Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-24 / 235. szám
BELFÖLD-KÜLFÖLD 1994. december 24., szombat ÚJ KELET Az ózdi kohászai fejlesztéséről Továbbra is megmarad Ózdon a kohászat, mivel a kormány döntött az új acélgyártó bázis létrehozásáról. Ennek eredményeként másfél milliárd forintot fordítanak egy korszerű ívkemence üzembe állítására. A térség gyorsabb fejlődéséhez szükség van befektetőkre is, s erről különböző tárgyalások folynak, de a kormány- döntés már önmagában megalapozza az ózdi kohászat jövőjét. Minderről Soós Károly Attila, ipari és kereskedelmi minisztériumi államtitkár tájékoztatta pénteken az MTI-t. Az ózdi bejelentések megismétlését azért tartotta szükségesnek, mert a csütörtöki nagygyűlés elején mondandóját nem lehetett jól érteni, illetve az ott dolgozó hírügynökségi tudósító sem tudta precízen visszaadni. A földadó eltörlése Agrárgazdaság-történeti eseményként értékelte pénteken a földadó eltörlését Mészáros Gyula, a Magyar Agrárkamara igazgatója. Az MTI-nek nyilatkozva elmondta: a parlament csütörtöki döntéséig több éves kitartó munka vezetett. Már évekkel ezelőtt több tanulmány bizonyította, hogy mennyire idegen a földadó a piacgazdasági viszonyoktól. A jövő évi költségvetésről és az adótörvényekről, az Érdekegyeztető Tanács plenáris ülésén kötött megállapodásban végülis sikerült elérni az agrár érdekképviseleteknek a földadó eltörlésének ígéretet. A kormányzati szándékot most a parlament is jóváhagyta. Koszorúzás Tarpán Halálának 50. évfordulója alkalmából koszorúzási ünnepséget rendeztek pénteken Bajcsy-Zsilinszky Endre taipai sírjánál és a beregi községben emelt szobránál. A polgári politikust és publicistát, a Független Kisgazdapárt egykori országgyűlési képviselőjét, illetve a Magyar Front katonai vezérkarának elnökét — vezetőtársaival együtt — 1944. november elején fogta el a Gestapo, majd nem sokkal később, december 24-én Sopronkőhidán kivégezték. A szomorú évfordulóra emlékezve, Bajcsy-Zsilinszky Endre sírján és szobrának talapzatán koszorút helyezett el a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetsége, a Bajcsy-Zsilinszky Társaság, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közigazgatási Hivatal, a régió, valamint Tarpa község önkormányzati közgyűlésének képviselője. Csecsenföld: helyzetkép A csecsen vezérkar közlése szerint péntekre virradó éjszaka és reggel is bombázták az orosz harci gépek Groznijt. Ezt az Interfax hírügynökség közölte a csecsen vezérkar illetékesére hivatkozva. A légitámadás számos halálos áldozatot követelt, és a város központjában súlyos károk keletkeztek. A csecsen vezetés föld alatti óvóhelyen töltötte az éjszakát. A Postfactum jelentése szerint a bombázások következtében Groznij központjában tűz ütött ki a parlament előtt az egyik épületben. Az AP saját értesülésere hivatkozva jelentette: a csecsen elnök azzal fenyegetőzik, hogy minden egyes Groznij elleni orosz légitámadásért felakaszt egyet a fogságában lévő orosz katonák közül. Az amerikai hírügynökség — közvetlenül a foglyoktól szerzett — információi szerint Dzsohar Dudajev valamikor a hét elején helyezte kilátásba foglyaik kivégzését, ám egyelőre semmi bizonyíték nincs arra, hogy a csecsének be is váltanák a fenyegetést, jóllehet az orosz légierő a héten minden éjjel bombázta Groznijt. Olasz kormányválság — Soha nem állítottam, hogy csak én lennék az egyetlen lehetséges miniszter- elnök, de hiba, az ország érdekeivel ellentétes dolog lenne, ha az új választások előtt új összetételű kormány alakulna — jelentette ki pénteken, év végi sajtóértekezletén Silvio Berlusconi, olasz ügyvezető kormányfő. A miniszterelnök, aki előző nap nyújtotta be lemondását az államfőnek, úgy értékelte, hogy kormánya komoly eredményeket ért el, s „a dupláját is elvégezhette volna, ha hagyják dolgozni,,. Az eredmények között a költségvetési terv elfogadását említette, valamint azt, hogy elkészült a pénzügyi rendszer átfogó reformjának terve. Izraeli—szír tárgyalások Szíria Washingtonban tárgyalásokat kezd Izraellel, hogy lehetővé tegye a több mint 10 hónappal ezelőtt megszakadt béketárgyalások folytatását — jelentette pénteken a Szíriái hírügynökség, a SANA. A közlemény szerint a tárgyalásokat a két ország washingtoni nagykövete vezetné katonai szakértők és amerikai közvetítők részvételével. Választási kifogások Tizenhat jogorvoslati kérelmet nyújtottak be Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a december 11 -i önkormányzati választás eredményével szemben — közölték a térségi választási bizottság pénteken Nyíregyházán tartott ülésén. Négy ügyben már a bírósági ítélet is megszületett: a Biriben, Kocsordon, Nyíregyházán és Ökörító- fülpösön benyújtott kifogások — melyek szavazati manipulációt feltételeztek — nem igazolódtak. A területi választási bizottság pénteken másodfokon tárgyalta az Aranyosapátiból, Besenyődről, Pátroháról és Tisztaberekről érkezett beadványokat, s valamennyit átadta döntésre a bíróságnak. A jogorvoslati kérelmet beadók azzal vádolják á helyi szavazatszedő bizottságokat, polgármesteri hivatalok dolgozóit, hogy törvénysértő módon összesítették a voksokat, illetve befolyásolták a szavazókat, vagy hogy a bizottságokban a jelöltek hozzátartozói is közreműködtek. A testület döntése szerint Balkányban kisebb törvénysértés történt azzal, hogy az egyik jelölt néhányszor a szavazóhelyiségben tartózkodott, de — mint a bizottság hangsúlyozta — ez a választás végeredményére nem volt jelentősebb hatással. A többi — Mátészalkáról, Székelyből, Máriapócsról, Nyírmadáról, Tunyog- matolcsról, Újfehértóról érkezett—kérelmet elutasították, mert azokat részint megalapozatlannak, részint késve, valamint részben bizonyítási indítvány nélkül érkezettnek tartották. Hermánszegről az egyik jelölt azt kifogásolta, hogy nem kapott hivatalos tájékoztatást szavazatainak számáról. Az információ megadására a területi választási bizottság felkérte a helyijegyzőt. (MTI) Újabb átvilágító bírák jelentkezzenek! Lemondjon vagy maradjon? Már csak egyszer, a karácsony utáni első munkanapon ül össze az idén a T. Ház — tudtuk meg péntek délelőtt a Házbizottság döntését. Az előzetes tervekkel ellentétben nem kerülnek az utolsó ülésnapon megválasztásra a két hiányzó alkotmány- bíró és a Magyar Nemzeti Bank felügyelőbizottságának elnöke és tagjai. Az ok prózai: nincsenek jelöltek. Jövőre legelőször január 30-án tanácskoznak a honatyák, így lesz még idő bőven gondolkodni. Délelőtt a Nemzetbiztonsági Bizottság több mint két órás zárt ülésen vitatta meg dr. Eigner Józsefnek, az átvilágító bírák soros elnökének további sorsát. Boross Péter (MDF) elnök és Magyar Bálint (SZDSZ) alelnök a döntésről egybehangzóan nyilatkozott ugyan, de véleményük alapvetően eltért a témáról. Elmondták, hogy a bizottság kétfős albizottságot hozott létre Kőszeg Ferenc (SZDSZ) és Füzessy Tibor (KDNP) tagságával. Feladatuk lesz bekérni és átvizsgálni Eigner bíró 1956-ban hozott első fokú ítéleteit, melyeknek jogerős változatát 1990-ben a Legfelső Bíróság hatályon kívül helyezte. Arról most ne beszéljünk, hogy korábban a II. fokú bíróság hagyta-e helyben Eigner ítéleteit, vagy fellebbezés hiányában emelkedett egyből jogerőre. A hatályon kívül helyezett ítéletekről, azok számáról nem nyilatkozott Magyar Bálint. A bíró úrnak kell ez ügyben nyilatkozni, s az ítéleteket hivatalos megkeresésre az illetékeseknek az albizottság elé terjeszteni. Ezek ismeretében fog az albizottság javaslatot tenni a Nemzetbiztonsági Bizottság január 12-i ülésén Eigner további sorsát illetően. Magyar Bálint elmondta, hogy joghézag van a törvényben, mert a bírák visszahívásáról nem rendelkezik. Ha bizonyítást nyer a korábbi ítéletek megalapozatlansága, felkérik a bírót a lemondásra. Ennél többet nem tehetnek, s ezzel egy időben elkezdik egy újabb bírói tanács megszervezését. Mivel ez önkéntes alapon megy, nem a Legfelső Bíróság elnöke jelölheti őket. Dr. Solt Pálnak csak egyetértési joga van a kérdésben. Az SZDSZ egyébként már tavasszal is tudott dr. Eigner hatályon kívül helyezett ítéleteiről, ezért is tartózkodtak az akkori szavazásnál. Boross Péter nem ért egyet az Eignert ért támadással. Mivel a bíró már áprilisban is jelentette a dolgot, sportszerűtlenség lenne most ezért lemondásra szólítani. A joghézagot viszont a visszahívhatat- lanságról szóló törvénnyel kéne feloldani. Korábban a legfőbb ügyész is „be volt betonozva”, de az ügyészek szolgálati viszonyáról hozott törvényben ez is meg lett szüntetve. Ennek analógiájára az ügynök- törvényhez is törvénymódosítás szükséges, de ezt Boross Péter — mint kérdésemre elmondta — nem fogja benyújtani. A január 12-i ülésre Solt Pált és Bárd Károlyt, a IM államtitkár-helyettesét is meghívja majd. Mindketten részt vettek az áprilisi ülésen, s tanúsíthatják dr. Eigner akkori gyónását. Az érintett bíró újabb meghallgatását feleslegesnek érzi, hiszen ő már akkor mindent töredelmesen bevallott. Mint a volt miniszterelnök elmondta, a hivatalban lévő átvilágító bírákat korábban nem ismerte, ők Horváth Balázs felfedezettjei. Az újabb bírói tanácsokba lennének jelöltjei, de egyelőre nem kívánja őket megnevezni. Előbb velük szeretne egyeztetni, hiszen az érintettek még nem is tudnak a dologról. Solt Pállal, a Legfelső Bíróság elnökével is egyeztetnie kell, hiszen nélküle, az ő megkerülésével nem lehet átvilágító bírává kinevezni senkit. A bíró urak további sorsát illetően véleményt nem alkothatunk, kérdéseink viszont lehetnek. Vajon ha már áprilisban is tudtak az akkori nemzetbiztonsági bizottsági tagok az Eigner által hozott, de később hatályon kívül helyezett ítéletekről, miért választották meg? Lehet, hogy már akkor eldöntötték, hogy később emiatt fogják eltávolítani? Lehet, hogy jól is jött akkor ez az apró folt a múltjában, hisz egy teljesen makulátlan tagokból álló bírói tanács támadhatatlan lett volna, így viszont a törvény végrehajtása bármikor — épp az érintett személy múltjára hivatkozva — meggátolhatná. A fejekbe nem láthatunk, az áprilisi tartózkodók logikáját sejthetjük. Annyit viszont el kell ismernünk, hogy a hatályos törvényt nem végrehajtani, hanem meggátolni igyekeznek egyesek. A Nemzetbiztonsági Bizottság elnöke is erről beszélt, s a jelen lévő újságírók, riporterek egyike sem tudta szavait megcáfolni. Igaz, nem is ez volt a feladatunk, csak a tudósítás. Zmeskall Javaslat Ecdestonnak Még az idén megküldi egyeztetett észrevételét a Hungaroring és a Duna- holding Rt. a Forma—1 főszervezőjétől, Bernie Ecclestontól kapott szerződéstervezetre. Erről az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium tájékoztatta pénteken az MTI-t, miután közreműködésével tárgyalt a kérdésről a két magyar társaság. A megbeszélésen megerősítették azt az Ecclestonnai közösen kialakított szándékot, hogy a Forma—1-es verseny ügyét hosszú távra. 2001-ig rendezik. A magyar fél javaslatot juttatott el Bemie Eccleston- hoz. amelyben indítványozza, hogy a Forma—1 főszervezőjének képviselője januárban jöjjön Budapestre annak érdekében, hogy a megállapodást személyes tárgyaláson, közösen elfogadható formában lehessen kidolgozni. (MTI) Kormányszóvivői tájékoztatá Bányabezárás A kormány arra utasította Bartha Ferenc privatizációs kormánybiztost, hogy a HungarHotels Rt. pályázatának nyertesével folytatandó — a szerződés- kötésre irányuló — tárgyalások során a magyar állam gazdasági érdekeinek maradéktalan érvényre juttatása érdekében lényegesen kedvezőbb értékesítési feltételeket támasszon. Erről Horn Gyula miniszterelnök számolt be a kormányszóvivő pénteki tájékoztatóján. A kormányfő elmondta azt is, hogy a kormányülésen hosszadalmas vita folyt a kérdésről, de a vizsgálat tényét a kabinet egyetlen tagja sem kifogásolta. Rubicsek Sándor, a vizsgálatot végző testület vezetője rámutatott arra, hogy a szállodalánc eladásával kapcsolatban több ponton is eltér az AVÜ és az általa irányított iroda véleménye. A Kormány Ellenőrzési Irodája többek között arra a megállapításra jutott, hogy a tender kiírása előtt az ÁVÜ-nek el kellett volna végezni a HungarHotels vagyonértékelését. A kormány döntött arról is, hogy véglegesen bezárja a mecseki uránbányát. A bezárásra 1997-ben kerül sor, és ezzel az ütemezéssel az érdekvédelmi és szakmai szervezetek is egyetértenek. (MTI) Szabó Iván a Horn—Kuncze-vitárál Felerősödtek az ellentétek Az MDF frakcióját megelégedéssel tölti el az Alkotmánybíróság csütörtöki döntése az ügynöktörvényről, mert e döntés megerősítette azt a törvényhozói szándékot, hogy áttekinthető legyen a közélet, s az ügynöki tevékenységet folytató közszereplőket ne büntetőjogilag, hanem csak morálisan ítéljék el. Ezt jelentette ki pénteken Szabó Iván MDF-frakcióvezető szokásos sajtóbeszélgetésén. Hozzátette: az Alkotmánybíróság egyben megerősítette a három átvilágító bíró pozícióját is. és megsemmisítette Kuncze Gábor belügyminiszter szigorúan titkos, Szabó Iván szerint alkotmányellenes utasítását. A frakcióvezető szólt arról a tévévitáról is, amelyet a napokban Horn Gyula miniszterelnök és Kuncze Gábor koalíciós miniszterelnök-helyettes folytatott, s kijelentette: az utóbbi időben nagyon felerősödtek a koalíciós ellentétek, amelyek a kormány működőképességét kérdőjelezik meg. Szabó Iván szerint a kormányzat munkájában nincs rendszer, s nem valósulnak meg a kormány jogalkotási tervei sem. Ebben az összefüggésben a frakcióvezető felhívta a figyelmet arra is, hogy az Országgyűlés Házbizottsága nem vállalta fel a kormány által benyújtott jogalkotási terv előterjesztését, mivel a tervezetet nem találta kielégítőnek. A tévévitára visszatérve hangsúlyozta: az ország stabilitásának, a politikai élet hitelének és az ország imázsának sem tett jót ez a „showműsor”. Az OECD utolsó prognózisa is jelzi, Szabó Iván szerint, hogy hazánk külföldi megítélése rendkívüli mértékben romlott, mivel a nemzetközi szervezet Magyarországot egy sorban említette Romániával és Bulgáriával. Szabó Iván sajnálatosnak nevezte, hogy meghiúsult a hatpárti megegyezés a Magyar Nemzeti Bank felügyelő bizottságával kapcsolatos személyi döntésről. A frakció- vezető cáfolta Pető Iván SZDSZ-elnök nyilatkozatát, miszerint az ellenzéknek nem volt jelöltje új alkotmánybíróra. Mint mondta, a valóság ellenben az, hogy a koalíciós pártok nem találták elfogadhatónak az ellenzék jelöltjét. Szabad György MDF-es képviselő, volt házelnök a sajtóbeszélgetésen értékelte az elmúlt év törvényhozói tevékenységét, s kijelentette: annak ellenére, hogy az előző kormány sok félig vagy teljesen kész törvényjavaslatot hagyott az új kormányra, rendkívül „dadogva” indult meg az új parlamentben a törvénykezés. Mint mondta, az elmúlt fél évben az ellenzék bebizonyította, hogy hogyan értelmezi a konstruktív ellenzékiséget. Arra törekedett, hogy a benyújtott törvények a magyar parlamenti demokrácia legjobb produktumaivá váljanak. Kis Gyula, az MDF-frakció humánpolitikai kabinetjének vezetője kifogásolta, hogy a társadalombiztosítási önkormányzatok által november 3-án a kormánynak eljuttatott jövő évi költségvetési javaslatot a kabinet nem továbbította azonnal az Országgyűlésnek, s ezzel átvette a törvényhozás szerepét. Kritikával illette azt is, hogy a tb-költségvetésről szóló átmeneti törvénybe a kormány az 1975. évi II. törvény reformját is becsempészte. Szociálisan érzéketlennek nevezte a koalíciós képviselőket amiatt, hogy végül Csehák Judit MSZP-s képviselő javaslatát szavazták meg, s e módosító indítvány, megítélése szerint, a magasabb keresetű nyugdíjba vonulóknak kedvez. (MTI)
