Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-24 / 209. szám
ÚJ KELET 1994. november 24., csütörtök Ambíciók és lehetőségek Ez lesi a harmadik? Koncepciós vizsgálat Palotás ellen? TV 3 néven újabb televíziós vállalkozás indult el november elején, s a Budapest Kommunikációs Rt. által működtetett állomás ugyanazzal az ambícióval jelentkezett a piacon, mint kisebb-nagyobb elődei, a TV4, az Alfa, s a számtalan, különféle névre hallgató vállalkozás, melyek legtöbbje tulajdonképpen csak a műsor beharangozásáig jutott el, a valóságos sugárzásig soha. A TV3 is műszakilag rendkívül szorongatott körülmények között — kódolva, csak Budapest egy részén, csak az AM mikroközvetítő láncon, korlátozott műsoridővel és anyagi eszközökkel — kezdte. Vezetői bejelentették: másfél-hárommillió nézőnek lesz lehetősége műsoraik megtekintésére. Ma már köztudomású, hogy az új parlament a helyi frekvenciákról szóló törvény módosítása mellett van, s hogy az erről szóló törvénymódosítás két budapesti sugárzási frekvencia kiadását teszi lehetővé. Kevésbé köztudomású, de megbízható forrásokból származó információ, hogy ezekre a frekvenciákra két cégnek, a Budapest Kommunikációs Rt- nek és a TV4-et üzemeltető Vico Rt-nek van a legnagyobb esélye. Hogy miért? Erről most csupán annyit, hogy a budapesti éter felett parlamenti többségük folytán most lényegében a kormánypártok rendelkeznek, s hogy szakmai körökben a Vico vezetőit az MSZP-hez, a Budapest Kommunikációs Rt. vezetőit az SZDSZ-hez közel álló személyeknek tartják. Ez a frekvenciaosztozkodás persze nem oldja meg azt a kérdést, amely legjobban érdekel minden hazai tévénézőt: lesz-e harmadik csatorna, vagyis országos kiterjedésű kereskedelmi televízió Magyarországon. A TV3 jelenlegi pozíciói alapján alkalmatlannak tűnik erre. Őri András, az Antenna Hungária sajtófőnöke az Atlantic Sajtószolgálat munkatársának elmondta: az AM-mikro legelőször a budapesti szállodák irányába egyenes vonalban bocsátott ki jeleket a 80-as években, hogy a külföldiek saját hazájuk nyelvén hallgathassanak tv-műsort. Ebből fejlődött ki a jelenlegi állapot, miszerint az AM mikroantennái a Széchenyi-hegyi adótorony felső két emeletén helyezkednek el, és 270 fokos, vízszintes sugarú körben történik a sugárzás. Ez Budapestet és közvetlen környezetét érinti, 60 centis, illetve távolabbról 90 centis parabolatükörrel lehet jól fogni az adást. Ez kettő és fél millió potenciális vételi helyet, illetve fogyasztót jelent. Vidéken elvileg nem fogható az AM-mikro, de Kecskeméten két méternél nagyobb antennával voltak sikeres kísérletek. Más források szerint további vidéki városokban, például Salgótarjánban is sikeresen vették a TV3-at, csakhogy az Antenna Hungária szerint a TV3 nem kapott helyi, nyilvános, kódolatlan sugárzási engedélyt a minisztériumtól. így kizárólag kábeltelevíziós terjesztésre van lehetőség úgy, hogy az adás a „kódolt távközlési szolgáltatás” sugárzási formának felel meg. Vagyis a dekódert egyéni előfizetők törvényi háttér hiányában nem vehetik meg. Galvács Lászlót, a TV3 műsorterjesztési főmunkatársát is megkérdeztük, mire számíthat a vidék. Mint kiderült, a TV3 kiterjedt gazdasági és jogi tárgyalásokat folytat arról, hogy körülbelül 20-30 nagyobb vidéki kábeltévéhálózat részére öt nap késéssel, futár- szolgálat segítségével, kazettán eljuttatják a TV3 műsorának teljes anyagát, kivéve a híradót. A tárgyalások végeredménye várhatóan jövő hét közepére válik ismertté.. . • A pillanatnyi hírek tehát nem túlságosan biztatóak a „harmadik csatorna” országos vételi lehetőségét illetően. A budapesti frekvencia elnyerése, valamint az AM mikro kódolatlan adására szóló engedély és a kábeltévékkel kötendő megállapodás valamelyest változtathat a helyzeten. Televíziós berkekben azonban egyre jobban terjed az a nézet, hogy az országos kereskedelmi televíziózásra csak akkor lesz lehetőség, ha valamelyik műsorsugárzó komolyabb tőkéhez jut...és műholdra megy. Atlantic Press ___________________________________ 1 Icllőn reggel a Palotás-birodalom hat vállalata ellen indított vizsgálatot az APEH. Ezek közül a legismertebb a Pharmatrade Kereskedőház, mely zöldtermékek, gyógyhatású bioélelmiszerek értékesítésével foglalkozik. A vizsgálat itt 45 napot vesz igénybe, tehát eredménye csak ez év végére — vagyis az önkormányzati választás után — válik ismertté. A Köztársaság Párt elnöke szerint a választások előtti időszakra időzített vizsgálódás alkalmas a közvélemény negatív befolyásolására pártjával szemben. Úgy véli, hogy valaki vadászik rá, de nem tudja, ki áll a háttérben. A múlt héten Horn Gyula segítségét kérte a támadás mielőbbi kivizsgálásában. Az ügyről hétfő délelőtt sajtótájékoztatót hívott össze a Szentkirályi úti pártházban. S hogy mi volt a furcsa az APEH vizsgálatában? Az, hogy az egyes cégeket véletlenszerűen szokták 2-5 évente megszondázni, de egyszerre hat, azonos tulajdonoshoz tartozó vállalat kiválasztása nem lehet véletlen. Ehhez előzetes bejelentésre — vádra — van szükség. A vádat közölni is kell az intézkedés alá vont személlyel, hogy tudjon védekezni. Ha bebizonyosodik az ártatlansága, jogorvoslatot kérhet a hamisan vádlóval szemben! MiExpó-ügyben már három évvel ezelőtt született egy népi kezdeményezés. Palotás János—akkor még MDF-es képviselőként — összegyűjtötte a százezer aláírást a népszavazás kötelező kiírásához. A parlament döntése, az expó-törvény elfogadása ezt fölöslegessé tétté: Nem lett vólfta jobb mégis kiírni a kérdésben a népszavazást? — kérdeztük az aláírások akkori összegyűjtőjét,. a.Köztársaság Párt.alpötót. ^ népakaratot sem affo/Tt-kórmány, sem az új páriament nem változtathatta volna meg, tehát a mostani parlamenti vitára, aláírásgyűjtésre sem került volna sor. Lehetséges, hogy akkor még bízott az MDF győzelmében az idei választásokon, vagy az erőviszonyok megváltozására gyanakodott, s az új kormány kezét nem akarta megkötni a népakarattal? — Természetesen nem voltam látnok, s 1991 decemberében nem ismerhettem az 1994-es eredményeket. A népszavazás kiírását egy érvényben lévő jogszabály nem tette lehetővé, hiszen érvényes törvényt nem vei most nem vádlottként vizsgálják Palotást, ettől a jogától elesett. Ha tisztán jön ki a véletlenszerűnek mondott procedúrából, senkit sem vonnak felelősségre a felesleges zaklatás miatt. Az ügynek már tavasszal furcsa előzménye volt. A Kacsa Magazin márciusban eljuttatott a májusi választásokra készülő pártelnöknek egy kitöltött adóbevallási, egy céges vásárlási és egy bankátutalási fénymásolatot. Ezeket csak titkosszolgálati eszközökkel lehetett megszerezni. Palotás nem járult hozzá a közzétételükhöz, így a lap csak utalt a három bizonylatra. Ha az újság ennek ellenére bemutatta volna, bűncselekményt követ el. A pártelnök azóta sem tudja, hogy hány irata van még illetéktelen kézben? Csak ez a három, vagy több is? A másik furcsaság nemrég történt. Palotás nyugdíjazott ügyvezető igazgatója — Mayer Antal MSZP-képviselő kalauzolásával — találkozott a Népszabadság újságírójával, és a Pharmatrade-ról üzleti titkokat szolgáltatott ki. A szerkesztő jelezte ezt Palotásnak, s az elnök tiltakozása miatt nem jelent meg az átadott információ. Palotás szerint egy képviselőnek nem lett volna szabad ebbe az ügybe belefogni, illetve épp az ő kötelessége lett volna megakadályozni az üzleti titok kiadását. lehet népakarattal megerősíteni. Mindenképp jobb lett volna kiírni már akkor, de az ezzel kapcsolatos költségeket én is és a kormányzat is el akartuk kerülni. Attól is féltem, hogy ha a népakarat igenje a parlamenti akarattal ellentétes lesz, mindenki az expó ellen fog dolgozni. A közvéleménykutatás akkori adatai szerint legalább 70 százalék akarta az expót, s a parlament attól félt, hogy én tudom majd keresztülvinni azt, amire ő nem képes. Ezt a presztízsveszteséget mindenképp el akarták kerülni. Ezért A Nógrád megyei listás képviselő nem kapott meghívót a sajtótájékoztatóra, így a Parlamentben nyilatkozott lapunknak. Nem tagadta, hogy ő is ott volt, amikor az ügyvezető igazgató a Népszabadság munkatársával találkozott, de távolabb volt. így nem tudja, miről beszéltek. Nem a szerkesztőségben történt az esemény, s a megszervezésről, az előzményekről nem akart beszélni. Több újságírót ismer, a Népszabadság tudósítója csak egy a sok közül. Palotást személyesen nem ismeri, nem haragszik rá. Reméli, hogy a vizsgálatból tisztán kerül ki. Azt sem akarta elárulni, ki kezdeményezte a találkozót, az újságíró, vagy az ügyvezető igazgató ötlete volt-e a dolog? Úgy érzi, hogy ebben az ügyben nem ez a legdöntőbb kérdés. Palotás abban bízik, hogy az állam — aki felelős állampolgáraiért — megvédi őt. A parlamenti demokráciához az is hozzátartozik, hogyha jogtalan támadás éri a vélt ellenfelet, ne tapsoljon hozzá a hatalom. E helyett a törvény teljes szigorával sújtson le a rágalmazókra. Ne kreáljon koncepciós pereket, mert ebből elég volt a negyvenes és ötvenes években. A politikai ellenfelet nem szabad titkosszolgálati módszerekkel lehetetlenné tenni! Zmeskall döntött az expómegrendezése mellett az akkori ellenzék egy része is. Az is elképzelhető, hogy a gyors parlamenti megszavazással az ellenzékiek a népszavazás megtartását akarták akkor elkerülni azért, hogy később aztán — épp a mindenkori erőviszonyok alapján, a parlamenti döntést kényük-ked- vük szerint módosíthassák. A népszavazás eredményével ezt valóban nem tehettek vol- na meg! Az MDF akkori igen szavazata az expótörvényre a népakarat kinyilvánítását akadályozta meg. Z. T. la MDF'dintés megvétózta az népszavazást Az idős falusiaknak szükségük van rá Mikrobuszl ad a minisztérium? Máltán Idősügyi Minisztérium, Németországban Család- és Idősügyi Minisztérium működik. Nálunk viszont nincs rendesen koordinálva a nyugdíjasok élete, s ez is az egyik oka annak, hogy nehéz anyagi és életkörülmények között tengődnek — állítja Knoll István, a Nyugdíjas Klubok és Idősek „Eletet az éveknek” Országos Szövetségének, valamint a Nyugdíjasok Országos Kamarájának az elnöke. A Kamara 2 millió taggal, 38 szervezettel rendelkezik, ám csak érdekvédelemmel foglalkozik. A Nyugdíjas Klubok és Idősek Országos Szövetsége, mely kulturális feladatokat is vállal, jelenleg 624 klubot működtet az öt évvel ezelőtti 139-el szemben, miközben egyre kevesebb pénzt kap. Két évvel ezelőtt 4 millió forintot kaptak, tavaly 3, idén pedig 2 millió forintot. A falusi idősek életkörülményeiről volt szó az általuk, valamint a Mezőgazdasági Nyugdíjasok Országos Egyesülete által november közepén rendezett országos konferencián. Ezen részt vettek a falusi idősek és nyugdíjas klubok képviselői, a gondozási központok vezetői, orvosok, polgármesterek, önkormányzati, szociálpolitikai képviselők, a Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság és a Népjóléti Minisztérium illetékesei. A Földművelésügyi Minisztérium nem képviseltette magát... Magyarországon napjainkban 2 millió 700 ezer a nyugdíjas, ebből a mezőgazdasági nyugdíjasok száma mintegy 600 ezer, a mezőgazdasági szövetkezeti járadékosok száma pedig körülbelül 60 ezer fő. A mezőgazdasági nyugdíjasok között túlnyomó többségben vannak a szövetkezeti (egykori mgtsz., halászati tsz., mg. szakszövetkezet) nyugdíjasok, számuk közel 500 ezer. Az adatok fényében helyzetük minden, csak nem rózsás. A saját jogú nyugdíjak átlagösszege az alkalmazásban állók esetében országosan 10 500 forint körüli, a mezőgazdasági szövetkezeti tagok esetében csak 9 400 forint. Ez az összeg a hivatalos létminimum alatt van, de az idős falusiak életét keserítő feszültségek mindaddig nem kerültek felszínre, amíg a mező- gazdaság területén működő gazdálkodó szervek megfelelő anyagi erővel rendelkeztek ahhoz, hogy korrigálják az ellátásukban jelentkező hátrányos különbségeket. A tehetősebb szövetkezetek igyekeztek törvényes jogcímeket szerezni ahhoz, hogy tagjaik számára szociális és egyéb juttatásokat biztosítsanak. Az új Szövetkezeti Törvény is lehetőséget nyújt különféle juttatásokra, azonban a mezőgazdasági szövetkezetek jelenleg olyan helyzetben vannak, hogy ezt a jogi lehetőséget nem tudják a gyakorlatban biztosítani. Ilyen körülmények között sorvad a falvak népességmegtartó ereje, a mezőgazdasági nyugdíjasok az átlagosnál kedvezőtlenebb körülményei hátrányosan érintik a helyi települések jövőjét. Mindaz a hátrány, ami általában jellemző a nyugdíjasok, idősek általános helyzetére, ugyanúgy jelentkezik a falusi idősek körében is. Közös, fenyegető gondjuk a gyógyszerek árainak emelése, valamint a kommunális szolgáltatások drágulása. Ugyanakkor fokozottan jelentkezik a magárahagyatottság, az egyedüllét. Ezek az idősek földjüket haszonbér nélkül is átadnák használatra, mert annak a megművelésére és állatok tartására már képtelenek. Koruk, egészségi állapotuk, valamint a helyi foglalkoztatási gondok miatt munkát sem vállalhatnak. Súlyos gond az idős falusiak mindennapjaiban még az olyasmi is, mint a napi egyszeri meleg étel biztosítása, a rászorulók házi gondozása (tanyákon is), a gyógyszerhez jutás lehetősége, a közüzemi díjak rohamos emelésének kompenzálása. Nem egy példa van rá, hogy az egyedül maradt öreget csak halála után pár nappal „fedezik fel” szomszédai vagy a postás. Az öregeknek fel kell venniük az egyéb társadalmi szervezetekkel a kapcsolatot. Sok dolog van, ami nem kerül pénzbe, illetve csak kevésbe. Az apró falvak lakosai a kelleténél diszkrétebben adják elő a problémáikat. Az időseknek most és nap mint nap kell segítség, nekik nem perspektíva, hogy 8-10 év múlva gazdasági csoda lesz. Még akkor sem, ha sokáig élnek. A mintegy 60 ezer főt kitevő mező- gazdasági járadékosok helyzete külön elbírálást igényel. Több mint fele részük 80 éven felüli, így számukra a hosz- szú lejáratra szóló elképzelések gyakorlati eredményekkel már nem járnak. A járadékuk jelenlegi átlagösszege 7 700 forint. Országgyűlési képviselők nem egyszer kérdezik, hogy „miből fogjuk eltartani őket?”. Ez ellen a leghatározottabban tiltakoznak a falusi öregek képviselői. „Ne vágják a nyugdíjasok szemébe, hogy el vagy tartva!” — követelték a budapesti konferencián. Dr. Bíró Boldizsár államtitkár-helyettes a Népjóléti Minisztériumból ezekre a szemrehányásokra igyekezett válaszolni, amikor kijelentette: „A kormány nem eltartottként kezeli a nyugdíjasokat, ez nem is lenne tisztességes. A 60 év feletti korú emberek sokasága nem teher, hanem a társadalom demográfiai vívmánya. A nyugati országokban az átlagéletkor így is 10 évvel hosszabb, mint Magyarországon”. A törvény szerint a 2000-nél nagyobb lélekszámú településeken kötelező létrehozni az Idősek Klubját — régen: napköziotthon. Jól működik az ezer főnél kisebb lélekszámú településeken a falugondnoki rendszer; jelenleg 200 van belőlük. Mikrobusszal szállítanak élelmet, gyógyszert, orvost, postát, vagy amire az elszigetelt időseknek szükségük van. Az elkövetkező 2-3 évben ezerre emelik a falugondnokok létszámát, amit pályázat útján hirdetnek meg. A mik- robuszt — hangzik az ígéret — a Népjóléti Minisztérium, a fizetést az önkormányzat adja. Buda Magdolna
