Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-27 / 237. szám
Meddő férfiak — új remények ÚJ KELI! _______ ti A férfi terméketlensége miatt gyermek- áldás nélkül maradt párok számára reménykeltő hír: egy francia nő, akinek férje az ondóvezeték elzáródása miatt képtelen volt utód nemzésére, a közelmúltban egészséges — a férjtől fogant — leány- gyermeknek adott életet. Egy neuillyi klinika lombikbébi központjának orvosai két, már ismert eljárás összekapcsolásával hozták létre a terhességet: a férfi mellékheréiből kiemelt ondósejteket az asszony ugyancsak kiemelt petesejtjébe fecskendezték, majd a megtermékenyített petesejtet visszaültették a nő méhébe. A szakemberek szerint a férfiak 7—10 százalékának vannak gondjai a termékenységével, s közülük minden tizediknél okoz meddőséget a spermiumokat továbbító csatorna elzáródása vagy annak hiánya — írta az AFP. Az elzáródás legtöbbször gyulladásos eredetű, de a terméketlenség lehet önként választott is: ekkor az ondóvezetékből sebészi úton távolítanak el egy szakaszt (vasectomia). Amennyiben a férfi később úgy dönt, hogy mégis szeretne gyermeket, akkor egy „helyreállító” műtétre van szükség. Ebben az esetben azonban kicsi az esély arra, hogy az ondóvezeték ismét tökéletesen működik majd. Az ondókivezető-csatoma hiánya lehet vele született betegség eredménye. Az ilyen esetek korábban reménytelennek számítottak, ám az ivarsejtek kiemelését a beinjekciózással ötvöző eljárás mind az effajta rendellenességgel, mind a vezetékelzáródással küszködő férfi számára lehetővé teszi, hogy gyermeke szülessen. Egy megoldás... MAGAZIN ni 1994. december 28., szerda 9 Abortusz helyett óvatosság A múlt rendszerben voltak a terhességmegszakító, úgynevezett AB-bizottságok. Ezekben ültek a tanácsi —- Hofi után — „passzivisták”, akik döntöttek a terhességétől szabadulni akaró nő sorsáról. Ma már ez egyszerűbb. Ha a magzat életkora nem haladott meg egy bizonyos határt, akkor nagy valószínűséggel engedélyezik az abortuszt. De miért van manapság annyi terhességmegszakítás Magyarországon? Talán ;■ ért is, mert a nők (vagy partnereik) gátlásosságból vagy nemtörődömségből nem fordulnak szakemberhez, aki segítene megelőzni a bajt. A védekezés különböző módszereiről és azok hatásfokáról dr. Tóth János szülész-nőgyógyász szakorvost kérdeztük. — Különböző módszereket tartunk számon. Kezdjük a hagyományosokkal. Ilyen az Ogino—Klaus-féle naptármódszer, amely azon a megfigyelésen alapúi, hogy a nő utolsó mensesétől számított 10-17 napon fogamzóképes. ezért ilyenkor nem ajánlott az együtt- lét. A hagyományosak közé sorolható még a megszakított közösülés is, ami nem igazán biztonságos. Más módszerek lényege a spermium útjának elzárása férfi (kondom) és női (pesszáriunt) gumióvszerekkel. Különösen biztonságos az a kondom, amely spermicid- hímivarsejtet elpusztító anyagokkal van bevonva. Egyetlen hibája az ára, ami 3 darabos csomag esetén 300 forint. De létezik ilyen készítmény külön is, a Delien nevű krém, ami az óvszerek szintjén biztonságos! A méhen belüli védekezés módszere a harmadik. Erre szolgál a méhen belüli eszköz, a „spirál”, ami bizonyítottan a gyógyszerek utáni leghatásosabb védekezési mód. Végül a negyedik módszer: a tabletták. Aktus után használható a Postinor, ami valóban jó, de túl gyakori alkalmazása megzavarhatja a ciklikus nemi működés rendjét. Egykomponensű tabletta a Continuin, amit elsősorban szoptatós anyáknak írunk fel. Vannak továbbá a kombinált készítmények, amelyek ösztrogén- és gestogén-komponenst egyaránt tartalmaznak. Ezek hatóanyagukban és hormontartalomban különböznek egymástól. Csak orvos felügyelete mellett szedhetők, mert hogy kinek melyik gyógyszer a megfelelő, az változhat. Ha egy nő nem jót szed, akkor mellékhatásként fejfájás, elhízás, anyagcsere-, és vérzészavarok léphetnek fel. A tablettákkal való védekezés a legbiztonságosabb és a legelterjedtebb, de alkalmazásuknak szigorú feltételei vannak. Felírásukhoz érvényes rákszűrő és májfunkcióvizsgálat szükséges, valamint vesebántalmak és visszérgondok is befolyásolhatják az orvost döntésében. Számos előnyük is van: használatuk alatt kisebb a vérzés mennyisége — a nő nem lesz vérszegény —, a menses alatti görcsölés csökken vagy megszűnik. valamint a méhtest és petefészek- rák kialakulásának veszélye is kevesebb. Megemlíteném a hazai Tri-regolt is, a külföldi, kissé drágább, alacsony hormontartalmú, Lest és Marve-lon fogamzásgátlókat. — Ha pedig valaki gyereket akar... —Akkor abbahagyja a tabletták szedését, és a következő ciklusban már fogamzóképes. — Nem említette a végleges fogamzásgátlást! — Nálunk hivatalosan kérheti a nő sterilizálását életkor és gyerekszám függvényében. Ma már minimális megterhelést jelentő műtéti technikákkal végezzük a műveletet. Férfiakon — úgy tudom — hazánkban nem végeznek ilyen beavatkozást. —Visszatérve az egyszerű fogamzás- gátlásra, felállítana a felsorolt módszerek között egy megbízhatósági sorrendet? — Erre van egy hivatalos kimutatás, amit Pearl-indexnek neveznek. Az index azt mutatja, hogy 100 nő közül, ha egy évig ezt a módszert használják, hányán eshetnek a teherbe. Eszerint: 1. kombinált fogamzásgátló tabletták: 0,2—0,5, 2. méhen belüli eszközök: 0,8—8, 3. kondom: 6—28, 4. pesszáriumok: 6—32, 5. naptármódszer 12—40, 6. önmagában alkalmazott spermicid termék: 10—42, 7. megszakítás módszere: 12—42. Dojcsák Tibor Bajban a gólya... A balkezesek csak háborúban halnak korán Fellélegezhetnek a balkezesek — legalábbis azok, akik a közeljövőben nem készülnek fegyvert ragadni: a legújabb brit kutatási adatok szerint ugyanis semmivel sem élnek rövidebb ideig jobbkezes embertársaiknál, csak háborúban fogja őket valamely okból köny- nyebben a golyó. A durhami egyetem és a londoni Szent György egyetemi kórház tudósai sajátos, ám hatékonynak tűnő vizsgálati módszert alkalmaztak: az utóbbi kétszáz év krikettjátékosainak listáját tekintették át, ugyanis e nemzeti intézménynek számító sport egyedülállóan gálatot teljesíteni, ugyanis a tudósok által teljesen fel nem derített okból őket valamivel gyakrabban éri végzetes sérülés, mint jobbkezes bajtársaikat. A British Medical Journal című szaklapban közölt felmérés szerzői szerint ennek legvalószínűbb oka a hadszíntéri eszközök és a kiképzés jobbkezesekre szabott mivolta A szakemberek szerint a balkezesek korai haláláról szóló eddigi vizsgálati eredményei^ azért különbözhetnek a mostanitól, mert kizárólag a halál időpontjáig megélt kort vették alapul, nem foglalkoztak az élő Gyógyulófélben a bal ke/. pontos archívumot kínált, egyértelmű utalásokkal az egyes játékosok balvagy jobbkezességére. így sikerült rendkívül bőséges merítésű statisztikai mintát górcső alá venni: csaknem tízezer holt és még élő krikettjátékos adatai engedték arra következtetni a szakértőket, hogy a 18 százaléknyi balkezes sportember nagy átlagban ugyanannyi ideig élt és él, mint a jobbkezes többség tagjai Nem ilyen kedvező a kilátása azoknak. akik csatatereken kénytelenek szolbalkezesek számarányával Ez jelentős eltérést eredményezhetett, hiszen a mai, toleránsabb nevelési módszerek közepette már kevés gyermeket kényszerítenek át jobbkezessé, míg ez a gyakorlat a korábbi évtizedekben szinte általános volt Ez az oka annak a kutatókat megtévesztő jelenségnek, hogy egyszerűen alig van idős balkezes ember — írják a brit tudósok. Kertész Róbert London A spermiumok nem úszóvilágbajnokok A spermiumok gyenge úszók, és „hátszélre” van szükségük, hogy elérjék a női petesejtet. Ezt a fogamzás esetében a méh és a kismedencei szervek egyfajta izommozgása hivatott biztosítani. E mozgások gyengesége vagy hiánya a felelős a női meddőség eseteinek mintegy feléért — állítják a New Scientist című lapban kanadai kutatók. Az érintett szervekben az izomösszehúzódások, amelyek a havi periódus legtermékenyebb részében, vagyis a peteérés idején a legintenzívebbek, olyan „hullámokat” keltenek, amelyek segítik a spermiumok úszását — írja a lapra hivatkozva a Reuter. A winnipegi Manitoba egyetem kutatói szerint a teherbe esni nem tudó nőkben ezek az izommozgások gyengék vagy ritkák, de az is előfordulhat, hogy „rossz irányba”, nem a méhnyak felé terelik a spermiumokat. Az ilyen jellegű mozgások iránya, a gyakorisága és intenzitása fontos szerepet játszhat az orvosok által hagyományosan kideríthetetlen meddőségi esetekben. Londoni karácsonyi mozaik Ken Pilton úr Nyugat-Londonból szerény karácsonyt ült az idén: elvált nejének két doboz aprósüteménnyel kedveskedett, 19 éves fiát a Jurassic Park video- változatával lepte meg. Az ünnepi ebéd alatt sem folyt literszám a pezsgő, nem fogytak egzotikus ételkülönlegességek, Pilton megelégedett bevált kedvencével, az exnej lábasából kikerülő sertéssülttel. A nyugalmazott repülőmémök karácsony napján is — csakúgy, mint az év minden áldott reggelén — szerény tanácsi lakásának ablakából ellenőrizte, hogy megvan- e kissé már letaposott Skodája — vagyis élte a 60-as éveikben járó brit átlagnyugdíjasok mindennapi életét. Mindössze a karácsonyi költekezés hagyott némi nyomot bankszámláján: a nemrégiben nyitott, 839 254 font sterlinges kontó bizony leolvadt 839 204 fontra... Pilton úr ugyanis egyike azoknak, akik megütötték a nemrég indult brit lottó öt héttel ezelőtti, első több milliós főnyereményét: az 5,8 millió fontos jackpoton annak idején heten osztoztak. A brit bulvársajtó annak nem járt utána, hogy a szerencsés, ám nem sok nagyvonalúsággal megáldott Pilton ereiben mennyi skót vér csordogál. * * * A brit lottó már csaknem két hónapja elindult hódító útjára, ám népszerűsége mit sem csökkent, sőt, a jelek szerint immár karácsonyi ajándéknak is megteszi. Legalábbis így gondolhatta a The Sun szerkesztősége: a népszerű londoni bulvárlap összesen 3500 lottószelvénnyel lepte meg a Boszniában senyvedő brit kontingens ugyanennyi katonáját a karácsonyi húzásra. A brit lottóban szigorúan érvényesített diszkréció miatt valószínűleg soha nem lesz ismeretes, hogy hány békefenntartó távozik majd többszörös milliomosként a délszláv hadszíntérről, a katonák mindenesetre — a lap szerint — „hálával gondolnak azokra, akik ilyenkor is gondolnak rájuk”. * * * Nem kis teljesítményre sarkallta a brit királyi postát egy tréfás kedvű — vagy szerettei címét esetleg egyszerűen elfeledő -— ügyfél, aki sajátos módon igazította útba a meglepett kézbesítőt. A karácsonyi üdvözlőlap tekintélyes részét elfoglaló „címzés” Mr. és Mrs. Carpenternek szólt, „ott, az Office Row végén, az új kégliben, lányuk és vejük háza mögött, a vöt Raynek hívják, és a közeli iskola őre”. A feladó a biztonság kedvéért hozzátette: „ha a Valley Road-i buszmegállóban állsz a ház mellett, szemben mintegy 500 yard- nyira láthatod Enser vágóhídját”. Az illető mindenesetre múlhatatlan hálájáról biztosította a különleges feladat elé állított postást, nem mulasztva el odaírni: „kösz, öreg pajtás!”. A lap időben megérkezett a Cinderfordban élő George és May Carpenter címére. Koedukáció Spanyolországban Miközben Európa több országában a pedagógusok megkezdték a harcot a koedukáció ellen, mondván, hogy nem működik, a spanyol szakemberek lándzsát törnek a rendszer fenntartása mellett. A vita a skandináv országokban, Németországban, Angliában és az Egyesült Államokban már évek óta folyik. A fiúk és a lányok szétválasztásáért küzdő pedagógusok és szakemberek azzal érvelnek, hogy a fiúk és a lányok készségei és képességei más-más időben alakulnak ki, és hogy mind a fiúk, mind a lányok oldottab- ban viselkednek és jobban koncentrálnak, ha csak azonos nemű osztálytársaik vannak. A spanyol szakemberek véleménye viszont az, hogy ha az élet semmilyen területén nem választjuk külön a fiúkat és a lányokat, a férfiakat és a nőket, hát akkor miért válasszuk őket külön éppen az iskolában? Spanyolországban 1970-ben vették törvénybe a koedukációt, és 1985-ben tették kötelezővé az állami- és az államilag támogatott magániskolákban. (Egyébként rengeteg olyan, vallási rendek által fenntartott magániskola van. ahová továbbra is csak fiúk vagy csak lányok járhatnak.) A valóság mégis az, hogy az iskolák nem igazán koedukáltak, rejtett módon még mindig más szerepre nevelik a lányokat és a fiúkat. Továbbra is arra nevelik őket, hogy férfiak illetve nők legyenek, nem pedig arra, hogy emberek. Ráadásul a spanyol átlagcsalád is a hagyományos régi típusú nevelést adja gyermekeinek, legalábbis ebből a szempontból. Az iskolának tehát még erősebb befolyással kellene lennie a gyermekekre. Xantus Judit Madrid
