Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-13 / 225. szám

UJ KELET MEGYÉNK ÉLETÉBŐL 1994. december 13., kedd 5 Ezért vagyok optimista Már valóban beköszöntött a tél. A hőmérséklet fagypont alá süllyed, az eke kifagy a szántásból. Akinek sikerült befe­jezni az őszi szántást, az megnyugodhat, de akinek maradt szántatlan területe, annak még főhet a feje. A mezőgazdaság szem­pontjából gyakorlatilag befejeződött az év. Ebből az alkalomból kerestük fel Szénégető Lászlót, a földművelésügyi hivatal vezetőjét, hogy tegye mérlegre Szabolcs-Szatmár- Bereg megye mezőgazdasági teljesítményét. — Az 1994-es év összességében a me­gye teljesítőképességét alulmúló eredményt hozott. Ismerve valamennyi körülményt, valamint számításba véve a tárgyi és szub­jektív feltételeket, a nehézségek ellenére is jobb teljesítményt lehetett volna elérni. Sajnos a tulajdonviszonyok továbbra sem tisztázottak. Sem a termőföld, sem pedig a tárgyi eszközök nem annak a tulajdonában vannak, aki azokat a leghatékonyabban tud­ná működtetni. A mezőgazdasági támoga­tási rendszert a gazdálkodók kezdik megis­merni. Ennek köszönhető, hogy a megyei idén először, jól hasznosította a támogatási lehetőségeket. Csak a Mezőgazdasági Fej­lesztési Alap megyei keretéből 508 darab erőgépet és 3280 munkaeszközt vásárolt a megye, megépült négy hűtőház. Több mint 1000 hektárnyi területet tettünk öntöz- hetővé. Ezeknek a beruházási háttere össze­sen 1200 millió forintot jelent, melyből 389 millió vissza nem térítendő, ingyenes álla­mi támogatás. Nem ilyen jó a támogatás a forgóeszközökre, ami a termelésre vonatko­zó hitelezés. Ez az agrárvilág egyik gyenge láncszeme. — Ez a nagyarányú fejlesztés azért nem nevezhető helytelen tendenciának, a későbbiekben bizonyára meghozza a gyü­mölcsét! — Természetesen örvendetes, hogy az utóbbi hat-nyolc év folyamatos csökkenése után végre jelentős fejlesztés volt tapasztal­ható. Az is jellemző,hogy — néhány kivételtől eltekintve — nem a szövetkeze­tek fejlesztettek, hanem a magánszféra. A szövetkezetek nagy többségénél továbbra is a vagyonfelélés a jellemző a saját erő hiá­nya miatt. A lakosság viszont a kevés meg­takarítását agrárfejlesztésre fordította. De mindenképpen többet kellett volna termel­nünk! Sem a gabona, sem a zöldség-gyü­mölcs termése nem volt elegendő. A kalá­szosok — különösen az őszi kalászosok — mennyisége jelen körülményeinkhez képest talán egy kicsit nagyobb is, mint amire szá­míthattunk. Igaz ez a mennyiségre, de nem igaz a minőségre. Az utóbbi időben jelen­tősen visszaesett a műtrágyázás, és ezt a táp­anyagszegény talaj megbosszulta. Ha a pé­tisózás nem marad el vagy többet haszná­lunk belőle, akkor nem lenne olyan sok gond a búza sikértartalmával. A tavaszi növények termése a kalászosok kivételével gyenge. Az alma, a dohány, a zöldségfélék, a kukorica, a napraforgó, a cukorrépa mind rosszul szerepelt, részben az aszály miatt is. Az utolsó aszálymentes év 1991 volt. Az utóbbi három évi száraz­ság kezdi rádöbbenteni az embereket, hogy az aszály ellen sokkal többet kell tenni, mint eddig. Az állattenyésztésben fordult a kocka, már ez év elejétől kezdve egyértelműen ke­resleti piac alakult ki. Gyakorlatilag vala­mennyi terméknél jelentősen emelkedett a felvásárlási ár. Azt lehet mondani, hogy mára javult a tej, a tojás, a hús jövedel­mezősége. Az állattenyésztésnek hátránya, hogy míg a növénytermesztésben viszony­lag könnyen lehet váltam, addig az állatte­nyésztés felfuttatásához néhány év szüksé­ges. Márciusban volt a mélypont, azóta egy dinamikus létszámemelkedés következett be, mely egyértelműen a termelési kedv nö­vekedését mutatja. —Mi az, amirejobban oda kellene figyel­ni a vállalkozóknak? — Úgy ítélem meg, hogy túljutottunk a legnehezebb szakaszon. Most arra kell ügyelni, hogy ne kövessünk el alapvető hi­bát. Nagyon gondosan mérlegelni kell min­den gazdasági lépést, hogy az a hosszú távú szempontjainknak megfeleljen.. Olyan terméket kell előállítani, aminek jó a minősége, van rá kereslet és hasznot hoz a termelőnek. Valamennyi gazdálkodónak jól kell ismernie az adottságait: földjének mennyiségét, minőségét, meglévő eszköz- állományának hasznosíthatóságát, beruhá­zási lehetőségeit. Ami a legfontosabb, ismer­je önmagát, hogy rendelkezik-e azzal a szak­mai tudással, mellyel eszközállományát jól tudja működtetni. Tanulni kell 1994 hibáiból, és azokat nem szabad még egyszer elkövetni. A földtulaj­don-viszonyokat legkésőbb 1995. március 31-ig rendezni kell, ez az idő bőségesen elegendő erre valamennyi községben. Ezek között is elsőként a gyümölcsösöket, hogy már az metssze, aki hosszú távon fogja bir­tokolni. Minden egyéb csak ezután követ­kezhet. Már a télen el kell dönteni, hogy a gazda hol és mit kíván termelni. Továbbra is arra kell számítani, hogy az elkövetkezendő évek is aszályosak lesznek, ezért az őszi be- takarítású növények jó vízgazdálkodású, kötöttebb talajú földekre kerüljenek. Vár­hatóan Szabolcsban az őszi vetésű kalászo­sok terjedése várható, mivel termésbizton­Szénégető László sága jobb a tavaszi vetésűekénél. Most is többet vetettünk, de ezután még több vár­ható. Az elmaradt őszi szántást—ha lehetőség adódik — még a télen be kell fejezni. Kö­tött talajon tavasszal már nem szabad szán­tani! Homokon még lehet, de ott is a lehető legkorábban. Semmiféle mellékterméket elégetni nem szabad, mindent be kell dol­gozni a talajba. Sajnos olyan kevés a szer­ves trágya, hogy csak minden huszonöt évben jut megfelelő mennyiségű ugyanar­ra a helyre. Épp emiatt műtrágya nélkül nem megy! Nagy kincs a szervestrágya, de ab­ból nincs elegendő. Idén sokan elkövették azt a hibát, hogy nem megfelelő talajra vetették a kukoricát, az pedig homokos talajon még vizes évjá­ratban sem hoz elegendő hasznot. Megyénk 256 ezer hektárnyi homokos talajából 105 ezer hektáron egyszerűen tilos kukoricát termelni. Sok termelőnek még cső sem képződött a tengerijén, emiatt több mint egymilliárd forintos veszteség érte a me­gyét. — Akkor mit termeljünk a gyengébb minőségű, homokos talajokon? — A végső megoldás az erdősítés, de addig is, a jobb homokon a rozs, esetleg őszi árpa termelése, a gyengébbeken pedig gépesítés és gyommentes ugaroltatás a megfelelő állami támogatással. — Gondolja, hogy az emberek erdőt fog­nak telepíteni a földjükre? — Akik hosszú távon gondolkodnak — márpedig a mezőgazdaságban hosszú távon kell gondolkodni —, azok jól teszik, ha így cselekszenek. Ötven-hatvan éven belül el­fogy a világ olajkészlete, és nem sokkal később kiürülnek a földgáztartalékok is. Az energiakészlet csökkenésével ugrásszerűen fognak emelkedni az árak, és valószínű, hogy a fa lesz a legolcsóbb és leginkább elérhető tüzelő- és építőanyag. A hosszú távú gondolkodásról még annyit: a földtulajdonosok ne feledjék el, hogy ők a földet az unokáiktól kapták kölcsönbe és kötelességük róluk is gondoskodni. Szüle­immel és testvéreimmel évente fél-egy hek­tárt erdősítettünk közösen. Édesapám azt mondta, hogy szeretné, ha az unokái tudná­nak mivel fűteni, és lenne miből építkezni­ük. Figyelemre méltó az is, hogy az állam megyénkben átlagosan 70 százalékban támo­gatja az erdősítést. — Egyébként milyen növényeket termel­jünk? — Meggyőződésem, hogy minden olyan termékre, melynek a minősége kiváló és az ára megfelelő, valamint idejében juttatjuk a piacra, vevőt lehet találni. Ezt a piacot szerződéskötéssel kell biztosítani, írásba kell foglalni úgy, hogy az mindkét fél számára megfelelő biztosítékot nyújtson. A gabonaféléknél mindenképpen a saját tárolásra törekedjünk. Ne akkor adjuk el amikor learattunk, hanem amikor már tisz­tességes árak alakultak ki. Ebben a közrak­tározás intézménye sokat tud segíteni. Legfőképpen a kertészeti termelvények- nél fontos, hogy a megye óriási kihasználat­lan — mintegy 140 ezer tonnás — hűtőka­pacitását mindenképpen működtetni kell. Ha idén a meggynek csak egy részét be tudjuk tárolni, akkor néhány hét múlva jelentős ár­növekedéssel tudtuk volna eladni. Az almá­nál is hasonló a helyzet. A termelők tulajdo­nában van a hűtőházak nagy része, a működ­tetésük rájuk van bízva, tehát nem mutogat­hatnak senkire. Sokan arra hivatkoznak, hogy nincs pénz a hűtők működtetésére. Erre azt tudom mondani, hogy ha nem találnak olyan bankot, amely kölcsönt adna a működtetés­re, akkor a termelők, a kereskedők vagy ezek közösen adják össze a szükséges összeget. Amíg ezt nem ismerik fel, addig a termelő fog rosszul járni. Közismert, hogy ez a megye rendelkezik a legcsekélyebb eszközállománnyal. A mun­kákat általában nem sikerült időben elvégez­nünk, ebből adódóan sok kár keletkezik. A felparcellázódás miatt a korábbi nagy­üzemi gazdálkodás nyújtotta előnyöket el­vesztettük. A jövő év végére mintegy 240 ezer földtulajdonos lesz megyénkben, ezért törekednünk kell arra, hogy a meglévő nagy­üzemi eszközállományt a nagytáblás rend­szerekben is tudjuk használni. A kezdő vállakózásokban égető eszközhiány lépett fel, a kis földrészleteken a gazdaságos gép- használat csak nagyon korlátozottan bizto­sítható. Három-öt hektárra luxus egy MTZ 80—ast és annak munkagépeit vásárolni. Egy adott településen csak annyi eszközt kel­lene vásárolni, amennyi a község földjét biz­tonsággal meg tudja művelni. Ezért elkerül­hetetlen, hogy gépkörök, géptársulások jöj­jenek létre. Egy-egy kombájn megvásárlásá­hoz hat-nyolc gazdálkodónak kellene tárdulni és azt maximálisan hasznosítani. — Sokan azt mondják, hogy „ közös ló­nak túrós a háta". — Igen, sajnos óriási ettől az idegen­kedés, de akár tetszik, akár nem, nincs más lehetőség. Az így megvásárolt gép azért mégsem több száz ember tulajdona lesz. Egyébként várhatóan az állam is támogatni fogja az ilyen és ehhez hasonló szervező­déseket. Németországban például hatszor több eszköz áll a gazdák rendelkezésére mint nálunk, ugyanakkor a birtokok mérete tíz­szerese a Magyarországon kialakulónál. Sajnos hazánk belső erőforrásainak szűkös­sége miatt húsz év is kevés lenne a beruhá­záshiány pótlásához. Mindenképpen szólnunk kell arról a tényezőről, amely — véleményem szerint — a magyar mezőgazdaság legnagyobb problémája, ez pedig a földhöz jutott embe­rek nagy részének a hozzá nem értése, a szakértelem hiánya. Az új tulajdonosok több­sége sajnos csak keveset tud a szakszerű gazdálkodásról, ezért minden lehetőséget meg kell ragadni arra, hogy, főként a téli holt­szezonban különféle tanfolyamokat, tovább­képzéseket szervezzenek. Ha ezt profi szak- tanácsadók segítségével teszik, akkor a Föld­művelésügyi Minisztérium a földművelés- ügyi hivatalon keresztül magára vállalja a költségek felét. — Összességében hogyan látja a Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megye mezőgazda­ságának a jövőjét? — Én mindenképpen optimista vagyok, mert az itt élő emberek dologszeretők, szor­galmasak. Ha felismerik a szakértelem meg­határozó szerepét, és hajlandóak is tanulni, akkor megyénk sokkal szebb jövő előtt áll, mint eddig bármikor. Fontos, hogy mindig a szakmában tiszteletet kivívott szakembe­rekre hallgasson a megyénk lakossága! A mai korban nem hálás szerep közéletet élő vezetőnek lenni. Becsülni kell őket, vigyázni kell rájuk, mert munkájuk pótolhatatlan. Hiszem, hogy az emberek a tulajdonrende­zést követően nagyon pontosan fogják tud­ni, hogy kire, milyen szervezetekre számít­hatnak, és kire nem. Ezért vagyok optimista. Vasas László VÁLASZTÁSI EREDMÉNYEK A megyei közgyűlés tagjai Megyei listán választott közgyűlési tagok 10 000 vagy ennél kevesebb lakosú településekről Az önkormányzatok MSZDP Együd János Berencsi Béla Hetey Vilma Keresztény Ifjúsági Egyesület, Nyíbogdány Takács Tamás Drótos Vince MDF, KDNP, FKgP, LPSZ VP pártok, mint Megyei Választási Szövetség Dr. Zilahi József Hoványi Ferenc Dr. Juhász Miklós Hamvas László Radványszki József Karakó László Seres Antal-------------------------- 10 MS ZP Dr. Dám László Kárpáti Tibor Sulyok József Szűcs Ilona Dr. Szendrei László Veligdán Sándorné Kovács Lajos Munkáspárt Bán György Dr. Kovács Sándor Balogh Andrásné Szabolcs-Szatmár- Bereg Megyei Gazda­körök Szövetsége Jakab Ferenc Balogh Gyula Itt Élünk Egyesület Balogh József Szűcs Ilona Fidesz Szabó István Borkó Károly Palló Sándor 000-nél több lakosú településekről —————— MDF, KDNP, FKgP, Dr. Szilágyi Dénes LPSZ VP pártok, mint Dr. Darvai Sándor Megyei Választási Szövetség SZDSZ Petróczki Ferenc Dr. Oláh Albert MSZP Dr. Kiss Gábor Czellár István Gazda László Bírta Sándor Dr. Vadász Mária Gulácsi Mihály Szabados József Miklós Elemér Pócsik Géza Demendi László SZDSZ Bartha László Jütner Csaba Szentesi Péter Lázár János Dr. Lenti István Polgármesterek Benk Takács Sándor MDF Cégénvdányád Bakó Dániel Függ. Kemecse Szentpéteri József Függ. Lónya Szabó Árpád Függ. Mátyus Varga Gyula Függ. Nyírlövő Nagy Károlyné Függ. Nyírlugos Hovánszki György Függ. Nyírvasvári Hudák Mihály Függ. (a tegnapi számunkból kimaradtak) Tiszaszalka Lapos István Függ. Zajta Pintye Albert KDNP Az egvéni választókerületekből: KISVÁRDA 1. A. Tóth László SZDSZ 2. Pankotai Attila FKgP 3. Oláh Mihály MSZP 4. Mészáros Károly Független 5. Czeglédy Sándor SZDSZ 6. Dr. Kriveczky Béláné SZDSZ 7. Dr. Oláh Albert SZDSZ 8. Rozipál György SZDSZ 9. Varga István SZDSZ 10. Dr. Hegedűs Valéria MSZP MÁTÉSZALKA 1. Jeney István FKgP, MDF, KDNP, Fidesz 2. Dr. Szászi István Fidesz, MDF, FKgP. KDNP 3. Szűcs Zoltán KDNP, Fidesz, MDF, FKgP 4. Fülöp István MDF. KDNP, FKgP, Fidesz 5. Dr. Lőrincz Imre KDNP. MDF. FKgP. Fidesz 6. Lukács Bertalan MDF, KDNP, FKgP, Fidesz 7. Dr. Kárpáti József Függ. 8. Dr. Jeremiás György KDNP, FKgP 9. Pankotai Ferenc MSZP 10. Balogh Andrásné Béres Györgyi SZDSZ NAGYKÁLLO 1. Dr. Vonza Tibor FKgP 2. Pólyák Sándor Függ. 3. Almási Lászlóné KDNP, Magyar Kolping Szövetség 4. Csordás Lászlóné KDNP, Magyar Kolping Szövetség 5. Viszokai László MSZP 6. Vass András Függ. 7. Fekete Istvánná Függ. 8. Vass Mihály Vállalkozók Klubja 9. Perger Zsolt Vállalkozók Klubja 10. Horváth SándorVállalkozók Klubja NYÍRBÁTOR 1. Balaton János MSZP 2. Fenyő József Fidesz, FKgP, KDNP, MDF, MIÉP 3. Dr. Dám László MSZP 4. Kaliba András Fidesz,FKgP, KDNP, MDF, MIÉP 5. Levendáné dr. Lengyel ValériaMSZP, SZDSZ 6. Báthori Gábor Fidesz, FKgP, KDNP, MDF, MIÉP 7. Gyermán László Fidesz, FKgP, KDNP, MDF, MIÉP 8. Somogyi János Fidesz, FKgP KDNP, MDF, MIÉP 9. Matolcsi Zoltán SZDSZ, MSZP 10. Dr. Gaál Mihály Fidesz, FKgP. KDNP, MDF. MIÉP NYÍREGYHÁZA 1. Zeke Árpád MSZP 2. Dr. Soltész János Független Képviselők Egyesülete 3. Dr. Tamás István Független Képviselők Egyesülete 4. Berencsi Gyula MSZP 5. Békésiné Nagy Julianna MSZP 6. Bartha László SZDSZ 7. Földesi István Független Képviselők Egyesülete 8. Dévényi József MSZP 9. Jánócsik Csaba MSZP 10. Dr. Gábor Zoltán MSZP 11. Turcsik László Fidesz. FKgP KDNP MDF. LPSZ VP 12. Dr. Zilahi József Független Képviselők Egyesülete 13. Giba Tamás Független Képviselők Egyesülete 14. Gyebrószki János MSZP 15. Tormássi Géza KDNP. Fidesz. FKgP MDF, LPSZ VP 16. Dr. Fekete Antal MSZP 17. Dr. Endreffy Ildikó KDNP 18. Béres József Független Képviselők Egyesülete 19. Dr. Szilvái Mária SZDSZ 20. Szűcs István Független Képviselők Egyesülete TISZAVASVÁRI 1. Oláh Mihály MSZP 2. Dr. Bodnár Zoltán SZDSZ 3. Szabó Károlyné MSZP 4. Tündik András MSZP 5. Oleár László MSZP 6. Dr. Lipták József Agrárszövetség 7. Szabó László MSZP 8. Dr. Pusztai Anna MDF, KDNP, Fidesz 9. Takács Pálné MSZP 10. Juhász Károlyné SZDSZ ÚJFEHÉRTÓ 1. Nagy Sándor MSZP 2. Forró Zoltán SZDSZ 3. Kája Mihály MSZP 4. Balogh Miklós MSZP 5. Garamvölgyi János MSZP 6. Dr. Bélteki Béla SZDSZ 7. Balsa József Függ. 8. Antal Andrásné SZDSZ 9. Szűcs Ilona MSZP 10. Aknay András MSZP A 10 000-nél több lakosú települések egyéni választókerületeiben megválasztott és kompenzációs listákon bekerült képviselői A kompenzációs listákról: Kisvárda: FKgP: Köblös László; SZDSZ: Gubik Tibor; Munkáspárt: Répási László; MDF, KDNP: Kovács Lajos, Lengyel Sza­bolcs; MSZP: Dr. Szabó Imre, Dr. Barabás Bertalan Mátészalka: SZDSZ: Kertész Istvánná, Dr. Kóródi Ferenc, Izsoó Tibomé; MSZP: Bíró Miklós, Nagy Gusztáv, Gariscsák Sán­dor, Varga Károly István Nagykálló: MSZP: Mészáros Sándor; FKgP: Vágó József; Családi Kör Egyesület: Boros Józsefné; KDNP, Magyar Kopling Szövetség: Katona Zsolt; SZDSZ: Fábián Józsefné, Radiczkiné Szendrei Gyöngyi; Vállalkozók Klubja: Vajda Sándor Nyírbátor: Agrárszövetség: Dr. Petis Mihály, Makrai Ferenc; Független Polgárok Egyesülete: Dr. Kovács Lajos; SZDSZ: Ta­pasztó András; Fidesz, FKgP, KDNP, MIÉP, MDF: Gyetván András, Miterli András; MSZP: Lehoczky Péter Nyíregyháza: Munkáspárt: Mikulás Ta­más; SZDSZ: Felbermann Endre, Poroszka Ottó, Szentesi Péter; Független Képviselők Egyesülete: Jaczkó Pál, Tamavölgyi György; FKgP: Tóth András; KDNP: Dr. Gyulai Gá­bor; MDF: Hamvas László, Dr. Szilassy Géza; MSZP: Tukacs István, Dr. Vojnik Mária, Belus Tamás; Fidesz: Dr. Helmeczy László Tiszavasvári: SZDSZ: Novák László; Ag­rárszövetség: Oláh Sándor; MDF, KDNP, Fidesz: Palló Sándor; MSZP; Benicsák Ist­ván; Tiszavasvári Gazdakör: Dr. Szabó Lász­ló András; Nagycsaládosok Országos Egye­sülete: Szabóné Csaba Irma; IDE, az SZDSZ ifjúsági szervezete, VÉKA, E-Misszió: Dr. Legány András Újfehértó: MDF: Papp Ferenc, Dr. Veres Ferenc; MSZP: Dr. Szabó Tibor, Nánássy Lajos; KDNP, FKgP, Fidesz: Simon Attila, Bige József; SZDSZ: Papp Lászlóné

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents