Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-01 / 189. szám
ÚJ KELET 1994. november 1., kedd 7 S/.ántó Ágika négy-, nővérkéje, Kati pedig hatéves Továbbra is várjuk a gyermekfotókat. Címünk: Nyíregyháza, Tüzér u. 2. Bangkoki valóság — Hilton nélkül A Bangkok Hilton többrészes tévésorozatában a hazai nézők nemcsak a nemezetközi kábítószer-kereskedelem gyilkos titkaival ismerkedhettek meg, hanem a thaiföldi börtönök korrupt világával is. A valóság azonban néha szörnyűbb krimiket produkál, mint akár a forgatókönyvírók legdúsabb fantáziája. Még a nyáron történt Bangkokban, hogy fényes nappal a nyílt utcán egy acélcsővel agyonvertek egy fiatalasz- szonyt és 14 éves gyermekét. Annak a férfinek a hozzátartozóit, akit koronatanúként akartak meghallgatni egy bűnügyben, amely szokványos ékszerrablásként idnult, még 1989-ben, de azóta magasrangú rendőrtisztek korrupciós botrányává dagadt Thaiföldön. A történet a szaudi fővárosban, Rijad- ban kezdődött, ahol a thai férfi — sok honfitársához hasonlóan — háziszolgaként dolgozott a király egyik fiának palotájában, ahonnan egy szép napon nyomtalanul eltűnt, mégpedig 20 millió dollár értékű ékszerrel. Szerencsére a bangkoki repülőtéren hazatérőben sikerült őt fülön csípni zsákmányával együtt, amelynek azonban a mai napig alig egyharmada került vissza szaudi gazdájához, a herceghez, az* is többségében gyenge hamisítvány volt. Mi történt valójában? Öt év elmúltával is csak annyit tudni, hogy orgazdaként, vagy az orgazdák fedezőjeként egyre több thai rendőrtiszt keveredett bele a botrányba, amely még Thaiföld és Szaud-Arábia diplomáciai viszonyát is megrontotta, hiszen máig tisztázatlan körülmények között három szaudi diplomatát lőttek agyon Bangkok utcáin, egy szaudi üzletember pedig — vélhetően szítén az ügy kapcsán — nyomtalanul eltűnt. Végül maga Thaiföld miniszterelnöke lépett közbe és szólította fel az ország rendőrfőnökét a nyomozás meggyorsítására, hogy végre vallomásra bírják a tolvajt, aki mindent elmondott, ami Rijadban történt, a hazatérése után történtekről azonban mélységesen hallgatott. Csak emlékeztetőül: tervezett bírósági kihallgatásának napján irtották ki családját, nyílván figyelmeztetésül. Hogy kik? Talán egy újabb tévésorozatból egyszer majd megtudjuk... InfoNet Ismerkedés a Nővel Fotó: Kudaházi Az utolsó isii munka a tenaeritirés Éüessiájúaknak A tengeritörés a környékünkön az utolsó őszi munkának számított, s még ma is az. Rendszerint csak ezután költözött be a család a nyári konyhából a télibe. A pincékben már erjedőben volt a must, s a testes, zömök kukoricacsövek láttán persze, hogy jókedvre kerekedett a gazda és a társaság. Különösen, ha ehhez még a megrendelt jó idő is társult. Hány és hány emlék szüremlik elő. A rokonság-szomszédság együttléte mindig alkalmat adott a visszaemlékezésekre. gyermekkoruk idézésére. Micsoda pajkosságok, mekkora csínytevések is történhettek akkor! Az „Emlékszel?” kezdetű mondatok kifogyhatatlan sorára a „Hát hogyne!” elmaradhatatlan válasza volt a refrén. A tűzbe dobált töltény durranása, a tanító úr kemény fegyelmezése, a mások lábujja közé csempészett papírcsík meggyújtása, népszerű nevén: csillagrú- gatás — mind előkerült ilyenkor az emlékek tárházából, csakúgy, mint a ser- dülés-legénykedés történetei. Az említett tanító úr előtti megszeppenés egyik példájaként: Péter, a tanyáról az iskolába — természetesen gyalogosan —járó gyerek a kúpba húzódva rá-rápöfékelt. Lánytestvére beárulta Pétert hatalmas bűnéért, amiért is a tanító kezelésbe vette szegényt. Erős pajeszhúzás közepette vonta kérdőre: — Igaz-e, Péter? A válasz tömör volt, fájdalmasan tömör: — Igaz, tanító úr, de az Icánk meg pipál! Tengeritörés közben elmaradhatatlan egy-egy túlfejlett cső láttán a „Na, ez akkora, mint az agronómusé!” — említés. Eredete közismert: a falu új mezőgazdásza kiváló minőségű kukoricát termelt, s a magáét betakarító, ugyancsak falubeli gazda felesége egy szép tengericsövet felmutatva akként büszkélkedett a társaság előtt. Persze, hogy derű fogadta az összehasonlítást. A tengeritörésnek vidékenként más-más módja van. Mifelénk nem csomóra hányják, hanem kosarakba kerül a kukorica, s onnan a zsákokba. A zsákok bekötésére általában külön ember szolgál. S ez az ember néha a tengeritörők mögött lemarad. Olykor egészen lemarad. A hátul hagyott szatyrok mellett. S mire a tengerit törő feleség észbe kapva visszacsörtet hozzá, már többnyire hiába a törtető törődés: két kezével a tengeriszárba kapaszkodva hulahoppozó férj látványa fogadja, de ezt a fogadást nem jegyzik a bukmékerek. Ha a férj mégis erőt véve magán, az üres zsákköteget a hátára csapva botor- kálásba kezd, az araszoló hernyóhoz való hasonlítás biztos nem marad el, az egyéb szidalmakat nem is említve. Hát igen. Ilyenkor tűnik el a sapka és más ruhanemű. A sapka az mindig. Meg a cigaretta. Meg a gyufa. Hiába — tengernyi a tengeri. Meg eltűnt a csuhából a cső. A fene a hörcsögét! — Ebben sincs, meg ebben sincs, meg — folytatná nagybátyám, de akkorát ugrik, hogy az már olimpiai pontot érő. A hörcsög felfújt pofával támad, de aztán uzsgyi...! Fotó: Sebestyén Az asszonyok kevésbé szeretik a tengritörést. Nem is a munka miatt, mert az megy, mint a kombájn. Hanem a készülődés, az bizony nagy vesződség- gel jár. Enni-inni készíteni annyi embernek! A só, a mustár, a tányérok, evőeszközök mind be legyenek pakolva. Meg a pohár. A pálinkás, a boros, a sörös. Tudtam, a bontó otthon marad! — kifakadása is e munka velejárója. Mint ahogy a végén a „hál’ istennek” sem marad el. Mert vége a nagy őszi robotnak, a tavaszi tervek, remények eredménye már jó helyen van. A határból hazafelé tartva az asszonyok a lakás nagy- takarítását tervezgetik. A zsákokkal megrakott teherautó felett vadludak éke húz... Lefler György First Lady-t&rténelem Az Egyesült Államok élén csak férfiak álltak, nőnek legfeljebb a First Lady szerep juthatott. Az elnöki feleségek nagyon különböző módon töltötték be „az első hölgy szerepét” az elmúlt évtizedekben. Hillary Clinton az első, aki a politikával is foglalkozik. Jacqueline Kennedy még a First Lady elnevezést sem állhatta, szerinte úgy hangzik, mint egy versenyló neve. Roosevelt elnök felesége még az ellen is tiltakozott, hogy az újságok írjanak róla. Azt állította, hogy egy hölgy nevének háromszor szabad megjelenni nyomtatásban: születésekor, házasságkötésekor és halálakor. A First Ladyk sorában a legfontosabb szerepet Wilson elnök felesége játszotta. Amikor az elnököt szélütés érte, átvette férje szerepét, és tulajdonképpen ő intézte Amerika sorsát. InfoNet Moszkauer Hozzávalók: 15 deka cukor, 15 deka durvára darált dióbél, 7 deka darált, cukrozott narancshéj, 1 deci tejszín, 1 deka liszt, 1 kávéskanál étolaj, 15 deka étcsokoládé. Egy edényben állandó kevergetés mellett, nyílt lángon felforralom az összes anyagot, kivéve a lisztet, olajat és csokoládét. A sütőlemezeket vékonyan bekenem olajjal, és meghintem liszttel. A masszából kiskanállal mandulányi kis halmokat formálok a lemezekre, egymástól 5 centi távolságra. A süteményt előmelegített sütőben 6-8 perc alatt kisütöm. Két három perccel a sütés után leszedem a lapról a sütiket, mert később könnyen törnek. Ha teljesen kihűlt, olvasztott, étolajjal elkevert csokoládéval megkenem a sütemények alját. A bevonat megkeményedése után lehet tálalni. Margitka néni nyugdíjba készül A közel 3400 fős Vaján szinte mindenki ismeri Margitka nénit, Tamás Tibornét, a könyvtárost. Ottjártunkkor éppen az átadóleltárt készítették az utódjával. — Nyugdíjba megyek november elsejével — mondja elszorult torokkal. — Ilyenkor kicsit másként nézi az ember a dolgokat. Nem is tudom, hogy hol kezdjem. 1965-ben lettem tiszteletdíjas könyvtáros. Aztán, ahogy nőtt a könyvtár- állomány, egész embert kívánt a munka, így lett 1981-től általános művelődési központ az iskola és a művelődési ház összevonásával. Ez 1990-ig tartott, ekkor ismét önálló lett. — Mire emlékszik vissza szívesen ? —Érdekes pálya a miénk. Hány és hány alkalommal fordult elő, hogy a még mesét kölcsönző gyerek a szemem előtt nőtt fel, s aztán már középiskolai kötelező irodalom kellett neki. Később pedig gyakran itt tanult, jegyzetelt, készülve szigorlatra vagy éppen az államvizsgára. — Úgy tudom, nevezetes személyek is gyakran jártak ebbe a könyvtárba... — Jártak is, hiszen az elmúlt 29 év alatt nagyon sok író-olvasó találkozót, ankétot szerveztem. De rendszeres olvasóim is voltak közöttük. Hiszen a Vay Ádám Múzeum alkotóház szerepét is betöltötte egy időben. Itt írtak, dolgoztak sokan. Göncz Árpád is itt írta második könyvét 1979-ben, s gyakran járt ide a könyvtárba. A most tavasszal tragikus körülmények között elhunyt Anóka Eszter is itt írt könyvet az alkotóházban 1975-ben. Bari Károly költő rendszeresen visszatérő látogatója volt az alkotóháznak és a könyvtárnak is. — Mit tart munkája eredményességéről? — Örültem, ha segíthettem a szellemi értékek közvetítésében, továbbadásában, s annak, hogy generációk könyvtárosa lehettem. — Köszönöm a beszélgetést, s engedje meg, hogy nyugodt, békés nyugdíjas- éveket kívánjunk Önnek, a generációk „könyvtáros Margitka nénijének.” Budaházi István Végrendelet u élei megszüntetéséről Az elmúlt hónapban a szingapúri Orvosi Kamara Etikai Bizottsága azt javasolta, hogy minden felnőttnek legyen joga arra, hogy előre eldöntse halálos betegsége esetén, kívánja-e életfunkcióinak mesterséges fenntartását. A javaslat most nem talált ellenvéleményre, míg korábban az ellenzők a vallásos tanításokat hozták fel az élet tudatos megszakítása ellen. Az Iszlám Vallási Bizottság kiadott egy „Fatvat” azaz vallási döntést arról, hogy megengedik a muzulmánok részére e speciális végrendelet megírását. Kifejtették: az iszlám megengedi minden embernek, hogy rendelkezhessék az életfenntartó berendezések elutasításáról halálos betegsége esetén. Javasolták, hogy három orvos egybehangzó véleménye legyen szükséges a halálos és megállíthatatlan betegség megállapításához. Döntésük meghozatalakor támaszkodtak az Iszlám Akadémia 1987 évi véleményére, melyet az Akadémia konferenciáján hoztak. Korábban számos egyéb vallási szervezet (hindu, katolikus, taoista, buddhista, protestáns) is egyetértéséről biztosította a javaslattevő orvosi kamarát. Ha a javaslat törvényerőre emelkedik, akkor Szingapúr az elsők között lesz azon országok sorában, ahol az ilyen döntést előre egészséges emberek hozzák és törvény biztosítja a korrektül eljáró orvosok sérthetetlenségét. InfoNet
