Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-28 / 238. szám

UJ KELET BELFOLD-KULFOLD 1994. december 29., csütörtök Eltérő nyilatkozatok MAHÍR kontra Hírlapkiadó Tovább folytatódtak kedden a megbe­szélések a MAHÍR Rt., a Hírlapkiadó Rt. és az Állami Vagyonkezelő Rt. képviselői között arról, hogyan kerüljön vissza a MAHÍR Rt.-től a Hírlapkiadóhoz a Ma­gyar Nemzet, az Expressz és az Esti Hír­lap kiadási joga. Megállapodás a tárgya­lófelek között nem született — erről az érintett felek képviselői az MTI-t eltérő módon tájékoztatták. Simicska Lajos, a MAHÍR Rt. igazga­tóságának elnöke közölte, hogy a rész­vénytársaság — a hatályos szerződés alap­ján— 1995. január 1 -je után is jogának és kötelességének érzi, hogy továbbra is ki­adja az említett lapokat. Emellett — közli — felszólította az ÁV Rt., illetve a Hír­lapkiadó Rt. képviselőit, hogy tartózkod­janak mindenféle szerződésszegéstől. Ál­lítása szerint ugyanis az ÁV Rt. és a Hír­lapkiadó Rt. a mai napig sem fogadta el a teljes körű, egységes elszámolás alapjait, így a MAHÍR Rt. az eddigi tárgyalások részeredményei ellenére sem tudja elszá­molását 1994. december 31-éig elkészíte­ni. Ezért — szögezi le — a felelősség a Hírlapkiadó Rt. és az ÁV Rt. illetékeseit terheli. A MAHÍR Rt. úgy véli, hogy szerződésének fennállása alatt mindvégig teljes felelősséggel és gondossággal járt el a három lap kiadásában. Molnár Péter, a Hírlapkiadó Rt., illetve Domokos József, az ÁV Rt. képviselői ezzel szemben a távirati irodához eljutta­tott közleményükben kinyilvánítják: a MAHÍR Rt.-nek ez év december 31 -éig vissza kell adnia a Hírlapkiadó Rt.-nek a Magyar Nemzet, az Expressz és az Esti Hírlap kiadói jogát, függetlenül az elszá­molás konkrét állásától függetlenül. A decemberi tárgyalások során ehhez az ÁV Rt. és a Hírlapkiadó Rt. mindvégig ragasz­kodott. Szerintük ugyanis a három rész­vénytársaság között ez év június 29-én megkötött megállapodás második pontja világosan kimondja, hogy a 1994. május 13-án kelt szerződés ez év utolsó napján megszűnik. Ebből következően pedig a MAH*R Rt.-nek nemcsak kötelessége visszaadni a lapok kiadói jogát, hanem át kell adnia a lapok működtetéséhez szük­séges helyiségeket is a Hírlapkiadó Rt.- nek. A 1995. január 1-jétől saját állomá­nyába kívánja vonni a Magyar Nemzet, az Expressz és az Esti Hírlap dolgozóit, to­vábbá teljeskörűen gyakorolni e három lap kiadói jogait, beleértve a lapok irányítá­sát, a postai terjesztési, illetve a nyomdai szerződések megkötését. (MTI) Behozatal-figyelés (Tegnapi számunkban megígértük, hogy tájékoztatást adunk a behozatal megfi­gyelésbe bevont árucikkekről és az eljárási szabályokról. íme.) Az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium helyettes államtitkára 1994. december 23- án hozott államigazgatási határozatával elrendelte, hogy 1995. január 1-től beho­zatali megfigyelési rendszert kell működ­tetni a bármely országból származó, alább felsorolt áruk tekintetében, a harmonizált vámrendszer hivatkozási számai alapján: HS 0207.10-019 baromfi egészben, fris­sen vagy hűtve, Gallus domesticus fajta HS 0207.10-028 baromfi egészben, fris­sen vagy hűtve, pulyka HS 0207.21-004 baromfi egészben, fa­gyasztva, Gallus domesticus fajta házi- szárnyas HS 0207.22-007 baromfi egészben, fa­gyasztva, pulyka HS 0207.41-006 darabolt baromfi, vágási melléktermékek és belsőségek máj ki­vételével, fagyasztva Gallus domesticus háziszámyasból. HS 0207.42-009 darabolt baromfi, vágási melléktermékei és belsőségek máj ki­vételével, fagyasztva, pulykából HS 0402.10-010 por alakú tej, tejszín (de naturálva vagy sem), nem cukrozott HS 0402.10-029 por alakú cukrozott tej, tejszín HS 0407.00-050 étkezési tojás HS 1701 nád-vagy répacukor és vegytisz­ta szacharóz szilárd állapotban. HS 1702.90-018 maltóz (vegytiszta is) HS 1702.60-024 más gyümölcscukor és gyümölcscukorszirup, száraz állapotban 50 tömegszázalékot meghaladó gyű mölcscukor-tartalommal, szilárd HS 1702.90-027 gyümölcscukor száraz állapotban 50 százalék alatti gyümölcs cukor-tartalommal HS 1702.90-036 szilárd alakú más cukor HS 1702.90-993 egyéb A megfigyelt termékek behozatalát megelőzően az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztérium Engedélyezési Főosztályához be kell nyújtani: a) az előszámlát (profor­ma számlát) 2 példányban, b) az eredeti szerződés egy példányát és c) adatlap két példányát megfelelően kitöltve. Az előszámlának az alábbi adatokat kell tartalmaznia: a) gyártó nevét és címét, b) a kereskedő nevét, c) az áru 1. feladásának helyét, 2. rendeltetési helyét, 3. alapárát (ex work árát), 4. határátlépéskor számított árát, 5. minőségre vonatkozó adatokat, 6. méreteit, 7. mennyiségét, 8. csomagolásra vonatkozó lényeges in­formációkat (darabszám, csomagoló­eszköz stb.), d) az árura vonatkozó kedvezményeket tonnánként, e) az árura vonatkozó felárakat tonnánként. Az előszámlát géppel kitöltve és cég­szerűen aláírva kell benyújtani. Az enge­délyezési főosztály a szabályosan benyúj­tott előszámla és az adatlap egy-egy pél­dányát aláírással és pecséttel ellátva 15 napon belül a kérelmezőnek visszaküldi (illetőleg személyesen átvehető), és a vám­kezelés során azokat be kell mutatni. A megfigyelési rendszer keretében az okmányok benyújtását esetenként 500 fo­rint általános tételű államigazgatási ille­ték alá esik. Az 1995. január 1-jétől beérkező, illet­ve konszignációs raktárból kitárolt áru a szerződéskötés időpontjától függetlenül a behozatali megfigyelési rendszer alá esik. Az okmányok 1995. január 1-jétől nyújt­hatók be. (05) HungarlQa A Mensa HungarlQa tagfelvételi teszt­írást szervezett december 28-án 17.30-kor az Államigazgatási Főiskolán (Bp. XI. Ménesi út 5.) — tájékoztatta a szervezet titkára az MTI-t. Az 1946-ban Angliában alapított nemzetközi Mensa egyesületnek több mint 100 ezer tagja van a világ 75 országában. A tagságnak egy feltétele van: az emberiség 2 százalékára jellemző kiemelkedő intelligenciaszint. Ezt a jelentkezők egy teszt megírásával tanúsít­ják, amelyet hivatásos pszichológusok ér­tékelnek. A Mensa a magas intelligenciá­jú embereket fogja össze, tekintet nélkül korukra, nemükre, származásukra vagy társadalmi helyzetükre. A szervezet igyek­szik hozzájárulni ahhoz, hogy az intelli­genciát az emberiség javára fordítsák. Tá­mogatja az intelligencia jellemzőire és használatára irányuló kutatásokat. Előadá­sokat, vitákat, összejöveteleket szer­veznek. (MTI) A Frankfurter Allgemeine Zeitung az MDF-ről A stabilitás ideje Az egész MDF-nek a pártvezetéssel együtt mielőbb meg kell újulnia, ha a következő választásokon a párt meg akarja valósítani azt a célkitűzését, hogy a kon­zervatív blokkot győ­zelemre vezeti — ál­lapította meg a Frankfurter Allge­meine Zeitung a Ma­gyar Demokrata Fó­rum helyzetét elemző keddi írásában. A vezető német új­ság szerint a folyama­tosan hanyatló egy­kori vezető kormány­párt helyzetét jól jel­lemzi, hogy az ön- kormányzati válasz­tások eredményének ismertté válása után senki nem volt a párt­vezetésben, aki meg­magyarázta volna a katasztrofális vere­séget, és biztatást adott volna a jövőt illetően. Matthias Rüb, a lap budapesti tudósító­ja „Mi lesz az MDF-ből?” című írásában rámutatott: az Antall József— majd halá­la után Boross Péter — vezette kormány egészen az idei választásokig hatalmon maradt, s ezzel Magyarország olyan sta­bilitásról és demokratikus érettségről tett tanúbizonyságot, amelyet egyetlen más kelet-európai reformországban sem sike­rült elérni. Az MDF nemzeti-konzervatív, polgári, valamint gazdasági liberális kö­zéppártként igyekezett elfogadtatni magát. „Elsősorban a szélsőjobboldali antiszemi­ta Csutka Ist\'án hatására azonban egyre inkább a jobbszélre csúszott. Egyre job­ban eltávolodott attól az elképzeléstől, hogy a CDU mintájára egy konzervatív értékeket őrző, a fejlődést segítő, a jövő felé nyitott párt legyen belőle. Antall túl későn távolította el Csurkát a pártból. Az integráló személyiség, Antall, tavaly de­cemberi elvesztése után a párt irányát vesztette.” Az MDF vezette kormánynak nem volt nagy a gazdasági mozgástere, az átmenet idején kemény lépéseket is meg kellett tenni, de az MDF hibás stratégiája erősítette a párttal szembeni ellenszenvet — mutatott rá a lap, és hibaként sorolta fel, hogy a baloldal és a liberálisok ellen kulturális harcot folytatott, sértegetve vá­laszolt a sajtó bírálataira, s elkeseredetten küzdött az állami rádió és a televízió ellenőrzéséért. A tekintélyes konzervatív újság szerint az MDF- ben mindmáig nem történt meg a belső megújulás. A szeptemberben elnökké választott Für Lajos a múlt­ba tekintő nemze- ti-konzervatív szárnyat képvise­li. Az MDF-ből hiányzik a korsze­rűség és a nyílt­ság, s azok a sze­mélyek, akik ezt megtestesítenék. A nemzeti jobbszél és a parasztság a kisgazdákat támogatja, a klasszikus ke­resztény-konzervatív választók a KDNP mögé sorakoznak föl, míg a gaz­dasági liberalizmus és a modern kon­zervativizmusjelszavával a Fidesz sze­rez támogatókat. Kérdés, milyen réte­gek maradnak az MDF-nek a jobboldali blokkban? A politikai meghatározatlan­ság, amely egykor a párt győzelmét hozta, most megpecsételheti az MDF hanyatlását — vélte a Frankfurter All­gemeine Zeitung. (MTI) Csurkat túl későn tarolitottak el Az Igazságügyi Minisztérium közleménye Az Igazságügyi Minisztérium az úgy­nevezett Kahler-bizottság megszűnésé­vel kapcsolatban a következő közlemény közzétételére kérte az MTI-t kedden. „Az Antall-kormány a 3037/1993. számú „Szigorúan titkos!” minősítésű határozatában 1993. január 21-ei aláírás­sal bizottságot hozott létre „az elmúlt rendszer éveiben, de különösen az 1956. októberi forradalom és szabadságharc során elkövetett egyes bűncselekmé­nyekre utaló iratok feltárására és szak­szerű elemzésére”. Mint ismeretes, az akkori igazságügy-miniszter a bizottság vezetésével dr. Kahler Frigyest bízta meg. A Hom-kormány szakmai álláspont­ja szerint a bűncselekményekkel kap­csolatos iratok feltárása és szakszerű elemzése elsősorban a jogalkalmazó szervek feladata. Ennek végrehajtására az úgynevezett igazságtételi törvény ha­tálybalépésével megteremtődött a jogsza­bályi alap. Megalapozatlan az a feltételezés, amely szerint a Hom-kormány nem tartja fontos­nak a korszak teljes tudományos igényű és értékű feltárását. Ez azonban a tudo­mány feladata és nem az Igazságügyi Mi­nisztériumé. Ez alapján a Hom-kormány a 2128/1994. (XI. 16.) számú nem titkos határozatával 1994. december 31-e nap­jával hatályon kívül helyezi a bizottság lét­rehozásáról szóló 3037/1993. kormányha­tározatot. Ez a döntés semmilyen akadá­lyát nem jelenti annak, hogy a kutatók fel­tárják az elmúlt évtizedek törvénysértése­it. Az 1995. évi költségvetésről szóló tör­vényjavaslatban szereplő jogtörténeti ku­tatásokra előirányzott 10 millió forint át­csoportosításra kerül az 1956-os Magyar Forradalom Történetének Dokumentációs és Kutatóintézete Közalapítvány támo­gatására. Az igazságügyi tárca a tényszerűség és a pontosság érdekében szükségesnek tartja hangsúlyozni: dr. Kahler Frigyes, a minisztérium volt főosztályvezetője, a Történelmi Tényfeltáró Bizottság elnö­ke még az Igazságügyi Minisztérium új vezetése előtt, 1994. június 15-én írás­ban kérte miniszterét, hogy június 30-i hatállyal szüntesse meg közszolgálati munkaviszonyát. Az új kormány hivatal­ba lépése után Vastagh Pál miniszter fo­gadta Kahler Frigyest, a bizottság vezetőjét. A találkozón szó volt arról, hogy a kutatási szerződések december 31 -ével lejárnak. A miniszter kérte őt, hogy új szerződéseket ne kössön kuta­tókkal. Kahler Frigyes tehát nem érte­sült váratlanul a bizottsággal kapcsola­tos kormánydöntésről.” (OS) A magyar-EFTA megállapodásról Árváltozás Ausztriában Január elseje, Ausztria teljes jogú EU-tagsága közeledtével az oszt­rákokat mindennél jobban foglalkoz­tatják a várható árváltozások. Számos élelmiszercikk ára azonnal olcsóbb lesz, míg az unión kívüli országok­ból származó termékek—elsősorban a déligyümölcsök, a rizs — alaposan megdrágulnak. A nagy élelmiszerlán­cok már december utolsó napjaiban „euro-áraikat” hirdetik: a tésztafélék 50 százalékkal, a tejtermékek 30 szá­zalékkal, egyes gyümölcs- és zöld­ségfélék 20 százalékkal olcsóbbak lehetnek. Ugyancsak olcsóbb lesz az alkohol, a cigaretta és a benzin; a dí­zel azonban drágul. A textíliákra is kihat az árcsökkenés. A kereskedők úgy vélik: a vásárlók szeszélyeseb­bekké válnak, mert kedvük támad majd kipróbálni sok új, eddig nem ismert terméket. Még nagyobb sze­repe lesz tehát a reklámnak. (MTI) Kilépés­Ausztria, Finnország és Svédország az Európai Unióhoz (EU) történő csatlako­zása folytán kiválik az Európai Szabadke­reskedelmi Társulásból (EFTA). Miután az EU nem engedi meg tagállamainak, hogy harmadik országgal bilaterális szerződéseket tartsanak fenn, ezért szük­ségessé vált a Magyarország és az EFTA tagállamai között 1993-ban aláírt szabad­kereskedelmi megállapodás módosítása, amely kimondja a három ország vonatko­zásában a megállapodás érvényének meg­szűnését. Az intézkedés akkor lép életbe, amikor ezek az országok kilépnek a Stock­holmi Konvencióból. Ausztria várhatóan már 1995. január 1- jétől kilép az EFTA-ból, és az EU tagja lesz. Ez egyben azt is jelenti, hogy Ma­gyarországnak fel kellett mondania az Ausztriával kötött mezőgazdasági és ipa­ri termékek származási jelzéseinek, eredetmegjelöléseinek és a származásra utaló egyéb megnevezéseinek a védel­méről szóló egyezményt. Ezáltal a bor ere- detvédelmés-ek kérdésében is Magyaror­belépés szág és Ausztria viszonylatában a magyar- EU boreredet-védelmi megállapodás lép életbe. A megszüntetett kétoldalú egyez­mény olyan rendelkezéseket is tartalmaz, amelyek fenntartása elavulttá vált, mint például az osztrák vállalatok jogosultsága magyar eredetmegjelölések használatára sajtféleségek, húskészítmények, szeszes italok és édesipari készítmények esetében. Az egyezmény felmondása egy év múlva lép életbe. A Finnországgal kötött kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást (KEVSOS) a finn fél 1994. december 31-i hatállyal mondta fel. A felmondás csak az EU-tagság meghiúsulása esetén kerülne hatályon kívül. Miután Finnország és Norvégia EU-hoz történő csatlakozásának időpontja még meghatározatlan, az Európai Unió azt ja­vasolta, hogy Magyarország és a két or­szág között fennálló bilaterális megálla­podásokban foglalt kedvezményeket a fe­lek 1995. január 1-jétől június 30-ig auto­nóm módon alkalmazzák. (MTlt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents