Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-15 / 227. szám
UJ KELET BAKTALORANTHAZA 1994. december 15., csütörtök 5 § ÚJ KELET BAKTALÓRÁNTHÁZÁN JSL Második szülővárosunk Különös véletlen, hogy a városban lévő négy orvosból — három háziorvos és egy fogorvos — három Erdélyből települt át. Ez is azt bizonyítja, hogy a szabolcsi'települé- sekért nem nagyon lelkesednek a magyar diplomások •— summázza a helyzetet dr. Agárdy Miklós, az egyik körzeti háziorvos, aki szintén áttelepült, Szatmárból, Túr- terebesről érkezett 1988-ban, kalandos úton. — Úgy tudom, nem egészen mindennapi módon jött át a családjával?-— Valóban így van, erről egy regényt lehetne írni. Feleségem gyógyszerész, amikor 1981-ben összeházasodtunk, 600 kilométerre helyeztek egymástól bennünket. Semmi esélyünk sem volt arra, hogy a családot egyesítsük. Ekkor határoztuk el a feleségemmel, hogy átjövünk Magyarországra, de ez akkoriban nem ment könnyen. Elváltunk, és a „volt" feleségemet elvette egy bajai barátom. — Hatalmas esküvő volt — emlékezik a gyógyszerész feleség —, ez volt a kérése Miklós barátjának. — Az esküvő után a feleségem az akkor már meglévő egyik gyerekünkkel átjöhetett a „férje.” után, én meg követtem a zöld határon, mint menekült. —Miért pont Baktára jöttek? —Itt volt akkoriban egy gyószerész állás és szolgálati lakást is biztosítottak, meg a határtól sem akartunk túl messze kerülni. Azt hozzá kell tennem, hogy én csak fél év múlva követtem a „volt” feleségemet, és amikor sikerült, éppen volt egy orvosi állás is. —Akkor Önök már kétszer házasodtak össze? — Igen, 1989-ben a feleségem elvált, és mi újra összeházasodtunk, azóta már született egy másik fiúnk is. — Milyen érzés, hogy végül is itt lett Magvarországon család a család? — Fantasztikus segítőkészség fogadott bennünket, úgy a hatóságok, mint a település lakossága részéről is. Azóta mi a második szülővárosunknak tekintjük Bakta- lórántházát. Azóta is mint körzeti orvos itt dolgozom. A feleségem most nem dolgozik. mivel Petneházán egy gyógyszertárat nyitunk a közeljövőben, már csak a hivatalos engedélyre várunk. — Mennyire leterhelt egy körzeti orvos itt Baktalórántházán ? — Tízszer annyit dolgozom mint Romániában, az itteni betegek igényesebbek, gyakrabban fordulnak orvoshoz. A szabad orvosválasztás után megnőtt a konkurencia, és ezt jó dolognak tartom, mert arra ösztökéli az orvosokat, hogy minőségi munkát végezzenek. Jobb lenne vállalkozásban csinálni, bízom benne, hogy az új önkormányzat ebben segíteni fog. — Vágynak haza? — A gyökerek ottmaradtak, s bár ide is hazajöttünk, természetesen néha elkap a honvágy bennünket. Itt az a baj, hogy mindig igazodni kell a helyi vezetők véleményéhez. Amúgy érezzük a megbecsülést, jó körülmények között dolgozunk. —Mi a tapasztalata, milyen az emberek egészsége a városban? — Nagyon rossz. Rengeteg gyógyszert fogyasztanak. Az életmódon kellene alapvetően változtatni. A lakosság nagy része önpusztító életet él, nagyon elterjedt az alkohol. A hat év alatt annyi öngyilkosság volt a körzetemben, hogy Romániában 30 év alatt nem volt annyi. — Szeretik a betegei? — A feleségem engem hív az életmentőnek, mert akkor is idejönnek segítségért, ha nem vagyok ügyeletes. Moszkvai képviselet Épül a konzervüzem A Nyírség Zöldség-Gyümölcs Felvásárlási és Értékesítési Kft. az utóbbi négy évben dinamikusan fejlődik. Ezt az évenkénti árbevétel-növekedésük is tükrözi. Míg 1990-ben 350 millió forintot produkáltak, ebben az évben már meghaladják az egymilliárd forintos nagyságrendet. — Minden évben feljebb tettük a mércét. Egyre többet kellett forgalmaznunk, hogy a növekvő költségeket fedezni tudjuk és a nyereséget a szükséges hatmilliós szinten tudjuk tartani — mondja Kormány Béla ügyvezető igazgató. — Lassan itt az év vége, hogyan sikerült ebben a mezőgazdaságnak nem nagyon kedvező esztendőben gazdálkodniuk? — Végleges számokkal még nem rendelkezünk, de az már megállapítható, hogy nyereségesen működött a kft., a korábban megszokott nyereségtartalom megvan, annak ellenére, hogy a zöldség-gyümölcs termesztésre nagyon kedvezőtlen volt az időjárás. Az exportforgalmunkat még az is nehezítette, hogy az orosz piacon ugyancsak megnövekedtek a vámtarifák. —A kft-nek mi a fő profilja? — A zöldség-gyümölcs felvásárlást és értékesítést ebben az évben kibővítettük feldolgozással is. A Nyírtassi Friss Gyümölcs Kft. tulajdonában lévő konzervüzemban az általunk felvásárolt termékeket dolgoztuk fel. Termékeink 98 százalékát exportáljuk, főleg az orosz, ukrán, kazalt, üzbég piacokra, de Szlovákiával és Csehországgal is vannak kapcsolataink. Itt meg kell jegyeznem, hogy számunkra az igazi piac — bármennyire is nehéz — az orosz, ezenkívül a FAK-országokkal képzelhető még el jelentős üzleti kapcsolat. Emiatt például Moszkvában saját irodánk működik, onnan irányítjuk az áru terítését. —Nem könnyű ebben a szakmában manapság életben maradni. Milyen terveik vannak a jövőt illetően? — Minden évben valami újat kell kigondolnunk, hogy talpon tudjunk maradni. Épp ezért a jövő év első felében, a hosszú távú működés érdekében egy konzervüzemet hozunk létre. —Mekkora lenne az üzem és hol épülne meg? — Ez egy 100-120 milliós beruházás lesz, és további 150 embernek biztosít munkalehetőséget a városban. Egyébként a baktai telepünkön, a meglévő épületek átalakításával létesítjük a konzervgyárat. — Elég sok pénzbe kerül ez a beruházás. Megvan rá a fedezet? — Mindenképpen próbálkozunk valahonnan központi pénzt is szerezni, de ha kell anélkül is megcsináljuk, és júniusban már megindul a próbaüzem. — Az új üzemben előállított különféle termékek, konzervek eladásával nem lesz gond? — A zöldség-gyümölcs konzerveknek már most adva van a piaca a FAK-orszá- gokban és Csehországban is. Tervünk, hogy az első években félmilliárd forintos árbevételt érjünk el. Mi a termelés felfuttatásában látjuk a jövőt. Termékeink értékesítése biztosított. Nem véletlen, hogy a külföldi piacokat céloztuk meg. — Látom jönnek-mennek a teherkocsik. Mit szállítanak most? — Hűtőházi tárolást is végzünk, és karácsonyig mintegy 500 tonna árut szállítunk ki a FÁK országaiba. . Sztorik a 41-es mellett Harcias pillangók A 41-es számú főútvonalon Vásá- rosnamény felé autózva már senki sem hökken meg — meglepődik-e egyáltalán valamin a mai ember? —, hogy Bakta- lórántháza mellett kreol bőrű, változatos hajszínű, ruházatú és alakú hölgyek sétálnak vagy ácsorognak az útpadkán. Nem az egészséges életmód miatt járkálnak, bár sokak szerint az sem ártalmas, amivel ők foglalkoznak. A nappali pillangók — úgyis kitalálhatták, hogy róluk van szó — sok érdekes dolgot látnak, tapasztalnak. Bizonyára ők is sok kellemetlen, sőt kínos pillanatot éltek át. amiről nem szívesen beszélnek. Két történetet is más mesélt el helyettük munkatársunknak. Idősebb úr állt meg mellettük, akinek esze ágában sem volt a szolgáltatásaikat igénybe venni. A lányok pillanatok alatt tájékoztatták, hogy mit mennyiért adnak. — Nézzék, lányok, én régi kereskedő vagyok, ha valamit megveszek, látni szeretném előtte az árut. Az egyik ifjú hölgy szemrebbenés nélkül felhúzta a szoknyáját. Az öreg azt látta, amit ilyenkor egy meztelen nőn deréktői lefelé látni lehet. — Szép, szép, de ne haragudjanak, most nincs errre időm, nagyon sietek. Ha eddig nem is igyekezett, ezek után mindenképpen sietnie kellett. Poénos potyázását majdnem kiadós veréssel díjazták a harcias amazonok. A másik esetben egy kamion állt meg az út szélén. A kinyújtott kéz ujjai jelezték, hogy két lányra van szükség. Természetesen pillanatok alatt a vezetőfülkében voltak. Az autómonstrum elvitte őket egy erdei tisztásra. A hölgyeket megkérték — nem szokatlan dolog —, hogy vetkőzzenek meztelenre. Miután ez megtörtént, két plédet kaptak, hogy feküdjenek le, várják meg a fiúkat. A ruhák a kocsiban maradtak. Végül a srácok érkezése helyett a kamion távozására lettek figyelmesek. Ez a vízmű a jövő A baktai vízművek átvételéről, üzemeltetéséről többféle valós vagy valótlan állítás keringett, többek között az is, hogy a telep lakatait leverve, az ÁSZIG Kft. elfoglalta a területet. Hallgassuk meg a vízmű vezetőjét. — Szigeti Béla, az ÁSZIG Kft. vezetője korábban a SZAVICSAV helyi üzemegységét vezette — mondta Tóth Bertalan. — Igazgatói engedéllyel működtetett egy kft.-t is. Szigeti úr mindig az új és ésszerű megoldások híve volt. A baktai strandon is egy korszerű tisztítórendszert épített ki. Az önkormányzat és a SZAVICSAV, illetve jogutódja, a Kelet Víz Rt., nem tudtak megegyezni a város vízmüvének üzemeltetési és vagyoni kérdéseiről. (Napi kapacitásunk egyébként 2600 köbméter víz.) Volt úgy, hogy a részvénytársaság képviselői el sem jöttek a megbeszélésre. A képviselő- testület döntése értelmében Baktalórántháza nem kívánt a részvénytársaság tagja lenni. Az rt. válaszul hat forinttal növelte a víz árát. Mivel nem volt mód arra, hogy az ön- kormányzat békésen átvegye a vízmüvet, a képviselő-testület leltár szerint átvette — az utolsó szögig — az egész telepet, és a Szigeti Béla által vezetett ÁSZIG Kft.-t bízták meg a városi vízmű üzemeltetésével. Jelenleg 15 fővel 1100 fogyasztó vízellátását biztosítjuk, köztük a nyírtelekiekét is. — A nagy „ vizes" cégek szerint a kicsik tönkremennek. Nem tudják finanszírozni a nagyobb felújításokat, beruházásokat. Önöknek mi a véleménye erről? — Szerintünk ez az üzemeltetési forma a jövő. Mi hosszú távon tudjuk biztosítani a vízellátást. Változás történt dolgozóink szemléletében. Nekik is érdekük a gyors és jó munka, hiszen ebből élnek. A hálózat csőszakaszának egy részét már cseréljük. Gépeink, berendezéseink és alkatrészeink segítségével bármilyen hibát kijavítunk, bármilyen beruházást elvég- zünk. A korábbival ellentétben nincsen raktárkészletünk. A munkák megkezdése előtt beszerezzük ami kell, és rögtön fel is használjuk. Ha kell, bérmunkát is végzünk. Korábban három évig nem fertőtlenítették a csöveket, ezért volt nyáron zavaros a víz. A tisztítórendszer egyik szűrője is megadta magát. A hibákat kijavítottuk, így tiszta vizet kapnak a fogyasztók. — Januártól emelkednek az energiaárak. Hogyan változik a vízdíj Bak- tán? — Ez a képviselő-testület mint elsőfokú hatóság feladata. Véleményem szerint az áram árának 50 %-os emelése a vízdíjak néhány forintos növelését indokolja. A nyírkércsi általános iskolát a város egyik cége, a BAKTAÉP Kft. készítette el kulcsra készre
