Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-14 / 226. szám
2 1994. december 14., szerda BELFÖLD UJ KELE Gyékényesen megbénult a forgalom Gyékényesen csaknem teljesen megbénult a forgalom, mert a magyar sztrájkkal egy időben a horvát vasutasok is sztrájkolnak. A gyékényesi határátkelőhelyen összesen 60 vasúti kocsi vár arra, hogy elhagyhassa az országot. A két veszteglő szerelvényt kedden délután szállítják el a határról Kaposvárra, illetve Budapestre. A busz nem pótolja a vonatot A Volán illetékese arról beszélt a NAP-KELTE című műsorban, hogy a távolsági buszjáratok képtelenek megbirkózni a megnövekedett forgalommal. A vonatközlekedést semmiképpen nem tudják pótolni a 36 órás vasutassztrájk idején. A MÁV levélfeldolgozó üzemének vezetője elmondta, hogy az egész ország területén megszervezték a levelek és a csomagok közúti szállítását. így feltehetően nem okoz fennakadást a munkabeszüntetés az ünnepek előtti csúcs- forgalomban. Diósgyőr: általános sztrájk? Kétórás figyelmeztető sztrájkot tartottak a diósgyőri kohászok, így tiltakozva a helyi nagykohó esetleges bezárása ellen. A sztrájk alapja, hogy a kormány a borsodi acélipar átszervezésekor meg akarja szüntetni a nagyolvasztót, amit a szakszervezet a munkahelyek megszűnése miatt nem tud elfogadni. A vasárnapi kormányülésen szó lesz a borsodi acélipar sorsáról. A diósgyőri kohászok — amennyiben a kérdés akkor sem rendeződik — általános munkabeszüntetést helyeztek kilátásba. Koalíciós megbeszélések a városházán Koalíciós együttműködési tárgyalások kezdődnek szerdán az MSZP és az SZDSZ között a fővárosban. Demszky Gábor keddi sajtótájékoztatóján nem zárta ki, hogy a fővárosi vezetésben az MSZP és az SZDSZ mellett más pártok is szerepet kaphatnak. A két frakció tárgyalásain a programegyeztetés mellett a szemétdíj jövő évi bevezetéséről és a BKV tarifáinak esetleges emeléséről is meg kell állapodniuk a képviselőknek. Környezetvédelmi PHARE-támogatás Újabb 14,5 millió ECU-vel — csaknem kétmilliárd forinttal — támogatja az Európai Unió a PHARE-program keretében a magyarországi környezetvédelmet. Az erről szóló szerződést kedden írta alá Hans Beck, az EU Budapesten akkreditált nagykövete és Baja Ferenc, a környezetvédelemért felelős tárca vezetője. A most jóváhagyott összegből 6,5 millió ECU-t az önkormányzatok használhatnak fel, 3,5 millió pedig arra jut, hogy Magyarország közelítsen az Európai Unió környezetvédelmi normáihoz. Nem lesz bébibumm! A gyermekgondozási támogatások összegének meghatározásakor figyelembe kéne venni a családok helyzetét — vallotta a megkérdezettek 84 százaléka a Szonda Ipsos november 17-i felmérésén. Kétszáz budapesti és 300 vidéki városi személyt kérdeztek meg arról, hallott-e a gyermekenkénti havi 4-600 forint adókedvezmény — akkor még csak tervezett — megszüntetéséről, de csak 58 százalékuk tudott a kormányjavaslatról. Hetvennyolc százalékuk értett egyet a gyes alanyi jogúvá válásával a gyermek 3 éves koráig. (Erre épül rá a gyermeknevelési támogatás, mely a három vagy több kiskorú gyermeket nevelő anya részére jelenthet támogatást a legkisebb gyermek hároméves koráig.) — Decemberben a parlament az szja- törvény szavazásakor elfogadta a gyermekkedvezmény megszüntetését, melytől 8 milliárd forint többletbevételre számít a költségvetés. Döntöttek arról is, hogy ezt a pénzt a családtámogatási eszközök átalakítására kell fordítani. Első lépés ezen az úton az, hogy jövőre az évi 500 ezer forint alatti jövedelemmel rendelkezőknél gyermekenként havi 200 forintot kell juttatni a családi pótlékot igénybe vevő szülőnek. Nem tudni még, hogy egy összegben vagy aprózva kapják a pénzt a rászorulók — mondta Bíró Boldizsár népjóléti helyettes államtitkár a hétfői Nyitott tárcák tájékoztatón —, mert a döntésre az eljuttatás módjáról csak 1995 I. negyedévében kerül sor. Elmondta még, hogy valószínűleg jövőre születik meg a szociális kerettörvény is, mely a szociális állampolgári jogokat és a szociálpolitika szereplőinek feladatait szabja meg. A gyes eddigi fix és a gyed kereset- arányos összegét mindenképp össze kell hangolni, de itt csak fokozatos átállás lehetséges. Mivel a gyedet már idén sem a társadalombiztosítás bevételeiből, hanem közadókból finanszírozzák, mindenképp maximalizálni kell azt. Konkrét összeg még nem ismert. Valószínűleg a bérminimum 2-3-szorosa közötti összeg lesz. Mivel a bérminimum most 10—11 ezer forint, így a gyedplafon 20—33 ezer forint között lesz meghúzva. Csak nagyon szűk réteget érint, hiszen ennél többet kevés gyeden lévő anya kapott eddig is. Jóval többeket érint a gyed alsó határának felemelése 8—8,5 ezer forintra. A kormány az intézkedéstől a gyermekszám növekedését várja, de nem akar a családok autonómiájába beleavatkozni. Népesedéspolitikánk nem jelenthet újabb Raífó-korszakot. Bébibumm nem lesz! A gyed felső határának bevezetése csak az 1995. július 1-je után kezdődő igénybevételre vonatkozik. Aki már előbb elmegy gyedre, utána is az addig folyósított esetleg magasabb összeget veheti fel, tehát nem hozzák hátrányos helyzetbe. A július 1-je előtt gyeden lévő, s alacsonyabb összeget kapó anyák is jól járnak a rendelettel, mert ők viszont kapni fogják a 8—8,5 ezerre emelt minimumot akkor is, ha addig — a jelenlegi rendelkezés szerinti —jóval kevesebb gyedre voltak jogosultak. Az intézkedéstől azt várják, hogy a gyes/gyed megújult formája miatt a kismamák minél tovább otthon maradnak gyermekükkel. Az összeg értékállóságának fenntartása miatt rövidesen új fogalommal kell megismerkednünk. Ez a szociális minimum. Nem létminimumot, még csak nem is öregségi vagy özvegyi nyugdíj- minimumot takar. Másról van szó. Egy jogszabály által kimondott fikció lesz, mely követi majd az inflációt. Összege valamelyik nyugdíjminimum környékén lesz. Valószínűleg ez is beleépül a szociális kerettörvénybe. Zmeskall PARLAMENTI BESZÉLGETÉS Fütyülnek a vonatéi A MÁV-nak mostanában elég sok baja van. Nemcsak a saját embereivel kell, kellene megegyeznie, hanem jóformán az egész országgal. Hiszen mindenki utazik, meg is van a véleménye, de aki ritkán száll vonatra, az is lépten-nyomon találkozik a magyar vasút nyomaival. Hát még, ha az illető közlekedési csomópontnál lakik, mint például Bajor Tibor Záhonyban. Az MSZP Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei 7. számú választókörzetének országgyűlési képviselője az egyik alelnöke a Vasutas Települések Szövetségének, amely részt kíván venni a MÁV országos felülvizsgálatában. Jakubovits Anna A Vasutas Települések Szövetsége átfogja az egész országot, hiszen az elnökünk hatvani, a másik alelnök pedig hegyeshalmi. Azért jó ez, mert eddig kimerült a kapcsolat a helyi érdekek képviseletében, most viszont a vasút és a lakosság, illetve a vasutas települések kapcsolatának országos áttekintésére, rendbe szedésére készülünk. Nem lesz könnyű dolguk, ha igaz a hír, hogy számos helyen a MÁV vasútvonalakat akar megszüntetni. A hír nem igaz, egy másodpercig sem volt arról szó, hogy egyik napról a másikra egyes vonalakon fölszedik a síneket. Arról van szó, hogy mindenütt meg kell vizsgálni, melyik a legkedvezőbb szállítási forma, tehát a közúti, a vízi vagy a vasúti, s ennek megfelelően kell átalakítani a közlekedés szerkezetét. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, ha valaki megvizsgálja a közutak állapotát, világosan látni fogja, hogy oda átterelni nem lehet a közlekedést. A MÁV pedig, ahogy kinéz, igen veszteségesen üzemel. Én soha nem dolgoztam a forgalomban, de azt azért látom, mások is láthatják, hogy a MÁV-nál rengeteg kiadás megspórolható lenne. Vannak olyan területei, ahol kevés az ember, van viszont olyan is, ahol nem tudnak mit kezdeni a rengeteg munkaerővel. Először egy belső átrendeződésen kellene a magyar vasútnak átesnie, például nem biztos, hogy minden állomásra külön ember kell ahhoz, hogy fütyüljön a vonatnak. Régebben ketten is elboldogultak egy kisebb állomás irányításával, most vannak főirányítók, középirányítók, ábrányitok... A másik fontos dolog: közismert, hogy Záhonynál kialakultak a kamiondugók. Ennek az az oka, hogy Csaptól Záhonyig pontosan annyiba kerül a vasúti szállítás, mint Csaptól Budapestig a kamionos fuvar. Olyan drága a teherszállítás, de a személy- közlekedés is, hogy akinek csak egy módja van, kikerüli a vonatot. — Ón is kikerüli? — Nem, én vonattal járok Budapestre, és úgy vettem észre, hogy az utazóközönség nagy része nem állt a sztrájkolok mellé. Nem azért, mintha nem értenének egyet a bérköveteléseikkel, hanem azért, mert a vasutasok, a vonatok csöppet sem népszerűek. Ahhoz, hogy az utasok a sztrájkolok mellé álljanak, tisztának kellene lenni a vonaton a vécéknek, a kocsiknak, télen fűtve kellene a szerelvényeket elindítani. Szombaton például egy órát vesztegelt a gyorsvonat Debrecenben, mert az első osztályon is hideg volt, próbálták megjavítani, nem sikerült, végül késve és fázva keztünk Budapestre. Azon a vonaton s ki nem mondta, hogy éljen a sztrájk, az időpontot is szerencsétlennek tartc gondoljunk csak a szajoli szerencsét! ségre, a vizsgálat jelenlegi állása szerir vasutasok mulasztása is szerepet játsz benne. — Sztrájkolni viszont ritkán szokt; sűrűbben fenyegetőznek vele. Ez a mi tani sztrájk különlegességszámba mej a vasutas is különleges népség? Kétf< vasutas van, ahogyan én megismerte őket. A vasutasdinasztiák tagjai fölkészi tek, lelkiismeretesek, ők azok, akik ne munkába mennek, hanem szolgálatba. C vannak kevesebben. Többen kerültek 1 közéjük olyanok, akik előtt nem volt cs ládi példa, s messze nem olyan fegyelm zettek, amilyennek egy ilyen veszélyi üzemben lenniük kellene. Az öntudati viszont megvan. Mi azt szorgalmazzuk, ebben a MÁV vezetésével egyet is értünl hogy az irodákba, az irányításba csak oly; nők kerüljenek, akik szagoltak már mo; donyfüstöt. — Hogyan jut haza a Parlamentből? — A Tisza expressz közlekedik a sztráj idején is, úgyhogy elvileg hazajutok, s re mélem, hogy gyakorlatilag is, mert szét dán nagyon fontos dolgom van. A Megye fejlesztési Tanács ülésén 116 millió forin sorsáról kell döntenünk, el kell bírálnunl a kisvállalatok és kisvállalkozások által be nyújtott pályázatokat. Ez a megye szem pontjából is fontosabb, mint adott esetber a vasúti sztrájk. Sztrájk közben Záhonyban Munkatársunk interjúja még azelőtt ké-> szült, mielőtt mégiscsak létrejött a megegyezés a szakszervezetek és a MÁV ve-; zetése közötti Tekintettel arra, hogy az interjúban feltárják mindazokat az álláspontokat, amelyek a sztrájkkal kapcsolatosak, így ezeket szükségesnek tartjuk közölni. Hétfőn délután sem jött létre megegyezés a reprezentatív vasúti szakszervezetek valamint a MÁV vezetése között, így elkerülhetetlenné vált a sztrájk. A legutolsó betűig kidolgozott megállapodás aláírásának elmaradása okáról valamint a kedd reggeli záhonyi helyzetről kérdeztük Pölchakker Józsefet, a Vasutasok Szak- szervezete záhonyi alapszervezetének képviselőjét. — A megállapodás sajnos nem jött létre, mivel a Magyar Államvasutak nem tudott garanciát vállalni a további négy százalék kifizetésére. Azt is tudni kell, hogy a már megígért tíz százalék sem tíz százalék. Elismerjük, hogy a kormány a MÁV szanálására elég nagy figyelmet fordít, de vannak gondok. A KHVM és a PM 459 600/1994. számú előterjesztésében leírták, hogy meg kell szüntetni bizonyos hosszúságú vasútvonalat, valamint hogy a bruttó bér a MÁV-nál ne nőjön. Ezt a mai napig nem vonták vissza hivatalosan. Kormány- határozat született arra nézve is, hogy leválasztják — vagyis eladják — a MÁV- nál nem alapellátást folytató intézményeket (járműjavítókat, építési főnökségeket, a tervezőintézetet, a Vasúti Tudományos Kutató Intézetet, a gyermekintézményeket, stb). Ez még csak előterjesztés, de a szándék komolyságát mutatja, hogy még arra is kitértek az előterjesztésben, hogyan kell a munkavállalókat érdekükről — vagyis a kft.-k értékesítésének szükségességéről — meggyőzni. — Mi a véleménye arról a tételről, miszerint a vezető réteg fizetését a teljesítményjavulás függvényében növelnék? — Itt is csúsztatás van. Vezetők a térfőnökök, állómásirányítók, rendelkező szolgálattevők, művezetők, akik kisebb munkahelyi létszám vezetését látják el, és az állomásfőnökök döntő többsége is a 1415-ös kategóriában van. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy azokat akarják kizárni a bérfejlesztésből, akiken a vasút felemelkedése múlhat, és akik a napi vasúti munka terheit vállukon viselik. Csúsztatás ez azért, mert akikre a miniszter úr hivatkozott, hogy. mint vezptők jól meg vannak fizetve, nincsenek benne a bérkategóriában. Az osztályvezetőket, főosztályvezetőket, igazgatókat nem konkrét szabály, hanem megállapodás szerint bérezik. „A határ a csillagos ég!” — A fizetés tehát az előbb említett esetekben nyereségnövekedés után javulna. De mihez képest kell ennek nőnie? — Ezt mi sem látjuk tisztán. Nem valószínű, hogy 1995-ben olyan nemzetgazdasági fellendülés lesz, amely a vasút felé szállítási igénnyel jelentkezne. Sajnos, a volt Jugoszlávia felé irányult tranzitforgalmunk visszaesése mellett súlyosan érint még minket, hogy a nemzetközi szállítási áraink magasabbak a szlovákokénál, ezért félő, hogy az Ukrajnából nyugat felé irányuló áruforgalom is elkerül bennünket. Nem versenyképes a vasút a közúttal, noha Lotz Károly első ígérete az volt, hogy ezen változtatni fognak. A KHVM és a PM határozati javaslatában szerepel a személy- forgalom közutakra való terelésének szándéka. „A” változat (a KHVM javaslata): — további vizsgálattól függően, első lépésben az 1995. évi menetrendváltozással egyidejűleg, mintegy 900 km vasútvonalon a személyszállítás autóbuszközlekedésre való átterelése, a vasúti forgalom fenntartása önkormányzatok illetve helyi gazdálkodó szervezetek bevonásával, a forgalom szüneteltetése. „B” változat (a PM javaslata): — a teljes pályahálózat 25 százalékát kitevő 1900 km vasútvonalon a forgalom szüneteltetése, megszüntetése az 1995. május 28-i menetrendváltozással. Ezek a pontok költségmegtakarításra vonatkoznak. — Most sztrájk van, szinte izzanak itt a telefonvonalak. A munka nem állt le teljesen, az elégséges szolgáltatásokat most is nyújtja a MÁV. Melyek ezek? — Van egy alapszolgáltatás, amit a törvény kötelezően kimond sztrájk esetében. A hőközpontok nem állhatnak le, üzemelnek az energetikai rendszerek, a lakossági kommunális szolgáltatást végző rendszerek, azokat a vontatójárműveket, amelyek a még elégséges szolgáltatásban vonatokat továbbítanak, ugyanúgy, sőt még alaposabban megvizsgálják, mint normális esetben. Készenlétben vannak vasúti tűzoltóegységek, működik a távközlési rendszer, a közlekedő vonatokhoz jegykiadás és folyamatos felvilágosítás van. A vasutasok biztosítják a vagyonvédelmi feladatok ellátását, Záhonyban a fűtéshez szükséges pakura átfejtése folyamatosan történik. Minden szolgálati helyen a szak- szervezet sztrájkőröket jelölt ki, akik szabad idejükben biztosítják, hogy a munka- beszüntetés idején semmilyen rendbontás — úgy külső, mint vasúton belüli — ne történjen. Itt, Záhonyban is működik az a bizonyos operatív bizottság, amelyik a vitás kérdéseket rendezi, felügyeli a még elégséges szolgáltatások végrehajtását. Aki úgy nyilatkozik, hogy dolgozni akar, annak találnak munkát. A Vasutasok Szak- szervezete a személypénztáraknál elhelyezett szórólapokon tájékozatja az utazóközönséget a sztrájkról, megértését és elnézését kérve a kellemetlenségért. —A tárgyalások kedd reggel kilenc órától tovább folytatódnak. Előtte, háromnegyed nyolckor, a tévé élő vitaműsorában Lotz Károly zsarolásnak minősítette a további sztrájkra tett ígéretet. Mi erről a véleménye? — Az úgynevezett zsarolást nem mi kezdtük. Inkább a kormány, azzal, hogy megfenyegette a vasutasokat, sztrájk esetén egy fillért sem kapnak. Ezt később Lotz úr visszavonta, és mostani nyilatkozata is talán fáradtságból eredő ingerültségének tudható be. — Az említett műsor másik meglepetése Kálnoki Kiss Sándor bejelentése volt. A tízen felül két százalék emelést ígért 1995. december 31-ig. Ha nem tudja teljesíteni, lemond — ajánlotta fel. — Azzal, ha lemond, nem old meg semmit. Én nem kívánom távozását, sokkal inkább szeretném azt látni, hogy a vasút működéséért elképzeléseket tesz és ehhez kéri a vasutasság segítségét, ötleteit. Biztos, hogy az egyszerű vasutas is jól látja, mit lehet saját szakmáján belül javítani. Én azt kívánom neki és minden dolgozónak, hogy hosszú távon találja meg számítását a vasútnál, viszonylagos anyagi jólétben és biztonságban. Akkor nem kell majd felfokozott idegállapotban végezni munkáját, nem azzal kezdene minden évet, hogy hol milyen mértékű létszámleépítés lesz. Munkaidőben ne azon töprengjek, hogy lesz-e holnap állásom, hogyan fog megélni a családom, hanem azon, hogyan tudnánk még jobban segíteni a vasutat, magasabb színvonalú szolgáltatást nyújtani az utazóközönségnek és a fuvaroztató feleknek. Dojcsák Tibor
