Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-17 / 229. szám
ÚJ KELET Hl HÉTVÉGE IH 1994. december 17., szombat Tarcaliék és a négy „csemete” Saját gyerekei mellett még négyet nevel... Vendégségben Tarcaliéknál — Most már nem. Szerencsére hamar Váratlanul érkeztünk, a háziasz- szony,Tarcali Aurélné Etelka néni mégis szívesen fogad minket. —Nem zavarunk nagyon? —kérdem, miközben kabátunkat a fogasra akasztjuk, és mintha régi vendégek lennénk, papucsot húzunk a lábunkra. — Éppen tésztát gyúrok, de semmi gond, a lányom, Mónika majd folytatja — terel minket a szoba felé Etelka néni. — Tíz éve költöztünk ide, amikor Cse- göldön eladtuk a kis portánkat — mondja az asszony, amikor a házat dicsérem. —Hány gyereknek adnak otthont ezek a falak? — Három kislánynak és egy kisfiúnak. — Úgy tudom, saját gyerekeik is vannak... — A fiaim már kirepültek a fészekből. Kettő megnősült, és a harmadik sem lakik már velünk. Olyan üres volt a ház nélkülük. Az én fejemben született meg a gondolat, mi lenne, ha intézeti gyerekeket vennénk magunkhoz.-— Hogy sikerült pont négy testvért kapniuk? — Öt évvel ezelőtt egy januári délelőt- tön először csak a lányok költöztek hozzánk. Később tudtuk meg, hogy van egy kisöccsük is a máriapócsi csecsemő- otthonban, így őt is magunkhoz vettük. — Mennyi idősek a gyerekek? — Mónika a legidősebb, 15 éves. Ő már megkezdte a téli szünetet. Edina 13, Nikolett 11, Ferike pedig 8 éves. — Mit szóltak a fiai, amikor megtudták, hogy „kistestvéreik” lesznek? — A legidősebb először kicsit húzódz- kodott, nem nagyon értette, mi szükség van erre. Ám amikor meglátta ezeket a kedves kis arcocskákat, ő is rögtön a szívébe zárta őket. Megy a gyúrás? — szól ki Etelka néni a konyhába.-— Igen, anyuci — hangzik a válasz a konyhából. —t Mind így szólítják a néniéket? — Nem mi mondtuk nekik, maguktól választották ezt a megszólítást... és én nagyon boldog vagyok tőle. — Dolgozik valahol Etelka néni? — Amikor a gyerekeket magunkhoz vettük, feladtam 30 éves munkaviszonyomat. Azóta hivatásos nevelőszülő vagyok. A férjem rokkantnyugdíjas, azelőtt kertész volt. — Sok a munka ennyi gyerek mellett? beilleszkedtek, beletanultak a ház körüli tennivalókba. Közösen főzünk, mindennap három gép ruhát mosunk, vasalunk be. A kertben is sokat segítenek. Minden zöldséget, gyümölcsöt magunk termelünk meg, és emellett disznókat, csirkéket is tartunk. így egy kicsit könnyebb beosztani a „konyhapénzt”. Ezeket a gyerekeket is úgy neveljük, mint a sajátjainkat, szeretnénk kenyeret adni a kezükbe. — Egy hét múlva itt a karácsony... — Hát igen. Nálunk ez az ünnep mindig nagyon szép. Ilyenkor összejön az egész család. Az unokákkal együtt 16- an üljük körül az asztalt. Minden évben két fát állítunk. Egyet itt, a mi szobánkban, mert itt osztjuk szét az ajándékokat, egyet pedig a gyerekekében. Na nem azért, mert bármiből ki akarnánk hagyni őket, csak hogy lefekvéskor is gyönyörködhessenek a fenyőben. Sőt! Az udvaron áll egy magas fenyő, ilyenkor még arra is szoktunk akasztani egy égősort. —Mit kapnak a gyerekek karácsonyra? — Ez minden évben meglepetés. Ruhaneműt ilyenkor nem veszünk, hisz az egyébként is kell. A csomagokban ezen az ünnepen tényleg ajándék legyen. — Mi kerül a terített asztalra szenteste? — A már hagyományos ünnepi menü. A halászlevet rántott hal, töltött káposzta, torták és sütemények követik. Mire kimegyünk a konyhába, Mónika már a krumplipucolásnál tart. Míg mi feltartottuk a mamát, ő nekilátott az ebédfőzésnek, takarításnak. Mikor elköszönünk, háziasszonyunk a kapuig kísér. — Ezek a gyerekek mind sérültek egy kicsit lelkileg..., de ha valaki nagyon szereti őket, az minden akadályt legyőz — mondja Etelka néni, mielőtt beszállunk az autóba. Búcsúzóul tétován megsimogatja az arcomat, és érintése közben érzem, ő egy ilyen asszony. Mire ügyeljünk az ünnepek alatt? Karácsonyi veszélyek Advent idején gyönyörűen csillognak a gyertyák az adventi koszorún. Szenteste meggyújtjuk a fenyőfán a gyertyákat, a csillagszórókat. A legtöbb családban ez az év legszebb, leghangulatosabb ünnepe. A karácsonyi idill azonban sok veszélyt is rejt magában. Az ünnepek alatt sok gyereket visznek égési sebekkel az orvoshoz. A gyerekek csodálják, lelkesednek az égő, csillogó tárgyakért. Sokszor ez okozza a bajt. Ilyenkor, az ünnepek alatt még következetesebben tartassuk be gyermekeinkkel, hogy a gyertyákat csak akkor szabad meggyújtani, ha felnőtt is jelen van. És szigorúan tiltsuk meg, hogy a gyerekek gyufával vagy csillagszóróval játszanak. Nem beszélve arról, hogy a csillagszóró füstje mérgező. Ezért a leghelyesebb, ha zárt helyiségben nem is égetjük. Az adventi és a karácsonyi ünnepek alatt a legtöbb tűzeset egy kis odafigyeléssel, óvatossággal elkerülhető lenne. A szülők a következő szabályokra ügyeljenek: — Gondosan és körültekintően erősítsék fel a gyertyákat a fára. Ne lógjon bele a tűzbe a fenyő ága, és a fenyőfadíszek is megfelelő távolságra legyenek a gyertyától és a lángtól. — Az adventi koszorúk és a karácsonyfák igen gyúlékonyak, mert a tűlevelek már szárazak. Ezért legyen mindig kéznél poroltó, egy vödör víz vagy homok, hogy szükség esetén a tüzet elolthassák. —Ne állítsák a fenyőfát a függöny vagy a faliszőnyeg közelébe, mert ezek köny- nyen tüzet fognak. — Ne hagyják a gyerekeket egyedül a szobában, ha égnek a gyertyák. De az égő gyertyákat se hagyják felügyelet nélkül. Elegendő egy gyenge légáramlás, és máris lángba borulhat a fenyőfa. — Ezekben a napokban még gondosabban zárják el a gyerekek elől a gyufát és az öngyújtót, mint máskor! Ha mégis megtörténik a baleset, akkor az égési sebet azonnal hideg vízzel hűt- sék le. így az égés nem terjed át a mélyebb szövetrétegekbe, és a hideg fájdalomcsillapító hatású is. A hidegvizes kezelés még öt-tíz perccel az égés után is hatásos. Általában tíz-húsz percig kell a megégett felületet hűteni. Kisebb égési sebeknél addig, ameddig a fájdalom alábbhagy. Ha a gyermek másodfokú égést szenved — ez az erős pirosságtól és a seb fel- hólyagosodásáról ismerhető meg —, feltétlenül vigyük orvoshoz. Ugyancsak orvosi kezelés szükséges, ha az égési seb nagy felületű. Vannak felnőttek, akik gyerekek módjára tudnak örülni minden apróságnak. Az udvarias ember kedvesen megköszöni az ajándékot, még akkor is, ha nincs tőle elragadtatva. Ne felejtsük el, hogy akitől kapjuk, az jó szándékkal, szeretettel adja, s ezt mindenkor méltányolni kell. Habár nem illik az ajándékot az üzletben kicserélni, a számlát őrizzük meg, mert előfordulnak olyan esetek, hogy a csere szükséges. Tulajdonképpen nem könnyű telitalálatot elérni az ajándékozás során. Ám tapintattal, odafigyeléssel és szeretettel sikerülhet. B. K. A betlehemi csillag A Biblia történetei között néhány csillagászati vonatkozású leírást is találhatunk. Ezek között is a legismertebb a betlehemi csillag legendája. Vajon melyik lehetett ez a csodás égitest, amely Máté evangéliuma szerint Jeruzsálembe, majd Betlehembe, a kis Jézus bölcsőjéhez vezette a napkeleti bölcseket? Kétezer éve igyekeznek feltárni a csillag titkát. A bölcsek szerint a csillag feltűnése jelntette a zsidók királyának születését. A zsidóknak azonban már volt királya: Heródes. Az akkoriban már idős, beteg uralkodó görcsösen védte rómaiaktól kapott hatalmát. így érthető módon izgatottan kérdezte ki a bölcseket, hogy mikor látták hazájukban a csillag megjelenését. A választ ugyan nem említi a Biblia, de abból, hogy Heródes a két év alatti fiúgyermekek legyilkolásást rendelte el, mint szélső időpontot, ezt vehetjük számításba. De nem tudjuk, melyik évben mentek Jeruzsálembe a bölcsek, így sem a csillag feltűnésére, sem Jézus születési idejére nem kapunk felvilágosítást. Egy azonban bizonyos: Heródes Kr. e. 4 tavaszán, röviddel a zsidók húsvétja előtt halt meg. A bölcsek legkésőbb az előző év vége felé érkezhettek Palesztinába, így a csillag feltűnését a Kr. e. 6-7 körüli időkben kereshetjük. Mi lehetett ez a „csillag”? A legtöbb régi és újabb időkben készült képen a betlehemi jászol felett görbült csóvájú üstökös látható. Üstökösről az akkori évekből azonban nem emlékeztek meg a keleti krónikások, pedig, például Kínában, igen gondosan figyelték az égboltot, és a csillagászok minden rendkívüli égi jelenséget gondosan feljegyeztek. Az üstökösöket különben is baljós égi jeleknek tekintették a régiek. A hirtelen feltűnt égitestek közül a nova- és & szupernóva- feltűnés illik legjobban a bibliai leíráshoz. Ezek a távoli, haldokló csillagok a Napnál jóval nagyobbak, és a belsejükben lejátszódó atomfizikai folyamatok eredményeként részben vagy csaknem teljes mértékben szétrobbannak. Ennek következtében a Földről nézve néhány hétig, esetleg hónapig akkor is ragyognak, ha azelőtt halvány vagy láthatatlan volt a fényük. Ezért is nevezték őket új csillagoknak (új, latinul: nova). De a nóvákat és a még fényesebb szupernóvákat is feljegyezték volna az abban a korban élt keleti csillagászok. Johannes Kepler, a híres német csillagász is látott Prágából egy szupernóvát 1604-ben. O még azt hitte, hogy az „új csillag” annak köszönhette felvillanását, hogy néhány hónappal azelőtt azon az égi tájon a Jupiter és a Szaturnusz bolygó szoros, látszó közelségbe került egymáshoz. Arra gondolt, hogy talán Jézus születése idején is hasonló jelenség volt megfigyelhető, és az lehetett a betlehemi csillag. Kepler kiszámolta, hogy ezek a bolygók Kr. e. 7-ben néhány hónapon belül háromszor is megközelítették egymást. Kiszámította, hogy ez az együttállás a Halak csillagképben történt. Akkor azonban nem. volt nóvajelen- ség, így bizonyára ez az együttállás került a Bibliába. A Jupiter ugyanis a királyi méltóság jelképe volt a napkeleti bölcsek, nyilván babilóniai csillagjósok szerint. A Szaturnusz a zsidók csillaga, a Halak csillagkép pedig részben a születést, részben a bölcsek hazájától nyugat felé eső, tengerparti népek országát, ez esetben Palesztinát jelentette. Ha a királyi csillag a zsidók csillagával a születés csillagképében legnagyobb együttállásban van, ez a babilóniai pap-csillagászok, csillagjósok szerint nem is jelenthetett _ mást, mint hogy megszületett.a.zsjdók királya. A két bolygó együttállása később egyszerűsödött egyetlen csillaggá a Bibliában, amidőn igazi jelentése már feledésbe merült. (Galaxis Press) Ponori Thewrewk Aurél Generációk egy fedél alatt Sok család él úgy, hogy a szülők, gyerekek, nagyszülők egy közös otthont osztanak meg. Az elmúlt években a lakásszerzés egyik lehetősége az építkezés volt. Aki ebbe a nagy munkába belekezdett, általában többszobás, nagyobb otthont épített. Ennek gyakran az is ára volt, hogy a nagyszülők, szülők kisebb otthonát értékesítették, és az új, nagyobb házba összeköltözött a család. Az együttélés nagyon sok megértést és alkalmazkodást kíván. De ne a problémáját tekintsük, lássuk az előnyeit. Ha a család közös kasszából gazdálkodik, a fenntartás rezsije megoszlik, és ez így természetes. A nagyszülő, ha a nyugdíja mellett nem jár dolgozni, vagy csak részmunkaidőben vállal állást, sokat tud segíteni a szülőknek. Ha beteg a gyerek, nem kell az anyukának otthon maradni, a „nagyi” ellátja. Elkíséri a különórákra, érte megy az óvodába. szívesen elkészíti az egész nap távollévő család vacsoráját. De azért nem szabad mindent tőle várni. A nagyobb gyerekek elmosogathatják vacsora után az edényt, hiszen nem biztos, hogy aktív tanulással töltenék az időt. Néha úrrá kell lennünk azon is, hogy nem kapcsoljuk be a tévét, és leülünk egy közös családi beszélgetésre. Megtudjuk, mi történt az iskolában, a munkahelyen, otthon. Erre feltétlenül időt kell szakítani. Megbeszélhetjük ilyenkor a másnapi teendőket, kinek mi lesz a családi feladata. Ki fog bevásárolni és mit, ki megy a Patyolatba, kj fizeti be a csekkeket, mit szeretne a család vacsorára. Megtervezhetjük ilyenkora közös hétvégét, baráti, rokoni látogatást stb. Mindenkinek kell „szabadságot” is adni, amikor az ő barátait hívja meg a közös otthonba, vagy ő megy látogatóba. Persze ezekre kevés időnk jut, de a nagyszülők ilyenkor szívesen felügyelnek a gyerekekre. Nagyobb a gond akkor, ha az idősebb családtag hosszan betegeskedik, vagy éppen ágyban fekvő. Közös családi összefogással ezt a gondot is meg lehet oldani. Az anyuka ne féljen beengedni kamaszodó gyerekét a konyhába, ha éppen bizonyítani szeretné, hogy egy reggelit vagy vacsorát ő is meg tud csinálni. Ha a nagypapa nagyothall, kevés pénzért beszerezhetünk egy fejhallgatót a tévéhez, rádióhoz, és így még meccset is nézhet. Persze ez az „utódokra” is vonatkozik. Törekedjünk arra, hogy a közös otthonban mindenki jól érezze magát. Ha a gyerek ki szeretne egy posztert tenni a szobájában, ne tiltsuk. Mindenki kedvére teremthesse meg a maga kis mikrovilágát, kedves tárgyai, könyvei között. Békességben. szeretetben nagy család is megfér egy tető alatt. Palotayné
