Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-08 / 195. szám
2 1994. november 8.,kedd «? BELFOLD-KULFOLD UJ KELET A koalíció megegyezésre törekszik Az MSZP és az SZDSZ megegyezésre törekszik az ellenzéki pártokkal, hogy a parlament még az idén elfogadhassa a jövő évi költségvetést. A Koalíciós Egyeztető Tanács hétfői üléséről a szocialisták frakcióvezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit. Szekeres Imre elmondta, hogy szerdán együttes ülést tart a két kormánypárti képviselőcsoport, csütörtökön pedig a Házbizottság elé kerül a költségvetés ügye. Ha az ellenzék is kész az egyezségre, a képviselők 80%- ának támogatásával fel lehet függeszteni a Házszabály alkalmazását, amely szerint idén már valóban nem lehetne elfogadni a ’95-ös büdzsét. Átalányadózás Jövőre az átalányadózást is választhatják az egyéni vállalkozók, ha idei bevételük nem haladta meg a 3 millió forintot — közölték a Pénzügyminisztériumban. A kormány javaslata szerint ugyanakkor nem választhatják ezt a fajta adózást a szellemi tevékenységet végzők, valamint azok, akik 1995 előtt a 90%-os vélelmezett jövedelemhányad szerinti elszámolási szabályt alkalmazták. Az igen kedvezményes átalányadózás alapja a bevétel 20%-a. Az adó mértéke 600 ezer forint bevételig 25%, 800 ezer forintig 30%, efölött pedig 35 százalék. ÁSZ-jelentés a tb-ről A társadalombiztosítás vagyonellátása, a tb-alapok hiányának finanszírozása, valamint a kintlévőségek ügyének rendezése — ezek azok a mielőbbi megoldásra váró gondok, amelyeket a tb jövője szempontjából igen fontosnak tart az Állami Számvevőszék. Mindezt azzal a jelentéssel kapcsolatban emelte ki az ÁSZ igazgatója, amelyet a tb idei zárszámadásának tárgyalásakor ismertetett az Egészségbiztosítási Önkormányzat tagjaival. A testület közgyűlése egyébként elfogadta a törvényjavaslatot, így az hamarosan a parlament elé kerülhet. A közgyűlés megkezdte a társadalombiztosítás jövő évi alapjainak vitáját. A helyi tévék választási feladatai Törvény írja elő az önkormányzati választások várhatóan 100 ezer jelöltje egyszeri bemutatkozási lehetőségét a helyi televíziókban — hívta fel az érintettek képviselőinek figyelmét a BM választási fősztályvezetője. Tóth Zoltán egy budapesti kábeltelevíziós szimpóziumon ismertette a helyi rádiók és tévék választásokkal kapcsolatos feladatait. Elmondta, hogy a független jelölteknek — az összes többi jelölt arányában — lehetőséget kell adni személyes programjuk ismertetésére. A csaknem 80-100 kábeltelevíziós stúdió mellett a magántulajdonban lévő hírközlő szerveknél is alkalmazni kell a választásokkal kapcsolatos közszolgálati jellegű szabályokat. Szarajevó: Visszafoglalások A boszniai szerb hadsereg megállította a muzulmánok Szarajevó környéki offenzíváját. Milosevics főparancsnok azt is bejelentette, hogy visszafoglalták a Bjelasnica- és az Igman-hegység, valamint a Treskavica térségében ideiglenesen elvesztett területeket. A katonai vezető közölte azt is, hogy ha a muzulmánok újabb támadást indítanak, akkor a szerb haderő azokat a nehézfegyvereket is beveti, amelyeket az ENSZ raktáraiban őriznek. Rose tábornok marad A brit védelmi minisztérium cáfolta azt az amerikai sajtóértesülést, amely szerint a boszniai ENSZ-erők brit parancsnoka idő előtt távozik posztjáról. A Newsveek adta hírül, hogy az USA már nem bízik Sir Michael Rose tábornokban, s Malcolm Rifkind brit védelmi miniszter már meg is egyezett amerikai kollégájával az ENSZ-parancsnok visszahívásában. A londoni védelmi tárca szóvivője közölte: Rosa megbízatásának lejártáig, januárig marad állomáshelyén. Iliescu lapnyilatkozatai A román államfő szerint nincs szükség közvetítőkre a Magyarországgal kötendő alapszerződés ügyében. Ion Iliescu a Vocea Romaniei című kormánylapnak kijelentette, hogy országának normális diplomáciai és politikai kapcsolatai vannak a szomszédos állammal. Hozzátette, hogy a két kormány közvetítők nélkül is képes a civilizált párbeszédre. A La Libre Belgique c. lapnak is a román-magyar viszonyról nyilatkozott a román államfő. Iliescu leszögezte, hogy Bukarest megelégedéssel értékeli az új budapesti kormány álláspontját a kisebbségi kérdésben. Mint mondta, Románia is abból az alapelvből indul ki, hogy a jószomszédi viszony továbbfejlesztése a cél. USA: haiti és kuvaiti csapatkivonás Clinton elnök jóváhagyta a védelmi minisztérium tervét, amely szerint az USA december 1-jéig Haitiből hatezer, december 22-ig Kuvaitból hétezer katonáját kivonja. A Reuter brit híriroda szerint az Egyesült Államok elnöke a nyugati parton indított kampánykörútja alatt fogadta el és hagyta jóvá a Pentagon csapatkivonási terveit. Szakértők szerint a döntés nem a belpolitikai csaták miatt született. Az amerikai katonák hazatérésének híre azonban mindenképpen „jó pontokat” szerez Bili Clintonnak a törvényhozási választások hajrájában. Dél-európai áradások A eső okozta áradásokban 54-en haltak meg Dél-Európában, több száz embert eltűntnek nyilvánítottak. Olaszországban a legtöbb az áldozat, kitelepítettek ezrei kényszerültek átmeneti lakóhelyekre. A víz több száz települést elvágott a külvilágtól. A legsúlyosabb a helyzet Piemontében, Liguriában, Lombardiában és Val D’Aoltában. Franciaországban, Spanyolországban és Marokkóban is falvak százaiban nem működik a telefon, szünetel az áramszolgáltatás, utak kerültek víz alá. Keddig lezárták a nizzai repülőteret. bosnyákok fegyverkeznek, a szerbek mozgósítanak Forrósodik a délszláv föld Horn Gyula magyar miniszterelnök bátor kijelentést tett az elmúlt héten. Szerinte a délszláv térségben nagyobb az esély a békére, mint bármikor. Tette ezt akkor, mikor a felek legmesszebb kerültek a tárgyalóasztaltól, mikor a bosnyákokhoz hor- vát csatornákon ömlik a fegyver, a muzulmánok és a horvátok katonai együttműködésről tárgyalnak, a boszniai szerbek eddig nem tapasztalható módon és erőszakkal mozgósítanak, és Kis-Jugoszlávia — legalábbis hivatalosan — minden kapcsolatot megszakított a boszniai szer- bekkel. A mostani fejlemények egyáltalán nem kínálják a közeli béke illúzióját, hiszen az ENSZ-palotában megszavazzák a fegyverembargó feloldását, bár a francia, angol és orosz ellenvélemények miatt a BT ezt valószínűleg napirendre sem tűzi, erre a tendenciára is érdemes odafigyelni. A sorsukra hagyott muzulmánok pedig nem várnak tovább a nemzetközi közösség közbelépésére, a harctéren elért sikerek nyomán akarják tárgyalóasztalhoz kényszeríteni a szerbeket. Most, hogy fordult a hadiszerencse, a boszniai szerbek totális háborút hirdetnek. Úgy néz ki, hogy mindkét fél kizárólag erőfölényből hajlandó tárgyalni. A harcoló felek még több vérrel szeretnék írni a békemegállapodást, és nem nyugszanak addig, míg valaki ki nem kiáltja a győztest és a vesztest. Bármennyire is várjuk a békét, felesleges nyilatkozatokra mégsem kell magunkat ragadtatni, főleg akkor, ha a hírügynökségek és lap- értesülések teljesen ellenkező előjellel tálalják elénk a közelmúlt délszláv történéseit. A jelenlegi hadihelyzet sem a békét Sugallja. A muzulmánok egy csapatösszevonással csapdát állítottak a szerbeknek, melybe a szerbek bele is estek, ez volt az oka a szerb hadsereg Kupresnél elszenvedett súlyos vereségének. Helyszíni jelentések szerint a szerbeknek alig van üzemanyaguk, és nincs elég lőszerük, ugyanakkor a muzulmán tüzérség a közép-boszniai hadiüzemekből óriási mennyiségű lőszert kap. Nem jó jel az sem, hogy a boszniai szerbek vereségei megerősítik a jugoszláv hadsereg kemény vonalas tábornokait és a nacionalistákat, akik eddig is a fegyveres beavatkozás mellett voksoltak. A jugoszláv hírügynökség jelentése szerint Horvátország fogadott három, mintegy kilencezer tonna üzemanyaggal és nagymennyiségű fegyverrel megrakott teherszállító hajót. A Mostarba, Szarajevóba és Közép-Boszniába szánt rakomány az iszlám országokból érkezett. A horvát védelmi miniszter jelezte, hogy a bosnyák hadsereget elsősorban harckocsielhárító fegyverekkel, tüzérségi lövegekhez, aknavetőkhöz és géppuskákhoz való lőszerrel látják el. A bosnyákok Kelet- Németországból származó, orosz gyártmányú páncéltörő rakétákra tettek szert, Pakisztántól kínai fegyvereket kaptak, Irán lőszert szállított — horvát csatornákon keresztül, mintegy ezerötszáz tonnát. Közben a bosnyák hadsereg létszáma duplájára emelkedett, szükségessé vált tehát, hogy a szerbek ezen a téren is erősítsenek. Lapértesülések szerint a szerb területeken folyik a pénteken meghirdetett mozgósítás, melynek értelmében még az egyetemistáknak is be kell vonulniuk. A szerbek szigorúak: elkobozzák azon hadköteles férfiak teljes tulajdonát, akik nem tesznek eleget a bevonulási parancsnak. A békétlenség szele — habár mégcsak fu vallatszerűen—már érződik a szomszédos területeken is. Egy független szerb hírügynökség értesülései szerint a boszniai szerbekhez utazott a szerb Árkán kapitány, aki jelentős szerepet vállalt a horvátországi szerb-horvát harcokban. A bankrablások és háborús bűnök elkövetésével vádolt parancsnok valószínűleg nem békekötésre fogja sarkallni a boszniai szer- beket. Macedóniában megtörtént az elnök- választás. Az elsöprő többséget szerző Gligorov úgy nyilatkozott, hogy a békét, a jószomszédságot és az etnikumok együttélését szolgáló politikáját támogatták a polgárok. A kérdés csak az, hogy mikor válik Görögország jószomszéddá, mikor már Macedónia léte ellen is tiltakozik, mikor szerzi meg Kis-Jugoszlávia elismerését, mikor ez a föld a század elejétől a közepéig Dél-Szerbia volt. Miként forduljon Bulgáriához, mikor az Macedóniát bolgár gyökerűnek tartja? A görögök sorolják feltételeiket, amelyek talán teljesíthetők lesznek a nacionalista erők gyengesége miatt, akik nagyhatalmi törekvéseikkel nem tudták belopni magukat a választópolgárok szívébe. A közelmúltban magyar vonatkozása is volt a délszláv rendetlenségnek. A LinAir magyar regoinális légitársaság Jak-40-es típusú 21 személyes kisgépe hiába szállt fel kétszer is Budapestről, egyszer sem kapott leszállási engedélyt Kis-Jugoszlávia fővárosában. Mi volt ez tulajdonképpen? Politikai botrány? Szabotázs? Reménykedjünk abban, hogy csak egy mindennapinak egyáltalán nem nevezhető kaland. F. Sipos József Ma szavaz a parlament az EXPO-rél Lesz-e idő a költségvetésre? Hétfőn délután a kormánypártok képviselői egységesen emelték fel kezüket Gál Zoltán házelnök kérésére. Arról kellett állást foglalniuk, legyen-e határozat- hozatal ma este az expólemondásról. Szavazatuk alapján a határozathozatal meglesz. A független kisgazdákat annyira felháborította a döntés, hogy utána már a napirendet sem szavazták meg. Igaz, napirend előtt is történt egy s más. Négy ellenzéki képviselő is felszólalt rendkívüli ügyben. Hárman az 1995-ös költségvetéssel, míg Torgyán József a decemberi önkormányzati választással foglalkozott. A kisgazda pártvezér a médiavezetők alkalmatlanságáról, politikacsináló szerepéről beszélt. Nyílt beavatkozást vélt felfedezni pártja majdani eredményeibe. Felháborította őt, hogy a másik három párt közös főpolgármester-jelöltjét egyedüli ellenzéki jelöltként mutatták be, míg Szabó Jánost meg sem említették a híradásokban. Egyedül több szavazatot kapunk, mint a másik három ellenzéki párt együtt — mondta nagy derültség közepette. Izzanak a telefonvonalaink — folytatta —, a hívók attól félnek, visszajött a kommunizmus, s el akarják hallgattatni a Független Kisgazda Pártot. A belügyminiszter tájékoztassa a miniszterelnököt (Horn Gyula nem volt az ülésteremben), s váltsa le az alkalmatlan médiumelnököket! — követelte Torgyán. Kuncze Gábor félperces!!) — ő megtanult röviden beszélni — viszontválaszában elmondta, hogy a kormány eddig sem, s ezután sem szól bele a médiaügyekbe. Csépe Béla (KDNP), Kónya Imre (MDF) és Szájer József (Fidesz) a jövő évi költségvetés késői benyújtásáért támadta a koalíciót. A Fidesz frakcióvezetője fontosnak tartja, hogy még az idén fogadják el a költségvetést, mert ez az ország nemzetközi megítélését is pozitívan befolyásolja. Kell a költség- vetés az IMF-fel kötendő szerződésekhez is, de a jövő évi energia-áremelés kompenzációjáról is még az idén kellene dönteni. E nélkül januárban nem kaphatnák meg az érintettek, csak később. A visszamenőleges pénz is pénz, de nem biztos, hogy a rászoruló tud addig várni. A költségvetés alapos kitárgyalását a Házszabály rögzíti. Ha ezt pontosan betartják — s a házelnök szerint nem is szabad eltérni tőle —, január 31. előtt nincs mód megszavazni. Az ellenzéknek s a koalíciónak egyaránt káros lenne, ha vita nélkül döntenének az 1995- ös vagyon felhasználásáról. A Házszabályt négyötödös döntéssel egyszeri alkalomra — a költségvetési vitára—módosítani lehetne, de épp a fentiek miatt nem lenne szerencsés. Csépe Béla és Kónya Imre is hajlott a házszabállyal komformmegoldásokhoz s a konstrak- tivitáshoz, de szeretnének a vitában az aggályaiknak is hangot adni. A felszólalások később adok-kapokká váltak a patkó két oldalán ülők között.Még a jelen nem lévő köztársasági elnököt is belekeverték a vitába. Torgyán József szerint már márciusban ki kellett volna írnia a választásokat, míg a mellette ülő Kónya Imre (MDF) szerint erre május 2-a előtt nem volt jogalapja. (Kormánypártként furcsamód az MDF-re ez a magatartás nem volt jellemző, Göncz Árpádot sosem védték meg!) Az ellenzék a költségvetés kései beadásáért hibáztatta a koalíciót. Kuncze Gábor és Szekeres Imre szerint a májusi választások s a júliusi kormányalakítás miatt erre nem is volt korábban lehetőség. A belügyminiszter arra is felhívta a figyelmet, hogy az Antall-kormány a májusi megalakulás ellenére sem adta be 1990-ben november előtt a költségvetést, s 1991- ben is csak maratoni küzdelemben, éjszakába nyúló üléseken fogadták el szilveszter előtt a ’92-es költségvetést. (Ekkor tiltotta ki a tévé-kamerákat Szabad György házelnök a teremből, hogy ne mutassa az ásítozó, kialvatlan — vagy épp alvó — és gyűrött honatyákat, ne lásuk az üres padsorokat.) Hasonló módszerekkel most is áterőltethető a költség- vetés, csak kérdés, hogy érdemes-e? A napirend elfogadása után végül az érdemi munkára került sor. A büntetőeljárásról szóló törvény módosításáról, a fogságfenyítés bírósági felülvizsgálatáról, az egészségügyi törvény módosításáról, valamint az ügyvédségről szóló tvr.-módosításról szóló négy törvényjavaslat miniszteri expozéját dr. Csiha Judit IM államtitkár tartotta meg. A törvényjavaslatokat az illetékes bizottságok támogatták, míg Torgyán József kisebbségi véleménynek adott hangot. Sérelmezte, hogy az ügyvédi beszélőket rendre lehallgatják, s így szereznek a rendőrök bizonyítékokat. Ezt is módosítani kellene a törvényben, s az ügyvédnek lehetővé kellene tenni, hogy munkaidő után is látogathassa védencét. A jelenlegi szabályozás erre nem ad lehetőséget, s az egykori ügyvéd szerint ilyenkor születnek a beismerő vallomások. Nem mondta, de sejtetni engedte, hogy ilyenkor bizony nem bánnak kesztyűs kézzel a gyanúsítottal. Azt is meg kellene tiltani, hogy a bíró a vallomástételt megtagadó vádlottnál felolvashat sa a rendőrségi beismerést! S az ügyv ne csak a vizsgálat lezárta után, haneü előbb is betekinthessen az iratokba! zmeskall
