Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-24 / 209. szám

UJ KELET n 11 MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ii 1994. november 24., csütörtök 3 Drágább, de gyorsabb Átutalás egy óra alatt? Egyre kevesebb az olyan munkahely, ahol még nem segíti számítógép mun­kánkat. Pénzintézeteink eddig is sokféle­képpen használták ki a modem technika adta lehetőségeket. A múlt hét végétől mű­ködik hazánkban az átutalások gyorsasá­gát növelő francia nevű elszámoló rend­szer, a GIRO, magyarosan zsíró. Az or­szág takarékszövetkezetei számára öt cég tette lehetővé, hogy programra csatlakoz­hassanak. Az egyetlen vidéki a nyíregy­házi SZOLEX Kft., amelynek munkatár­sai eddig is dolgoztak ki Szabolcs és a szomszédos megyék takarékszövetkeze­teinek nyilvántartási és ügyviteli progra­mokat. — Magyarországon a bankok közötti átutalási — pénzmozgási — rendszer eléggé körülményes volt—tájékoztatott Török Ferenc, a SZOLEX Kft. ügyvezető igazgatója. Az ügyfél bement mondjuk Rakamazon a takarékszövetkezetbe, hogy egy pécsi bankba utaljon át pénzt. Kiállí­totta a az átutalási megbízást, ami napo­kig, vagy akár hetekig is utazott a pénzin­tézetek között. Ezt a holt időt rövidíti le a GIRO. —Mia számítógépes program lénye­ge? — A nyugati pénzintézetek már évti­zedek óta használják ezt a rendszert. A programot ebben az évben adták a ma­gyar pénzintézeteknek, amelyek novem­ber 18-ától használják. A központi szá­mítógépet a programmal és technoló­giákkal együtt a fővárosban üzemeltetik. A rendszerre rácsatlakozni a helyi sajá­tosságoknak megfelőlen lehet. Ezekre a pontokra dolgoztunk ki programokat, amelyek illeszkednek a takarékszövetke­zetek eddig használt rendszereibe. Mi há­rom megye nyolc szövetkezetében tele­pítettük. A lényeg, hogy az ügyfélnek az átutalási megbízáson szereplő adatait szá­mítógépre viszik. A bankok — egyelőre — a nap egy bizonyos szakában telefon- vonalon keresztül a fővárosi zsiró-köz- pont gépébe továbbítják az átutalással kapcsolatos adatokat, amit aztán onnan eljuttatnak a címzett pénzintézetekbe. A feladó bank egyébként visszajelzést kap a jóváírás megtörténtéről, ha az átutalás megfelel az előírásoknak. A pénzügyi tranzakció így egy nap alatt lebonyolít­ható. Sajnos a rendszer használata több helyen a MATÁV-tól is függ, mégpedig hogy kap-e—főképpen a v idéki—pénz­intézet fővonalat. Az adatcsere ugyanis a MATÁV X—25-ös hálózatán keresztül folyik. Ez a fajta átutalás ugyan drágább a hagyományosnál, de lényegesen meg­gyorsítja a pénzmozgásokat. —Lehet-e ezt még fokozni? — Nem csak lehet, de a tervek alapján jövőre az átutalási manőver minden bi­zonnyal egy órára csökkenhet úgy, hogy a bevitt adatokat folyamatosan továbbít­ják —és kapják — a bankok számítógé­pei. Például: a bankból munkahelyemre visszatérve felhívom telefonon győri ügyfelemet, hogy pénzét átutaltattam az általa megjelölt intézetbe. Mire ő a pénz­intézetbe bemegy, a számítógép már gon­doskodott is az összeg jóváírásáról a megadott számlára. KvZ Elkészült a közlekedési csomópont Baktalórántháza mellett a 41-es főúton. Az utolsó, befejező művelet az aszfaltozás Pénzes László felvétele Emberi mérlegelés alapján! Ax átmeneti segélyekről Korábban eseti segélyezés volt. Nap­jainkban átmenetinek nevezik. Segély, melyet sok ember igényel, és fog is igé­nyelni — sajnos! Nem csak ebbőiéinek, de ez a minimális segély szükséges ah­hoz, hogy gyógyszerekre, ruhára és a mindennapi betevőre is jusson. Akadnak azonban közöttük is olyanok, akik alap­talanul nyújtják be kérelmüket. Az igény­lők 75-80 százaléka korábbi életszínvo­nalának megtartásához kémé a segélyt, amelynek megadására— a hivatal korlá­tozott lehetőségei miatt — nincs mód. A fennmaradó pár százalék vagy nagyon szégyelli helyzetét, és nem is folyamodik érte, vagy megkapja ugyan, de az a né­hány ezer forint szinte semmit sem lendít rajta. Az átmeneti segélyt Nyíregyháza Me­gyei Jogú Város Közgyűlésének rende­leté szabályozza. Adható: „Azon sze­mélyiek) részére, aki(k)nek krónikus, hosszan tartó betegségből eredő jelentős jövedelemcsökkenés következtében lét- fenntartása veszélyeztetetté válik, mun­kanélküli, és semmilyen munkanélküli ellátásban nem részesül, jövedelemmel nem rendelkezik, állandó ápolásra, gon­dozásra és felügyeletre szoruló közeli hozzátartozóját ápolja, és részére sem­milyen ápolási díj nem került megállapí­tásra, elemi kár érte: háza leégett stb., önhibáján kívül, előre nem látható, na­gyobb anyagi kihatással járó váratlan helyzetbe került.” Abban az esetben, ha valakinek valamilyen díjhátraléka van. akkor, sajnos, a támogatást nem kaphat­ja meg. Szolidaritási elven alapuló társadalombiztosítás Egészségügy - átalakítás alatt Kissé megdöbbenve bár, de annál kész­ségesebben állt rendelkezésemredr. Hava­si Sándor, a Megyei Egészségbiztosítási Pénztár egészségügyi főosztályvezetője. Megdöbbenésének oka az volt, hogy nem a mostanában slágernek számító patikaügyről, hanem az egészségügyi finanszírozásról kérdeztem. — Az egészségügyi ellátás finanszírozá­sa nem csak magyar téma, ugyanis az egész­ségügyben egy olyan költségrobbanás zaj­lott le, amely nagyon megnehezíti a finanszírozást, a gazdálkodást és a tá­mogatást egyaránt — kezdi mondan­dóját egy szuszra a főorvos.—Itt most egy olyan megoldást kell találni, ami technikailag lehetséges és gazdasági­lag megengedhető. Hogy egy kicsit világosabb és érthetőbb legyek, fel­vázolom az egészségügyi ellátás há­rom nagy korszakát. Elsőként volt a vakcinádé, azaz a védőoltások kor­szaka. Ekkor igen alacsony költség- ráfordítással látványos eredményeket lehetett elérni. Gondolok itt első­sorban a himlő vagy a gyermek- bénulás legyőzésére, és így tovább. Beadták a tömegeknek az ellenszéru­mot, és ezzel megakadályozták a be­tegség kialakulását, elterjedését. Ezt követte a II. világháború idején az antibiotikus korszak. Még mindig vi­szonylag alacsony költségkihatással ugyancsak látványos eredményeket értek el például a különféle gyulladá­sos betegségek esetében. A harmadik korszak, amely körülbelül 1960-tól kezdődött és napjainkban is tart, az egészségügyi technológia ideje. Óri­ási költségráfordítással, különböző műszerekkel legfeljebb egyedi ered­ményeket vagy javulást lehet elérni. — Mit ért az egyedi eredmény kifejezés alatt? —Például egy művesés kezelésnél nem gyógyul meg a beteg, de az eljárásnak köszönhetően javul az állapota, s ami a leg­fontosabb, életben tartható a páciens. —Az egyes korszakok kialakulása, gon­dolom, az orvostudomány fejlődéséhez kapcsolható... — Igen. Mindehhez azonban azt is el kell mondanom, hogy míg az orvostudomány fejlődése exponenciális, addig ezt a gazda­ság csak lineárisan tudja követni. S aho­gyan a gazdaság növekedik és az egészség- ügyi ellátás fejlődik, megváltozik a kor- összetétel. Nő a korhatár, és az idős embe­rek ugyancsak növelik a kiadásokat. — Végül is valamit kapni szeretnének a pénzükért... — Hát igen. A betegek jobb ellátást, emberibb légkört és kevesebb járulékfize­tést várnak. Ezzel szemben a dolgozóknak is vannak bizonyos elvárásaik, mint példá­ul a méltó megbecsülés, reális bérek és jobb szakmai felkészülési lehetőségek. Mindezek követelték, hogy valamiféle reformot hajt­sunk végre, mindenki megelégedésére. Ezek a reformtervek válságmenedzselésnek tekinthetők, mert nagyon nehéz az elvárá­soknak eleget tenni. A három legfontosabb szempont, amit figyelembe kell venni a ter­vek megalkotásakor, hogy ha a lakosság ragaszkodik a kialakult hozzáférhetőséghez, akkor bizonyos anyagi konzekvenciákat vállalnia kell. Ha ezt nem tudja megtenni, akkor korlátozásokat kell vállalnia. Melles­leg ez utóbbi tűnik a reálisabbnak. A máso­dik nagyon fontos szempont, hogy nehéz az egészségügyi ellátás területén a költség- vetés ellenőrzésére irányuló bármiféle kor­látozási szándékot bevezetni, mert ez több­szörös ellenállásba ütközik.-S ami talán a legfontosabb, az egészségügyi állapotjaví­tásának nem kizárólagos területe az egész­ségügyi szolgáltatás. Ezt bizonyítják a vi­lágszintű felmérések is, melyek szerint az emberek egészségi állapotát csak 11 száza­lékban befolyásolja az egészségügyi ellá­tás. Ugyanakkor a környezeti hatás 19 szá­zalékban, a biológiai tényezők 27 százalék­ban, és az életmód 43 százalékban hat az emberiségre. Egyébiránt az egészségügy­ben a piaci helyzet fordított, mint általában. A gazdaságban a kereslet határozza meg a kínálatot, nálunk viszont fordítva van, a kí­nálat függvényében alakul ki a kereslet. Nálunk a költségek egyetlen kiszámítható tulajdonsága a fokozatos és fokozódó nö­vekedés. Éppen ezért elengedhetetlennek látszott az, hogy a finanszírozást közelítsük a teljesítményhez. A régi költségvetési for­mát nem lehetett tovább tartani, a kapacitás­finanszírozásról mindenképpen át kellett térni a teljesítményfinanszírozásra. Bizo­nyára mindenki előtt ismert, hogy ez nem­régiben meg is történt. — A háziorvosi rendszer kialakulására gondol? —Igen. Első lépésként a háziorvosi szol­gálatot vezettük be, utána pedig a fekvő- és járóbeteg-szakellátást korszerűsítettük és reformáltuk meg. — Kérem, beszéljen ezekről egy kicsit részletesebben is! — A betegbiztosítási igazolványok ré­vén szabad orvosválasztás alakult ki, ahol is a korrigált fejkvóta alapján történik a fi­nanszírozás. Ez függ a kormegoszlástól, az orvos szakképesítésétől és szolgálati idejétől, a település és a rendelés jellegétől. —Ez azt jelenti, hogy egy két éve prakti­záló orvos jóval kevesebbet kap, mint a már évek óta dolgozó kollegái? —Olyan sokkal kevesebbet azért nem, de az tény, hogy van némi kü­lönbség. Jelen pillanatban így néz ki a finanszírozás, de tervezzük a defi­nitiv ellátási mutató, azaz a befejezett esetek figyelembe vételét is. A kór­házak finanszírozása úgy történt, hogy az intézmények saját korábbi bázisköltségét vetítettük a betegeik­re. Saját intézeti ár vagy alapdíj ala­kult ki, és ennek a betegségek sze­rinti súlyszámértékkei való felszor­zása alakította ki a térítési összeget. Kiderült, hogy a régi költségvetés nagyjából azért meghatározza a kór­házak finanszírozását, és abból ala­kultak ki a különböző alapdíjak 15 ezer forinttól 80 ezer forintig. A me­gyei kórház például sokáig 24 ezer forintos alapdíjjal dolgozott. Az ilyen eltérések miatt tervezik jövőre az alap­díjak kiegyenlítését. —Hogyan lehet ezt megvalósítani? —- Különböző mutatók alapján, mint például az esetösszetétel, inté­zeti adottságok, ellátott szakmák szá­ma, teljesítési adatok, ráfordítási ada­tok, kórházcsopprtonként megpró­báljuk korrigálni az eltéréseket. —Ez-volt tehát a fekvőbeteg-ellátás... — A járóbeteg-szakellátásnál az intéze­tek alapirányzatként megkapják költségve­tésük 70 százalékát, míg a fennmaradó 30 százalékot pontrendszeren alapuló tevé­kenységfinanszírozás formájában kapják meg. Ez a pontérték a tb-kassza és a teljesít­mény függvényében változik. A cél min­denképpen az, hogy fokozatosan megszűn­jön a bázis, és teljes mértékben a teljesít­ményfinanszírozás valósuljon meg. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár támo­gatja feladatátadás, illetve átvállalás formá­jában a járóbeteg-ellátás privatizációját. Az Országos Egészségbiztosításnak az a célja, hogy a szolidaritási élven alapuló tár­sadalombiztosítás keretén belül a járulék­fizetőknek olyan ellátást vásároljon meg a szolgáltatóktól, hogy megfelelően hozzá­férhető, megfelelő szakmai színvonalú le­gyen, és mindenképpen szolgálja a lakos­ság egészségi állapotának javulását. A jó gazdaságpolitikától a jó egészségpolitika nem választható el, hiszen a nemzetközi ta­pasztalatok szerint, ahol nő az egy főre jutó nemzeti jövedelem, ott nő a születéskor vár­ható élettartam, és csökken a csecsemő- halálozások száma. Úri Mariann Gyógytornára s/.orul az egészségügy Fizikusnapok a 107-esben A diákok a számítógéppel ismerkednek (Harascsák Annamária felvétele) A 25 éves jubileumi ünnepségsorozat keretében kedden fizikusnapot tartottak a 107-es Számú Ipari Szakmunkásképző és Szakközépiskolában. S hogy miért éppen fizikusnapot? Az intézmény diákjai az évek folyamán kimagasló eredményeket értek el országos fizikaversenyeken. Az igazgatói szünnapnak elrendelt délelőttön érdekes és nagytudású emberek próbálták bevezetni a fizika rejtelmeibe a nebulókat. A Cem- ku­tatásokról Mester András középiskolai ta­nár, a paksi atomerőműről dr. Rósa Géza, a Föld életéről pedig dr. Marx György tar­tott előadást. Míg a földszinten halkan du­ruzsolt a vetítőgép, addig a fizika teremben nyolcadikos kisdiákok hajoltak a tesztlapok fölé. A számukra meghirdetett versenynek nagy volt a tétje, ha valaki az intézményben akar ősztől tovább tanulni. A legjobbak ugyanis könnyített feladatokkal juthatnak az iskola falai közé.

Next

/
Thumbnails
Contents