Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)
1994-12-13 / 225. szám
Eredményességi sorrend Az önkormányzati választásokon a legeredményesebben a függetlenek szerepeltek, 2 573 polgármesteri tisztséget és 15 176 mandátumot nyertek el. Az MSZP 107 helyen győzött a polgármester-választáson, s 1 614 képviselői helyhez jutott. Az SZDSZ-nek 55 polgármestere és 608 egyéni képviselője van. Az MDF 25 polgármesteri helyet és 240 mandátumot szerzett. A Fidesznek 44, az FKgP- nek 36, a KDNP-nek 34 polgármestert sikerült állítania. Ezek az adatok 93,29 %-os feldolgozottsági szinten alapulnak. Szigetközi egyeztetés — A kormány rövidesen dönt a szigetközi vízpótlás megoldására elkészített kilenc javaslatról —jelentette be Hajós Béla, a környezetvédelmi tárca helyettes államtitkára. A kilenc tervezet tartalmazza a dunakiliti duzzasztómű üzembe helyezésének különféle formáit, a vízpótlás módozatait és a Mosoni-Dunába érkező víz elosztásának variációit. Nincs minimálbér-megállapodás A minimálbér-emelésről az Érdekegyeztető Tanács pénteki ülésén tárgyalnak tovább. A hétfői tanácskozáson a munkaadói oldal azt javasolta az ÉT bér- és munkaügyi bizottságának, hogy februártól 700 forinttal emeljék a jelenlegi 11 500 forintos minimálbért. A munkavállalói oldal 2 700 forintos emelést tartana elfogadhatónak. Boszniai találgatás Az esetleges boszniai kivonulásról kezdtek tanácskozást a NATO-tagorszá- gok vezérkari főnökei Brüsszelben. Nem hivatalos források szerint a szakértők szárazföldi, légi és haditengerészeti támogatást tartanak szükségesnek a kéksisakosok kivonásához. A tagországok egyetértenek abban, hogy a művelet kizárólag NATO-irányítással bonyolítható le. A boszniai szerbek engedélyezték, hogy továbbinduljon Szarajevó felé az ENSZ feltartóztatott üzemanyag-szállítmánya. A kéksisakosok már utolsó készleteiket használták. Egy másik szállítmányt a szerbek továbbra is kezükben tartanak. Előbb a NATO'ba, mint az EU-ba? A magyar kormányfő és a külügyminiszter szerint hazánk előbb jut be a NATO- ba, mint az Európai Unióba. Horn Gyula és Kovács László ezt az unió esseni csúcstalálkozója után mondta a Die Presse című bécsi lapnak. Úgy vélekedtek, hogy Magyarország akár két-három éven belül csatlakozhat az Észak-atlanti Szerződés Szervezetéhez. Az időpontkülönbségeket azzal magyarázták, hogy. az Európai Unió komolyabb feltételeket támaszt mint a NATO. A magyarok 2000-ben bíznak — Magyarország — Csehországgal együtt — továbbra is a 2000. évet tekinti az EU-ba való belépése időpontjának — olvasható a Financial Times hétfői kommentárjában. A vezető brit napilap ugyanakkor arról is beszámolt, hogy a nyugat-európai közösség semmilyen rögzített felvételi menetrenddel nem szolgált az esseni csúcshétvégén az EU ajtaján kopogtató államoknak. A Financial Times elemzése szerint nem várható a felvételi tárgyalások elkezdése a maastrichti menetrendet felülvizsgáló, 1996-ban esedékes konferencia előtt, ez azonban két évig is elhúzódhat. Csecsen—orosz tárgyalás Vlagyikavkazban tárgyalnak az orosz és a csecsen kormány képviselői valamint a csecsen ellenzék illetékesei, hogy egy utolsó kísérletet tegyenek a vérontás megakadályozására. Helyszíni tudósítások jelentése szerint Groznij környékén összecsaptak az oroszok a város védőivel. Dudajev elnök katonái rakétákat lőttek két orosz hadoszlopra. Az oroszok helikoptereket és bombázókat vetettek be a csecsen fővárostól 25 kilométerre északnyugatra. A moszkvai parlamentben a frakciók többsége elítélte a válság fegyveres megoldását. Bombariadó a Keleti pályaudvaron Hamisnak bizonyult a bombariadó a Keleti pályaudvaron. Az állomásfőnökséget hétfőn reggel egy eltorzított női hang hívta fel azzal, hogy felrobbantja a pályaudvart, de a tűzszerészek nem találtak robbanóanyagot. A vaklárma miatt a vonatok csak tetemes késéssel indulhattak, s a forgalom valószínűleg csak hétfő estére áll teljesen helyre a Keleti pályaudvaron. Skóciai áradások Skóciában a heves esőzések miatt a rendőrség felszólította a lakosságot, hogy csak rendkívül fontos esetekben hagyja el otthonát. A tartomány középső és nyugati részén egyetlen nap alatt 100 milliméternyi csapadék hullott. Az ország jelentős területeit víz borítja, helyenként 2,5 méter magasságban. A közúti közlekedés gyakorlatilag megbénult. A meteorológia egyelőre nem ígér számottevő javulást, sőt a prognózis szerint az esőzóna lassan Angliára is átterjed. Letartóztatott kubaiak — Összesen 575 kubai emigránst vettek őrizetbe az amerikai hatóságok a panamai Csatorna-övezetben létesített menekülttámaszpontokon — közölte az Egyesült Államok Déli Hadseregének parancsnoksága. A kubaiak az elmúlt napok erőszakos megmozdulásaiban vettek részt. Eddig 221 amerikai katona és 28 menekült sérült meg a lázadásokban. Sokan elszöktek, ketten szökés közben fulladtak a csatorna vizébe. A menekültek szóvivője úgy nyilatkozott, már nem ragaszkodnak ahhoz, hogy az USA-ban éljenek, bármely harmadik országban letelepednének, csak mielőbb távozhassanak a táborokból. Jichak Rabin Tokióban Kétnapos látogatásra hétfőn Japánba érkezett Jichak Rabin izraeli miniszterelnök. Rabin tárgyalásokat folytat majd kollégájával, Murajama Tomiicsi kormányfővel, a külügy- és a védelmi miniszterrel valamint vezető üzletemberekkel is. Japán külügyi források szerint Rabin tokiói tartózkodása alatt a két ország tudományos és technológiai együttműködéséről szóló egyezményt valamint kulturális megállapodást írt alá. UJ KELET Különleges biztonsági övezet Jelszó a jelszó Különleges biztonsági intézkedés előzte meg Budapesten a fővárosi közgyűlésre és a főpolgármester személyére történő szavazási végeredmény telefonos továbbítását. A kerületi polgármesteri hivatalok munkatársai vasárnap délután személyesen járták végig a szavazóhelyiségeket, s a jegyzőkönyvvezetőknek megsúgták a jelszót. Ezt kellett este 7 óra után, a választási eredményjelentésekor megtelefonálni a kerületi válsztási bizottságnak. Enélkül nem fogadták a jelentést, nehogy egy játékos kedvű idegen valahonnan az utcáról hamis eredmény közlésével megzavarja a munkát. Az önkormányzatok ugyanis a telefonok alapján már előzetes eredményeket adtak a fővárosi, majd ők onnan az Országos Választási Központba — a BM Duna Palotába —,ahol az számítógépre került. így tudott már 21 óra előtt beszámolni a Magyar Televízió dr. Demszky Gábor és több másik polgármester győzelméről annak ellenére, hogy a hivatalos jegyzőkönyvek 22 óra körül jutottak be a polgármesteri hivatalokba. A szavazólapok ellenőrzése, szavazatok számlálása a lezárt szavazóhelyiségekben kezdődött meg este 7 óra után. Igaz, a szavazópolgárok zöme ezt nem tudta. A borítékok zömét leragasztották az urnába helyezés előtt, hiába kértük — merthogy e sorok írója az egyik szavazókörben titkárként működött — őket arra, hogy ezt ne tegyék. Ha nyitva marad a boríték, maguk is kivehetnek, vagy beletehetnek valamit — mondták. Amikor megemlítettük, hogy úgyis mi számláljuk meg este a voksokat, sokan megdöbbentek. Azt hitték, a borítékokban továbbítjuk valahová a szavazólapokat. Még jó, hogy nem akarták megcímezni azokat!... Az utólagos beletevések lehetetlenségéről a szabályok is gondoskodtak. Az urnák felbontása előtt a megmaradt szavazólapok sarkát le kellett vágni, s ezzel érvényesíteni. Kilencszázkilencvenhét szavazásra jogosult személyre 1200 darab szavazólapot kaptunk mind az öt sorozatból, de csak 268 fő jelent meg szavazni. Közel ötezer darab papírt kellett tehát elvagdosnunk, mielőtt urnát bontunk. Utána a polgármesterit kétfelé, a főpolgármesterit és fővárosi listát 6-6 felé, a helyi képviselők szavazólapjait három felé kellett választanunk, mivel ennyi induló volt. Legtöbb gondunk a kisebbségi (cigány) önkormányzat szavazólapjaival volt. Száznyolcvanhármat adtak be áthúzva vagy üresen. (A 14 névből legfeljebb 5-öt lehetett beikszelni.) A cigány választóknak a jelöltek személye nem tetszett, míg a nem cigányok már eleve be sem-ákarták őket engedni az önkormányzatba. Legutolsó információm alapján nem is alakulhat a kerületben — épp a csekély szavazat miatt — kisebbségi önkormányzat. Az Országos Választási Központba csak különleges biztonsági ellenőrzés után lehetett bejutni. A detektoros kapu meg a csomagátvilágítás már eléggé megszokott módszer ilyen helyeken, s ezt egészítették ki a vonalkódos kitűzőnk infrafényes letapogatásával. Ha egyezett minden, zöld nyíl világított, jelezte, hogy szabad az út. Ezzel egyidejűleg számítógép rögzítette belépésünket. Kifelé jövet újra letapogatta a gép a vonalainkat, s rögzítette távozásunkat. így mindig lehetett tudni, ki van benn az épületben, illetve később is visszakereshető, ki mikor tartózkodott odabenn. Ide csak újságíróként juthattam be, a szavazókörök választási bizottságainak tagjai még a polgármesteri hivatalban is csak a számukra kijelölt helyeken mozoghattak. Este meleg teával, szendviccsel várták a betérő, egész napos munkában megfáradt bizottsági tagokat. A sok üresen vagy áthúzva bedobott kisebbségi szavazólap külön gondot okozott. Mindegyikre rá kellett írni az érvénytelenség okát, s mindannyiunknak aláírni valamennyi üres lapot. így aztán másfél óra helyett majd három órát tartott a szavazólapok feldolgozása. A telefonbejelentkezés után végre mi is megtudhattuk a jelszót. Roppant cseles volt. Az volt, hogy „jelszó”. Azóta is gondolkodom, hogy vajon a jó jelszót mondták-e meg nekem? A konspirációs szabályok szerint az illetékteleneknek egy dezinformációs anyagot, tehát az igazi jelszó helyett valami mást — kellett volna megadni. Kérdés, hogy a Választási Bizottság — akit a Belügyminisztérium felügyelt — gondolt-e erre? Azt hiszem, ennyi tőlük joggal elvárható! Lehet, hogy engem is félretájékoztattak? Zmeskall Fiatal családosok fekete éve Újabb elvonások A szocialista-szabaddemokrata koalíció — némi korrekció után — átszavaztatta a parlamenten a jövő évi személyi jövedelemadó tervezett módosítását. A szavazógépezet működött, hiszen az egyik kulcs- fontosságú javaslatot (mely a gyermekek, illetve gyermekes családok a jelenlegihez hasonló adókedvezményét kívánta fenntartani) a koalíció egyöntetűen leszavazta. Csupán hét képviselő merte rosszallását tartózkodó szavazatával kifejezni, amely azonban gyakorlatilag ugyanúgy NEM-et jelentett, mint a többi koalíciós képviselő szavazata. A politikai körökből az általános személyi jövedelemadó szigorításokon túlmenően leginkább a gyerekes családok rendkívül kedvezőtlen adóztatásbeli változását emelték ki. Volt olyan politikus (Orbán Viktor), aki a fiatal családosok fekete évének nevezte 1995-öt. Vajon mi igaz ebből? — erre a kérdésre a következő sorokból talán konkrétabban tudják ezt a választ Önök is megadni. A következőkben hat olyan tényezőt említek meg, amely érinti, illetve érintheti a gyerek(ek)et nevelő fiatal házasokat. Az első az, hogy jövő évben — az idei évvel ellentétben — az átlagkereset növekedését 16,9 százalékos szinten akarják tartani. Ez azt is jelenti egyúttal, hogy az optimista módon 20-22 százalékra tervezett infláció esetén a keresők nettó pozíciója 3-5 százalékkal romlik, még egy pesszimista forgatókönyv esetén (22-25 százalékos infláció mellett) a reálpozíció 5-7 százalékkal lesz rosszabb! Ez mindenkit érint, még ha nem is egyformán, de átlagát tekintve ez a helyzet. A második, szintén lényeges jellegzetesség az, hogy változatlanul hagyják az adótáblát. Ennek a lépésnek az érzékeltetésére azt a személyes emlékemet szeretném felidézni, hogy közgazdasági egyetemista koromban az egyik tanárunk feltette azt a kérdést, vajon hogyan tudnánk úgy nagyobb adót kivetni egy progresszív (tehát a jövedelmek növekedésével nagyobb mértékű elvonással járó) adótábla esetén, hogy az emberek ezt ne nagyon vegyék észre? A válasz az, amit Békési csinál. Ugyanis ha az adótábla változatlan, s jelentős infláció van (mint ahogy nálunk), akkor a keresetnövekménynek már nagyobb részét vonja el az állam, hiszen jó néhányan „átesnek” a magasabb adósávba. így az adóterhelésük összességében is növekszik. A harmadik drasztikus változtatás szintén az adózók széles tömegeit érinti, így nem tudják kivonni ez alól magukat a fiatal családosok sem. Ez pedig az a módosítás, hogy a társadalombiztosítási járulékok ez évi adómentességét megszüntetik, s a kedvezményt minimális szintre szorítják. Ugyan létrehoznak egy évi 500 000 Ft-os jövedelemig igénybe vehető éves szinten 7200 Ft-os adójóváírást, de ez csak egy csepp a tengerben. Ez a változtatás a nagyobb jövedelemmel rendelkezőket halmozottan sújtja. Tudni kell azonban egyúttal azt is, hogy a nagycsaládosok egy részénél az a „munkamegosztás” alakult ki a családban, hogy az egyikük (általában az apa) megpróbál a 8 óránál is több munkával több pénzt keresni, míg a másik van a gyerekkel. A negyedik változtatás a szellemi munkát végzők lehetőségeit szűkíti, az eddig 100 ezer forintos adóalap adómentességének szűkítése művészet- és értelmiségellenes, s számos fiatal családos személyt is megfoszt ettől a kedvezménytől. Ez praktikusan azt jelenti, hogy a felső sávban adózó évi 100 ezer Ft-os szellemi munkája után az eddigi 44 ezer Ft-os adóvisszatérítés helyett jövőre csak 25 ezer Ft-ot tud majd visszaigényelni. Az ötödik lépés a gyermekek után járó adókedvezmény megszüntetése. Ez az intézkedés váltotta ki a parlamentben a legnagyobb vitát, s végül név szerinti szavazást is generál. Többfelől is furcsa volt ez a változtatás. Egyrészt mindenfajta statisztikai számítás egyértelműen azt bizonyítja, hogy az utóbbi években a legdraszti- kusabban nem a nyugdíjasok, még csak nem is a munkanélküliek, hanem a gyerekek, illetve a fiatal családosok pozíciója romlott. Ma Magyarországon ahhoz, hogy valaki szegény legyen, a legjobb „ajánlólevél” a gyermekvállalás. Minél több gyereke van valakinek, annál nagyobb az esélye annak, hogy egyúttal szegény is. Ilyen körülmények és tények közepette annál is inkább érthetetlen ez az adórendszerbeli változás, mert ez volt az egyetlen olyan kedvezmény, amely nem az adóalapot csökkentette, hanem közvetlenül az adóból levonható volt. így ez a rendszer nem kedvezett jobban a gazdagabbaknak. A kormány a mostani vitában az összes adó- kedvezményt át kívánta alakítani erre a formára. Épp ezért érthetetlen, hogy az egyetlen ilyen, az új rendszerbe illeszkedő elemet megszüntetni. Az idei évben — és immár lassan évek óta — a családi pótlék emelése sem tart lépést az inflációval (miközben a gyerekek neveltetési költségei messze meghaladják az infációt). Az 1994-es évben 20 százalékos infláció mellett mintegy 5 százalékos családi pótlék kiegészítés történt. A Hom-kormány jövőre semmilyen emelést nem akar. Mellétéve ezt az intézkedést az első négy általános, mindenkit érintő negatív változtatásnak, és ismerve az ötödik, rendkívül súlyos kihatású gyermekkedvezmény megszüntetését, a helyzet a fiatal családoknál tényleg drámaivá válhat. A gyermekkedvezmény megszüntetését a szocialista frakció tagjakéntiVagy Sándor is megszavazta. Mádi László
