Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-28 / 212. szám

UJ KELET 5 Kőkemény világ Kicsiny kis országunk országútjain és autópályáin rendre feltűnik egy me- gyénkbeli teherautó, oldalán a Victoria Speed—Sényő felirattal. Hazánk kis- és nagyvárosaiba szállítják az üdítőket és a szeszes italokat. Vajon mi lehet a titkuk, hogy ebben a nehéz gazdasági helyzetben is nap mint nap fuvarozni tudnak, és nap mint nap rengeteg megrendelésük van? — Három évvel ezelőtt alapítottuk meg a kft.-t, azelőtt a téesz tehergépko­csi-átalánydíjas egységeként működtünk — osztja, azaz csak kezdi megosztani velem sikerük receptjét Pehely Zoltán, a Victoria Speed Kft. és a Kőbányai Sört Értékesítő'Kft. ügyvezető igazgatója. Körülbelül 150 fővel és 35-40 tehergép­kocsival kezdtük meg működésünket a fuvarozás és a kereskedelem kőkemény világában. Eleinte csak a megyében dol­goztunk, itt már évek óta kiépült üzleti kapcsolatunk volt a Kisvárdai Szeszipa­ri Vállalattal, a Várda-Drinkkel. Ugyan­csak régi kapcsolatban álltunk a Kő­bányai Sörgyárral. —A sértés legkisebb szándéka nélkül teszem fel következő kérdésem: a Kő­bányai Sörgyár ugyancsak nagy hal egy magukfajta kis vállalkozáshoz képest. Hogyan jött össze mégis az üzlet? — Nagyon egyszerűen. Nekünk feles­teljesíteni. Nemigen akadt még olyan reklamáló, aki kifogásolni valót talált volna pontosságunkban és megbízható­ságunkban. — Jelenleg hol futnak a kocsik? — Pest felé, Kecskemétre, Békéscsabá­ra, a Dunántúlra és még ki tudja, merre... — Honnan a név? — Az első gyűlésen kértük a tagokat (mivel közel 70 százalékban a dolgozók tulajdona a cég), hogy mondjanak név­ötleteket. Az egyik kollégának így hív­ják a lányát, és ő „bemondta”, hogy le­gyen Viktória. Mindenkinek megtetszett a név, és rajtunk maradt. — Térjünk akkor rá a KSE-re... — A Kőbányai Sörgyár többségi tulaj­donával alakult meg idén a kft. A megyé­ben végzett négyéves munkánk eredmé­nyeinek köszönhetően kezdeményezték a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei kirendelt­ség felállítását. Kitűnő munkánk és a 200 ezer hektoliter eladott sör volt az ajánlóle­velünk ahhoz, hogy Sényőt nevezzék ki központnak. Ez egy óriási eredmény, ugyanis mellettünk 31 vidéki kft.-je mű­ködik a cégnek, de mindenhol a megye- székhelyen vagy a nagyobb városokban van a központ. Egyedül nálunk működik községben, s azt hiszem, ettől nagyobb el­ismerést nem igentudnék elképzelni. leges szállítási kapacitásunk volt és ezt, valamint a megyei térítés során szerzett tapasztalatainkat szerettük volna össze­kapcsolni egy olyan tevékenységgel, ami itt eddig még nem volt. Felkerestük őket, bemutattuk, mit és hogyan csinálunk a megyében, nekik pedig nagyon megtet­szett a stílusunk. Olyannyira, hogy idén júliustól saját kis egységet üzemeltünk be itt, Sényőn, a saját embereinkkel. — Ne szaladjunk annyira előre az időben! — A megyei terítésnél hagytuk abba, hajói emlékszem. Ezt követően egyre töb­ben és egyre több helyről kerestek és bíz­tak meg minket munkával. így történt ez például a Coca Cola és a Marso Kft. ese­tében is. —Azóta meg annyi a megrendelésük, hogy nem győzik teljesíteni... — Nem panaszkodom. Bőven van munkánk, de igyekszünk mindent a lehető leggyorsabban, pontosan időre — A fő profil természetesen a sörér­tékesítés... — Valóban. Emellett pedig a Coca Cola Amatile szerződése alapján a Coca Cola termékeit is forgalmazzuk. — Milyen volumenű az eladás? — Az idei tervünk 35 ezer hektoliter volt, s ezt biztosan tudjuk teljesíteni. Egyébiránt a KSÉ szállítási kapacitásunk 30-40 százalékát egész évben leköti, szó­val ez egy „tuti meló”. — Távlati tervek? — A KSÉ terveit a központ határozza meg, nekünk pedig a megadott számokat kell teljesítenünk. Végső soron csak a Victoria nevében beszélhetünk elkép­zelésekről. A legfontosabb természetesen annyi munkát szerezni, hogy ne kelljen elengednünk embereket, s mivel 1994. júliusától visszatértünk az eredeti profil­hoz, a fuvarozáshoz, legkésőbb 1995-től nyereséges tervet kell készítenünk, és ter­mészetesen azt teljesíteni is kell. „Nem uralni, hanem szolgálni kell a települést" Összkomfortos község — Az 1990-es önkormányzati válasz­tások után lettünk önállóak, addig Nyír­turának voltunk társközsége — kezdi visszaemlékezését az elmúlt négy év tör­ténéseire Lajsz Miklós, Sényő polgármes­tere. — Teljesen nulláról kezdtünk min­dent, még hivatalunk se volt. A tsz-től kaptunk 1991-ben egy irodát. Pontosab­ban szólva csak kaptam, ugyanis három hónapon keresztül még egyszemélyes hi­vatal voltam. Később töltöttük csak fel a létszámot a jelenlegi hat főre. — Hogyan értékeli az elmúlt önkor­mányzati ciklust? — A négy évet mérlegelve nyugodtan kijelenthetjük, hogy összkomfortossá tet­tük a községet. Még 1991-ben befejeztük a négytantermes iskola és a tornaterem építését. Az oktatási céltámogatásnak köszönhetően a csaknem 30 millió forin­tos beruházás egészét állami pénzből va­lósítottuk meg. Következő évben 75 férőhelyes óvodát húztunk fel, valamint három és fél kilométer szakaszon aszfal­toztuk le az utat. Az előbbi 12,4 millió forintba, az utóbbi pedig 12,8 millióba került. Még ugyanebben az évben nyolc­tantermesre bővítettük az iskolát. Pályá­zaton elnyertük az 1993-as gázberuházás állami támogatását. Ez volt az egyetlen olyan beruházás, ahol a lakosság is hoz­zájárult az anyagiakhoz. Telkenként 40 ezer forintot fizettek. Itt a gáz mellett si­került a telefonhálózatot is kialakítani, a MATÁV ígérete szerint jövőre be is kö­tik. Közben folyamatosan pályáztunk, és sikerült elnyernünk a szennyvízrendszer kialakításához szükséges összeget. A mun­kálatok már elkezdődtek, sőt mi több, már lassan a végéhez közelednek. Jelenleg 85 százalékos a készültség, s ha az idő enge­di, még ebben az évben be is fejezzük. Mint említettem, ehhez is sikerült támo­gatást szerezni, így a 32,5 millió forintos építkezésnek csak a felét kellett önerőből állni. Igaz, hogy ehhez hitelt kellett fel­vennünk, de azt hiszem, nem sokan büsz­kélkedhetnek azzal, hogy a négy év alatt egyszer sem kellett kölcsönhöz folyamod­niuk. Nekünk ez a bravúr sikerült, és ebbe talán bőven belefér ez a mostani hitelké­relem. — Ezzel befejeződnek a korszerűsítési folyamatok? — Korántsem. Továbbra is pályázunk, éppen most fogadták el 1995-re egy hat­millió forintos útszakasz beruházási ter­veit. Ezentúl pedig a legfontosabb terve­ink egyértelműen a munkahelyteremtésre irányulnak. Nálunk nagyon nagy a mun­kanélküliség. Egyedül a tsz, ahol dolgoz­ni tudtak az emberek. Mi nagy örömmel fogadjuk a vállalkozni vágyókat, bármi­lyen ötlettel is keressenek fel bennünket. Igyekszünk maximálisan a segítségükre lenni és támogatni őket. Ugyancsak na­gyon fontos lenne egy kultúrházat kiala­kítani, mert akármilyen rendezvényünk van. hely híján kénytelenek vagyunk az iskola tornatermében megtartani. — Ha ismét bizalmat szavaznak Önnek a polgárok, melyek lesznek az első lépé­sei? — A még folyamatban lévő beruházá­sokkal párhuzamosan a munkahelyterem­tés és az egészségügy fejlesztése. Bár eb­ben az évben már sikerült kialakítani egy önálló orvosi körzetet és gyógyszertárat, fel kell újítani azt. Az orvosi rendelő el­avult, a műszaki felszereltség hiányos és régi, szóval van bajunk bőven. Vállalko­zói felajánlásoknak köszönhetően kitata- roztathatjuk és felújíttathatjuk a rendelőt, sőt mi több, a gáz is be lesz vezetve. — Milyen esélyt ad önmagának a vá­lasztásokon? — Bízom az emberek józan ítélő­képességében. Az elmúlt választáson ki­álltak mellettem, s remélem, hogy most sem fordulnak el tőlem. Tudomásom sze­rint négyen fogunk „vetélkedni” a polgár- mesteri címért. Nagyon csendes és szolid választást szeretnék, hiszen nekünk to­vábbra is egymás közelében kell élni. Talán ami előnyömre lesz, azaz, hogy én már konkrétan tudom, hogy mire számít­hatok, mit várhatok, ők pedig úgymond a sötétben tapogatóznak majd. Engem egyetlen- egy cél vezérelt a négy év alatt, és ugyanez fog vezérelni a továbbiakban is: nem uralni, hanem szolgálni kell a te­lepülést! Mi a véleménye a kormányról? Tovább folytatjuk sorozatunkat, amelyben állampolgárok véleményét kérjük az új kor­mány eddigi ténykedéséről. Ezúttal Sényőn kérdezősködtünk. Dankó András jegyző: — A kormányzati intézkedéseknek köszönhetően feloldódhat az a feszültség, ami a települések életét jel­lemezte az elmúlt időben. Nagy megnyug­vást jelent, hogy valamiképpen megjelölték a követendő utat. Intézkedéseik azt sugall­ják, hogy valami megmozdult, és ami fő, jó irányba mozdult el. Egyértelműen mun­kahelyteremtő beruházási intézkedéseket hoztak. Amit kifogásolok, hogy az árakat nem kompenzálták rendesen, és így nagyon nehézzé vált az intézmények munkája. Ezen a téren nem látom a kivezető utat. Sajnos azt kell mondanom, hogy a településfejlesztés lelassult, és veszélybe kerülhet a még folya­matban lévő munkálatok befejezése is. Na­gyobb határozottsággal kellene a kormány­zati munkát végezni, és jobban oda kellene figyelni a koalíciós partner bevonására is. Váss Istvánná főkönyvelő: —Túl sok jót nemigen tudok mondani. És ez nem a kor­mány, hanem a rendszer hibája. Olyan hely­zetben kerültek uralomra, hogy nem tudnak népszerű intézkedéseket hozni. Üres az ál­lamkassza, s üres kasszából nem tudnak sen­kinek a kedvére tenni. Az expó lemondását indokoltnak találom. Úgysem tudtuk volna megrendezni, mert nincs rá pénzünk. Feles­leges lett volna ezt a reklámot megcsinálni. Nagyon jó lenne, ha sok olyan döntést hoz­nának, ami a mezőgazdaságot fellendítené. Gondolok itt a dotációra, a külföldi piacok fellendítésére és a keleti piac kiépítésére. Papp János sényői lakos: — A választást tényleg nagy előnnyel nyerték a szocialisták. A választás előtti kampányban három fő ígé­retük volt: a gazdaság rendbetétele, a szoci­ális színvonal emelése és az oktatási problé­mák megoldása. Ezen túl is ígérgettek több mindent még a kampány során, de nekem már akkor is az volt a véleményem, hogy ezek teljesítéséhez nem négy év kell. Túl soknak tartom a személycseréket, amit rá­adásul nagyon rövid idő alatt hajtottak vég­re. A gazdasági lépésekben bizonyos vissza­térő sarokszámok vannak, és csak azok ke­retén belül lehet tologatni a bábukat. Ez min­denképpen elégedetlenséget szül, és nem hi­szem, hogy ez lehetne a megoldás a költség- vetési hiány csökkentésére. Mészáros Miklós sényői lakos: — Hogy ilyen fölényesen nyerték meg a választást, valószínűleg annak tudható be, hogy az előző kormány túl sokat ígérgetett, és az ígérgeté­seknek a felét sem valósította meg. Ugyan­akkor az MSZP a kampányprogramban olyan dolgokat hirdetett meg, amelyeket ha való­ban megvalósítanak, csak jól jár az ország. Amivel a szememben eljátszották a becsüle­tüket, a választási törvények megváltoztatá­sának hercehurcája volt. Gazdasági intézke­déseket lényegében nem hoztak, de gondo­lom, ez azért van, mert az elmúlt négy év alatt nagyon nagy hiány halmozódott fel. Ez­zel szemben jogosnak találom és helyeslem, hogy nem lesz expó. A keleti országrész úgy­sem látott volna abból semmi hasznot, sőt mit több, csak a pénzt vitte volna el tőlünk. Az oldalt írta: Úri Mariann Fotó: Bozsó Katalin

Next

/
Thumbnails
Contents