Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-29 / 239. szám

KÖZELKÉP 1994. december 30., péntek Gyomormosás Az év végi hajrá százfajta vetülete közül az egyik a bevásárlás, azaz rohangálás a bontott csirkék, káposztalevelek, halfilék, hur­kák és kolbászok, üdítők és alkoholtartalmú italok után, s ki tudja, van-e időnk arra, hogy egy jót olvassunk a karácsony után, hi­szen az óévbúcsúztatás előtt kezdődik a második felvonás a csirkevirslik és a pezsgősüveghegyek árnyékában. Vajon mit jelent ez a vásárlási láz a kiskereskedelemnek? Az Alfiker Kft. Zöld Elefánt Diszkontjának vezetője. Reményi Tibor szerint csak kisebbfajta „felvásárlási lázról” lehet szó, s ez nemcsak az ünnepek miatt van, hanem azért is, mert az el­múlt évtizedben gyakran voltak áremelések január 1 -tői. A mire­lit húsféleségekből, így a halfi- lékből érezhetően többet vásárol­tunk, mint az év más hónapjai­ban. Az édesség Mikulás és ka­rácsony előtt fogyott igazán, az elmúlt napokban viszont a pezs­gők, a márkás konyakok és minőségi sörök iránti kereslet nőtt meg. Az év közben elvég­zett vásárlói felmérések bebizo­nyították, hogy a televíziós élel­miszer- és vegyiáru-reklámok kedvezően hatnak a forgalmuk­ra. Rendkívül népszerűek a Héra margarinok, a tégla alakú Rámák és a Clorox fehérítő mosószerek, valamint az Ambi Pur konnekto- ros levegőillatosítók. Az Északi körúton található West-Rex Shopban, az éjjel-nap­pal nyitva tartó egységben még szenteste is sokan vásároltak „el­felejtett” árucikkeket, így cigaret­tát, üdítőket és italokat. Fel van töltve a kis üzlet, hiszen kará­csonykor is duplájára nőtt a for­galom. Az állandó nyitva tartás jegyében szilveszterkor is nyitva lesznek majd, dolgozóik az üz­letben fogják megbontani óévbú­csúztató s az új évet köszöntő pezsgőiket. A Búza téri 64. Sz. ABC bolt­vezető-helyettese, Szűcs Sándor- né szerint még december 29-én délelőtt sem indult be az igazi forgalom. A karácsony előtti vá­sár is csak az ünnep előtti utolsó napon lendült meg, így a szil­veszter előtti napra várható a má­sodik hullám is. Karácsony előtt megnőtt a kereslet a kávék és ita­lok iránt, a napi forgalmuk az át­lagos 400—500 ezer forintról egymillió fölé ugrott, s ebből a hús- és hentesáruk, tonhalak vá­sárlói nagymértékben kivették a részüket. Bár érezhető az, hogy az elmúlt évekhez képest keve­sebb pénz jut az ünnepekre, a 64. Sz. ABC dolgozói felkészültek december 31-éré, mely napon déli 12 óráig tartanak nyitva. Erre a napra várható az év utolsó és egyben legnagyobb vásárlói ro­hama is. Pezsgőből és virslifaj­tákból már az elmúlt napokban is nagy volt a választékuk. A nyíregyházi gyümölcsáru- soknál is duplájára nőtt a déli- gyümölcs-eladás mértéke. Na­rancs, banán, kiwi, mangó. A kiwivel az elmúlt években ismer­kedett meg a fogyasztó. Aki megkóstolta, az ízét nem felejti — mondják az árusok, bár az is előfordul, hogy szőrös krumpli­nak nézik a leendő vásárlók. A paprika kilója most 500 forint, amit csak egy igen tehetős réteg vásárol meg. Az árusok már nem várnak vásárlói rohamot, hiszen a szilveszter sohasem volt híres a gyümölcsfogyasztás megnöve­kedéséről. Hudák László pavilonos hír­lapárus szerint: — Az kétségte­len, hogy az ünnepek alatt megnő az olvasásra szánható idő is. Erről tanúskodik az újságok irán­ti kereslet növekedése. Népsze­rű a Nők Lapja és a Gyöngy című folyóirat. A napilapokat az aktu­ális politikai információk miatt olvassák most az átlagosnál töb­ben, a legtöbbjüket a költségve­tés-tervezetről szóló tudósítások érdeklik. Vannak már 400—500 forintos újságok is, így valószí­nű, hogy a karácsonyi ajándékok közé is kerültek belőlük. A na­pilapok közül most — a Hősök téri pavilon fogalmát tekintve — a Blikk a legnépszerűbb. Mivel a jövő évtől emelkednek a papír­árak (is), az újságvásárlási és - olvasási szokások megintcsak módosulni fognak. Volt év, lesz új év friss tervekkel és kérdője­les megvalósulásokkal. A tervek változnak, a karácsonyi vásár­lás láza viszont jövőre is meg­marad. V.A. Szilveszterkor nem maradhat el a duda sem... Az Isobau Kft. a kosárlabdát támogatja Mint arról már beszámoltunk, de­cember 20-án az Isobau Kft. és a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola SE kosárlabda-szakosztálya közö­sen megtartott sajtótájékoztatón is­mertette a kettőjük közt létrejött szerződés megkötését. A szerződés szerint a kosaras szakosztály ezentúl a Nyíregyházi TK Isobau néven sze­repel a bajnokságban, az Isobau Kft. ennek fejében több millió forintos támogatást nyújt a kosarascsapat­nak. A sajtótájékoztató után Merza Péterrel, az Isobau Kft. ügyvezető igazgatójával a megkötött szerző­désről beszélgettünk. — Igazgató úr, kérjük, mutassa be olvasóinknak az Isobau Kft.-t. Tu- domásunk szerint öt éve működő, nyíregyházi székhelyű cégük a mai nehéz gazdasági helyzetben is sike­resen működik, a város lakói még­sem nagyon ismerik társaságukat. — Alaptevékenységünk speciális építőipari munkák elvégzése, talán ezért van az, hogy a város lakói keve­set hallanak rólunk. Öt évvel ezelőtt, az akkori megyei Közúti Igazgató­sághoz tartozott egy kisebb gazdasá­gi egység, amely hidak felújításával, szigetelésével és a dilatációs szerke­zetek elkészítésével foglalkozott. A változó gazdasági helyzetben termé­szetes volt, ezt a tevékenységet önál­lósodva sokkal hatékonyabban lehet majd végezni. Ekkor állami többsé­gű részesedéssel alakítottuk meg az Isobau Kft.-t. Ma már folyamatban van társaságunk privatizálása, s a többségi tulajdon lassan magánsze­mélyek kezébe kerül. Annak kivált­képpen örülök, hogy a kft. vezetői építésvezetői szintig szinte kivétel nélkül résztulajdonossá válnak, ha a privatizációs folyamat befejeződik. —Hogyan tudtak talpon marad­ni, hiszen az elmúlt öt év nem iga­zán kedvezett a beruházásoknak? — Egyrészt bizonyos felújítási feladatokat mindenképpen el kell végezni, ha azt akarjuk, hogy a hi­dak, felüljárók működjenek. így azt nem lehet mondani, hogy nem vol­tak megbízások ezen a területen. Az már a mi felelősségünk volt, hogy olyan minőségben végezzük el a munkálatokat, hogy máskor is min­ket keressenek. Ehhez a legkorsze­rűbb műszaki módszereket kellett alkalmaznunk, erről csak annyit, hogy egyik új szigetelési technikán­kat külföldi szakfolyóiratokban is is­mertették, tehát sikerült a technikai kihívásoknak megfelelni. A másik kihívás ezen a szakterületen a minőség és a pontosság, a legkisebb pontatlanságot, figyelmetlenséget a szigetelés elkészülte után azonnal jelzi a víz. Szerencsére ennek is megfeleltünk, amit elsősorban kivá­ló szakembergárdánknak köszönhe­tünk. Egyébként az elmúlt évek ke­mény gazdasági feltételei mellett az is kellett, hogy bővítsük működési területünket, így ma már sokféle szigetelési feladatnak tudunk eleget tenni, de másfajta gazdasági tevé­kenységet is elvégzünk. — Hány embert foglalkoztat cé­gük? — Állandó létszámunk hetven fő körül mozog, de a mi mun­katerületünkön nem is lehet mamutcéget kialakítani, viszont ha megbízásainkat teljesítjük, akkor létszámunk többszörösét foglalkoztatjuk alvállalkozásban. — Hogyan döntöttek amellett, hogy a kosárlabdasportot, a főisko­la együttesét támogassák? — Személyes ismeretség révén kerestek meg két évvel ezelőtt a klubtól, akkor látták, hogy egy fejlődésben lévő cég vagyunk, s re­ménykedtek, hogy tudunk segíteni. Azóta a támogatás mértéke évről évre növekedett, most pedig egy minőségi változás következett be. — Mint a cég vezetője, mit vár ettől az együttműködéstől? — Azt mindenképpen, hogy or­szágosan is ismertebbé válik a cé­günk. Az bizony sokat jelent ne­künk, ha már hallottak rólunk ott, ahol valamilyen munkára jelentke­zünk. De azért a sporttámogatás nem igazán jő üzlet. — Akkor miért vállalják mégis? — Az ország különböző területe­in vállalunk munkákat, s nap mint nap szembesülünk azzal, hogy nem­hogy csökkene szűkebb pátriánk el­maradottsága, de bizonyos területe­ken még növekszik is a nyugati or­szágrészhez képest. Ha azt szeret­nénk, hogy ezt gyermekeink vagy unokáink kevésbé érezzék, ahhoz tennünk is kell valamit. S ide tarto­zik, hogy életkörülményeinken ja­vítsunk. — A városi, megyei önkormány­zat támogatja, segíti az ilyenfajta tevékenységet? — A múltról most már a válasz­tások után kár lenne beszélni, abban reménykedem, hogy a jövőben a most megalakuló önkormányzatok támogatják majd erőfeszítéseinket. Nyelvtanulás — felsőfokon Fennállásának tizenöt éves évfor­dulóját ünnepli a jövő év első felé­ben a nyíregyházi 19-es iskola, köz­ismert nevén a „piros”. A jubileumi rendezvénysorozat nyitányaként hangulatos ünnepséget rendeztek. Az iskola a megyében az elsők kö­zött kezdeményezte az angol nyelv második idegen nyelvként való ta­nítását. 1985 óta kísérletként már el­ső osztálytól kezdve foglalkoznak oktatásával, melyhez 1988-ban az informatika is kapcsolódott. Jelen­leg 780 tanuló jár az iskolába, ebből angol nyelvet alsóban 239, felsőben 157 diák tanul. Hlatky Attiláné angol szakos tanárnőt tapasztalatairól kérdeztem: —Az elmúlt években hány osztály­ban indítottak tagozatos csoportot? — Két osztályban. Az egyikben a Tolnainé-féle módszerrel tanítunk. Ez a módszer sok szemléltető-esz- közt, új tankönyvet, fali táblázatot igényel. Alsó tagozaton is van cso­portbontás, de nem differenciálunk a csoportok kialakításánál. így is vannak eltérések a tankönyvhaszná­latban. Gondot jelent, hogy ezek a könyvek nagyon drágák, bár nem ragaszkodunk egy tankönyvhöz. —A tehetséggondozás érdekében más könyveket is használunk egy- egy ténia alapos kifejtéséhez. Eddig ötödik osztálytól az alaptankönyv a Project 1-2-3 volt. — Ötödik osztálytól differenciá­lunk. Vannak haladó és normál cso­portok. Ugyanolyan óraszámban dolgoznak (heti négy, illetve öt óra), csak a tanulók terhelése más. A te­hetséges és a tovább tanuló gyere­kek 5. osztálytól benevezhetnek a budapesti és debreceni feladatmeg­oldó angol pontszerző versenyekre. Minden évben fordítói versenyt is szervezünk az 5-6. és a 7-8. évfo­lyamosok számára. — Milyen versenyeken indulnak még a diákok? — Minden évben több tanulónk bejut a hetedikesek és nyolcadiko­sok megyei angolversenyére. Né­hány dolgozatot már országos ver­senyre is beküldtek. 1992 tavaszán a Mac Millan kiadó részére egy negyvenoldalas dolgozatot készítet­tünk Magyarországról, melynek cél­ja hazánk bemutatása volt a külföl­dieknek. A dolgozatért, a tartalmas és kivitelezésben is szép munkáért dicséretet kaptunk a kiadótól. — Hogyan próbálják ebben az évben emlékezetessé tenni a tanu­lók számára a Christmas-partyt? — Több évfolyam bevonásával szoktuk megrendezni, s ez mindig nagy élmény tanárnak, diáknak egyaránt. A gyerekek angol dalok­kal, versekkel lépnek fel, s mindig gondoskodunk meglepetésről. — Gondolom, a továbbtanulás nem gond a nyolcadikos tanulók­nak... — A gimnáziumi haladó angolra vagy a kéttannyelvű tagozatra je­lentkező tanulóinkat általában felve­szik. Büszkék vagyunk arra, hogy már a középiskola első, második osztályában középfokú C típusú nyelvvizsgát szereznek. — Az eredményes nyelvtanulás elengedhetetlen feltétele a külföldi szaklapok olvasása, a levelezés, az utazás... Az órákon feldolgozzuk a Képes Nyelvmester cikkeit. A Soros Ala­pítvány által hirdetett Project I -2-3- hoz készült videoanyagot megkap­tuk, és nagy örömmel használjuk. A városban élő anyanyelvi tanárokat szívesen hívjuk meg egy-egy ország­ismereti órára. Ezeket az órákat vi­deofilmekkel színesítjük. Támogat­juk és szervezzük a külföldi gyere­kekkel a levelezést, családlátogatást, nyári táborozást. Tavaly egyhetes broadstarsi nyelvtanfolyamon vol­tunk 7-8. osztályos tanulóinkkal. Kapcsolatot tartunk fenn a Camb­ridge melletti Chatteris iskolájával, valamint egy florence-i amerikai tan­intézettel. Részt vettünk a dániai köz­pontú Teaching for Peace Workshop munkájában. A szervezet negyedik nemzetközi találkozóját 1990 nyarán Nyíregyházán szerveztük meg. —Megfelelő az iskola szaktaná­ri ellátottsága? —Fokozatosan javul. Egy végzett szakos mellett két kolléga végzi a to­vábbképző angol szakát. Az alsó ta­gozaton középfokú nyelvvizsgával tanítanak, illetve átképzésre járnak. A 6-7-8. osztályban egy fiatal kana­dai tanárnő, Julie Garne Pringle ta­nít. —Anyagilag hogyan oldják meg a külföldi tanulmányútokat? —Tavasszal Londonba készülünk a felső tagozatosokkal. Egy iskola önmagában nem tudná az anyagiakat előteremteni, ezért összefogtunk az ötössel és a Vasvári Gimnáziummal, így utazhatunk. A gyerekekkel együtt nagyon várom ezt az utat, remélem, élményekkel gazdagon térünk haza. Hajdú Gabriella út két oldalán elhelyezkedő ho­mokbuckás terület a város határá­nak legmozgalmasabb tája. Nagy, szabályos homokformák, egyre szebb és nagyobb lakóházak, al­máskertek. őszibarackosok alkot­ják Sóstóhegy világát. Az 1907-es helységnévtár még nem említi, az átcsatolás előtt részben Nyírpa- zony, részben Kótaj községéhez tartozott. Sóstóhegynek ma vasút­ál lomása. postája, művelődési ott­hona, iskolája, óvodája van. 1981 óta agrometeorológiai állomás mű­ködik a településen. A táj irodal­mi emlékeket is rejteget. A vasút jobb oldalán, a sorompótól nem messze az úgynevezett Thomas- féle ház 1945-46 telén másfél hó­napig Szabó Lőrincnek adott ott­hont. Az irodalmat és művészetet kedvelő, értő és támogató Thomas Ernő és felesége sóstóhegyi bor­házukban látta vendégül a költőt, aki ekkor dolgozott verses önélet­rajzán, a Tücsökzenén. E heti kérdésünk a következő: Mióta tartozik Nyíregyházához Sóstóhegy? Múlt pénteki rejtvényünk helyes megfejtése: A Bessenyei György Tanárkép­ző Főiskola kertjében álló Móricz- szobor 1959-ben készült, és Kó- thay Nándor alkotása. A helyes megfejtést beküldők közül Tóth Mária Lívia nevét sor­soltuk ki, aki postán kapja meg könyvjutalmát.

Next

/
Thumbnails
Contents