Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-22 / 233. szám

UJ KELET MÁTÉSZALKA 1994. december 22., csütörtök Több lábon áll a szálkái Érdért 1991-ben két szempontból is alap­vető változás történt a vállalat és a mátészalkai gazdasági egység életé­ben. Egyrészt megszűnt a fenyő­forgalmazás egycsatornás rendszere, és az Erdérten kívül, aki akart és tu­dott, hozhatott be importfenyőt, más­részt a fizetőképes kereslet vissza­esett. A közelmúltról és a jelenlegi hely­zetről Darabánt Gusztáv igazgatóval beszélgettünk: — A korábbi nagy fenyőfelhasz­nálók lényegében eltűntek, vagy az átalakulás gondjaival küszködtek. Ilyenek például a bányászat, az épü- let-asztalosi, bútoripari és építő­ipari vállalatok. E tényezők mellett a volt szovjet utódállamokból, el­sősorban Oroszországból szerződéses kötelezettségek ellenére sem érke­zett be az árualap, amire szükség lett volna, így a termelőkapacitás kihasználatlan maradt. — Nagy reményekkel indult a Komi Köztársasággal egy közös cég létre­hozása. — 1992-ben az alapanyag-ellátás stabilizálására megindult egy vegyes vállalat szervezése orosz beszállító cégek részvételével. Ez a vegyes vállalat 1993-ban létrejött, megkezdte működését, de a külföldi partnerek szerződéses kötelezettségeikből sem­mit nem teljesítettek. Jelenleg folyik a társaság felszámolása, és ezzel saj­nálatos módon 183 munkahely meg­szűnt. —Jelenleg hány főnek tudnak mun­kát adni? — Az Érdért Rt. 1994. május 1-jé- vel üzletági kft.-két hozott létre. Mátészalkán jelenleg a fenyő üzlet­ági kft. egyik egységeként műkö­dik — Érdért Faker Kft. néven — harminchárom fővel. A még ma is meghatározó fenyőfűrészáru-forgal- mazás mellett már ez évben egyéb építőanyagok forgalmazását is meg­kezdtük, és 1995-ben tovább kívánjuk bővíteni a választékot. Ez év máju­sától év végéig mintegy 110 millió forint forgalmat bonyolítottunk le, és a korábbi veszteséges gazdálko­dást alapvetően sikerült felszámol­ni. Az 1995. évre az eddig lefolyta­tott üzleti tárgyalások alapján — import szállítók, és vevők — megvan a realitása annak, hogy eredménye­sen tudjunk működni. Forgalmun­kat olyan mértékben szeretnénk ne­velni, hogy versenyképesek marad­junk, tovább fejlődjünk, és a harminc- három főnek hosszú távon is megél­hetést tudjunk biztosítani. Pénzes László A nemzeti alaptantervre készülnek Alternatív pedagógia Megyénkben két általános iskolában — Tiszavasváriban és Mátészalkán — folyik az Érdekközvetítő és Képességfejlesztő Program szerinti oktatás. Korcsmáros Ist­vánnal, a mátészalkai 5. Sz. Általános Is­kola igazgató­jával az ÉKP eddigi gyakor­lati tapasztala­tairól, előnyei­ről beszélget­tünk, hiszen itt már a hatodik évet kezdik c program sze­rint. — Mi az Ér­tékközvetítő és Képességfej­lesztő Program lényege? — Az ÉKP a képességek széles körét fej­leszti, lényege a differenciált ta­nulószervezés és -irányítás, az egyéni bánás­mód. Ez a program a személyiség min­den faktorát fejleszti, a tanítás középpont­jában nem az ismeretek, hanem a tevé­kenységek állnak. Olyan személyiségje­gyek és képességek fejlesztését vállalja, amelyek egy tartalmas és gazdag élet szer- vezése-vezetése szempontjából nélkülöz­hetetlenek: önállóság, önművelés, szoci­ális alkalmazkodás, kíváncsiság, fele­lősség, önismeret, önértékelés, képesség az érdekérvényesítésre és a közügyekben való jártasságra. Ugyanakkor vállalkozik az értékek széles körének közvetítésére is, s törekszik a magyarságtudat erősí­tésére. — Miben különbözik az ÉKP a hagyo­mányosnak mondható tantervektől? — Feltételezi a program azt, hogy min­den gyermek valamilyen területen tehet­séges, ezért tantárgyi sokszínűség jellem­zi. így például furulyát, néptáncot, bábo­zást, környezet- és vizuális kultúrát, ön­ismeretet, rejtvényfejtést, sakkot, számí­tástechnikát, ember- és természetismere­Győztes német kisebbség Az idei helyhatósági választásokon — első alkalommal— kisebbségi önkor­mányzati jelöltek állítására is lehetőség nyílt. Megyénkben is több település élt ezzel, de Mátészalka azon kevesek közé tartozik, ahol két kisebbségi önkormányzat is megalakulhatott. Talán meglepő, de a német kisebbség a városban „bel li tott”, vagyis el­nyerte a kellő sza­vazatszámot, így öt főből álló tes tületük létrejö hét. Az előzme nyékről és a tér vekről Konczili Vendellel, a hel\ i Széchenyi István Általános Iskola igazgatójával, a Szatmári Néme tek Egyesületé nek elnökével be­szélgettünk. — Mik voltak az előzmények? — 1993-ban alakítottuk meg a Szatmári Németek Egyesületet a környé­kén élő sváb származásúnkkal. Ez volt az első lépésünk, s ekkor még nem tudtuk, hogy ebből kisebbségi önkormány­zat is lehet. Ekkor még pusztán a kap­csolattartás, a hagyományápolás volt ekkor még a célunk. Aztán jött a lehetőség a helyhatósági választásokon, melyen öt fővel indultunk. Be kell valljam, hogy minket is meglepett az a nagy számú szavazat — több mint ezren voksoltak mellettünk —»amelyet kap­tunk. tét találunk a tárgyak között. Teljesen más a tanítási tempója, mint a hagyományos tantárgyaknak, hiszen ebben az anyagban mindenki saját képességének, gyorsasá­gának megfelelően tud haladni, amely a differenciált tanulásszervezéssel valósít­ható meg. A hagyományostól eltérő az ÉKP óraszervezése is. Több tantárgy vo­natkozásában úgynevezett „20 perces bontott csoportos” órákat tartunk, így pél­dául furulyából és néptáncból. Másik fon­tos különbség, hogy az első osztály má­sodik felétől azoknak a gyerekeknek, akik az anyanyelv tanulásában előrehaladtak, bevezet valamilyen idegen nyelvet. A mi iskolánkban három idegennyelvi válasz­tási lehetőség van: az angol, a német és a francia. Büszkén mondom, hogy ehhez hat diplomás szaktanár áll rendelkezé­sünkre, és egy amerikai vendégtanár is segíti a munkát. Mindemellett természe­tesen a program kiemelt fontosságúnak tartja az alapismereti tantárgyakat, így az anyanyelvet, a matematikát, valamint szintén lényeges része a testi nevelés is. — Milyenek az eddigi tapasztalatok az Ónok iskolájában a programmal kapcso­latban? — A program — az eddigiek szerint — rendkívüli népszerűségre tett szert a szülők és a gyermekek körében egyaránt. Ezt bi­zonyítja, hogy az elmúlt két évben nem sikerült ha­gyományos tan­terv szerinti osz­tályt indítanunk, pedig szerettünk volna. Szinte minden szülő ra­gaszkodott az ÉKP-program- hoz, sőt, sok gyermek vidékről is ezért jár be az iskolánkba. Ez mindenképp azt bizonyítja, hogy jó úton járunk. Nincs viszont ilyen népszerű a program a peda­gógusok körében, hiszen rendkívüli követeimen)eket támaszt velük szemben. Állandó, folyamatos önképzést és a fog­lalkozásokra való felkészülést igényel. Ami esetleg még hátrányára írható, az az, hogy egy rendkívül költséges dolog, hiszen rendszeres színházlátogatások, országjárás és ajánlott irodalom színesíti. Ugyanakkor előnye, hogy az ÉKP teljesítmény-orien­tált, tehát amit ki lehet hozni egy gyer­mekből, azt kihozza. Az elkövetkező időt illetően örömünkre szolgál az is, hogy az alakuló nemzeti alaptantervre majdnem teljes egészében adaptálható az ÉKP alter­natív programja. Ismerve az alaptanterv nyers változatát, szinte ugyanazokat a tevé­kenységeket és ismereteket, követelménye­ket fogalmazza meg, amelyeket mi már az ÉKP-programban alkalmazunk. Ezzel — korát kicsit megelőzve —- iskolánk felké­szült az új nemzeti alaptanterv fogadására. Szamosi István \lik 11 nemei kisebbségi önkormány­zat tervei? — Én azt hiszem, hogy még csak most jön a munkánk neheze. A legfontosabb tervünk a németnyelv-oktatáshoz kapcso­lódik. Ehhez szeretnénk — lehetőség sze­rint — minél több segítséget adni a helyi iskoláknak és a nevelőknek. Ezt németor­szági tanulmányutakkal, az élő környezet­ben való gyakorlással kívánjuk segíteni. Cserekapcsolatokat akarunk kiépíteni né­met és magyar iskolák között, ami a nyelv- tanulás mellett a hagyományok ápolása miatt is jó lenne. Szeretnénk ösz- szefogni a „hár­mas határ” köze­lében élő némete­ket, hiszen Mun­kács környékén éppúgy sok sváb él, mint Csanálo- son vagy Fényen, lövő év januárjá­ban lesz ötven éve annak, hogy Mérkről és Vál- lajról sokakat el- v ittek „málenkij robot”-ra. Ennek a szomorú ese­ménynek is sze­retnénk egy em­léktáblával adóz­ni. Terveink kö­zöli szerepel a sváb porták neveinek felku­tatása, megőrzése a jövő számára, de a vá­ros kulturális életét is élénkebbé kívánjuk tenni a cserekapcsolatokkal és a német­magyar hagyományok felelevenítésével. Szamosi Segítség helyett bírság Ópris Zoltán vállalkozó már annak is örülne, ha nem akadályoznák munkájá­ban. Megérdemelné a segítséget is, de abban már nem bízik, mert rossz a tapasz­talata az ökormányzattal kapcsolatban. Keserűségének okát a következőképpen adta elő. — Építőipari technikusként ágazatve­zető voltam a hodászi téeszben. Nyolcvan­kettőben Opályiban nyitottam egy építő­anyag-kereskedést, mert valahogy gon­doskodni kellett a családról, a téesz meg nem volt mindenkinek biztos jövedelem- forrás. A kezdést követő tíz év alatt lá­nyom, fiam felnőtt, lányom férjhez ment. Közben bekövetkezett a tömeges munka- nélküliség. Vöm, aki növénytermesztési gépész, és fiam, ő autószerelő, szintén munkanélküli lett. Hiába végeztek el boltvezetői tanfolyamot a munkaügyi köz­pont szervezésében, munkájuk nem lett. Hogy ne legyenek megélhetési gondjaik, Mátészalkán nyitottam egy építőanyag­kereskedést, és őket is alkalmaztam, má­sik öt munkanélkülivel. Senki nem a szak­májában dolgozik, de legalább hét ember­nek nem kell a tanácsra járni segélyért. — Gondolom, ezt a tanács, vagyis a polgármesteri hivatal méltányolja. — Olyannyira, hogy megbüntettek több mint egymillióra, nem tudtam felvenni a munkanélküliek alkalmazása után járó összeget sem. Ennek az az oka. hogy a képviselő-testület döntése nélkül a városi műszaki osztály építési tilalmat jegyezte­tett be a saját telkemre. Ennek megvan a személyes érdekeltségi oka, de majd ak­kor tárjuk fel, ha lezárul a fellebbezés. A köztásasági megbízotthoz fordultam az üggyel kapcsolatban, aki kötelezte a hi­vatalt új eljárás lefolytatására. Ennek egy éve, de még semmi nem történt, illetve annyi, hogy engedély nélküli építkezés miatt megbüntettek az említett összegre. Ahelyett, hogy segítenének egy vállalko­zót. aki munkát biztosít az embereknek, így járnak el. Hát ennyit a vállalkozásba­rát önkormányzatról. —Nem értem, miért kellett Önnek épí­teni? — Ha nem érti, akkor a hiba nem én- bennem van. Uram, ez a telep itt Máté­szalka legnagyobb építőanyag-forgalma­zója. Gondolhatja, hogy hét munkanélkü­lit nem azért alkalmazok, mert nincs ne­kik mit csinálni. Itt a legnagyobb a vá­laszték falazóanyagokból, nyílászárók­ból, fürdőszoba-felszerelésekből, szige­telőkből, burkolóanyagokból. A minőség mellett az árakban is versenyképesek va­gyunk. Ezt azonban csak úgy tehetjük meg, ha a vevőt kulturált körülmények között tudjuk fogadni, és az árut is a minőségi követelményeknek megfelelően tárolhatjuk. Az OZEP építőanyag-keres­kedelemnek az Ipari úton ez is fontos. Reméljük, az új önkormányzatnak lesz ideje a köztársasági megbízott döntését végrehajtani. (X)

Next

/
Thumbnails
Contents