Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-29 / 239. szám
UJ KELET = II u ÉLETÜNK II! 1 1994. december 30.. szombat 9 Álláskeresőknek Munkalehetőségek megyénkben Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Nyíregyháza, Szabadság tér 2. Telefon: (42) 411-800, 411-802, 315-107 Szakma/állás Szállodai portás, recepciós (21—35 é. két középf. fő hol kereseti lehetőség nyelvvizsga, éretts. v. vendégi. szakköz.) Könyvelő (35—40 é. TMN. nyh-i, közg. végz. + 3 Nyíregyháza megáll, szer. szám. gépes ism.) Gumiipari feldolgozó vegyipari termékgyártó 1 Nyíregyháza KJT szerint gépkezelő (szak. v. bet.) 27 Nyíregyháza 17,6—21 000 Ft Napközis nevelő (tanító szakos) 1 Kótaj 20 000 Ft Cukrász (nyh-i, szakképzett) Takarítónő, gondnok úszómester házaspár 1 Nyíregyháza megáll, szer. (úszómester vizsg. vagy, víz-gázszer, szakm.) 1 + 1 Nyíregyháza KJT szerint Takarítónő (nyh-i) 1 Nyíregyháza KJT szerint Élelmiszer-eladó (nő, szak. v. bet. 18—30 é.) 2 Nyíregyháza 12—13 000 Ft Üzemvezető (techn. v. műsz. főisk. férfi) Gyógyszertári asszisztens (szakképzett + 1 Nyíregyháza 15—35 000 Ft szám. gép. ismeret) 1 Nyíregyháza megáll, szer. Vízvezetékszerelő (tartós mn.) 1 Nyíregyháza 17 600 Ft Óvodai dajka (nő, szakképzett) Baromfigondozó (szak. betanított, segédmunk. 1 Sényő KJT szerint tartós mn. csak nő) 13 Nyíregyháza 16 000 Ft Villanyszerelő (tartós mn.) 1 Nyíregyháza 20 000 Ft Takarítónő 1 Nyíregyháza 10 500 Ft Pénztáros eladó 1 Nyíregyháza 18—19 000 Ft Gyógyszerész (tartós mn.) 1 Nyíregyháza 45—50 000 Ft Köszörűs szakmunkás 1 Nyíregyháza megáll, szer. Marós szakmunkás 1 Nyíregyháza megáll, szer. Gyártáselőkészítő, technológus (tartós mn.) 2 Nyíregyháza 25 (XX) Ft Vegyipari szakmunkás 1 Nyíregyháza 22—26 (XX) Ft Konyhai kisegítő 2 Nyíregyháza megáll, szer. Kereskedelmi munkatárs (váll. ig. + saját gépkocsi) 2 Nyíregyháza 15 000 Ft + jutalék Pszichológiai szaktanácsadás! Megyei Munkaügyi Központ Nyíregyháza, Benczúr tér 18. Telefon: (42) 310-845, (42) 314-751 Álláskereső klubfoglalkozás! (folyamatosan) Megyei Munkaügyi Központ Nyíregyháza, Benczúr tér 18. Telefon: (42) 310-845, (42) 314-751 Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Kisvárda, Szent Gy. tér 4. Telefon: (42) 322-322/611 Ált. iskolai pedagógus (napközis nevelőnek) 1 Anarcs KJT szerint Gyógypedagógus 1 Pátroha KJT szerint Ének-bármely szakos tanár 1 Pátroha KJT szerint Tanító szakos pedagógus 1 Pátroha KJT szerint Mérlegképes könyvelő 1 Dombrád megegy. szerint T ermelésirányító 1 Dombrád 40 000 Ft Biztosítási üzletkötő 2 Kisvárda 30 000 Ft-tól Szakács 2 Kisvárda 14 000 Ft Készenléti szolgálatot ellátó tűzoltó állás (gimn. v. szakköz, iskola) 1 Kisvárda 20—22 000 Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Vásárosnamény, Szabadság tér 1. Telefon: (44) 371-164 Biztosítási üzletkötő 3 Vásárosnamény jutalék + kötségtér. Felszolgáló 2 Vásárosnamény 10 500 Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Fehérgyarmat, Petőfi u. 16. Telefon: (44) 361-943, 362—998 Általános iskolai tanító (főisk. végzettség) 1 Tunyogmatolcs KJT szerint Tanár (keresk. és vendéglátó elméleti oktatónak, főisk. végz.) 1 Fehérgyarmatt KJT szerint Magyar nyelv szakos tanár (egyetemi végz.) 1 Fehérgyarmat KJT szerint Matematika-Fizika szakos tanár (egyetemi végz.) 1 Fehérgyarmat KJT szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Baktalórántháza, Zrínyi u. 1/b. Telefon: (42) 352-173 Tanár (magyar-bármely szakos) I Baktalórántháza KJT szerint Kollégiumi nevelő' tanár (férfi) 1 Baktalórántháza KJT szerint Szakoktató (vendéglátóipari főiskolai végzettséggel) 1 Baktalórántháza KJT szerint Napközis csoportvezető (tanítóképző főisk.) 1 Levelek KJT szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Ibrány, Árpád u. 4. Telefon: (42) 200-693, 200-092 Biztosítási ügynök, üzletkötő 2 Ibrány jutalékos rendsz. Fafúvós zenetanár (felsőfokú végzetts.) 1 Ibrány KJT szerint Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Nyírbátor, Kossuth u. 16. Telefon: (42) 381-712 Fizika-testnevelés vagy Testnevelés-bármely szakos tanár Tanító Üzletkötő Biztosítási képviselő (Signál Biztosító) 1 Nyírmihálydi 1 Nyírmihálydi 2 Nyírbátor 4 Nyírbátor KJT szerint KJT szerint jutalékos rendsz. alapfizetés + gk. ktg. térítés + jutalék Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Nagykálló, Bátori u. 36. Telefon: (42) 363-236 Nőiruha készítő (szakm. + 3 éves gyak.) 50 Nagykálló 10—14EFt Nőiruha készítő (szakm., szakiskola) 75 Nagykálló 10—15EFt Álláskereső klubfoglalkozás! (folyamatosan) Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Mátészalka, Jármi u. 2. Telefon: 44/313-726, 44/315-076 Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Mátészalka, Jármi u. 2. Telefon: (44) 310-646 Üzletkötő 1 Mátészalka 15—30 000 Ft Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Tiszavasvári, Városháza tér 4. Telefon: (42) 372-755 Testnevelő szakos, sportszervező tanár Általános Iskolai tanító Textil-konfekcionáló (szak- és betanított munkás) Művezető (faipari tachnikus) Gyermekorvos (belföldi egyetem, szakvizsga) Védőnő (eü. főiskola) Laborasszisztens (szakképzett) Gépi-varró (szakképzetlen is) 1 Tiszadob KJT szerint 1 Tiszaeszlár KJT szerint 30 Tiszalök telj. bér 1 Tiszalök 30 000 Ft 1 Tiszavasvári KJT szerint 2 Tiszavasvári KJT szerint 1 Tiszavasvári KJT szerint 4 Tiszavasvári telj. bér Megyei Munkaügyi Központ Kirendeltsége Újfehértó, Eötvös u. 14. Telefon: (42) 322-344/7 Betanított textil-varró (nő) 25 Újfehértó (férfi) 5 10—18 E Ft + teljesítménytől függően Magyar-bármely szakos tanár (főiskolai végzetts.) 1 Érpatak KJT szerint Textil-varró (5 férfi, 10 nő) 15 Újfehértó 10 500—18 000 Ft BE KE ÁRVÁK 1. Személyes bosszúból Magyarországon a válások után csupán az esetek 5 százalékában helyezik el a gyereket az apánál. Mit jelent ez? Lehetséges, hogy szinte minden férfi alkalmatlan a gyermeknevelésre? Dr. Hegedűs István ügyvéd, az Elvált Apák Egyesületének elnöke másként gondolja. Szerinte az elvált apák legalább 30— 40 százaléka szívesen vállalná ezt a nemes feladatot, ha tehetné. Számukra az a bizonyos 5 százalék „felháborító és egészségtelen arány”. Attól, hogy valaki elválik, mondják, még nem lesz alkalmatlan a gyermek- nevelésre. Az Elvált Apák Egyesületének jelenleg 250—300 fizető tagja van, sok a szimpatizáns is. az ország minden pontján. Ám ez a szervezet és az a néhány Alapítvány, mely a házasságok felbomlása után keletkező hátrányos helyzetek és konfliktusok megszüntetésén fáradozik, így sem alkot elég számottevő erőt. nem képes megváltoztatni azt a társadalmi, pszichológiai és jogi közeget, melyben a házasság felbomlása után a volt férj és a gyermek viszonya a normális aránynál sokkal gyakrabban romlik meg, vagy szakad meg véglegesen. Álljon itt néhány jellegzetes eset az Elvált Apák Egyesületének hétköznapi gyakorlatából. K. L. 41 éves, több diplomás, vezető beosztásban dolgozó férfi, aki rengeteg tanúval tudja bizonyítani, hogy szeretettel és gondoskodással bánt fiával, akit önhibáján kívül több mint fél éve nem láthat. Esete eléggé egyedi, amennyiben a gyermek a válás után született. A válást ugyanis kibékülés követte, de új házasságkötés nem. így a gyermekjogi státusa a mai napig nem tisztázott, holott az apa nevét adta neki és tartásdíjat fizet. Miután a kapcsolat ismét megromlott, s az anya elköltözött, K. L. tíz évig lényegében rendszeresen találkozhatott a fiával, nevelhette, nyaralhatott vele... Idén májusban összevesztek a volt feleséggel, aki miatt azóta nem láthatja a fiát. „Elzárja előlem, sőt, ellenem neveli. Hiába írok leveleket, küldök könyveket, hiába telefonálok” — hangzik az oly gyakori panasz K. L. megfogalmazásában, akinek gyereke a szülői veszekedés után igazságtalanságokat vág a fejéhez a telefonban, vagy egyáltalán nem hajlandó szóba állni az apjával. K. L. fizet, mint korábban tette, de a volt feleség a csekkeket is visszaküldi, s a bírósághoz fordult, hogy egy életre eltiltsa a gyermeket apjától, aki hiába ment a gyámhatósághoz, a nevelési tanácsadóhoz, a fiú osztályfőnökéhez. Egyik intézmény vagy személy sem csinált semmit, amíg a bíróság olyan végzést nem hozott, hogy igen is a gyámhatóság köteles a láthatás szabályozására, kivéve akkor, ha gyermekelhelyezési per van folyamatban. A gyerek édesanyja erre nyomban gyer- mekeihelyezési pert indított, és ezzel elérte, hogy az ügy kikerült a gyámhatóság illetékességéből... K. L. tehát 1994 májusa óta nem látta a fiát, a legközelebbi tárgyalást pedig 1995 április végére jelölte ki a bíróság. A gyámhatóság egy munkatársa, aki úgy látszik jól ismeri az ilyen ügyeket, azt mondta az apának: jobb, ha lemond a gyerekről, ha nem akar tönkremenni. K. L. pedig sehogy sem érti a történteket, legkevésbé azt, hogy az illetékesek az ilyen ügyeket „egymás között dobálják, több hónapig, esetleg évekig elhúznak kapcsolattartási ügyeket, holott ennyi idő alatt teljesen el lehet egy gyermeket idegeníteni a másik szülőtől.” „Én úgy érzem, — mondja K. L„ nem lehet olyan indok, hogy bárki a szülőföldjét, vagy a szüleit, gyermekeit megtagadja. Ezek a gyerekek, akiket személyes bosszúból elzárnak az apjuktól, békeárvák. És az olyan anyák, akik vélt, vagy valós sérelmeik miatt nem engedik, hogy az apa tartsa a kapcsolatot a gyermekével, nem jó anyák, mert nem a gyerek nekik az első, nem akarják észrevenni, hogy tönkreteszik a gyerek pszichéjét, ha lejáratják előttük a másikat, elferdítik az igazságot.” Aki jó apa, és látni szeretné gyermekét, annak ezt biztosítani kell — kommentálja az esetet dr. Hegedűs István, aki szerint a bontóperek hazánkban hasonlatosakká váltak a büntetőperekhez, de elsősorban akkor, ha a férfiról van szó. Ha például az apa nem fizet tartásdíjat, börtönbe is csukhatják. Ugyanez a szigor fel sem merülhet olyan nő esetében, aki nem biztosítja a kapcsolatot az apa számára, márcsak azért sem, mert egy polgárjogi kötelezettséget nem lehet büntetőjogilag szankcionálni. Az Elvált Apák Egyesületében szerzett tapasztalatok szerint igen gyakori a rendőri beavatkozás a gyerekláthatással kapcsolatos ügyekben. Á K. L. esetében megfigyelt jelenség vagy más körülmények miatt nagyon sokszor előfordul, hogy a láthatást az apa hónapokig, évekig nem tudja realizálni. Ezzel szemben, emlékeztetnek az apavédők, előfordult, hogy az apánál tíz perccel hosszabb ideig marad a gyerek, mint az megengedett, s rendőrrel mentek ki érte. A fokozatosságot ezekben az ügyekben rendszerint nem tartják be, úgy bánnak az apával, mint egy bűnözővel. Buda Magdolna 2. A szemtelen apa esete Mátrahegyi László vállalja nevének kiírását. Egy kis borozó tulajdonosa, 52 éves, most vált el másodszor. A borozó egy emeletes, kertes, gyönyörű ház alsó részében van, s a férfi nem is csinál titkot abból, hogy nincsenek anyagi gondjai. Első házasságából nem született gyerek. Második feleségével, aki Erdélyből való volt, egy nyaralás során ismerkedtek meg. „Én egyke voltam és szerettem volna családot” — mondja László. Második házasságából született is két fia, egy év korkülönbséggel. Három hónapos volt csupán a kisebbik gyermek, amikor a feleség tíz napra hazament Erdélybe. „Én maradtam a két fiammal itthon, táppal etettem a picit”, emlékezik az apa, aki ettől az eseménytől eredezteti a kapcsolat megromlását. „Amikor megjöttek Erdélyből, az alkalmazottam, akivel kiment, elmesélte, hogy a feleségem azt mondta neki: én úgy is szívbeteg vagyok, készítsenek ki, az édesanyám se él soká, és akkor övé lesz a ház és a borozó, és megteszi ezt a lányt a borozó vezetőjévé. Utólag tudtam meg azt is, hogy a feleségem családja Secus család, abból éltek, hogy felje- lentgettek embereket” — mondja Már- tonhegyi. Elég az hozzá, hogy a házasság felbomlott. Szeptemberben hirdettek ítéletet, s mindkét gyermeket a feleségnek ítélték, aki 11 ezer forintos bruttó fizetéssel dolgozik mosogatónőként egy óvodában. A határozat indoklásában az olvasható, hogy a volt férj „a bíróságon tanúsított magatartása miatt” alkalmatlan a gyermeknevelésre. Ez súlyos vád, megkérdeztem hát Mártonhegyit, mi történt a bíróságon. Netán megtámadta a bírót? „Én egy nőt? Szó sincs róla. Először is a bírónő meg se hallgatott, kiabált, gúnyolódott velem, az ügyvédemmel is minősíthetetlen stílusban beszélt, de a baj nem ez volt. Én azt találtam mondani a bírónőnek, hogy a volt feleségem által keresett pénz nem elég három fő plusz az ügyvédek eltartására, vagy ha igen, hirdesse ki a médiákban, hogy a létminimum 2000 forint. Erre gurult be és hozta a fenti ítéletet”. Mártonhegyi elfogultságot jelentett be a bírónő ellen, a válasz az volt, hogy a bírónő úgy érzi, hogy ő nem volt elfogult. A feleség, aki a gyerekekkel együtt továbbra is Mártonhegyi házában lakik, eddig háromszor hívta ki a rendőrséget, azzal, hogy kizárták őt a két kisgyerekkel a házból. Noha az ételt, a ruhát a gyerekeknek az apa veszi, az óvodát, bölcsődét, a rezsit is fizeti, mégis megítélték a gyerektartást. Mártonhegyi úrnak azonban, mint a legtöbb elvált apának, a legnagyobb sérelme nem anyagi természetű: A nagyobbik fiam rámnézni sem mer, tart az anyjától, s ha valamiért megszidom, szemtelenül azt válaszolja, hogy 'nem baj, majd kihívjuk a rendőrséget'! Idén júniusban volt az Elvált Apák Nemzetközi Konferenciája Prágában, ahol a keleti és nyugati országok apukái találkoztak, elmondták nehézségeiket. Dr. Hegedűs István, az Elvált Apák Egyesületének elnöke e konferencia egyik legfontosabb tanulságának azt látja, hogy kiderült: keleten ebben a tekintetben is sokkal rosszabb a helyzet, mint Európa más részein. Nálunk Magyarországon a mai napig az 1952-es családjogi törvény van életben, ami már rég túlhaladta a korát. Az egyesület már megpróbálta a jogszabályok módosításának előkészítése végett konzultációt kezdeményezni a bírákkal, a gyámhatósági dolgozókkal és más illetékesekkel, de erre senki nem vállalkozott. A családjogi törvényt a tervek szerint 1995 áprilisában kívánják módosítani. Az apavédők ezért úgy döntöttek, hogy aláírásgyűjtő akciót szerveznek, mert a mai családjogi gyakorlatunk nincs összhangban az európaival. Svédországban a válóperes bírók 50—50 százalékban férfiak, illetve nők, mi több, a válóperes bírók nem lehetnek maguk is elváltak, példás családi életet kell élniük. Francia- országban most van kibontakozóban egy mozgalom, amely azt célozza, hogy az anyakönyvvezető hatáskörébe helyezzék a válást is. Nyugaton egyébként is általában közigazgatási szerv intézi a válást és csak problémás vagyoni ügyekben fordulnak bírósághoz. Az alapállás pedig a közös gyermekfelügyelet. Ettől csak kis részben tekintenek el, indokolt esetben. Nem ritka, hogy a lakás a gyereké, az ő nevén van. Külföldön csak akkor fizettetnek gyerektartást, ha az apa fizetőképes és ez a kötelezettség saját megélhetését nem veszélyezteti. (Következik: A férfi menjen?) Buda Magdolna
