunk is festhetünk szép fenyőágat vagy apró díszeket. Kettéhajtott kartonlapocskákra írjuk fel azoknak a nevét, akiket meg akarunk hívni az ünnepi vacsorára. Jó, ha időben hozzálátunk az ügyeskedéshez, mert ünnep előtt hamar telnek a napok. Még nem szaladtunk ki az időből. Inkább a kukába, mini a statisztába került a vacsora Nyomtatá Iának ne kösd be a száját! Két mikrobusz szállítja a húsz statisztát a Róna utcai filmgyártól a MAFILM fóti bázisára. A TMA Film Kft. produkciójában a Cadfael atya című film készül. Október 10-én kezdték meg a forgatásokat, s december 10-ére szeretnének végezni. E sorok írója november közepén vett részt statisztaként a forgatáson. Csoportunkban többen rendszeres pénzkeresetnek tekintik ezt a munkát, míg mások csak alkalmi munkákért végzik. József már 20 éve dolgozik díszletmunkásként, statisztaként különböző színházakban, s az ottani „karcsúsítások” miatt pártolt át a filmhez. Korábban „kis. seg.” volt a személyi igazolványába írva, ahogyan — eléggé el nem ítélhető módon — a kisegítő segédmunkást rövidítették. Itt bennfentesnek hiszi magát, de csak a statiszták előtt játssza a fejét. Fölfelé igencsak hajlong őkelme. Gyula műfordító, míg Mária önkormányzati tisztviselő civilben, s csak karácsony előtti pénzpótlásnak szánják a forgatást. Ferenc sokkal rosszabb helyzetben van. Ötvenöt évesen veszítette el gépkocsivezetői állását. Végkielégítést kapott ugyan, de nyugdíjat nem. Elhelyezkedni nem tud, a segély viszont csak az éhenhaláshoz sok, a megélhetéshez kevés. Mindig várja a táviratot, hogy statisztálni hívják. S a többség — Ferenchez hasonlóan — munkanélküli. A statiszták neve, fényképe és pár perces videofelvétele a statisztaszervező bt. archívumában van. Ők hívják be a különböző produkcióra alkalmas személyeket táviratilag. Általában este jön az értesítés, hogy hajnalban jönni kell, s másnap mindenki megjelenik. A hiányzó jó darabig nem számíthat újabb hívásra. A film a középkori Anglia egyik kolostorában játszódik. A rendező, első asszisztense, az operatőr és a színészek is brit nyelvterületről jöttek, magyarul nem tudnak. Tolmácsok segítik a munkát, közlik velünk magyarul a különböző utasításokat. Először korabeli jelmezbe kell bújnunk. Menekülteket alakítunk, akik a háború sújtotta területről a kolostorba menekülnek. Házainkat felégették, így a gönc tépett, kormos rajtunk. A sminkszobában Édesszájúnknak Nagymamaszelet Hozzávalók: 1 darab tojás, 3 dkg zsír, 3 evőkanál méz, 3 evőkanál tej, 15 dkg cukor, 45 dkg liszt, 1 mokkáskanál sütőpor, 1,5 kg alma, 25 dkg dióbél, 30 dkg baracklekvár, porcukor, vaníliás cukor. A tojást a zsírral, a mézzel, a tejjel és a cukorral jénai tálban, vízgőzön, állandóan keverve felmelegítjük. Hozzáöntjük a sütőporral elkevert liszthez, és gyorsan összegyúrjuk. Két részre osztjuk, és erősen lisztezett deszkán kinyújtjuk. A tepsi hátoldalára fektetjük, és középmeleg sütőben 10-15 percig sütjük. Az így elkészített lapokat vékonyan megkenjük baracklekvárral, rátesszük az almatölteléket, a második tésztalapot, és tiszta ruhával letakarjuk. Fél óra múlva szeleteljük. Az almatöltelék készítése: a megtisztított almát megreszeljük és megpároljuk. Mielőtt levesszük a tűzről, belekeverjük a darált diót. Vaníliás cukorral ízesítjük. Melegen kenjük a tésztalapra. Kakaós szelet Nyolc dkg vajat 1 tojással, 25 dkg cukorral és fél citrom reszelt héjával fél óráig keverünk, azután 25 dkg lisztet, 4 dkg kakaót és fél liter tejet adunk hozzá. A jól eldolgozott tésztához végül sütőport teszünk, és kivajazott tepsibe öntve közepes tűzön megsütjük. Sütés után kettévágjuk, megkenjük barackízzel, és a tetejét megszórjuk porcukorral. az arcunkat, kezünket feketítik be egy később alig lemosható porral. — No smoking! — tiltja a felirat a dohányzást a sminkszoba ajtaján. Ki az a marha, aki szmokingban jönne ide? —jegyzem meg félhangosan, mire többen összesúgnak körülöttem. Úgy döntök, nem viccelődök tovább, mert még tényleg hülyének néznek. A felépített díszletek között ágyakba és földre terített szalmazsákokra fekszünk. Betegek vagyunk, a szerzetesek ápolnak minket. Ők 3800 forintért szerződtek egy napra, mi viszont csak 1800 forintot érünk. Igaz, mi csak fekszünk, míg ők járkálnak is körülöttünk. Két fiatalember pilises fejű szerzetest alakít, így középen kopaszra kellett nyírni a fejüket. Nekik ezért napi hatezret fizetnek, s tíz napig kell forgatniuk. Hatvanezerért talán megéri nekik, pláne, ha nagyon rá vannak szorulva. Az angoloktól és kanadaiaktól tört magyarsággal pattognak a vezényszavak, míg a tolmácsnő magyarul ordít. A fiatal nő mindenkit tegez, s ezt a nyugdíjas statiszták sem bánják. Igyekeznek a főnökök kedvében járni, hisz tőlük függ a kenyerük. Egy-egy jelenetet különböző kameraállásokból többször is felvesznek, közben hangfelvétel is készül. Az angol színészek angolul kiabálnak, símak-szenved- nek — egyikük egy súlyos sérültet, lázálmokban fetrengőt alakít —, s nekünk magyarul még suttogni sem szabad. A hangmérnöknek éles a füle, minden pisszenésre felfigyel. — Csak nem III/III-as volt az átkosban? — kérdezem, s többen riadtan néznek rám. A produkció egyébként kanadai-magyar vegyes vállalkozás, s a hangmérnök is külföldi. Délig egy kétperces jelenet készül el mindössze, majd ebédszünet következik. Előtte még többször felveszik a hangot, s nekünk a Huszárik Stúdió egész területén csendben kellett lenni. Még a WC-t sem lehetett lehúzni, mert a hangszigetelés hiánya miatt hallható lenne a filmen. Az ebédelés aztán a szakmai hierarchia betartásával zajlott. Előbb a stáb választott a háromféle menü közül, majd a statisztákNagyanyáink házi patikájának jelszava, a „fűben, fában orvosság” napjainkra újjáéledt. Egyre többen fordulnak a gyógyító teák felé, egyre több eredménnyel. Lássunk néhány általános receptet. Erősítő teaként jó szolgálatot tesz a lábadozóknak az angyalfűtea. Két evőkanál angyalfüvet hozzáadunk fél liter vízhez, és felforraljuk. Utána néhány percig állni hagyjuk, majd leszűrjük, mézzel vagy cukoral ízesítjük. Torokgyulladás ellen a következő tea ajánlott: egy-egy csomag zsályalevél, cserszömörcelevél, kamilla, áfonyalevél és borsmenta keverékéből 2 evőkanállal tenak odalökték a negyedik félét: tökfőzeléket sült hússal. Vezetőnk, Irénke, a svédasztallal szemben helyezkedett el. Arra figyel, nehogy valamelyik statiszta levegyen onnan egy süteményt, igyon egy kávét vagy egy pohár gyümölcslét. Az csak a stábnak — meg Irénkének — járt. Ha bárki közülünk az asztal felé ment, már rákiabált. — Nem hiszem, hogy néhány torta vagy kávé miatt menne csődbe a produkció — mondtam neki —, s talán nem ártott volna a gázsival együtt ezt is kialkudni! — Örüljön, hogy egyáltalán ebédet kapnak — felelte —, máshol a statisztáknak ez sem jár! S egyébként is többen belemarkoltak a süteménybe, és haza is akarták vinni már máskor is — mondja. Nem kezdtem el vitatkozni vele. Úgysem éltette volna meg, mi az a nyomor, mi az az éhezés, amíg a saját bőrén nem tapasztalja. A statiszták családjának lehet, hogy ez a néhány falat is jól jött volna otthon, de Irénke ezt sosem fogja megtapasztalni. Habár fordulhat még a kerék. Kerülhet ő is alulra... Délután folytatódott a munka. Újabb beállítások, újabb rendezői utasítások. Tizenkét munkaórára szerződtünk, a többire túlórát kaptunk. Reggel fél héttől este fél 11-ig tartott a munka. Estére már alaposan megéheztünk, s örültünk, mikor hozták a szendvicseket. Csak akkor keseredtünk el, amikor az osztásból kimaradtunk. A részeg felszolgáló közölte, hogy nekünk csak hideg víz jár, de leves nem! A stáb tagjai kiszedték a zsemlékből a rántott húst, egy zsemlével kettőt-hármat is megettek, míg az üres zsemléket a kukába dobálták. A statisztéria sóvárogva nézte, de a kukából senki sem szedte ki.. Mihdánnyiáni',inégor,útuk, emberi méltóságunkat. Már alig vártuk, hogy a forgatás végeztével visszaszállítsanak minket Budapestre. Filmes „karrieremet” szerencsére egy nap alatt befejezhettem, de minden elismerésem azoké a munkanélkülieké, akiknek ebből a megalázó munkából kell megélniük! zmeskall szünk fél liter vízbe, és főzetet készítünk. Leszűrve naponta többször öblögetünk vele. Köhögés elleni tea: két evőkanál kakukkfüvet fél liter vízzel leforrázunk, és 5—10 percig állni hagyjuk. Leszűrve cukorral vagy mézzel ízesítjük. A kellemes, illatos teát naponta többször, melegen fogyasztjuk. Meghűlés elleni izzasztó teakeverék: egy-egy csomag szurokfű, bodzavirág, hársvirág, kamillavirág, majoránna keverékéből 2 evőkanálnyit adunk fél liter vízhez. Pár perces forralással főzetet készítünk, melyből napjában többször iszogatunk melegen. Kávé másképpen Kávéivó nemzet a magyar. Ma már nincs háztartás, munkahely, ahol ne vár- mák áhítattal a gépből csepegő zamatos italt. A kávét különböző gépeken, de azonos módon főzzük. Érdemes megismerkedni különlegesebb elkészítésimódjaival, speciális ízesítésekkel is. < Bécsi tejeskávé: talpas üvegpohárba egy-egy adag erős feketekávét öntünk, és felöntjük tejszínnel gazdagított forró Itejjel. Tetejére egy kanál édes tejszínhabot teszünk, és kuglóffal vagy briós- bal kínáljuk. Olasz kapucíner: Minden csésze altjára csipetnyi reszelt narancshéjat teszünk, erre egy evőkanál tejszínt öntünk. Gépben erős feketét főzünk, és ráforrázzuk a tejszínre. Nem a nálunk [szokott pici, hanem kakaós csészékben szokás tálalni, és ízlés szerint édesíteni. Fittre (francia kávé): maga a filtre szó filtert jelent. Franciaországban dupla szűrőbe tömik szorosan az egy csészére való kávét, és ezt a szűrőt a csésze vagy pohár szájára állítják. Felülről töltik rá a forró vizet, mely a kávéőrleményen keresztül csepeg az edénybe. Sokkal aromásabb mint a gépben főzött kávé, de a szokásosnál több őrölt kávé kell hozzá. Igazi török kávé: nyeles fémedényben vizet forralnak, majd csészénként egy púpos kiskanálnyi nagyon finomra őrölt kávét, és ízlés szerinti cukrot adnak hozzá. Addig hagyják a tűzön, míg a víz újra felforr, ekkor elhúzva hagyják leülepedni. Fűszeres gyógyteák
