Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-15 / 227. szám

Ui KELET __ III „Valami nincs sehol" KULTÚRA 1994. december 15., csütörtök 7 Váci Mihály karácsony első napján, december 25-én lenne 70 éves. Nyíregy­háza, vagy ahogyan a költő nevezte, „én szőke városom” készül, az évforduló kapcsán, megemlékezésekre, emlékün­nepségre kerül sor. Ebből az alkalomból jelent meg a Felsőmagyarország Kiadó köteteként — a Valami nincs sehol cí­met viselő — a költő válogatott versei­nek gyűjteménye. A könyv bemutatásá­ra december 12-én Nyíregyházán, a Móricz Zsigmond Megyei és Városi Könyvtár előadótermében került sor. A könyvpremieren részt vett a költő özvegye, Váci Mihályné Juhász Mária is, a kiadó képviseletében a költő­tanítvány, Serfőző Simon. A költő élet- átjárói, a magyar irodalomban elfoglalt helyéről Karády Zsolt, főiskolai adjunk­tus adott összefoglaló ismertetőt, mely részben a kötetbemutatást is szolgálta. Műveiből hallhatott a bemutató fájdal­masan gyér számú közönsége művészi tolmácsolásban néhány verset, míg a főiskolások zongorajátéka szintén a be­mutatót színesítette. Az ízléses kivitelű könyvet — amely mintegy 120 oldalon (talán véletlenül, ta­lán nem) varázserővel bíró számú, 77 művet tartalmaz —- a Kárpátaljáról átte­lepült, s jelenleg egy zempléni falucs­kában, Kenézlőn élő költő, Finta Éva vá­logatta és szerkesztette, valamint a könyv előszavát is ő írta. A Váci Mihályné által „tünemény ember”-nek nevezett Finta Éva az előszóban így fogalmaz: „Mikor hal meg egy költő és mikor, hogyan születik újra a megtartó emléke­zetben, a mindenségjáró lélek mikor öleli vissza őt magához a felejtés elveszejtő bugyraiból — az idő meglepetései közé tartozik. Hiszen sok-sok élete van a mű­nek, ha emberi érték, érvényesség hor­dozója... Nem kell nekünk Váci Mihályt megvédenünk — csak ne fosszuk meg magunkat tőle... A költők megvívják az idő harcát pártfogásunk nélkül is. A kér­dés csak az: mivé leszünk, ha nélkülük lépünk a jövő fehér falai közé?” Váci Mihályné megköszönte a könyv megjelenését elősegítő sok szabolcsi in­tézmény támogatását, majd a bemutató „hivatalos” részét követően kötetlen be­szélgetésre került sor. (A vele készült in­terjút a Közelképben szerepeltetjük.) A könyvtárban elhelyezett szórólapokról értesülhetett ő maga is, hogy több, Váci Mihályra emlékező rendezvény is lesz. Ezúton a december 21-i, 15 órától kezdődő Váci Mihály emlékünnepségre hívjuk fel olvasóink figyelmét, amely a nevét viselő városi művelődési központ és a rozsrétbokori általános iskola közös rendezvénye. A programról: 15 órától koszorúzás a VMK bejáratnál elhelye­zett emléktáblánál. Közreműködik a Sza­bolcsi Koncert-Fúvószenekar. Fél négy­től kerül sor az emlékünnepségre a Ka­marateremben, dr. Margócsy József ny. főiskolai főigazgató, dr. Katonai Béla ny. főiskolai tanár, dr. Jánosi Zoltán főiskolai tanár, dr. Karády Zsolt főiskolai tanár közreműködésével. Fellépnek: Bede Fazekas Szabolcs színművész, Zubor Ágnes színművésznő, valamint a nyíregyházi zeneiskola tanulói. Zongo­rán kísér: Babka József. (lefler) Tallózó az országos sajtóból Megyénkről írták A Fotóművészet című folyóirat 3-4. szá­ma a IX. Esztergomi Fotóbiennáléról tu­dósít. A díjazottak között két nyíregyházi fotóst üdvözölhetünk. Soltész István, aki az Alkalmazott Fotográfusok Kamarájának díját nyerte el, így fogalmaz a vele készí­tett interjúban: „A sors kényszerített arra, hogy fotografáljak, de ez a kényszer nem terhes, hanem örömteli”. Nagy Tamás az Esztergomi Művészek Céhe Díjának a bol­dog tulajdonosa, aki fotogrammjaival ért el értékes sikert. Tervei között nonfigura­tív képek készítése szerepel. „Egyébként a technikát másodlagosnak tartom, az ered­mény a lényeg” — vallja kísérleteiről. Az interjúkat a díjazottak művei illusztrálják. A Természetgyógyászat c. folyóiratnak van egy rovata: Híres magyar természet- gyógyászok. A lap e havi száma a megje­lenés napjaiban tragikus hirtelenséggel el­hunyt nyíregyházi természetgyógyászt, dr. Fügedy Ágotát mutatja be. Megismertet életrajzával és munkásságával, a szakmá­ban elért eredményeivel. „Reménytelennek tűnő esetekben is segítek” — vallja magá­ról. Segített, mondhatjuk, sajnos ma már csak múltidőben. Az Ön-Kor-Kép legutóbbi száma Lát­lelet címmel a munkanélküliség megyei korképét boncolgatja. A statisztikai muta­tók elképesztőek. Hazánkban az októberi mutatók szerint 18,9 százalékkal vezetjük a rekordlistát, ami mögött 48 510 regiszt­rált munkanélküli van. Legelképesztőbb a helyzet a beregi tájakon, (24 százalék) és Szatmárban (21—28 százalék). Ezek per­sze átlagok, vannak kistelepülések, ahol a 60 százalékot is meghaladja az az érték. A rideg számok mögött emberi sorsok van­nak, családok, akiknek minden nap egyre nehezebb, és próbálják megérni a hol­napot. A túlélés változatait, az esélyeket próbálja latolgatni a lehangoló látlelet. A CASH-FLOW 12. számában Kállai háromszoros címmel egy rendhagyó gaz­daságijelenségről ad számot. A nagykál- lói faluszövetkezet fafeldolgozó telepé­nek új tulajdonosa ez év májusa óta meg­háromszorozta dolgozóinak számát. Óri­ási segítség ez a város foglalkoztatási gondjainak orvoslásában. Az 1995-ös évben a létszám duplázására készülnek. Megtartották a fafeldolgozó régi profil­ját, de új tevékenységi formába is kezd­tek, s együttműködést alakítottak ki egy amerikai céggel is. Többet a cikkből. Gombás Sándor Ferenc Karácsonyi évzáró Karácsonyi évadzáró ünnepséget tartanak a TESZ székházban a civil szervezetek. A KÁLÓT, az AGAPE, a Westsik Vilmos Népfőiskola, a Mű­vészetbarátok, a Kertbarátok Egyesü­lete, a Keresztény Értelmiség Szövet­sége és a Keresztény Pedagógus Ka­mara tagjai karácsonyi ünnepség ke­retében tartják évadzáró rendezvényü­ket. A december 15-én 17 órakor kezdődő rendezvényen megvendége- Jés is lesz, amolyan „kaláka” alapon^ Reménységek hangversenye A nyíregyházi zeneiskola, a városi művelődési központ és a Pro Archi Egyesület és Alapítvány rendezésében december 15-én délután öt órától a Kürt utcai zeneiskolában a vonós reménysé­gek szólistaestjét hallgathatják meg az érdeklődők. Hegedűk és gordonkák hangján többek között Vivaldi, Handel, Mozart és Rieding művei csendülnek fel a fiatal tehetségek keze alatt. IrodalEiii közpoEit A Hármashatár Irodalmi Társaság (HIT) létrehozásával 1992 óta Magya­rország, Románia és Ukrajna egymás­sal szomszédos megyéinek magyar al­kotói a régió „irodalmi fővárosának” tekintik Fehérgyamatot. Rendszeres találkozóik alkalmával hasznos esz­mecsere, műhelymunka folyik e szat­mári kisvárosban. Legutóbb december első szombatján látta vendégül a HIT tagjait a Móricz Zsigmond Művelődési Központ. Ez alkalommal két romániai szerző: Gál Éva Emese és Kádár Ferenc volt a találkozó főszereplője. A Nagykárolyban élő Kádár Fe­renc tanár Röghöz kötve című gyűjte­ményes kötetét mutatta be. A Helios Ki­adó gondozásában még az elmúlt év utolsó napjaiban napvilágot látott könyv az utóbbi két évtized alkotásainak színvonalas válogatását tartalmazza. A Nagykárollyal testvérvárosi kapcsola­tot tartó Orosháza önkormányzata tá­mogatta anyagiakkal a kötet megjele­nését. Gál Éva Emese költő és grafikus, a Ro­mániai Magyar Szó című napilap szat­márnémeti munkatársa Vízesések című kötetének kiadására a fehérgyarmati Köl­csey Társaság vállalkozott. Hamar Pé­ter írt hozzá tanulmány értékű utószót. Tartalmával, kivitelezésével (ez utób­bi a nyíregyházi Kenyeres Imre érde­me) egyaránt szép és értékes kiadvá­nyának tekintheti a Hármashatár Iro­dalmi Társaság alkotógárdája is. Bensőséges hangulatával a két Szatmár megyei költő kötetének be­mutatása az utóbbi HIT-találkozók legsikeresebbje volt. Legközelebb 1995. január 22-én találkoznak, ami­kor a szatmárcsekei ünnepséget kö­vetően Nagy István Attila, egykori fe­hérgyarmati tanár hatodik kötetével, a Századvégi időfutással ismerkedhet­nek meg. (muzsnay) YV Barota Mihály: Híradás a végekről A Bökönyben született, most 72 éves író Nyíregyházán végezte a középiskolai ta­nulmányait, majd a Tanítóképzőben szer­zett diplomát. Nyírderzsen, majd Nyíregy­házán tanított. Egerben és Debrecenben szerzett újabb diplomákat. 1954-ben a megyei lap munkatársa lett, ahol igen sok novellája és elbeszélése is megjelent. Az 1956-os eseményekben való aktív részvétele miatt börtönbüntetésre ítélték. Kiszabadulása után mind íróként, mind pe­dagógusként a perifériára került. Csak 1968- tól taníthatott. Előbb a Kossuth Lajos, majd a Bánki Donát Szakközépiskolában. Nyugdíjazása után 1983-ban Szombat­helyre költözött. Az eddig megjelent öt Pauluk István, műbútorasztalos Élő kézművesség címmel — háromna­pos rendezvénysorozat keretében — a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei kézműves mesterek mutatkoztak be az elmúlt hét végén Mátészalkán a művelődési központ­ban. A bemutatón 13 féle kézművesség szakmai rejtelmeit láthatták az érdeklődők. A kész alkotásokon túl munka közben cso­dálhattuk meg a hagyományokat, amiket az itt bemutatkozók nagyapáiktól és apá­iktól örököltek és őriztek meg a ma szá­mára. Ezúton is köszönet azoknak, akik elfogadták a művelődési központ felkéré­Harakálv Eszter, fazekas sét, hogy ilyen formában először találkoz­zanak. A látogatók megismerkedhettek a hagyományos népi fazekassággal, a kő- és márvány faragással, a gobelintechnikával, rézdomborítással, az intarziakészítés fogá­saival, a cipészmesterséggel, szarufaragás­sal, a csipkeverés ördöngős tudományával, a fafaragás vésős (hagyományos) módsze­rével, a gipsz lakásdísz és kerámiaöntés­sel, valamint a kötélgyártás ősi mestersé­gével. Felvételeink a nagysikerű bemuta­tón készültek. Szamosi István Szabó Zsigmond kó' és márvány lakberendezési tárgyak könyve most újabbal gyarapodik. Nyíregy­házán, a Váci Mihály Művelődési Központ kamaratermében december 15-én 17 óra­kor lesz ugyanis a Híradás a végekről című új kötetének a premierje. Az írót és az új könyvet Dr. Katona Béla irodalomtörté­nész mutatja be az érdeklődőknek. Budaházi István Szabó Krisztina gobelinkészítő Fotók: Szamosi

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents