Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-29 / 213. szám

4 1994. november 29., kedd 1 II BELFÖLD-KÜLFÖLD ii Hl UJ KELET Válsághelyzetben a Vajdaságban Hidegek itt az iskolák az iskolák Alaposan rájár a rúd mostanában a vaj­dasági magyar oktatási intézményekre. A bánáti és szerémségi végeken a szórvány­magyarság részére már korábban meg­szűnt az anyanyelvi oktatás. Sok magyar család emiatt a Magyarországgal határos kisebb-nagyobb településekre, helységek­be költözött, abban a reményben, hogy arrafelé jobban meg tudja őrizni nemzeti identitását. Ezek az elvárások azonban csak ritkán teljesülnek. Már Szabadkán is (ahol a legtömegesebb a magyar lakosság és a város a Vajdaságban a legfejlettebb oktatási rendszerrel rendelkezik) komoly problémák vannak. A szerbiai oktatásügyi minisztérium ta­valy megszüntette a nagy múltú szabadkai magyar tanítóképző főiskolát. Ugyanez a minisztérium még tavaly létrehozott Zom- borban egy tanítóképző akadémiát, ahol elvileg fennáll a lehetőség magyar tanítók képzésére is, ha legalább tizenöten igény­lik azt, és az oktatási tervben is szerepel a magyar nyelvű pedagógusképzés. A szer­biai parlament magyar nemzetiségű képviselői a szerb kormányhoz benyújtott tiltakozásukkal kiharcolták az oktatási terv olyan irányú módosítását, amely immár előirányozza egy kihelyezett magyar nyel­vű tagozat beindítását is tanítóképző sza­kon még az idei tanévben. A terv módosí­tása, tekintettel arra, hogy szeptember végén fogadták el, és hogy e határozat ellen a zombori akadémia fellebezett, inkább csak erkölcsi elégtételt jelent a magyar tanítókép­zés jövőjéért aggódó szabadkaiaknak. Az aggódásra most már a szabadkai magyar általános iskolás tanulóknak és szüleiknek is megvan minden okuk. A szabadkai Ivó Lola Ribar Általános Isko­la központi és kihelyezett épületeiben ugyanis, fűtőolaj hiánya miatt, november 14-e óta ideiglenesen szünetel a tanítás. Tekintettel arra, hogy az illetékesek két héttel a hivatalos fűtési idény megkezdé­se után sem tudtak tüzelőanyagot biztosí­tani az iskola számára, sor került erre a népszerűtlen, ám a gyermekek egészsége érdekében elkerülhetetlen és idejekorán foganatosított kényszerpihenőre. A taní­tás szüneteltetése csak az Ivó Lola Ribar Általános Iskolában mintegy ezer magyar kisdiákot érint, de nem hivatalos értesü­lések szerint még néhány, saját fűtési rendszerrel rendelkező általános iskola ha­sonló gondokkal küzd Szabadkán. A szabadkai általános iskolák tanulói és tanárai természetesen most azt várják, hogy a köztársasági oktatásügyi minisz­térium közbenjárásával az általános isko­lák fűtési gondjai mihamarabb megoldód­janak. Ez annál is logikusabb lenne, mi­vel az iskolák fűtése a Szerbiában érvény­ben lévő kormányrendelkezések szerint előnyt élvez minden más intézmény ellá­tásával szemben. A gyermek-és az okta­tási intézmények fűtésére még az ENSZ szankcióbizottsága is jóváhagyná a fűtő­olaj behozatalát Szerbiába — ha megfe­lelő kérelemmel fordulnának hozzá. Nagy Kanász György A hadsereg Rióban Egy októberi vasárnapon tucatnyi fel­fegyverkezett férfi viharzott be a riói Souza Aguiar Kórházba, hogy hatalmas lövöldö­zés közepette kiszabadítsák a fogolyként kezelt Orsival Guimaraes Souzát, a hírhedt kábítószerkirályt. A tűzharc húsz percig tartott, és az egyik támadó meghalt. A gengszterek már hónapok óta harcban áll­nak egymással és a rendőrséggel. Múlt héten Itamar Franco brazil elnök úgy dön­tött, hogy két napra bevezényelteti a had­sereget Rióba, hogy felülkerekedjenek a bűnöző bandákon, amelyek már árnyék­kormányként uralkodnak a brazil főváros nyomornegyedeiben. Az elnöknek a riói rendőrséggel is ko­moly gondjai vannak. Tavaly szolgálaton kívüli rendőröket vádoltak meg azzal, hogy nyolc utcagyereket megöltek, és egy nyomornegyedben tartott razzia során lelőttek huszonegy embert. A rendőrség most Roberto Camara Senna tábornok utasításait követi. A generális már felál­líttatott utcai rendőrjáratokat a gyanúsí­tottak keresésére. Háromszáz kokain­kereskedőt keresnek. Ez a háromszáz kö­zépszintű gengszter tizenegyezer kato­nát irányít, akik pisztolyokkal, puskákkal, sőt gránátokkal vannak felfegyverkezve, és keményen kézben tartják Rio szegény­negyedeit, a favelákat. A város lakosai reménykednek, hogy a hadsereg visszaállítja a rendet, azt azon­ban nem hiszik, hogy két hónap elég lesz a tisztogatásokra. A hadsereg legjobb eset­ben tűzszünetet érhet el a bandák között, és a brazil fővárosnak közben meg kelle­ne találnia a hosszú távú megoldást prob­lémáira. Atlantic Press Viselkedni tanítanak az indiaiak Oktatófilm képviselőknek Hazaérkezett ötnapos indiai útjáról a Gál Zoltán vezette parlamenti delegá­ció. A legnagyobb kormányzó s a leg­nagyobb ellenzéki párt együtt vett részt a szövetségi államban tett látogatáson. A házelnök hétfőn délután elmondta a sajtó képviselőinek, hogy mindkét otta­ni ház elnökét (náluk alsóház és felsőház is van) viszontlátogatásra hívta meg a magyar parlamentbe. Indiában 1947-től angolszász emlőkön kifejlődött parla­menti demokrácia van. Ezt meg kellett tanulni ahhoz, hogy jól működjön. Ok­tatófilmet készítettek képviselőiknek, melyből a parlamenti viselkedés szabá­lyait sajátíthatják el. Ezt a kazettát mi is megkaptuk. Csak nem célzásnak szán­ták néhány itthoni plenáris ülés láttán? Delegációnk látogatásához gazdasá­gi szakemberek is csatlakoztak. A ma­gyar—indiai kereskedelmi forgalom 100 millió dollár alatti. A magyar vál­lalkozók jó lehetőséget lámák az együtt­működésben. A drága nyugati terméket az indiai szegények nem tudják meg­fizetni, mi viszont betörhetnénk az ot­tani piacra. A kapcsolatokat az állam- szövetségen belüli szuverén államok szintjén kéne megjelentetnünk. Parlamenti küldöttségünk mintegy két órát beszélgetett a 15-20 indiai képviselővel. Ők elsősorban a piacgaz­daság kialakulásával kapcsolatos gondjaink iránt érdeklődtek. Találkoz­tak a Delhiben működő Magyar Kul­turális Intézet tagjaival is, akiknek munkájára a delhi értelmiség is figyel. Mivel épp választásra készültek a mi­niszterelnök születési helyén, a vele tervezett találkozóra nem került sor, mert a kormányfő ezzel volt elfoglal­va. A kezdeti ridegség — mely az első napokban indiai részről tapasztalható volt — a hét közepére fokozatosan fel­oldódott. Gál Zoltán indiai látogatása után hétfőn délután foglalta el újra helyét a házelnöki székben. _ Személyiszám-kontroll számítógépen Kissé bonyolult — A decemberi önkormányzati vá­lasztás előtt az ajánlószelvényekre a személyi számunkat is rá kellett írnunk. Az expó megrendezéséről javasolt nép­szavazás kezdeményezéséhez szintén szükség volt tizenegy jegyű azonosító számunkra. Mivel ez utóbbinál mint­egy harmincezer érvénytelen aláírás született, felvetődhet a kérdés, nem ki­talált számokat írtak-e a fiktív nevek után. Csak kevesen tudják ugyanis, hogy a számokban is van egy rendszer. Az utolsó szám az első tíz szám függ­vénye. Egy számítógépes programmal rögvest kimutatható, ilyen személyi szám lehetséges-e? S hogy hogyan képződik a 11. — az úgynevezett azonosítójegy? Úgy, hogy az előtte álló számjegyeket annyival szorozzuk, ahányadik helyen áll a sor­ban. Az elsőt eggyel, a másodikat kettővel, a harmadikat hárommal, majd tovább folytatva a sort, a tizediket tíz­zel. A kapott számokat összeadjuk, majd az eredményt elosztjuk tizen­eggyel. Az osztáskor kapott maradék (10 esetén:0) lesz all. szám. Ha a sze­mélyi számot számítógéppel ellen­őrizni akarjuk, olyan programra van szükségünk, mely az első tíz szám alap­ján megadja a 1 l.-et, illetve kiírja, hogy a beírt 11. szám való-e az első tízhez. Mi­vel a csalók nem ismerik a szisztémát, eszükbe sem jut erre gondolni a fiktív sze­mélyei szám papírra vetésekor. Ha valaki megorrol rám, amiért tippet adok a visszaéléshez, ne tegye! A fenti program általános iskolai tananyag. A 8. osztályos szakosított matematika tantervű, diákok számára még 1989-ben készített feladatgyűjteményben olvastam. S akko­riban már szó esett a népi kezdemé­nyezésről, majd a következő évben a jelölőszelvényeket is gyűjtötték a válasz­tásokhoz. A személyi számot akkor is kel­lett ezeknél használni. S akkor is voltak jócskán érvénytelen aláírások, hibás ada­tok. Aki csalni akart, az nem állt neki szo­rozni, összeadni, osztani és kivonni. így aztán hamar lebukott. A kérdés kapcsán nem árt felidézni, miből áll a többi tíz szám. Annyit bizonyára mindenki tud, hogy a 2-3. a születési év az évezred nél­kül, a 4-5. a születési hónap, míg a 6-7. a születés napja. A 8-9-10. jegy az azonos napon belül születettek közötti egyedi sor­szám, míg az utolsó — a 11. — a már említett matematikai eljárással képződik. Az első számról csak annyit szoktunk tud­ni, hogy az 1-es a férfi, 2-es meg a nő. Valójában lehet még további hat variá­ció. Az 1 és 2 az e században született magyar állampolgárokra utal, míg a 3 és a 4 a múlt században született ma­gyar állampolgár férfit és nőt jelenti. Öttől nyolcig a külföldi állampolgáro­kat jelzi az első szám. Az 5-ös és 6-os az e században született, míg a 7 és a 8 a múlt században született nem magyar állampolgárságú férfit, illetve nőt jelzi. Mivel Magyarországon csak a magya­roknak van szavazati joguk, így a sze­mélyi számot az ajánlószelvényeken, vagy népi kezdeményeken nem érde­mes 5-tel, 6-tal, 7-tel vagy 8-cal kezde­ni. Ezek itt nem nyerőszámok. A 3 és 4 csak akkor jó, ha utána 9-es követke­zik, mert 1890 előtt születettek ritkán ajánlanak. Még néhány év, és 2000-et írunk. A személyi számok az akkor, il­letve azután született magyroknál 3-mal és 4-gyel, illetve a külföldieknél 7-tel és 8-cal fognak kezdődni. Az imént ismertetett szisztéma sze­rint kétszáz évenként lehet ugyanazt a számot újra kiadni, de ennyi ideig sen­ki sem él. Ezért nem lehet két egyfor­ma személyi szám egyszerre. Z.TA— Lenyűgöző ez a szépség. Vajon meg ludjuk-e őrizni az elkövetkező nemzedékek szamara? (Fotó: Markovics Mátyás) írszTporkók Botrány francia módra Mitterrand elnök félrelépett, de a fran­ciák nem sokat törődnek vele. A Paris Match publikációja, melyben egy fényké­pen a francia elnök törvénytelen lányával, Mazarine-nel látható, nem korbácsolta fel a gall szenvedélyeket. Egyedül Valery Giscard d’Estaing exelnök nevezte „saj­nálatosnak” a dolgot, ezzel kapcsolatban viszont a párizsi bulvársajtó emlékeztetett rá: tíz évvel ezelőtt Giscard „gáláns ügye­ivel” voltak tele a lapok, tehát neki nem sok oka van a sajnálkozásra. Az Alzheimer és az öregek Abban a pillanatban, ahogy az ameri­kai sajtó nyilvánosságra hozta, hogy Rea­gan, volt elnök Alzheimer-kórban szen­ved, elkezdődött az adományok áramlása az Alzheimer-kórral foglalkozó jótékony- sági szervezetekhez és kutatóintézetekhez. Utóbbiak azt állítják, hogy nagyon közel állnak e különös betegség ellenszerének felfedezéséhez. Most egy szemcseppek fomájában beadható csodaszerben re­ménykednek. Független kutatók viszont emlékeztetnek: a nyolcvanöt éven felüli­ek fele szenved ebben a betegségben, te­hát egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy gyógyításának természetes korlátái is van­nak. Lokálison cselekvő asszonyok „Globálisan gondolkodni, lokálisan cse­lekedni” — így fogalmazta meg a szeb­bik nem jövőjével kapcsolatos filozófiá­ját Carol Browner amerikai feminista, aki a nők helyzetével foglalkozó negyedik ENSZ-világkonferencia egyik szónoka lesz. Browner asszony egy előkészítő ér­tekezleten beszélt az egyesült államokbeli Oaklandben. A körmönfont fogalmazás mögött az a kívánság húzódik meg, mely szerint az 1995. évi világértekezleten a nők és a természeti környezet kapcsolatát kell alaposan megvizsgálni. Pénzmosás igazán nagyban Egyetlen év alatt 300 milliárd dollárnyi „mosott pénz” keletkezik csak az Egye­sült Államokban, ami nagyjából megfelel az amerikai katonai költségvetés összegé­nek. Az amerikai igazságügy minisztéri­umban már külön osztály működik az il­legális eszközökkel tisztára mosott, azaz adófizetés alól kivont pénzek és módsze­rek felderítésére, s decemberben nemzet­közi konferenciát tartanak, amelyen a kormány szakértők kicserélik a pénzmosá­si biznisz elleni harcban szerzett tapaszta­lataikat. Te drága szemét Hatalmas üzletté nőtte ki magát a hul­ladékok újrafeldolgozása. Az új iparág, melynek születését 1990-re teszik, hetven százalékban a használt papír újrafeldolgo­zására specializálta magát. Az úgyneve­zett „újrapapír” minden országban, nálunk is elfogadott alapanyaggá vált a nyomda­iparban és más papírfeldolgozó üzemek­ben. Ám ahogy a hulladékból származó anyagok ázsiója nő, úgy nő az áruk is. Egy tonna újságmakulatúráért a világpiacon 1990-ben húsz dollárt adtak. Mára ez az összeg kilencven dollárra emelkedett. ■

Next

/
Thumbnails
Contents