Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-22 / 233. szám
UJ KELET MÁTÉSZALKA 1994. december 22., csütörtök Több lábon áll a szálkái Érdért 1991-ben két szempontból is alapvető változás történt a vállalat és a mátészalkai gazdasági egység életében. Egyrészt megszűnt a fenyőforgalmazás egycsatornás rendszere, és az Erdérten kívül, aki akart és tudott, hozhatott be importfenyőt, másrészt a fizetőképes kereslet visszaesett. A közelmúltról és a jelenlegi helyzetről Darabánt Gusztáv igazgatóval beszélgettünk: — A korábbi nagy fenyőfelhasználók lényegében eltűntek, vagy az átalakulás gondjaival küszködtek. Ilyenek például a bányászat, az épü- let-asztalosi, bútoripari és építőipari vállalatok. E tényezők mellett a volt szovjet utódállamokból, elsősorban Oroszországból szerződéses kötelezettségek ellenére sem érkezett be az árualap, amire szükség lett volna, így a termelőkapacitás kihasználatlan maradt. — Nagy reményekkel indult a Komi Köztársasággal egy közös cég létrehozása. — 1992-ben az alapanyag-ellátás stabilizálására megindult egy vegyes vállalat szervezése orosz beszállító cégek részvételével. Ez a vegyes vállalat 1993-ban létrejött, megkezdte működését, de a külföldi partnerek szerződéses kötelezettségeikből semmit nem teljesítettek. Jelenleg folyik a társaság felszámolása, és ezzel sajnálatos módon 183 munkahely megszűnt. —Jelenleg hány főnek tudnak munkát adni? — Az Érdért Rt. 1994. május 1-jé- vel üzletági kft.-két hozott létre. Mátészalkán jelenleg a fenyő üzletági kft. egyik egységeként működik — Érdért Faker Kft. néven — harminchárom fővel. A még ma is meghatározó fenyőfűrészáru-forgal- mazás mellett már ez évben egyéb építőanyagok forgalmazását is megkezdtük, és 1995-ben tovább kívánjuk bővíteni a választékot. Ez év májusától év végéig mintegy 110 millió forint forgalmat bonyolítottunk le, és a korábbi veszteséges gazdálkodást alapvetően sikerült felszámolni. Az 1995. évre az eddig lefolytatott üzleti tárgyalások alapján — import szállítók, és vevők — megvan a realitása annak, hogy eredményesen tudjunk működni. Forgalmunkat olyan mértékben szeretnénk nevelni, hogy versenyképesek maradjunk, tovább fejlődjünk, és a harminc- három főnek hosszú távon is megélhetést tudjunk biztosítani. Pénzes László A nemzeti alaptantervre készülnek Alternatív pedagógia Megyénkben két általános iskolában — Tiszavasváriban és Mátészalkán — folyik az Érdekközvetítő és Képességfejlesztő Program szerinti oktatás. Korcsmáros Istvánnal, a mátészalkai 5. Sz. Általános Iskola igazgatójával az ÉKP eddigi gyakorlati tapasztalatairól, előnyeiről beszélgettünk, hiszen itt már a hatodik évet kezdik c program szerint. — Mi az Értékközvetítő és Képességfejlesztő Program lényege? — Az ÉKP a képességek széles körét fejleszti, lényege a differenciált tanulószervezés és -irányítás, az egyéni bánásmód. Ez a program a személyiség minden faktorát fejleszti, a tanítás középpontjában nem az ismeretek, hanem a tevékenységek állnak. Olyan személyiségjegyek és képességek fejlesztését vállalja, amelyek egy tartalmas és gazdag élet szer- vezése-vezetése szempontjából nélkülözhetetlenek: önállóság, önművelés, szociális alkalmazkodás, kíváncsiság, felelősség, önismeret, önértékelés, képesség az érdekérvényesítésre és a közügyekben való jártasságra. Ugyanakkor vállalkozik az értékek széles körének közvetítésére is, s törekszik a magyarságtudat erősítésére. — Miben különbözik az ÉKP a hagyományosnak mondható tantervektől? — Feltételezi a program azt, hogy minden gyermek valamilyen területen tehetséges, ezért tantárgyi sokszínűség jellemzi. így például furulyát, néptáncot, bábozást, környezet- és vizuális kultúrát, önismeretet, rejtvényfejtést, sakkot, számítástechnikát, ember- és természetismereGyőztes német kisebbség Az idei helyhatósági választásokon — első alkalommal— kisebbségi önkormányzati jelöltek állítására is lehetőség nyílt. Megyénkben is több település élt ezzel, de Mátészalka azon kevesek közé tartozik, ahol két kisebbségi önkormányzat is megalakulhatott. Talán meglepő, de a német kisebbség a városban „bel li tott”, vagyis elnyerte a kellő szavazatszámot, így öt főből álló tes tületük létrejö hét. Az előzme nyékről és a tér vekről Konczili Vendellel, a hel\ i Széchenyi István Általános Iskola igazgatójával, a Szatmári Néme tek Egyesületé nek elnökével beszélgettünk. — Mik voltak az előzmények? — 1993-ban alakítottuk meg a Szatmári Németek Egyesületet a környékén élő sváb származásúnkkal. Ez volt az első lépésünk, s ekkor még nem tudtuk, hogy ebből kisebbségi önkormányzat is lehet. Ekkor még pusztán a kapcsolattartás, a hagyományápolás volt ekkor még a célunk. Aztán jött a lehetőség a helyhatósági választásokon, melyen öt fővel indultunk. Be kell valljam, hogy minket is meglepett az a nagy számú szavazat — több mint ezren voksoltak mellettünk —»amelyet kaptunk. tét találunk a tárgyak között. Teljesen más a tanítási tempója, mint a hagyományos tantárgyaknak, hiszen ebben az anyagban mindenki saját képességének, gyorsaságának megfelelően tud haladni, amely a differenciált tanulásszervezéssel valósítható meg. A hagyományostól eltérő az ÉKP óraszervezése is. Több tantárgy vonatkozásában úgynevezett „20 perces bontott csoportos” órákat tartunk, így például furulyából és néptáncból. Másik fontos különbség, hogy az első osztály második felétől azoknak a gyerekeknek, akik az anyanyelv tanulásában előrehaladtak, bevezet valamilyen idegen nyelvet. A mi iskolánkban három idegennyelvi választási lehetőség van: az angol, a német és a francia. Büszkén mondom, hogy ehhez hat diplomás szaktanár áll rendelkezésünkre, és egy amerikai vendégtanár is segíti a munkát. Mindemellett természetesen a program kiemelt fontosságúnak tartja az alapismereti tantárgyakat, így az anyanyelvet, a matematikát, valamint szintén lényeges része a testi nevelés is. — Milyenek az eddigi tapasztalatok az Ónok iskolájában a programmal kapcsolatban? — A program — az eddigiek szerint — rendkívüli népszerűségre tett szert a szülők és a gyermekek körében egyaránt. Ezt bizonyítja, hogy az elmúlt két évben nem sikerült hagyományos tanterv szerinti osztályt indítanunk, pedig szerettünk volna. Szinte minden szülő ragaszkodott az ÉKP-program- hoz, sőt, sok gyermek vidékről is ezért jár be az iskolánkba. Ez mindenképp azt bizonyítja, hogy jó úton járunk. Nincs viszont ilyen népszerű a program a pedagógusok körében, hiszen rendkívüli követeimen)eket támaszt velük szemben. Állandó, folyamatos önképzést és a foglalkozásokra való felkészülést igényel. Ami esetleg még hátrányára írható, az az, hogy egy rendkívül költséges dolog, hiszen rendszeres színházlátogatások, országjárás és ajánlott irodalom színesíti. Ugyanakkor előnye, hogy az ÉKP teljesítmény-orientált, tehát amit ki lehet hozni egy gyermekből, azt kihozza. Az elkövetkező időt illetően örömünkre szolgál az is, hogy az alakuló nemzeti alaptantervre majdnem teljes egészében adaptálható az ÉKP alternatív programja. Ismerve az alaptanterv nyers változatát, szinte ugyanazokat a tevékenységeket és ismereteket, követelményeket fogalmazza meg, amelyeket mi már az ÉKP-programban alkalmazunk. Ezzel — korát kicsit megelőzve —- iskolánk felkészült az új nemzeti alaptanterv fogadására. Szamosi István \lik 11 nemei kisebbségi önkormányzat tervei? — Én azt hiszem, hogy még csak most jön a munkánk neheze. A legfontosabb tervünk a németnyelv-oktatáshoz kapcsolódik. Ehhez szeretnénk — lehetőség szerint — minél több segítséget adni a helyi iskoláknak és a nevelőknek. Ezt németországi tanulmányutakkal, az élő környezetben való gyakorlással kívánjuk segíteni. Cserekapcsolatokat akarunk kiépíteni német és magyar iskolák között, ami a nyelv- tanulás mellett a hagyományok ápolása miatt is jó lenne. Szeretnénk ösz- szefogni a „hármas határ” közelében élő németeket, hiszen Munkács környékén éppúgy sok sváb él, mint Csanálo- son vagy Fényen, lövő év januárjában lesz ötven éve annak, hogy Mérkről és Vál- lajról sokakat el- v ittek „málenkij robot”-ra. Ennek a szomorú eseménynek is szeretnénk egy emléktáblával adózni. Terveink közöli szerepel a sváb porták neveinek felkutatása, megőrzése a jövő számára, de a város kulturális életét is élénkebbé kívánjuk tenni a cserekapcsolatokkal és a németmagyar hagyományok felelevenítésével. Szamosi Segítség helyett bírság Ópris Zoltán vállalkozó már annak is örülne, ha nem akadályoznák munkájában. Megérdemelné a segítséget is, de abban már nem bízik, mert rossz a tapasztalata az ökormányzattal kapcsolatban. Keserűségének okát a következőképpen adta elő. — Építőipari technikusként ágazatvezető voltam a hodászi téeszben. Nyolcvankettőben Opályiban nyitottam egy építőanyag-kereskedést, mert valahogy gondoskodni kellett a családról, a téesz meg nem volt mindenkinek biztos jövedelem- forrás. A kezdést követő tíz év alatt lányom, fiam felnőtt, lányom férjhez ment. Közben bekövetkezett a tömeges munka- nélküliség. Vöm, aki növénytermesztési gépész, és fiam, ő autószerelő, szintén munkanélküli lett. Hiába végeztek el boltvezetői tanfolyamot a munkaügyi központ szervezésében, munkájuk nem lett. Hogy ne legyenek megélhetési gondjaik, Mátészalkán nyitottam egy építőanyagkereskedést, és őket is alkalmaztam, másik öt munkanélkülivel. Senki nem a szakmájában dolgozik, de legalább hét embernek nem kell a tanácsra járni segélyért. — Gondolom, ezt a tanács, vagyis a polgármesteri hivatal méltányolja. — Olyannyira, hogy megbüntettek több mint egymillióra, nem tudtam felvenni a munkanélküliek alkalmazása után járó összeget sem. Ennek az az oka. hogy a képviselő-testület döntése nélkül a városi műszaki osztály építési tilalmat jegyeztetett be a saját telkemre. Ennek megvan a személyes érdekeltségi oka, de majd akkor tárjuk fel, ha lezárul a fellebbezés. A köztásasági megbízotthoz fordultam az üggyel kapcsolatban, aki kötelezte a hivatalt új eljárás lefolytatására. Ennek egy éve, de még semmi nem történt, illetve annyi, hogy engedély nélküli építkezés miatt megbüntettek az említett összegre. Ahelyett, hogy segítenének egy vállalkozót. aki munkát biztosít az embereknek, így járnak el. Hát ennyit a vállalkozásbarát önkormányzatról. —Nem értem, miért kellett Önnek építeni? — Ha nem érti, akkor a hiba nem én- bennem van. Uram, ez a telep itt Mátészalka legnagyobb építőanyag-forgalmazója. Gondolhatja, hogy hét munkanélkülit nem azért alkalmazok, mert nincs nekik mit csinálni. Itt a legnagyobb a választék falazóanyagokból, nyílászárókból, fürdőszoba-felszerelésekből, szigetelőkből, burkolóanyagokból. A minőség mellett az árakban is versenyképesek vagyunk. Ezt azonban csak úgy tehetjük meg, ha a vevőt kulturált körülmények között tudjuk fogadni, és az árut is a minőségi követelményeknek megfelelően tárolhatjuk. Az OZEP építőanyag-kereskedelemnek az Ipari úton ez is fontos. Reméljük, az új önkormányzatnak lesz ideje a köztársasági megbízott döntését végrehajtani. (X)
