Új Kelet, 1994. december (1. évfolyam, 215-239. szám)

1994-12-12 / 224. szám

UJ KELET BELFÖLD 1994. december 12., hétfő 5 Vásárlási tanácsok A karácsonyi, újévi időszakban fo­gyasztásunk, vásárlásunk bőségesebb a megszokottnál, ezért saját érdekünkben szánjunk hosszabb időt erre. Az a tapasztalatunk ugyanis, hogy az ünnepek előtt — a fokozatottabb kereslet miatt—nagyobb tömegben jelennek meg a kínálatban azok a termékek, amelyek minőségük, vagy egyéb okok miatt már kifogás tárgyát képezik. Az élelmiszerek vásárlásánál érdemes áttanulmányozni az áru csomagolásán lévő adatokat. Az élelmiszertörvény írja elő, mely adatokat köteles a gyártó, import ter­mék esetén a forgalomba hozó magyar nyelven feltűntetni, (élelmiszer-megneve­zés, tiszta tömeg, előállító neve, telephe­lye, tárolási hőmérséklet, előállításhoz fel­használt nyers- és adalékanyagok, mi­nőségmegőrzési idő stb.) így fontos, hogy meggyőződjünk az élelmiszer fogyasztha­tósági és minőségmegőrzési idejéről is. Ha­gyományainkhoz kötődik ilyenkor a ba­romfi és halfogyasztás. Tudni kell, hogy a friss halhús színe világos, kopoltyúja élénk­piros. A fagyasztott baromfi is csomagol­tam gyárilag ellátott címkével kerülhet for­galomba és felengedési anyagokat (meg­fagyott lé) nem tartalmazhat. Ne vásároljunk élelmiszert a használt­cikk (KGST-) piacon! Bizalmatlanságunk jogos, ha olyan sza­loncukrot kínál a kereskedő nejlontasak- ban kiszerelten, melyen semmiféle infor­máció (címke) nem található. A fenyőfa „szabadáras” termék, méré­sére vonatkozó korábbi szabvány nincs hatályban. Ha ruhaneműt vásárolunk, figyeljünk a kiválasztott termék méretére, alapanyag­ára, használati-kezelési utasításaira. Fehér­neműt a kereskedő csak akkor cserél vissza, ha az eredeti csomagolás sértetlen. Iparcikk vásárlásánál gyakran játszik szerepet a fogyasztó döntésében a márka, illetve a fogyasztói ár. Egyiknek sem le­het elsődleges és kizárólagos szerepe, ugyanis az „olcsó néha drágább”, a már­ka sem mindig csúcsminőség. Ezért a tény­leges minőségi jellemzők (korszerűség, megbízhatóság, élettartam, gazdaságos­ság) és az ár együttes ismeretében mérle­geljünk és kérjünk a vásárláshoz az eladó­tól tanácsot. Ne vásároljunk olyan terméket, amely­hez nincs biztosítva a megfelelő vásárlási tájékoztató (használati-kezelési útmutató, minőségtanúsítás). Ennek hiányában a vásárló ki van téve annak, hogy a termék használatát vagy kezelését nem megfe­lelően végzi. Az árut úgy kell becsomagolni, jellegé­nek megfelelően, hogy az szállításra alkal­mas legyen. A csomagolóanyag költségére a termék ára nyújt fedezetet. Ha viszont a vásárló díszcsomagolást kér, abban az eset­ben a kereskedő a felhasznált papír és díszítőelem árát felszámíthatja. Vigyázzunk a vásárláskor kapott nyugtára, blokkra, ha az eladáskor a kereskedő ennek átadását elmulasztaná, akkor kérjük. A minőségi kifogás érvényesítésének lényeges feltétele a vásárlás helyének, ide­jének igazolása. Szavatossági jogainkkal a vásárlástól számított 6 hónapig, ment­hető okból 1 évig élhetünk, tartós haszná­latra rendelt termék esetében 3 évig érvényesíthető. Ha olyan terméket vásárolunk, mely jótállásra kötelezett, a blokkal együtt a jótállási jegyet is gondosan őrizzük meg. Ha a jótállásra kötelezett termék a vásár­lástól számított 3 napon belül meghibáso­dik, a kereskedő köteles visszavenni és új terméket adni helyette. Amennyiben a vásárolt árucikk méret­ben vagy más okból kifolyólag nem felel­ne meg, a vásárlástól számított 8 napon belül azt a vásárlás helyén ki kell cserél­ni, azonban ha a vásárló részére nincs megfelelő áru, a vételár visszaadása nem kötelező. Az áru minőségi hibája miatt minőségi kifogásával először a kereskedőhöz for­duljon. Amennyiben reklamációja nem nyerne elintézést, úgy sérelmeit jegyezze be a vásárlók könyvébe, vagy panaszával forduljon a Fogyasztóvédelmi Főfelügye­lőség Megyei Szervezetéhez. Telefonszá­munk: 310-705 Holló Jánosné, feliigyeló'ségvezető Beutaló nélkül Beutaló nélkül is igénybe lehet venni ezentúl — nem sürgős esetben is — több szakorvosi rendelőt — írtuk szombati lap­számunkban. A felsorolásban az ideggon­dozó is szerepelt, a továbbiakban oda sem kell háziorvosi beutaló. A gépjármű- vezetői jogosítványt viszont a válaszott háziorvos érvényesíti ezután is. Nem áll- e fenn olyan veszély, hogy a továbbiak­ban a kezelt elmebetegek is jogosítvány­hoz jussanak? — kérdeztem dr. Kökény Mihályt, a népjóléti tárca politikai állam­titkárát. — A kormányrendelet valóban sok vi­tát váltott ki szakmai körökben. A felso­rolt 6-7 szakrendelő általában olyan volt, ahová az orvos mindig megadta a beuta­lót. Mivel a beteg további sorsa a szakor­vosi ellátás után a háziorvostól is függött, ezért a szakorvosnak értesítenie kellett a háziorvost. Ez most sem változik, a vég­rehajtási utasításban most is benne lesz, hogy a háziorvost értesíteni kell a beteg állapotáról. Ez lehet levélben, lehet tele­fonon, lényeg, hogy az információ a cím­zetthez megérkezzen. Egy ideggondozói kezeléshez egybként is valamilyen előz­mény kell, amivel a háziorvos is tisztában van. Nem áll fenn tehát az említett veszély. A javaslattal kapcsolatban a Magyar Orvos Kamara — melynek ma már min­den orvos tagja — is elmondta aggályait, de végül egyetértett vele. Féltek, hogy a szakorvosi rendelést igénybe vevők szá­ma fog nőni, mely jelentős többletköltsé­get eredményez. Ennek ellentmondott az a tény, hogy a beutalók korábbi kötelezővé tétele után sem csökkent a rendelők for­galma, sőt az urológián még néhány szá­zalékkal nőtt is. A másik aggály a háziorvosoktól érke­zett. Attól féltek, hogy jogaikat csorbítja, ha nélkülük, megkerülésükkel keresheti fel betegük a szakrendelést. Bizonyos esetek­ben — épp a párhuzamos kezelések elke­rülése érdekében — erre nem is ad lehetőséget a kormányrendelet. A belgyó­gyászat, a kardiológia épp azért nem sze­repel a sorban, mert egyrész a háziorvos­ok zöme belgyógyász, másrészt az ilyen jellegű betegségek ellátását, állandó ápo­lását, gondozását a háziorvosi szakszolgá­lat keretében kell végezni, illetve alapfo­kon a háziorvos is tudja kezelni. A felso­rolásban az olyan szakok szerepelnek, amihez a háziorvosoknak nem kell magas fokon érteni. A kormányrendeletből is kitűnik, nem árt hangsúlyozni, hogy a sürgős esetekben eddig is, ezután is igénybe lehet venni bármely szakrendelőt. Ha valaki egy kór­ház előtt járva érez mellkasi szúró fájdal­mat, nyugodtan bemehet a szakorvoshoz, nem fogják őt elküldeni. Lehet egy friss infarktusa, amivel nem szabad beutalóért küldözgetni. A szakorvosi vizsgálatok nem sürgős esetben történő igénybevéte­léhez az sem kell, hogy a biztosítási kár­tyánkat előbb leadjuk valahol. Ha a kár­tyánk érvényes, háziorvos választása nél­kül is igénybe vehetők a felsorolt rendelők. Igaz, így a beteg állapotáról nem tud kit értesíteni a szakorvos, a beteg otthoni utó­kezelése nem biztosítható. Jövőre újfajta kártya lesz, mely a sze­mélyi szám helyett más azonosító jelet tar­talmaz majd. Ezt is csak a háziorvosunk­nak kell leadnunk majd, a fogászati alap­ellátáshoz nem lesz másik kártya. Ez a ren­delet a fogászati szakellátást sem érinti. zéta Holland segítség, olasz érdeklődés A napokban készült annak az észak­olaszországi kirándulásnak az útjelen- tése, melyen megyénk képviselői az ENSZ Iparfejlesztési Szervezete (UNIDO) és a magyar kormány között létrejött szerződés alapján a holland kor­mány finanszírozásával és holland szakértők támogatásával vehettek részt. Mint arról lapunkban régebben beszá­moltunk, az idén két megye javára (a másik Csongrád) az UNIDO Projekt végrehajtása kezdődött meg az Ipari és Kereskedelmi Minisztérium koordináci­ójával Regionális Iparfejlesztési Prog­ram Magyarországon címmel. Már ak­kor arról faggattam Vincié Istvánt, me­gyei főépítészt, hogy mikor lesz kézzel fogható eredménye ennek a kapcsolat­nak. — Most már azért valamivel konkré­tabban meg tudom válaszolni a kérdést, bár a szemmel látható eredményre va­lószínűleg csak a jövő évben kerül sor. Az Ipari Minisztérium az olaszok kéré­sére már elküldte a további fejlesztési munkához szükséges adatokat, melyben választ ad az olasz partner konkrét kér­déseire is, miszerint mely cégek beje­lentkezésére lehet számítani, és kik azok, akik magyar részről szeretnének szállítani az UNIDO részére. A cégeket tehát megkerestük, és folyamatosan ke­ressük, hiszen a gazdasági-kereskedel­mi kapcsolatok kiépítéséhez idő kell. Ehhez segítséget is kapunk, s várjuk azt a programcsomagot, mely ebben is tá­mogat bennünket. Ezen túl felvettük a kapcsolatot az ENSZ Gazdasági Bizott­ságánál egy magyar szakemberrel, aki szintén ígéretet tett arra, hogy segít a gazdaságilag hátrányos térségek felzár­kóztatásában. Itt kiemelte a határmenti településekre való figyelmet, s látva me­gyénk területfejlesztési programját, arra kért minket, hogy vegyük fel a kapcsola­tot a szomszédos megyékkel, és lépjünk valamit a megvalósulás érdekében. — Gondolom számtalan üzletember­rel, gazdasági, fejlesztési szakemberrel találkoztak. Sikerült-e úgynevezett prog­ramon kívüli ismeretségeket kötni? — Egy különálló holland társaság tu­domást szerzett a terveinkről, s kérték, hogy tájékoztassuk őket az önkormány­zat által felajánlott fejlesztési lehető­ségekről. Már az jelent valamit, hogy bekerültünk az információs hálózatuk­ba, hiszen külföldön sokkal szervezet­tebb az ezzel a területtel foglalkozó szektor. Komoly adatfeldolgozás és in­formációs bázis jellemzi őket, s azt hi­szem a választások után fel fogom itt is vetni, hogy jó lenne egy kis menedzser szervezet, amely folyamatosan figye­lemmel kíséri ezeket a dolgokat. Nem lenne szabad elszalasztani olyan lehe­tőségeket, mint például azt a mező- gazdasági gépgyártót, aki szívesen le is telepedne nálunk, és profi gépekkel lát­ná el a mezőgazdaságot. Ez feltétele a fejlődésnek. — Mikor találkoznak legközelebb a hollandokkal? — Januárban kerül sor egy újabb ta­pasztalatcserére, s attól fogva egyre több konkrét lépést is tehetünk majd. Előbb azonban jól át kell gondolni és kidolgoz­ni mindennek a menetét. Elkésett kampányfogás A 36 órás hétfő este elkezdődő vas­utassztrájk a MIEP és az FKgP támoga­tásával történik — mondta Csut ka Ist­ván péntek este a két párt közös buda­pesti kampányzáró nagygyűlésén. — Szomorú, hogy mindenki a fokozott anyagi kárról beszél, s a közvéleményt a vasutasok ellen hangolja — folytatta — márpedig a sztrájknak épp ez a lé­nyege. A dolgozó, azzal hogy nem dol­gozik. anyagi kárt okoz munkáltatójá­nak. Ha nem lenne kár, felesleges lenne a munkabeszüntetés. S hogy kié az anyagi kár? — tette fel a kérdést a pártelnök. — Semmiképp sem a miénk, semmiképp sem az állam­polgároké. A MÁV már részvénytársa­ság, aminek tulajdonosa van. Az anya­gi kár a tulajdonosé, s mivel megszűnt a társadalmi tulajdon, ezért nem szabad itt össznépi kárról beszélni. Kellemet­len, ha nem tudunk utazni, ha elkésünk. vagy be sem érünk munkahelyünkre, de ezért a MÁV Rt. — mint tulajdonos — vigye el a balhét. Az anyagi kár legyen az övék, s ne mindannyiunké. Akkor majd elgondolkodnak azon, nem lenne- e jobb teljesíteni a munkavállaló köve­teléseit, ahelyett, hogy nem hajlandók engedni. A több száz résztvevő közfelkiáltás­sal fogadta el az FKgP—M1ÉP szolida­ritási kiálványát, de az MTI a kampány­csend miatt szombaton nem hozhatta nyilvánosságra. Bizonyára sok szavaza­tot jelentett volna ez a vasárnapi önkor­mányzati választásokon. Talán, ha egy nappal előbb ébrednek, ha már csütör­tökön megfogalmazzák, jobb eredményt is elérhettek volna. Feltéve, ha a kiálltványt még pénteken a sajtóban nyilvánosságra hozták volna. Ez ugyan­is nem biztos, hogy megtörtént volna. Zmeskall Szolidárisak a vasutasokkal A folyamatos bértárgyalások ellené­re a megállapodás hiánya miatt kétórás figyelmeztető sztrájkot tartott 8391 vas­utas. Amennyiben kitűzött céljaikat a MÁV-dolgozók nem érik el, hétfőn har­minchat órára leáll a vonatközlekedés országunkban. —Mi a véleménye megyénk két nagy szakszervezete vezetőjének a vasutasok követeléseiről és eszközeiről? —- Figyelemmel kísérve a tárgyalá­sok menetét, és azt, hogy állítólag a munkáltatók a kollektív szerződésben vállalt kötelezettségeiket nem teljesítet­ték, a jelen helyzetben szolidáris va­gyok a vasutasokkal, beleértve a sztráj­kot is — mondta Béres János, a Peda­gógus Szakszervet megyei titkára. — A vasutasszakszervezetek kitartóbbak, mint a közalkamazotti szféra képviselői voltak a bértárgyakásokon. Az utóbbi­ak szerintem hamarabb feladták a tár­gyalási pozíciót 8 ezer forintos alapszor­zó emelésénél. — A vasutas-szakszervezetek — mint minden érdekképviseleti szervezet — is­meri saját munkakörülményeit, lehe­tőségeit, és tisztában vannak azzal is, hogy egy-egy megmozdulásuk milyen követ­kezményekkel jár. milyen konzekvenciá­kat lehet de­monstrációjuk-' ból levonni — tájékoztatott Timkó József, a Köztisztviselők és Közalkalma­zottak Szak- szervezetének megyei titkára. — Ennek tuda­tában döntenek arról, hogy a nyomásgyakor­lásnak milyen formáját alkalmazzák. Eddig is törvényes eszközöket használtak, és bebizonyítot­ták, hogy a kialakult helyzetet kézben tudják tartani. Információim szerint a polgárok megértéssel fogadták a de­monstrációt. Szakszervezetünk törvé­nyesnek tarja a vasutasok sztrájkját. KvZ

Next

/
Thumbnails
Contents