Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-30 / 214. szám
Olajáremelés A MOL Rt. csütörtökön nulla órától emeli a gázolaj és a háztartási tüzelőolaj árát. A gázolaj a MÓL kútjainál 1,70 forinttal, a hto. pedig 2 forinttal drágul. így a gázolajért 76 forintot, a háztartási tüzelőolajért pedig 32 forintot kémek majd literenként. A MÓL Rt. tájékoztatása szerint az árváltozásnál a jegyzésárakat, valamint a forintárfolyam mozgását vették figyelembe. A motorbenzin ára nem változik. Clinton—Jelcin—Horn—Göncz Kovács László külügyminiszter részt vesz az Észak-atlanti Együttműködési Ta- nács pénteki, brüsszeli ülésén —jelentette be sajtótájékoztatóján a tárca szóvivője. A tanácskozáson az európai biztonság kérdéseiről, a délszláv válságról, valamint a NATO bővítésének lehetőségeiről lesz szó.'Elhangzott ugyanis, hogy Kovács László ismertette a Világkiállítítások Nemzetközi Irodájának Budapesten tartózkodó elnökével az expo lemondásának okait. A minisztérium most készíti elő az EBEÉ-csúcs kétoldalú találkozóit. Annyi már biztos, hogy Clinton és Jelcin megbeszélést folytat Göncz Árpád államfővel és Horn Gyula kormányfővel. Egyházi vezetők a holocaustról Kegyelettel emlékeznek meg a zsidó áldozatokról á holocaust 50. évfordulója alkalmából a Magyar Katolikus Egyház püspökei és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tagjai. Közös nyilatkozatukban a XX. század legnagyobb szégyenének nevezik, hogy százezrek életét oltották ki származásuk miatt. Az egyházi vezetők égbekiáltó bűnnek tartják a holocaustot. Megállapítják, hogy nemcsak az elkövetőket terhelte felelősség, hanem azokat is, akik nem emelték fel szavukat embertársaik szenvedései ellen. Igazi emberiesség kialakítására kell törekedni, hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg a múlt bűnei — áll a nyilatkozatban. Bihac a muzulmánoké Folytatták az előrenyomulást Bihacban a boszniai szerbek — jelentették szarajevói ENSZ-források. Eszerint a szerbek elutasították a világszervezet tűz- szüneti javaslatát, hogy vonják ki az összes fegyverest, Bihacot pedig helyezzék az ENSZ ellenőrzése alá. Még mindig több száz muzulmán védi a védett övezetben fekvő várost. Továbbra is a kórház környékén dúlnak a leghevesebb harcok. A krajinai szerbek még mindig nem engedélyezték, hogy a segélyszállító kamionok elinduljanak Bihacba, pedig a városban és a kórházban válságos a helyzet. A magyar NATO-tagság esélyeiről NATO-körökben Magyarországot továbbra is a potenciális tagjelöltek élbolyában tartják számon—derült ki Szent-Iványi István külügyi államtitkár brüsszeli megbeszélésein. Az államtitkár tárgyalópartnerei megerősítették: Warren Christopher amerikai külügyminiszter várhatóan különnyilatkozatban erősíti meg a katonai szövetség kibővítése melletti politikai elkötelezettségét. Szent-Iványi szerint szövetségi részről fontosnak tartják a békepartnerség teljes útvonalának végigjárását. Norvégia nem csatlakozik A norvégok elutasították az Európai Unióba való belépést. A népszavazáson a polgárok több mint ötvenkét százaléka a csatlakozás ellen foglalt állást. Az oslói kormányfő közölte, hogy tudomásul veszik a döntést, ám a kabinet a helyén marad. Brüsszelben kiábrándítónak nevezték a norvég voksolás eredményét. Az Európai Unió vezető politikusai ugyanakkor elismerték, egyedül csak a norvég nép határozhatott arról, hogy óhajtja-e a szorosabb integrációt. A norvég döntés nem befolyásolja Finnország, Svédország és Ausztria januári csatlakozását az Európai Unióhoz. Bizalmi szavazás Londonban A brit kormány hosszas harcok árán kedd hajnalra elérte, hogy a parlament megszavazza a közös piaci brit költségvetési hozzájárulás emelését. John Major kormányfőt saját pártjának jobbszámya próbálta megakadályozni a befizetés emelésében, Major így bizalmi szavazást hirdetett, az ellenkező képviselők tehát mandátumuk elvesztését kockáztatták, mivel a miniszterelnök kudarc esetére a páriament felosztását kérte a királynőtől. Nyolc konzervatív honatya így is megtagadta voksát a kormánytól. Elképzelhető, hogy a tory vezetés őket megfosztja parlamenti megbízatásuktól. Japán—orosz területi rendezés Japán és Oroszország kedden nyilatkozatban vállalták, hogy lezárják évtizedek óta húzódó területi vitájukat, és megkötik a két ország közötti béke- szerződést. A nyilatkozat azután született, hogy Oleg Szoszkovec orosz miniszterelnök-helyettes befejezte Japán vezető politikusokkal folytatott tokiói tárgyalásait. A területi vita alapját képező Kuril-szigetcsoportot a Szovjetunió a második világháború utolsó napjaiban szerezte meg Japántól. A szigetek hovatartozása azóta késlelteti a háborút lezáró kétoldalú békeszerződés megkötését. Légitámadás Groznij ellen Borisz Jelcin orosz elnök ultimátumban szólította fel a csecsenföldi konfliktus szemben álló feleit, hogy 48 órán belül szüntessék be a harcot. Az orosz államfő bejelentette: amennyiben Groznij nem tesz eleget a felhívásnak, rendkívüli állapotot vezetnek be Csecsenföldön, és orosz katonaságot vezényelnek a területre. Eközben az ellenzék újabb légitámadást hajtott végre a csecsen főváros ellen. Állítólag több helyen tűz ütött ki, az áldozatok pontos számáról egyelőre nincs információ. Palesztin autótolvajok sebesülése Súlyosan megsebesített két palesztint az izraeli rendőrség Tel-Aviv közelében. A Reuter azt jelentette, hogy tüzet nyitottak egy Mercedesre, mert az nem állt meg a felszólításra. Az autóban ülő három palesztin közül kettő megsebesült, a harmadikat szökés közben elfogták. Kiderült, hogy a gépkocsi lopott volt, az utasok pedig szerepeltek a rendőrségi nyilvántartásban — egyebek között autólopás miatt. Vizsgálják, hogy nem merényletre akarták-e használni a lopott járművet. 0 Szembesülés az ígéretekkel Költségvetési frontvonalak Az Érdekegyeztető Tanácsban november 27-én létrejött megállapodással a kormány már a második költségvetési csatát nyerte meg. Az első győzelem az volt, amikor az ellenzék — meglepően rövid pengeváltás után — belement a házszabály módosításába, s így technikailag még az idén megszavazható az 1995-ös büdzsé. Ez azonban nem jelentette a kormány gazdaságpolitikájával való egyetértést. A munkaadókkal és munkavállalókkal kötött megállapodás sem hozza el a szociális békét. A költésgvetés beterjesztése óta világosan kirajzolódó — bár gyakran egymást keresztező — politikai, gazdaságpolitikai és szociális frontvonalak hosszú „háborút” ígérnek. E frontvonalak közül a parlamenti rádió- és tévéközvetítések révén a kormánykoalíció és az ellenzék szembenállása kapta a legnagyobb figyelmet, bár aligha ez a legfontosabb. A jelenlegi ellenzék pont annyira a parlamenti demokrácia rutinjának megfelelően utasítja el a kormány költségvetési tervezetét, mint ahogy szocialisták és liberálisok tették azt az elmúlt években. A vezérszónoklatok kedd délelőtti elhangzása után a péntekig meghosszabbított plenáris üléseken reggelente szinte csak addig teltek meg a padsorok, amíg Torgyán József elmondta immár rituális napirend előtti felszólalásait. Ezután ki-ki ment a dolgára — például a szimultán ülésező bizottságok valamelyikébe —, a költségvetéshez hozzászólók pedig tízhúsz ember előtt bizonygatták, hogy mennyire dilettáns vagy/és hazug a kormány, illetve az ellenzék. Ezt is csak addig, amíg a tévéközvetítés tartott, mert délután felgyorsultak a dolgok, és hozzászólók hiányában rendre a tervezettnél korábban fejeződtek be az ülések... E parlamenti szócsatákban az ellenzéki felszólalók lényegében két ponton támadták a kormánypártokat. Egyrészt azzal — és ez a tévépropaganda szempontjából a leghálásabb —, hogy szembesítették a költségvetés kemény megszorító intézkedéseit a szocialisták választási ígéreteivel. A Fideszes Szájer József és az MDF-es Pusztai Erzsébet hatalmas papírokról idézett Horn Gyulától, Csehák Judittól nagy szociális érzékenységre valló, a bérből és fizetésből élők helyzetének javítását ígérő kijelentéseket, mindazt, amiről ma az MSZP azt mondja, legfeljebb a négy év eredménye lehet majd. A támadások másik irányát Kádár Béla, az MDF költségvetési vezérszónoka képviselte a legtisztábban: a Békési-program tönkreteszi az országot, mert a 70-es évek vége óta többször is megkísérelt restrikciót alkalmazva visszaveti az éppenhogy megindult gazdasági fejlődést. A volt külgazdasági miniszter véleménye teljesen hiteles, Kádár Béla ezt a termelésösztönző, piacbővítő álláspontot képviselte az Antall- és Boros-kormányban is — a választási kampánytól eltekintve egyedül. Ez az a pont egyébként, ahol élesen elválik egymástól a volt kormánypártok és a Fidesz érvelése. A Fidesz ugyanis éppenhogy a még szigorúbb szanálást, a következetesebb Békési-programot kéri számon a mostani vitában. Nem annyira a parlamenti felszólalásokban, mint inkább „Nánási út környéki” gondolatkísérletekben érhető tetten, hogy a Szocialista Párton belül is vannak, akik a szívük mélyén közelebb állnak — mert egy baloldali párthoz inkább méltónak tartják — a Kádár Béla féle gazdasági filozófiához, mint a Békésiéhez. A képviselői felszólalásokból néha úgy tűnik, mintha az SZDSZ-es felszólalók — például a többször is szót kérő Bauer Tamás — nagyobb meggyőződéssel védenék és magyaráznák a költségvetési javaslatot, mint szocialista társaik. Ennél sokkal nyíltabb egy másik szocialista frontvonal, a szakszervezeti csoporté. Amikor tavasszal kiderült, hogy az MSZP képviselői listájának csúcsán ott vannak a szakszervezeti vezetők is, a szabaddemokraták úgy vélték, hogy ez összekuszálja a frontokat, mert beviszi a szocialista parlamenti frakcióba a szociális konfliktusokat, illetve az érdekegyeztetést. A költségvetési vita nagy részében úgy tűnt, a dolog konfliktusoldala lesz a meghatározó: Nagy Sándor — úgy is, mint az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói oldalának soros szóvivője — közölte, hogy a szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják a költségvetést. Később Szöllősíné minden ellenzéki szónoknál hevesebben ostorozta a megszorító intézkedéseket, az iskolák hamarosan bekövetkező működésképtelenségét bizonygatva. Amikor pedig felvetődött, hogy kötelezzék a frakciótagokat a költésgvetés megszavazására, Szőllősiné kilátásba helyezte kiválását a szocialista frakcióból. Néhányan akarva-akaratlanul még élezték is a konfliktust, Pető Iván szabaddemokrata pártelnök például, aki azt mondta, nem kellene annyira félni a szakszervezetektől, azért fenyegetőznek, mert gyengék. Az Érdekegyeztető Tanács a merev szembenállás jegyében ült össze. Időnként az egykori taxisblokád óráit idéző feszültség — időkérések és színfalak mögötti egyeztetések, rádiós és tévéhíradós „hadijelentések” — közepette vasárnap estére mégis megszületett a kompromisszum. Sikerült a szocialistáknak „házon belül” kezelni eddigi legfenyegetőbb társadalmi konfliktusokat. A konfliktuskezelés azonban nem feltétlenül megoldás. Néhány hónap múlva kiderülhet például, hogy a közalkalmazotti bértarifa emelésére a Szolidaritási Alapból átcsoportosított hatmilliárd forint hiányzik a — tervek szerint növekvő létszámú — munkanélküliek ellátásához. Az sem tisztázott, hogy a kórházak, az iskolák miből fedezik a megnövekvő energia- számlát. De az is igaz: aki időt nyer, életet nyer. Szőllősiné felmutathatja a 8500 forintos közalkalmazotti alapbértarifát, Nagy Sándor a gyermekek utáni 200 forintos adókedvezményt, a munkaadói képviseletek a 25 százalékról 23-ra csökkentett osztalékadót, Békési László pedig azt, hogy — legalábbis papíron — az alku nyomán se nő a költségvetés deficitje. Atlantic Megszakadtak a tárgyalások a parlamentben Új helyzet született A jövő évi költségvetés általános vitáját már hétfőn este lezárta a Ház, mégis maradt kedd délelőttre is húsba vágó kérdés. A magánszemélyek jövedelemadójáról és a társasági adóról szóló 1991-es törvényeket szerették volna módosítani, s mindkét törvényjavaslat részletes vitáját lezárni. A vitát viszont majdnem felfüggesztették. Oka a múlt hét végi ÉT-tárgya- lás és megegyezés volt. Az érdekegyeztető tárgyalásokon sok kérdés került szóba, melyek a jövő évi adókat érintik. Ezekről módosító indítványokat kelett beadni azokban az esetekben, amikor a munkaadók és -vállalók javaslatát a kormányt képviselő Békési László pénzügyminiszter elfogadta, illetve ahol kompromisszum született közöttük. Több ilyen felvetést már korábban az ellenzéki oldal is javasolt módosító indítvány formájában. Most, hogy az ÉT-megállapodást hétfőn aláírták, új helyzet született. Olyan ellenzéki módosításokon kellett volna vitatkozni, amivel már hétfőn — a parlamenten kívül — a kormányoldal is egyetértett. Ezért javasolták többen, hogy a részletes vitát halasszák el, s várják meg, míg a kormány benyújtja az új helyzetnek megfelelő módosító javaslatokat. Ügyrendi javaslatként viszont senki sem merte szavazásra feltetetni a kérdést, nehogy időhúzó taktikázással vádolják. Az ügyrendi vita ezen szakában Salamon László soros elnök szünetet rendelt el, s rendkívüli házbizottsági ülésre bízta a kérdés eldöntését. Hosszas vita után úgy döntöttek, hogy a részletes vita folytatódhat, így a tárgyalások újrakezdődtek. Délutánra 13 azonnali kérdés csúszott át az elmúlt hétről. Az interpellációk és kérdések elhangzása után került sor az ügyészségi szolgálati viszonyról és adatkezelésről szóló törvény zárószavazására, majd a Ház 17 óra előtt befejezte munkáját. Folytatás jövő hétfőn 10 órakor. Zéta Ki lesz a nyertes? A hétfő délelőtti koalíciós egyeztetésen a majdani művelődési államtitkár és az MNB kinevezendő elnöke is szóba került. Jánosi Györgyöt december 1-el, míg Bőd Péter Ákost december 15-ével mentették fel. Utódaikról koalíciós egyetértés kell, s lehetőleg a fenti időpontig erre szükség lenne. A két illetékes frakcióvezető már akkor is nyugodt lesz, ha a személyi döntések év végéig megtörténnének. Javaslatok nem hangzottak el, s nem is lesz tájékoztatva a nyilvánosság a tárgyalások idején. Épp ezért bármilyen feltételezés jelenik meg, annak nincs reális alapja. Több név is felröppent mindkét posztra, sőt, a címzetes államtitkár személyére is. Miért ne tippelhetnénk mi is? A BIT-es Kiss Péterre, az MSZP budapesti egyéni képviselőjére gyanakszunk az MKM politikai államtitkári posztján, Jánosi György helyén. Neve már az Ifjúsági....Titkárság címzetes államtitkáraként is felmerült, de akkor le kellett volna mondania mandátumáról, és körzetében új választást kiírni. Politikai államtitkárrá kinevezésekor ilyen veszély nincs. Róla tudni kell, hogy a 80-as évek végén Nagy Imrével szemben maradt alul a KISZ-elsőtitkárságért folytatott harcban Hámori Csaba lemondása után. A parlamentbe 1992-ben listás képviselőként került. Mandátumának igazolásakor a Fidesz-frakció tüntetőleg kivonult. Fő bűne akkor szerintük az volt, hogy a ’90-es választásokon a BIT-es aktivisták állítólag ZSIDESZ-re mázolták át a Fidesz plakátjait. A mostani esetleges kinevezéshez az SZDSZ beleegyezésére lenne szükség. A koalíciós egyeztető tárgyalásokon szeretne a továbbiakban mindkét fél megállapodásra jutni mind a személyi kérdésekben, mind egyéb témákban. Jó lenne, ha a viták nem a tévényilvánosság előtt, hanem az ajtókon belül dőlnének el. Akkor talán nem lesz a vasárnapihoz hasonló kormánydöntés. Z. TA.
