Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-29 / 213. szám

BELFÖLD-KÜLFÖLD 1994. november 29., kedd UJ KELET Aláírták az ÉT-megállapodást Többnapos alku után hétfőn délelőtt aláírták a jövő évi adó- és költségvetési törvénytervezetekről szóló megállapodásukat az Érdekegyeztető Tanács szoci­ális partnerei. A megállapodás szerint a kormány vállalta, hogy az szja-nál évi 7200 forintig havonta csökkenthető az adóelőleg. Szellemi tevékenységnél az adóból maximálisan 50 ezer forint levonható. A társadalmi adónál a kiegészítő adó mértéke az eredetileg javasolt 25 százalékról 23 százalékra csökken. A hat országos szakszervezeti szövetség vállalta, hogy tartózkodnak a központi nyo­másgyakorló eszközök alkalmazásától. Érdekképviseleti sztrájkelőkészületek Az érdekképviseleti vezetők hétfőn tárgyalnak arról, hogy elfogadják-e a kormány által javasolt közalkalmazotti béremelést, vagy folytatják a sztrájkelőkészületeket. A Népszava információi szerint a Felsőoktatási Dolgo­zók Szakszervezete a „sztrájkgépezet” leállítását fogja javasolni. A költségve­tési szféra többi érdekképviseletének álláspontja egyelőre kétséges. Békési László pénzügyminiszter a lapnak nyilatkozva elmondta: egy esetleges sztrájk semmi­lyen hatással nem lenne a kormány összetételére, és a szocialista frakció több­ségét sem rendítené meg. Megállapodás kérdések Az SZDSZ szerint a Gyermek és Ifjúsági Koordinációs Tanács életre hívásá­val megsértették a koalíciós megállapodást. A miniszterelnök tudatosan vállal­ta az összeütközést a koalíciós partnerrel. Az MSZP ezzel szemben úgy ítéli meg, hogy a megegyezést nem sértették meg, hiszen a kormány a testület felál­lításával sem változtatta meg az egyes tárcák hatáskörét. A két frakcióvezető tájékoztatása szerint a Koalíciós Egyeztető Tanács hétfői ülésén a kormány­pártok vezetői abban egyetértettek, hogy az eset nem „válóok”, nem veszé­lyezteti az együttes kormányzás folytatását. A drágulás után tarifaátalakítás? A villamosenergia-szolgáltatásban áremelésen túl szükség van a tarifák szer­kezetének átalakítására. Az áram díja ne attól függjön, hogy mire, hanem hogy hogyan, és milyen feszültségen használják. Ezt a Villamos Művek Rt. illetéke­se jelentette ki egy szakmai konferencián. Kacsó András szerint a fogyasz­tóknak választaniuk kellene az olcsóbb, illetve a drágább tarifa közül. Várható­an fél év múlva bevezethető az új mérőrendszer — mondotta az üzemviteli igazgató. Patikaprivatizáció A Gyógyszerész Kamara és a Települési Önkormányzatok Országos Szövet­sége napokon belül megállapodást köt a patikaprivatizációról. A két szervezet hétfői sajtóértekezletén elmondta: nem tudni, hogy a választások után az új képviselő-testületek mennyiben veszik figyelembe az egyezséget, hiszen erre a törvény nem kötelezi őket. A megyei önkormányzatoknak még a vagyonát­adást megelőzően rt.-ket kellene létrehozniuk a gyógyszertári központokból, amelyek vagyona mintegy 40 milliárd forint. Ennek körülbelül 15 százaléka a gyógyszertári hálózatok összértéke, s ebből kapnának vagyonrészt az önkor­mányzatok. Továbbra is szabad az Agrobank két vezetője A Fővárosi Bíróság másodfokon elutasította azt az ügyészi indítványt, hogy helyezzék előzetes letartóztatásba az Agrobank két vezetőjét. A testület ezzel helybenhagyta a pesti Központi Kerületi Bíróság végzését. A másodfokú bíró­ság szerint az eddigi tanúvallomások és okiratok elegendőek az alapos gyanú megállapításához. Ennek megerősítéséhez azonban további bizonyítékok kel­lenek. Hatmillió forint a paprikaégetés A Dorogi Égetőműben decemberig tart az ólommal szennyezett pirospaprika égetése, amely várhatóan hatmillió forintba kerül. Ezt az összeget a begyűjtés­re, szállításra, raktározásra és kártalanításra létrehozott 300 millió forintos alap­ból fizetik ki. A paprikazárlat miatt egymilliárd forintnyi kára keletkezett az országnak. A mintegy 130 tonna paprikát más hulladékokkal összekeverve — ellenőrök jelenlétében — semmisítik meg. Az égéskor keletkezett füstgáz ólom- tartalma jóval a megengedett határérték alatt marad. Azonnali tűzszünetet Bihacnál Azonnali tűzszüntetre szólította fel a szemben álló feleket Bihacnál a nem­zetközi összekötőcsoport. A boszniai rendezést szorgalmazó testület vasárnap este kezdett zárt ajtók mögötti szakértői tárgyalást Párizsban. Az öt tagállam — az USA, Oroszország, Franciaország, Nagy-Britannia és Németország — nyi­latkozatban sürgette az ellenségeskedések beszüntetését Boszniában. A közvetítőcsoport pénteken külügyminiszteri szintű értekezletet tart majd Brüsszelben, de ezt megelőzően a mostani ülésen részt vevő diplomaták Szer­biába utaznak. Orosz politikusok Boszniáról Oroszország fontolóra veszi békefenntartóinak kivonását Jugoszláviából, ha az események eddigi menete folytatódik — jelentette ki az orosz védelmi mi­niszter. Gracsov szerint Boszniában nyitva áll az ajtó a fegyverszállítások előtt, mert nincs semmiféle ellenőrzés. A moszkvai külügyminiszter közben úgy vél­te, hogy józan észre, és nem nyomásgyakorlásra van szükség a délszláv válság megoldásában. Andrej Kozirjev a hét végén Belgrádban a szerb elnökkel tár­gyalt. Csak egymillióig holtbiztos Bankbiztonság A „korai kapitalizmus” beköszöntő­vel Magyarországon — amint az várható volt—, a bankrendszer is reformra szo­rult. A betételhelyező számára világszer­te az egyik legfontosabb tényező a biz­tonság. Mint ismeretes, az Agrobank két vezetője ellen jelenleg is folyó rendőr­ségi vizsgálat híre — enyhén szólva — hisztériát okozott a bank ügyfelei köré­ben, melynek eredménye, hogy a bank­ból a betétesek közel négymilliárd forin­tot kivettek. Nem kisebbíti a betétel­helyezők indokoltnak látszó maradandó bizalmatlanságát a bankkal szemben az a tény, hogy az Agrobank két emberét az Egzisztencia hitellel kapcsolatos sik­kasztás vádjával jelentették fel — ahogy a sajtó hírül adta — „állampolgári beje­lentés” formájában. Az Atlantic Sajtó- szolgálat munkatársa az Agrobank ille­tékesével és más bankszakemberekkel beszélgetett arról, hogyan lehetett elke­rülni a bankbetétek tömeges elértékte­lenedését az Agrobank esetében és álta­lában: mire kell vigyáznia annak, aki pén­zét a mai hazai viszonyok között biz­tonságban akarja tudni. Az Agrobank illetékese, aki tekintettel a kényes körülményekre, nem kívánt név szerint szerepelni ebben a cikkben, tájé­koztatásul elmondta: Ha valaki mélyebben, szakmailag analizálja az Egzisztencia hitelnek neve­zett hitelforma ügymenetét, arra jön rá, hogy ebben az esetben készpénzforga­lomról szó sincs. Kérdéses tehát, hogyan lehetne elsikkasztani az állampolgá­rok pénzét, ha nincs pénzmozgás? En­nél a hitelformánál ugyanis az állam részéről értékesíteni kívánt gazdasági egységet, objektumot egy papíron meg­nyitott bankszámla egyenlegének egyik oldalára helyezik el, vagyis egy bizo­nyos időre meghitelezik annak a maj­dani nyereségből való kifizetését. Mind­ezek után felmerül a kérdés: miből tudta visszafizetni ezt az 1,2 milliárd forint­nyi hitelt ilyen rövid idő alatt betéte­seinek az Agrobank, honnan vett elő hirtelen — úgyszólván egyik napról a másikra — egy ekkora összeget? A válasz a bank képviselője szerint az, hogy az Agrobank ennek az összegnek a többszörösével rendelkezett részint készpénzben, részint „jegybankképes értékpapírokban”. Ezen értékpapírok letétbe helyezésével az Agrobank a jegybank révén azonnal készpénzhez jutott, és így ki tudta elégíteni ügyfe­leit. A fentiekből is kiderül: egy bank kivá­lasztásánál "a legfontosabb dolog, amit el kell dönteni, az elhelyezett pénz vagy ér­ték biztonságának, fedezetének tetszőleges időpontban való visszaválthatóságának kérdése. Egyébként a szakértők egybehangzó véleménye szerint három dologra kell te­kintettel lennie annak, aki bankban elhelyezendő pénzét biztonságban akarja tudni: arra, hogy pénze biztonságban le­gyen, arra hogy a betétre vonatkozó titka­it megőrizzék, s arra, hogy megfelelő ka­matot fizessenek a pénze után. A kamat mértéke a jelenlegi hazai vi­szonyok mellett nem mutat jelentős elté­rést a különböző bankok között, fontossá­gát illetően így csak harmadlagos. A kettő között foglal helyet a titoktartás, a betétek anonimitása. Mint ismeretes, Amerikában már bezár­ták a kiskaput, miszerint valaki az adózat­lan jövedelmét név. nélküli jeligés betét­ként kamatoztathatja. Nálunk a betétel­helyező kénytelen adatokat szolgáltatni a banknak betétjéről, személyazonosságá­ról, s a bankon keresztül — olyan szabá­lyok szerint, melyek a politikával össze­függésben bármikor változhatnak — az adóhivatalnak is, ha biztonságban, és a legmagasabb kamatot hozó betétformában akarja tudni pénzét. Pénzintézeteink még így is csak egymil­lió forintig vállalnak felelősséget a beté­tek minden körülmények között való visszafizetéséért, s azt is csak az esetben, ha névre szóló, azonosítható betétekről van szó. A betétesek a legjobb kamatfel­tételek elnyeréséhez kénytelenek az adó­hivatal számára is azonosíthatóan elhe­lyezni a pénzüket. Egymillió forint felett pedig kilincselhetnek annyi különböző pénzintézetnél, ahány milliójuk van, kü­lönben még akkor sem érezhetik bizton­ságban pénzüket, ha nevüket is adták hoz­zá. A legnagyobb kamatokat fizető letéti és kincstárjegyek „csak bemutatóra szóló” formájában az Országos Betétbiztosítási Alap nem vállal felelősséget az összeg visszafizetésért, ha a pénzintézet csődbe megy. Sőt, ha ugyanannak a pénzintézet­nek több fiókjában, különböző fajtájú, többféle, egymillió alatti címletű értékpa­pírral vagy betéttel rendelkezik egy sze­mély, akkor is csak egymillióig terjed az Országos Betétbiztosítási Alap visszafize­tési kötelezettsége csőd esetén. Ez az összeg a tőkén kívül a kamatot is magá­ban foglalja — szól a törvény. További megszorítás: ha azonos pénzintézetnél van valakinek a valuta- és forintszámlája, ak­kor a kettő forintértéke is csak egymillió­ig van bebiztosítva az adott pénzintézet fizetésképtelensége esetére. Egy legújabb — augusztus 17-i — kor­mányrendelet szerint, ha valaki nagyobb — 2 millió forintot meghaladó — forint- összeget kíván elhelyezni bármely belföl­di pénzintézetben, csak személyazonossá­gának hitelt érdemlő igazolása, és egy — a pénz származását igazoló — nyilatko­zat kitöltése után teheti meg ezt. Informá­ciónk szerint ezt a rendeletet csak az OTP alkalmazza, más bankok az új rendelet sajátos értelmezésével az eljárást egyelőre mellőzik. Hoffmann József A KDNP Glatz Ferencet szeretné miniszternek Távoli alternatíva A szocialista frakció Nánási úti össze­jövetele után többen felvetették egy eset­leges szocialista—kereszténydemokrata koalíció lehetőségét. Jánosi György állam­titkár lemondása után dr. Surján László KDNP-elnök Glatz Ferenc egykori kul­tuszminiszter alkalmasságát hangsúlyoz­ta Fodor Gábor helyére. Glatzról köztu­dott, hogy a pártelnökhöz hasonlóan szin­tén kereszténydemokrata nézeteket vall. Lehetségesnek tart-e egy esetleges válto­zást a kormánykoalícióban?—kérdeztem Vankó Magdolna MSZP-képviselőt, a Hívő Tagozat 1990-es alapítóját és azóta évenként újraválasztott vezetőjét. — A választási eredmények alapján nem tartom lehetségesnek a váltást. A nép az elkövetkező négy évre erre a koalíció­ra voksolt, ennek a két pártnak szavazott bizalmat. A Szocialista Párt gazdaságpo­litikája alapvetően más, mint a keresztény- demokratáké, így már emiatt sem lehetsé­ges a velük kötendő koalíció. Természe­tesen ez nem jelent egy végleges döntést. A kormányzati ciklus végén, az 1998-as választások idején újra kell értékelni a más pártokkal való kapcsolatot, s akkor eset­leg velük is köthető majd koalíció. A mos­tani megegyezés lehetőségét egyébként épp a KDNP utasította vissza a leghatáro­zottabban akkor, amikor ez a napokban szóba került. A frakción belül hárman vagyunk hívő szocialisták. Velem együtt Hegyi Gyula is ott volt a Nánási úton, míg Donáth László evangélikus lelkészt nem láttam. Össze­jövetelünk nem a szakadást célozta a pár­ton belül, mi ilyet nem akarunk. Nagyon sokan vagyunk, a kétszáz fölötti létszám óhatatlanul véleménykülönbségekhez ve­zethet, de az alapvető kérdésekben egyet­értünk. A nagy létszám miatt viszont a képviselőknek ritkábban nyílik szereplési lehetőségük. Sokan szeretnének 50-60 fős csoportokat alkotni, s így kisebb csopor­tokban politizálni. Erre mindenképp szük­ség lenne. A parlamenti rend nem teszi lehetővé, hogy egy nagy létszámú frakci­ónak több kisebb „alfrakciója” — ezzel együtt egy kérdésben több „alvezérszóno- ka” — legyen, de parlamenten kívül hasz­nosabb kisebb létszámban politizálni, mint 209 fős csoportban. Vannak viszont olya­nok is, akik túl sokat beszélnek. Olyankor is hallatják szavukat, amikor csendben kéne maradniuk. Ez sokszor felesleges ta­lálgatásokra, helytelen következtetésekre ad okot. — A Vankó név számomra a népművé­szetből is ismert. Még emlékszem Vankóné Dudás Julira, a galgamácsai pingáló- asszonya. 1983-ban bekövetkezett haláláig többször találkozhattunk vele, és alkotása­ival a tévé képernyőjén. Csak névazonos­ságról, vagy rokoni kapcsolatról van szó? —Juli néni a nagyapám testvérének volt a felesége, tehát tulajdonképp nagynéném volt. Engem is tanított a népművészetre, kislány koromban népi táncos voltam. Aszód városban és a környező 17 község­ben lettem egyéni képviselő, s itt találha­tó Galgamácsa is. Megválasztásomban a családi háttér is közrejátszott. A nevünk jól csengett a területen. Családom most is ott él. Nagynéném egykori lakása most faluházként működik, alkotásai ott meg­csodálhatok. Ennek a háznak a kampá­nyomban is volt szerepe, ott is szervezték a májusi választás előtti rendezvényeket képviselővé választásom támogatására. Engem is sokan ismertek a területen, ami­kor felkerestem a választóimat. Másik oka a győzelmemnek az volt, hogy lévén hívő keresztény engem nem lehetett lekoni- munistázni. Körzetemben a lakosok a termelőszövetkezetek jóvoltából a Kádár­rendszerben meggazdagodtak, jól éltek, míg az elmúlt négy évben kezdtek elsze­gényedni. Ezért szavaztak májusban egy szocialista jelöltre. Három érv szólt tehát mellettem. Az első fordulóban 13 jelölt között 25 százalékot szereztem, míg a másodikban hármunk között majdnem el­értem az 50 százalékot. Egyik ellenfelem KDNP-s volt, mégis engem választott a vallásos lakosság döntő többsége. Az önkormányzati választáson körze­temben újra szocialista párti sikert várok. A hívő szocialisták most országszerte ugyancsak a december 11-i választásra készülnek, ezért a munkánk jelenleg ke­vésbé látványos. Majd januártól hallatjuk újra a hangunkat. Országosan ezer fölötti a tagozat párton belüli létszáma, minden megyében vannak tagok, s van mindenütt megyei elnök is. Nekem az elnökök mun­káját kell szerveznem, segítenem. Most ez a legfontosabb feladat. A koalíció szaka­dásától nem tartok. Ez lehet vágy egye­sekben, de realitása nincs. Az elkövetkező négy évben az MSZP az SZDSZ-szel együtt fogja kormányozni az országot, bárhogy fáj is ez némelyeknek. Hívőnek lenni nemcsak kereszténydemokrataként, de szocialistaként is lehet. Zmeskall

Next

/
Thumbnails
Contents