Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-07 / 194. szám

UJ KELET IN 11 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL Hl II 1994. november 7., hétfő 3 Mindenki éli a saját életét Látogatóban A barátságos kis szobában két fejken­dős néni beszélget, mindketten a nyírteleki otthon lakói. Özv. Újvári Imrénének, Er­zsiké néninek két éve, özv. Nagy Mihály né - nak, Margitka néninek nyolc éve jelenti ez a hely az otthonát. Kérdésemre, hogy be- szélgetnek-e velem, vidáman bólogatnak. —Hát, ha kérdez minket, aranyoskám... Leülök melléjük, és rögtön kiderül, hogy itt nem én viszem a prímet. Erzsiké, és Margitka néniből szinte árad a szó. Végül nekem kell finoman csendre inte­nem őket. Miután ez sikerül, először a hozzám közelebb ülő Erzsiké néninek adom meg a szót. — Meséljen egy kicsit magáról — ké­rem, és kezembe veszem a tollat. — Hát jó. De ezt előbb hallgassa vé­gig, csak aztán írja le. Kétszer mentem férjhez. Az első házasságom sajnos rövid életű volt. Egy szombati napon esküdtünk Nyíregyházán a párommal. Háborús idők voltak azok. Vasárnap hajnalban jött a parancs, mennie kellett. Gondolhatja, hogy mit éreztünk. Többé nem láttuk egy­mást. Egyedül dolgoztam meg a kilenc hold földet, segítettem az idős szüléimét. Tizennégy év után újra férjhez mentem. A második férjem ’86-ban halt meg. Mi­vel gyerekeim nem születtek, egyedül ma­radtam. Akkor döntöttem el, hogy varjúla- posi házamból beköltözők ide. — Milyen itt az élet? — Nagyon jó. Most azonban van egy nagy bajom. A testvérem gyerekei el akar­nak vinni magukhoz — Erzsiké néni ke­servesen sími kezd. — Csak látogatóba visznek, de én itt érzem jól magam — szi­pogja. Míg megnyugszik, legelső kérdésemet Margitka néninek is felteszem. O össze­fonja kezét az ölében, és mesélni kezd. — Az én sorsom sem alakult szeren­csésebben. Harmincéves voltam, amikor egyedül maradtam négy pici gyerekkel. A férjemet 1942 őszén bevitték katonának, és ottmaradt a Don-kanyamál. Pár hónap­pal később megkaptam a papírt, hogy el­tűnt. Az ismerős katonák, akik hazajöt­tek elmondták, hogy hol látták őt meg­halva feküdni. Nem volt fedél a fejünk felett, anyósomék kidőlt falú konyhájá­ban vészeltük át a telet. — Vannak Margit néninek unokái? — Sőt már dédunokáim is. Kilenc uno­kával és tizenöt dédunokával büszkélked­hetek. A legkisebb három hónapos, de nem ő az utolsó. Jövő hónapban születik a következő, aztán egyet februárra is vá­runk. —Ekkora család mellett miért tetszett idejönni? — Mindenki éli a saját életét, nem min­dig van idejük rám. Bár a lányom, akihez hétvégén hazajárok, mindig könyörög, hogy ne jöjjek vissza. De hát, ha nekem itt olyan jó! — Mivel telnek a napok? — simoga­tom meg Erzsiké néni kezét, aki már ismét mosolyogva néz rám. — Reggel általában fél hétkor ébre­dünk, reggeliig még össze is pakoljuk egy kicsit a szobát. Gyógyszerosztás után a kisebb ruhadarabokat kimosogatom kéz­zel, aztán tévézünk, beszélgetünk, ebéd után pedig mindig lepihenünk egy kicsit. — Sétálni is gyakran kimegyünk - ve­szi át a szót Margitka néni. — Jó időben elmegyünk a boltig, máskor csak itt a kert­ben járunk egyet. —Otthon biztos nagyon finomakat tet­szettek főzni. Itt milyen a koszt? —Nagyon ízletes és bőséges. Valame­lyik este négy palacsintát adtak vacsorára. Két lekvárosat és két kakaósat. Olyan jól­esett, hogy mind megettem. Ilyen finomat még sohasem ettem. Elszaladt az idő. Semmi pénzért nem zavarnánk meg a délutáni sziesztát, indul­ni készülünk. — Ugye sokat beszéltünk?—néz rám Erzsiké néni. — De hát mi már csak ilye­nek vagyunk — mondja, és megszorítja a kezemet. Az emberiség ügye Az Egyesült Nemzetek Szövetsége az 1994-es évet a Család Evének nyilvání­totta. A KÁLÓT Keresztény Népfőiskola, a Keresztény Értelmiségi Szövetség és a Keresztény Pedagógus Kamara ebből az alkalomból előadást szervezett Családról a család évében címmel. Az előadó dr. Csermely Tibor volt. Az előadás első részében Csermely úr általánosságban fejtette ki a családokat érintő problémákat. Kifejtette, hogy a XX. század az erkölcsök megromlásának, az erkölcsi hanyatlásnak a százada, és ez legfőképp a családokban jut kifejezésre. Megnövekedett a válások száma, a kap­csolatok kiüresedtek, szaporodnak a cson­ka családok, elharapódzott a durvaság a szemérmetlenség. Csermely Tibor megál­lapította előadásában, hogy vannak pozi­tív jelenségek is, ám ezek nem harsogó- ak, hanem csendesek, visszahúzódóak. Ez nem jelent szenzációt senkinek. A nega­tív példa azonban már szenzáció. Harso­gó szalagcímek kürtölik tele a világot ittas apákkal, akik verik gyermekeiket, anyák­kal, akik megölik csecsemőjüket. Az előadás második része II. János Pál pápa levelével foglalkozott. Mint tud­valevő a Vatikán is csatlakozott az ENSZ- hez a közelmúltban. Mikor a szervezet a család évének nyilvánította ezt az évet, a pápa levelet intézett a családokhoz. Cser­mely úr a pápai levelet, maximálisan filo­zófiai, morálisan megalapozott probléma- felvetésnek” nevezte. Kiemelte a levél egyes részeit, hogy hallgatói tiszta képet kapjanak a keresztény erkölcs tanításáról és a családok kiemelt szerepéről. Megál­lapította, hogy eltűntek az életünkből a többgenerációs családok, melyek a múlt században általánosak voltak. Együtt élt nagypapa, nagymama, apa, anya, gyere­kek. Ez már nem a mai modell, a gyere­kek az önállóságra törekednek. Vágynak arra, hogy kiszakadjanak a család ölelő karjaiból. Jellemző probléma lett korunk­ban az öregkori egyedüllét. A rohanó vi­lág elszakítja egymástól a családokat. Megoldás? Megoldás a szemléletváltás. Visszatérés a szeretethez. A családoknak vissza kell szereznie elveszített összetar­tó erejüket, hiszen a család ügye, az embe­riség ügye. Garamvölgyi A meteorológus is megfázik Időjárásjelentés: Nyíregyháza-Napkor A 41-es fő közlekedési úton haladva, Napkor határában már messziről a sze­münkbe szökken a különös építmény lát­ványa. Elhelyezkedése és nem mindennapi formája az emberekben suttogást és ria­dalmat keltett egykor. Többen tudni vél­ték, hogy az bizony nem lehet más, mint rakétakilövő, s hogy mennyi atombomba van ott felhalmozva... Ma már mosolyra készteti az embert az akkori fantáziálás, képzelgés. Igaz, még most is előforulhat, hogy egyesekben másféle társítás él az épületről, annak hatalmas gömbjéről. Pe­dig már köztudott, az építmény az, ami. Nevezetesen: a meteoroló­giai szolgálat objektuma. A meteorológiai állomás ügyeletes munkatársa, Vil- mányi Csaba fogad, s tájé­koztat tevékenységükről, minennapj aikról. — Radarmeteorológia szolgálatként 1984. július 1-től folynak folyamatos megfigyelések. Egy 200 kilométeres sugarú körön belül végeztünk, végzünk csapadékfelderítést. A ra­dar maximális hatósugara egyébként 300 kilométer. Ezen a hatótávolságon be­lül meg tudjuk mondani bármely területet kiragad­va, mennyi csapadék hul­lott az elmúlt hat óra alatt. Sóstóhegyen volt egy másik meteorológiai állo­más, a Kemecsei úton. amely úgynevezett szinap- tikus és agrometeorológai állomásként működött. A két állomás Nap­korra történő összevonására 1992 máju­sában került sor. A fúzió révén lehetőség nyílott a modernizációra is, így többek között a számítógépes rendszer kialakítá­sa is erre az időszakra datálódik. — A szinoptikus elnevezés mit jelöl, milyen szolgáltatásokat tudnak nyújtani, kik igénylik ezeket? — A szinaptikus elnevezés vizuális úton történő megfigyelést jelent, pél­dául kimegyek az épületből, és a sza­bad szemmel érzékelt látótávolságot megbecsülöm. Egyébként felada­tunk meghatározni a már említett látótávolság mellett a hőmérsékletet, a levegő páratartalmát, a légnyomást, a felhőzetet, a napfénytartamot, a szélirányt, -sebességet és -lökést, a párolgást, vala­mint a talaj- hőmérsékletet, amelyet 2, 5, 10, 20, 50 és 100 cm mélyen mérünk. A megyei polgárvédelem számára pe­dig a radioaktivitást közöljük rendszeresen. Azon cégek sora, akiknek valamilyen szolgáltatást végzünk, meglehetősen hosszú listát tesz ki. A jellemzőbbeket megemlít­ve: a vízügynek árvízvédelmi szempontból tudunk hasznos adatokkal szolgálni, a köz­utakat felügyelők számára télen hójelenté­seket adunk, a repüléshez információkkal szolgálunk, a mezőgazdaságnak a perme­tezések végzéséhez, a vasútnak bizonyos áruk átrakásához, a váltók elfagyhatóságá- hoz tudunk mért adatainkkal hasznosan a segítségükre lenni. — A rádióban elhangzó időjárás­jelentést milyen munkák előzik meg? — Innen Napkorról óránként adjuk a mért adatokat Békéscsabára. A Du­nán inneni terület kilenc meteorológi­ai állomásának adatgyűjtője a csabai, s amely az összesítést követően Buda­pestre továbbítja az információkat. — Hányán dolgoznak az állomáson? — Összesen kilencen; napi 24 órás szolgálatot adunk, ezt 72 órás pihenő­idő követi. Ezután újabb helyiség­be megyünk, a radar fény­csóváját figyeljük, majd a tegnapi felhővonulás rajzolódik ki a számítógép színes monitorján. A moni­tor most tiszta eget mutat. Odakint jólesik az ember­nek az őszi napfürdőzés, most már magam is a „szinaptikus” megfigye­lés alapján konstatálom: remek az idő! Autóbusz érkezik is­kolás csapattal, kísé­rőmnek mennie kell hát. Mondja is, hogy elég gyakori a csoportos ide- látogatás, melyet előze­tesen egyeztetni kell. A múlt héten hollandok ke­resték fel az állomást. Fotós kollégám megjegyzi még: — Azért jó egy meteorológusnak, mindig tud­ja, hogyan kell öltözni. Például sose ázik meg... — Nem a fenét! - legyint még elme­nőben Vilmányi úr. — Mindig a kocsiban hagyom az ernyőt! Lefler György Vilmányi Csaba egy titokzatos műszer előtt Középkorú város Ha szerény mértékben is, de növekszik az állandó lakosok száma - mondta el Su­lyok József, Tiszavasvári polgármestere. — Az 1990-évi népszámlálási adatok sze­rint 14 232 lakója volt városunknak, míg az ez év januári statisztika alapján, jelen­leg 14 759-en vagyunk. Évente 210-230 csecsemő születik, míg az elhalálozás 100-120 fő. A házasságkö­tések száma 80-90. Az ideiglenes lakók száma 4-500 fő, ami a település vonzását jelenti. Hétvégi ház, telkes üdülőövezet alakult ki a fürdő mellett, ahol már több mint 500 beépített telek van valamilyen pi­henőházzal. Arányaiban inkább többen költöznek a városba, míg innen el. A jó pár évvel ezelőtt tapasztalt elvándorlás is megállt, sőt megfordult. A város, lakóinak korát tekintve középkorú. A településen háromezer diák tanul, a három általános iskolában és a két középfokú intézmény­ben. A legifjabb generáció három bölcső­dében és nyolc óvodában fér el. Magas színvonalú ellátást biztosít az aranyosapáti orvosi rendelő. A szolgála­ti lakással egybeépített vizsgálót számtalan beteg keresi fel naponta Csonka Róbert felvétele

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents