Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-30 / 214. szám

Olajáremelés A MOL Rt. csütörtökön nulla órától emeli a gázolaj és a háztartási tüzelőolaj árát. A gázolaj a MÓL kútjainál 1,70 forinttal, a hto. pedig 2 forinttal drágul. így a gázolajért 76 forintot, a háztartási tüzelőolajért pedig 32 forintot kémek majd lite­renként. A MÓL Rt. tájékoztatása szerint az árváltozásnál a jegyzésárakat, valamint a forintárfolyam mozgását vették figyelembe. A motorbenzin ára nem változik. Clinton—Jelcin—Horn—Göncz Kovács László külügyminiszter részt vesz az Észak-atlanti Együttműködési Ta- nács pénteki, brüsszeli ülésén —jelentette be sajtótájékoztatóján a tárca szóvi­vője. A tanácskozáson az európai biztonság kérdéseiről, a délszláv válságról, va­lamint a NATO bővítésének lehetőségeiről lesz szó.'Elhangzott ugyanis, hogy Kovács László ismertette a Világkiállítítások Nemzetközi Irodájának Budapesten tartózkodó elnökével az expo lemondásának okait. A minisztérium most készíti elő az EBEÉ-csúcs kétoldalú találkozóit. Annyi már biztos, hogy Clinton és Jel­cin megbeszélést folytat Göncz Árpád államfővel és Horn Gyula kormányfővel. Egyházi vezetők a holocaustról Kegyelettel emlékeznek meg a zsidó áldozatokról á holocaust 50. évfordulója alkalmából a Magyar Katolikus Egyház püspökei és a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának tagjai. Közös nyilatkozatukban a XX. század legnagyobb szégyenének nevezik, hogy százezrek életét oltották ki származásuk miatt. Az egy­házi vezetők égbekiáltó bűnnek tartják a holocaustot. Megállapítják, hogy nemcsak az elkövetőket terhelte felelősség, hanem azokat is, akik nem emelték fel szavukat embertársaik szenvedései ellen. Igazi emberiesség kialakítására kell törekedni, hogy soha többé ne ismétlődhessenek meg a múlt bűnei — áll a nyilatkozatban. Bihac a muzulmánoké Folytatták az előrenyomulást Bihacban a boszniai szerbek — jelentették szarajevói ENSZ-források. Eszerint a szerbek elutasították a világszervezet tűz- szüneti javaslatát, hogy vonják ki az összes fegyverest, Bihacot pedig helyezzék az ENSZ ellenőrzése alá. Még mindig több száz muzulmán védi a védett övezet­ben fekvő várost. Továbbra is a kórház környékén dúlnak a leghevesebb harcok. A krajinai szerbek még mindig nem engedélyezték, hogy a segélyszállító kamio­nok elinduljanak Bihacba, pedig a városban és a kórházban válságos a helyzet. A magyar NATO-tagság esélyeiről NATO-körökben Magyarországot továbbra is a potenciális tagjelöltek élbolyában tartják számon—derült ki Szent-Iványi István külügyi államtitkár brüsszeli megbe­szélésein. Az államtitkár tárgyalópartnerei megerősítették: Warren Christopher amerikai külügyminiszter várhatóan különnyilatkozatban erősíti meg a katonai szö­vetség kibővítése melletti politikai elkötelezettségét. Szent-Iványi szerint szövetsé­gi részről fontosnak tartják a békepartnerség teljes útvonalának végigjárását. Norvégia nem csatlakozik A norvégok elutasították az Európai Unióba való belépést. A népszavazáson a polgárok több mint ötvenkét százaléka a csatlakozás ellen foglalt állást. Az oslói kormányfő közölte, hogy tudomásul veszik a döntést, ám a kabinet a helyén marad. Brüsszelben kiábrándítónak nevezték a norvég voksolás eredményét. Az Európai Unió vezető politikusai ugyanakkor elismerték, egyedül csak a norvég nép határoz­hatott arról, hogy óhajtja-e a szorosabb integrációt. A norvég döntés nem befolyá­solja Finnország, Svédország és Ausztria januári csatlakozását az Európai Unióhoz. Bizalmi szavazás Londonban A brit kormány hosszas harcok árán kedd hajnalra elérte, hogy a parlament megszavazza a közös piaci brit költségvetési hozzájárulás emelését. John Major kormányfőt saját pártjának jobbszámya próbálta megakadályozni a befizetés emelésében, Major így bizalmi szavazást hirdetett, az ellenkező képviselők te­hát mandátumuk elvesztését kockáztatták, mivel a miniszterelnök kudarc ese­tére a páriament felosztását kérte a királynőtől. Nyolc konzervatív honatya így is megtagadta voksát a kormánytól. Elképzelhető, hogy a tory vezetés őket megfosztja parlamenti megbízatásuktól. Japán—orosz területi rendezés Japán és Oroszország kedden nyilatkozatban vállalták, hogy lezárják évtize­dek óta húzódó területi vitájukat, és megkötik a két ország közötti béke- szerződést. A nyilatkozat azután született, hogy Oleg Szoszkovec orosz miniszter­elnök-helyettes befejezte Japán vezető politikusokkal folytatott tokiói tárgya­lásait. A területi vita alapját képező Kuril-szigetcsoportot a Szovjetunió a má­sodik világháború utolsó napjaiban szerezte meg Japántól. A szigetek hovatar­tozása azóta késlelteti a háborút lezáró kétoldalú békeszerződés megkötését. Légitámadás Groznij ellen Borisz Jelcin orosz elnök ultimátumban szólította fel a csecsenföldi konflik­tus szemben álló feleit, hogy 48 órán belül szüntessék be a harcot. Az orosz államfő bejelentette: amennyiben Groznij nem tesz eleget a felhívásnak, rend­kívüli állapotot vezetnek be Csecsenföldön, és orosz katonaságot vezényelnek a területre. Eközben az ellenzék újabb légitámadást hajtott végre a csecsen főváros ellen. Állítólag több helyen tűz ütött ki, az áldozatok pontos számáról egyelőre nincs információ. Palesztin autótolvajok sebesülése Súlyosan megsebesített két palesztint az izraeli rendőrség Tel-Aviv közelé­ben. A Reuter azt jelentette, hogy tüzet nyitottak egy Mercedesre, mert az nem állt meg a felszólításra. Az autóban ülő három palesztin közül kettő megsebe­sült, a harmadikat szökés közben elfogták. Kiderült, hogy a gépkocsi lopott volt, az utasok pedig szerepeltek a rendőrségi nyilvántartásban — egyebek kö­zött autólopás miatt. Vizsgálják, hogy nem merényletre akarták-e használni a lopott járművet. 0 Szembesülés az ígéretekkel Költségvetési frontvonalak Az Érdekegyeztető Tanácsban novem­ber 27-én létrejött megállapodással a kor­mány már a második költségvetési csatát nyerte meg. Az első győzelem az volt, amikor az ellenzék — meglepően rövid pengeváltás után — belement a házsza­bály módosításába, s így technikailag még az idén megszavazható az 1995-ös büdzsé. Ez azonban nem jelentette a kormány gaz­daságpolitikájával való egyetértést. A munkaadókkal és munkavállalókkal kötött megállapodás sem hozza el a szociális békét. A költésgvetés beterjesztése óta vi­lágosan kirajzolódó — bár gyakran egy­mást keresztező — politikai, gazdaságpo­litikai és szociális frontvonalak hosszú „háborút” ígérnek. E frontvonalak közül a parlamenti rá­dió- és tévéközvetítések révén a kormány­koalíció és az ellenzék szembenállása kap­ta a legnagyobb figyelmet, bár aligha ez a legfontosabb. A jelenlegi ellenzék pont annyira a parlamenti demokrácia rutinjá­nak megfelelően utasítja el a kormány költségvetési tervezetét, mint ahogy szo­cialisták és liberálisok tették azt az elmúlt években. A vezérszónoklatok kedd délelőtti el­hangzása után a péntekig meghosszabbí­tott plenáris üléseken reggelente szinte csak addig teltek meg a padsorok, amíg Torgyán József elmondta immár rituális napirend előtti felszólalásait. Ezután ki-ki ment a dolgára — például a szimultán ülésező bizottságok valamelyikébe —, a költségvetéshez hozzászólók pedig tíz­húsz ember előtt bizonygatták, hogy mennyire dilettáns vagy/és hazug a kor­mány, illetve az ellenzék. Ezt is csak ad­dig, amíg a tévéközvetítés tartott, mert délután felgyorsultak a dolgok, és hozzá­szólók hiányában rendre a tervezettnél korábban fejeződtek be az ülések... E parlamenti szócsatákban az ellenzéki felszólalók lényegében két ponton támad­ták a kormánypártokat. Egyrészt azzal — és ez a tévépropaganda szempontjából a leghálásabb —, hogy szembesítették a költségvetés kemény megszorító intézke­déseit a szocialisták választási ígéreteivel. A Fideszes Szájer József és az MDF-es Pusztai Erzsébet hatalmas papírokról idé­zett Horn Gyulától, Csehák Judittól nagy szociális érzékenységre valló, a bérből és fizetésből élők helyzetének javítását ígérő kijelentéseket, mindazt, amiről ma az MSZP azt mondja, legfeljebb a négy év eredménye lehet majd. A támadások másik irányát Kádár Béla, az MDF költségvetési vezérszónoka kép­viselte a legtisztábban: a Békési-program tönkreteszi az országot, mert a 70-es évek vége óta többször is megkísérelt restrikci­ót alkalmazva visszaveti az éppenhogy megindult gazdasági fejlődést. A volt külgazdasági miniszter véleménye telje­sen hiteles, Kádár Béla ezt a termelés­ösztönző, piacbővítő álláspontot képvisel­te az Antall- és Boros-kormányban is — a választási kampánytól eltekintve egyedül. Ez az a pont egyébként, ahol élesen elvá­lik egymástól a volt kormánypártok és a Fidesz érvelése. A Fidesz ugyanis éppen­hogy a még szigorúbb szanálást, a követ­kezetesebb Békési-programot kéri számon a mostani vitában. Nem annyira a parlamenti felszólalások­ban, mint inkább „Nánási út környéki” gondolatkísérletekben érhető tetten, hogy a Szocialista Párton belül is vannak, akik a szívük mélyén közelebb állnak — mert egy baloldali párthoz inkább méltónak tartják — a Kádár Béla féle gazdasági fi­lozófiához, mint a Békésiéhez. A képvi­selői felszólalásokból néha úgy tűnik, mintha az SZDSZ-es felszólalók — pél­dául a többször is szót kérő Bauer Tamás — nagyobb meggyőződéssel védenék és magyaráznák a költségvetési javaslatot, mint szocialista társaik. Ennél sokkal nyíltabb egy másik szoci­alista frontvonal, a szakszervezeti csopor­té. Amikor tavasszal kiderült, hogy az MSZP képviselői listájának csúcsán ott vannak a szakszervezeti vezetők is, a sza­baddemokraták úgy vélték, hogy ez össze­kuszálja a frontokat, mert beviszi a szoci­alista parlamenti frakcióba a szociális konfliktusokat, illetve az érdekegyeztetést. A költségvetési vita nagy részében úgy tűnt, a dolog konfliktusoldala lesz a meg­határozó: Nagy Sándor — úgy is, mint az Érdekegyeztető Tanács munkavállalói ol­dalának soros szóvivője — közölte, hogy a szakszervezetek elfogadhatatlannak tart­ják a költségvetést. Később Szöllősíné minden ellenzéki szónoknál hevesebben ostorozta a meg­szorító intézkedéseket, az iskolák hama­rosan bekövetkező működésképtelenségét bizonygatva. Amikor pedig felvetődött, hogy kötelezzék a frakciótagokat a költésgvetés megszavazására, Szőllősiné kilátásba helyezte kiválását a szocialista frakcióból. Néhányan akarva-akaratlanul még élezték is a konfliktust, Pető Iván sza­baddemokrata pártelnök például, aki azt mondta, nem kellene annyira félni a szakszervezetektől, azért fenyegetőznek, mert gyengék. Az Érdekegyeztető Tanács a merev szembenállás jegyében ült össze. Időnként az egykori taxisblokád óráit idéző feszült­ség — időkérések és színfalak mögötti egyeztetések, rádiós és tévéhíradós „ha­dijelentések” — közepette vasárnap esté­re mégis megszületett a kompromisszum. Sikerült a szocialistáknak „házon belül” kezelni eddigi legfenyegetőbb társadalmi konfliktusokat. A konfliktuskezelés azonban nem fel­tétlenül megoldás. Néhány hónap múlva kiderülhet például, hogy a közalkalmazotti bértarifa emelésére a Szolidaritási Alap­ból átcsoportosított hatmilliárd forint hi­ányzik a — tervek szerint növekvő létszá­mú — munkanélküliek ellátásához. Az sem tisztázott, hogy a kórházak, az isko­lák miből fedezik a megnövekvő energia- számlát. De az is igaz: aki időt nyer, életet nyer. Szőllősiné felmutathatja a 8500 fo­rintos közalkalmazotti alapbértarifát, Nagy Sándor a gyermekek utáni 200 forintos adókedvezményt, a munkaadói képvise­letek a 25 százalékról 23-ra csökkentett osztalékadót, Békési László pedig azt, hogy — legalábbis papíron — az alku nyo­mán se nő a költségvetés deficitje. Atlantic Megszakadtak a tárgyalások a parlamentben Új helyzet született A jövő évi költségvetés általános vitá­ját már hétfőn este lezárta a Ház, mégis maradt kedd délelőttre is húsba vágó kér­dés. A magánszemélyek jövedelemadójá­ról és a társasági adóról szóló 1991-es tör­vényeket szerették volna módosítani, s mindkét törvényjavaslat részletes vitáját lezárni. A vitát viszont majdnem felfüg­gesztették. Oka a múlt hét végi ÉT-tárgya- lás és megegyezés volt. Az érdekegyeztető tárgyalásokon sok kérdés került szóba, melyek a jövő évi adókat érintik. Ezekről módosító indítvá­nyokat kelett beadni azokban az esetek­ben, amikor a munkaadók és -vállalók ja­vaslatát a kormányt képviselő Békési Lász­ló pénzügyminiszter elfogadta, illetve ahol kompromisszum született közöttük. Több ilyen felvetést már korábban az ellenzéki oldal is javasolt módosító indítvány for­májában. Most, hogy az ÉT-megállapodást hétfőn aláírták, új helyzet született. Olyan ellenzéki módosításokon kellett volna vi­tatkozni, amivel már hétfőn — a parlamen­ten kívül — a kormányoldal is egyetér­tett. Ezért javasolták többen, hogy a rész­letes vitát halasszák el, s várják meg, míg a kormány benyújtja az új helyzetnek megfelelő módosító javaslatokat. Ügyren­di javaslatként viszont senki sem merte szavazásra feltetetni a kérdést, nehogy időhúzó taktikázással vádolják. Az ügyrendi vita ezen szakában Sala­mon László soros elnök szünetet rendelt el, s rendkívüli házbizottsági ülésre bízta a kérdés eldöntését. Hosszas vita után úgy döntöttek, hogy a részletes vita folytatód­hat, így a tárgyalások újrakezdődtek. Dél­utánra 13 azonnali kérdés csúszott át az elmúlt hétről. Az interpellációk és kérdé­sek elhangzása után került sor az ügyész­ségi szolgálati viszonyról és adatkezelésről szóló törvény zárószavazására, majd a Ház 17 óra előtt befejezte munkáját. Folytatás jövő hétfőn 10 órakor. Zéta Ki lesz a nyertes? A hétfő délelőtti koalíciós egyezteté­sen a majdani művelődési államtitkár és az MNB kinevezendő elnöke is szóba került. Jánosi Györgyöt december 1-el, míg Bőd Péter Ákost december 15-ével mentették fel. Utódaikról koalíciós egyetértés kell, s lehetőleg a fenti időpontig erre szükség lenne. A két il­letékes frakcióvezető már akkor is nyu­godt lesz, ha a személyi döntések év végéig megtörténnének. Javaslatok nem hangzottak el, s nem is lesz tájékoztat­va a nyilvánosság a tárgyalások idején. Épp ezért bármilyen feltételezés jelenik meg, annak nincs reális alapja. Több név is felröppent mindkét posztra, sőt, a cím­zetes államtitkár személyére is. Miért ne tippelhetnénk mi is? A BIT-es Kiss Péter­re, az MSZP budapesti egyéni kép­viselőjére gyanakszunk az MKM politikai államtitkári posztján, Jánosi György he­lyén. Neve már az Ifjúsági....Titkárság címzetes államtitkáraként is felmerült, de akkor le kellett volna mondania mandá­tumáról, és körzetében új választást kiír­ni. Politikai államtitkárrá kinevezésekor ilyen veszély nincs. Róla tudni kell, hogy a 80-as évek végén Nagy Imrével szem­ben maradt alul a KISZ-elsőtitkárságért folytatott harcban Hámori Csaba lemon­dása után. A parlamentbe 1992-ben listás képviselőként került. Mandátumának iga­zolásakor a Fidesz-frakció tüntetőleg ki­vonult. Fő bűne akkor szerintük az volt, hogy a ’90-es választásokon a BIT-es aktivisták állítólag ZSIDESZ-re mázol­ták át a Fidesz plakátjait. A mostani esetleges kinevezéshez az SZDSZ be­leegyezésére lenne szükség. A koalíci­ós egyeztető tárgyalásokon szeretne a továbbiakban mindkét fél megállapo­dásra jutni mind a személyi kérdések­ben, mind egyéb témákban. Jó lenne, ha a viták nem a tévényilvánosság előtt, hanem az ajtókon belül dőlnének el. Akkor talán nem lesz a vasárnapihoz hasonló kormánydöntés. Z. TA.

Next

/
Thumbnails
Contents