Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-23 / 208. szám
UJ KELET II TISZAESZLÁR Hl ni 1994. november 23., szerda 7 Nagyon nehéz volt, de nem hiábavaló Tiszaeszlár polgármestere —Jármy Ferenc — a község történetének egy jelentős szakaszában lehetett főszereplő, hiszen 1978. január elsejétől egészen az 1990-es választásokig tanácselnökként dolgozott, azóta pedig polgármesterként ténykedik. Vele beszélgettünk az első önkormányzati ciklus tanulságairól, a tiszaeszlári eredményekről, gondokról, feladatokról. — Az elmúlt négy év olyan időszak volt, melyben a lakosság igényei messze meghaladták a lehetőségeket. Mégis, egy fejlődési szakasz vége látszik kibontakozni, amikor is a lakosság alapellátásához tartozó feladatok megvalósítása elérhető közelségbe került. Az önkormányzati rendszer A bashalmi romai katolikus templom bevezetésével a kormány próbált nagyobb önállóságot biztosítani a településeknek. Bár meglátásom szerint egyelőre ez csak nevében önkormányzat, hiszen a testület — mely jelenleg egy falu vezetésének a csúcsát jelenti — még mindig nagyrészt állami feladatokat lát el, és csak kis részben végez igazi önkormányzati munkát. A felsőbb támogatást éppen az állami feladatok ellátásához kapjuk. Ha például állami feladat az alapfokú ellátás biztosítása, akkor elvárható lenne, hogy ehhez az állam megfelelő pénzt is biztosítson. Ez azonban csak az egészségügyi vonatkozásban van így, de az alapfokú oktatásra biztosított támogatás csak részben elegendő. Egy általános iskolás után 41 000 forintot kapunk, holott a valódi költségek 90-100 000 forintot jelentenek. A tizsaeszlári önkormányzat költségvetésének 75-80 százalékát felsőbb önkormányzati támogatásból fedezi, saját bevétele kevés, és azt is mind a hiányzó összegek pótlására kell, hogy fordítsa. Nehéz időszakot éltünk meg az utóbbi négy évben. Csökkent a foglalkoztatási lehetőség, téeszünkben a korábbi 350-400 fő helyett mindössze 40-50 ember dolgozik. A vidéki emberek nagy részét a városi, illetve fővárosi üzemekből elbocsátották. A sok munkanélküli növeli az önkormányzatra háruló terhet. A lakosság igényei mindezek ellenére megmaradtak, sőt, az alapellátási feladatokhoz sorolják a gáz- és telefonellátást, a közbiztonság javítását is. Ezeknek az igényeknek az önkormányzat csak nagy nehézségek árán tud megfelelni. Tiszaeszlámak rossz a településszerkezete, hiszen a 2750 lakosból 600 a belterülettől 12 kilométerre fekvő Bashalom, 200 fő pedig a központtól 6 kilométerre lévő MÁ V-Újtelepen él. Maga Tiszaeszlár is egy hosszan elhúzódó község. Ez a szétszórtság főleg a vonalas létesítmények beruházásában jelentős többletköltséget jelent egy jó településszerkezetű faluhoz képest. Egy jó szerkezetű, hasonló lélekszámú község 15-16 kilométer hálózattal meg tudja oldani a víz- és gázellátást. Ehhez nálunk 20- 24 kilométer vezeték szükséges. Ennek ellenére úgy gondolom, hogy az elmúlt négy év nem tűnt el nyomtalanul, hiszen jelentős beruházások valósultak meg. Új tornaterem épült egy kazánházzal együtt, mely a már meglévő iskolaépületek központi fűtését is biztosítja. Járdát építettünk, és az utak állapotán is javítottunk. A gázberuházás a napokban befejeződik, a községhez tartozó Bashalmon és MÁV-Új- telepen is 95 százalékban kiépült a hálózat. A település történetében először fogorvosi státuszt létesítettünk. Közvetlen autóbusz- járatot tudtunk biztosítani Tiszaeszlár és Nyíregyháza között. A belterületi óvoda és iskola nagyobb felújításon esett át, hasonlóan a bashalmi — volt Pongrácz-kastély- ban működő — iskolához. Ezek összeszámolva 150-180 millió forint értékű gazdagodást jelentenek a községnek. —Azért bizonyára akad még tennivaló. — Természetesen. A lakosság elvárásainak a nehézségek ellenére is meg kell felelni. Lassan szükségessé válik egy szennyvízelvezető csatornahálózat kiépítése. Tiszaeszlár terepszintje alacsony, és félünk attól, hogy egy hosszabb esős időszak nagy gondokat okozhat. — Van már konkrét terv erre a beruházásra? — Kész tanulmányterv áll a rendelkezésünkre, de az ÁFI-hoz benyújtott pályázatunkat sajnos nem fogadták el, így a megoldás a jövő feladatai közé tartozik. Régóta gondunk a korszerűtlen telefonellátottság, vagy inkább ellátatlanság. Határozott ígéretet kaptunk, hogy jövőre bekapcsolnak minket a távhívó hálózatba. Első lépésben 500 készülék beszerelésére adódik lehetőség a belterületen, valamint Bashalmon és MÁV-Újtelepen. — Van erre lakossági igény? — Van. A Matáv előzetes felmérése alapján 400-500 készüléknek már lenne gazdája. Érzékeny pont a település közbiztonsága, de ennek orvoslására még idén sor kerül. Kuncze Gábor belügyminiszternek írott panaszos levelünk megértő olvasóra talált. A BM két lakást kíván megvásárolni két körzeti megbízott rendőr részére, így a már szolgálatban lévővel együtt lehetőség nyílik egy háromfős KMB-s csoport alakítására. Talán még idén, de jövőre feltétlenül hozzákezdünk egy új általános iskola építéséhez, hisz hat tantermet életveszélyesnek nyilvánítottak. A termek kiváltásáért kapott összegből, valamint az egyház által visszaigényelt épületek kártalanításából egy hattantermes iskolát tudnánk építeni, melynek aulája közművelődési célokat is szolgálhatna. A foglalkoztatási nehézségek, a jövedelempótló támogatásban részesülők nagy száma sok szociális problémát indukálnak, és a lakosság kérdően néz az önkormányzatra. Sajnos, az anyagi gondokat megoldani nemigen tudjuk. Hacsak azt említem. hogy a jövedelempótló támogatásra fordított összeg felét a szociális segítségnyújtásra rendelkezésre álló összegből kell elvenni, akkor ez az egyéb szociális segítségnyújtásra szánt keretet minimálisra csökkenti. Egyedül a pályázati rendszer volt az, amely tágította az önkormányzat korlátáit, természetesen mi is megragadtunk minden ilyen lehetőséget. A tornatermet, a kazánházat és a gázberuházást is a sikeres pályázatok segítségével tudtuk létrehozni. A falugondnoki állás betöltéséhez nélkülözhetetlen gépkocsi megszerzéséhez, és a szociális étkeztetés megvalósításához több mint félmillió forintot nyertünk pályázaton. Az így szerzett pénzek a beruházási dolgokon kívül mintegy 2,5 millió forintra rúgnak. Ezek nélkül komolyan veszélybe került volna például a városkörzeti első osztályban játszó bashalmi futballcsapat, valamint a művelődési házak és a polgárőrségek léte. Volt persze sikertelen próbálkozásunk is, például az utak burkolása és a szennyvíz- hálózat kiépítésére benyújtott pályázatunk.-— Összességében milyen egyenleget vonna az elmúlt négy tiszaeszlári évről? — Ha az eredményeket sorra veszi az ember, akkor talán értelmét látja annak a sok idegeskedésnek, hajtásnak, harcnak, amit első ciklusában végzett az önkormányzat. Nagyon nehéz volt, de mégsem volt hiábavaló, talán meg is érte. — Néhány évvel ezelőtt lehetőség nyílott arra, hogy Bashalom különváljon Tiszaeszlártól és önálló önkormányzatot hozzon létre, de ez nem történt meg. Azóta a tiszaeszláriak és a bashalmiak is emlegetik, hogy talán jobb lett volna külön útra lépni. — Sokan hibáztatnak ezért, de nekem az a véleményem, hogy amíg az alapellátás körébe tartozó jelentősebb beruházások meg nem valósulnak, addig nem szabad szétforgácsolni az erőt, az anyagi lehetőségeket. Az ivóvízhálózat kiépítése is bizonyította, hogy nemcsak Tiszaeszlár, Bashalom, MÁV-Újtelep, de a környező települések — Nagycserkesz, Belegrád, Görögszállás, Varjúlapos, Kisfástanya — összefogása is szükséges volt a megvalósításhoz. Három magánvállalkozó összefogásának köszönhetően benzinkút épült nemrégiben Tiszaeszláron. A töltőállomás emblémája a VMV, amely az első három vállalkozó nevének kezdőbetűit takarja; Vajda László, Meleg Miklós, Volenszki József. A háztartási tüzelőolajon kívül mindenféle üzemanyagot árusítanak, emellett működik egy presszó is. A tulajdonosokat faggattuk, hogyan jött az ötlet, és miként történt a megvalósítás. — Az ötlet egészen pontosan 1993. szeptember 27-én született meg. Máriapócson jártunk, ott láttunk egy maszek töltő- állomást. Hazafelé a kocsiban már végig arról beszéltünk, hogy bele kellene fogni valami hasonlóba. Pár napra rá már elkészült a piacfelmérés, újabb néhány nap elteltével megszületett a kút vázlatos terve is. —Milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük? — A legnagyobb gondot a bankok „vállalkozásbarát” politikája jelentette. Kevés ember van kis hazánkban, akinek százötven százalék fedezet van a farzsebében. Néhány kivétel ellenére az a tapasztalatunk, hogy a bankok nagy többsége csak reklámozza magáról, hogy vállalkozásbarát, közben pedig olyan feltételeket szab, amelyek egy kezdő vállalkozó számára leküzdhetetlen akadályt jelentenek. A bankok nem fogadnak el fedezetnek lakott ingatlant, autót is csak nagy értékűt, azt is olyan százalékban számítják be, hogy egy Mercedes például Trabanttá törpül. Ha nekem megvan a százötven százalékos fedezetem, akkor nem megyek a bankhoz hitelt kérni. Akkor megcsinálom egyedül, és nem fogom az óriási kamatot fizetni! Ha a nagyobb beruházásokkal elkészültünk, akkor majd a kialakult helyzet eldönti, hogy továbbra is együtt maradjunk, vagy inkább búcsút mondjunk egymásnak. —A közelgő választáson is indul a polgármesteri címért? — Igen. A közszolgálat egy bizonyos idő után szenvedéllyé válik, és aki ebben örömét — az eredményekben megelégedését — leli, azt nehéz erről lebeszélni, és nehéz ezen változtatni. Úgy érzem, hogy az elmúlt 16 év adott annyi tapasztalatot, jártasságot, hogy míg az erőmből telik, azt hasznosítani tudom a köz javára. Igaz, hogy egyre nehezebb egy polgár- mester dolga. A tanácsi rendszerben a lakosságon kívül még a pártszervek véleménye is meghatározta egy-egy tanácsi vezető újraválasztását. Most ez teljesen a közre, a kialakult demokratikus választói jogra van bízva, de sajnos a demokráciát még sok ember félreértelmezi. Azon túl, hogy egy polgármester mindig a figyelem középpontjában áll és a lakosság véleménye döntő lehet a számára, sajnos vannak olyan emberek, akik azt hiszik, hogy az önkormányzati vezetőt lehet piszkálni, mocskolni, felelőtlenül bírálni. Mindenesetre ez benne van a pakliban. Bízom benne, hogy ez a demokrácia tökéletesedése során le fog tisztulni, és az önkormányzat nem lesz védtelen az ilyen rágalmakkal szemben. — A benzinkút mégis elkészült. — Amit itt lát, az mind a mi kezünk munkája. Ez alól természetesen kivételek a kút gépi berendezései. Mi építettünk, mi vakoltunk, mindent egyedül, saját erőnkből készítettünk. — Milyen szolgáltatásaik vannak? — A HTO-n kívül mindenféle üzemanyagot és kenőanyagokat is árusítunk, éjjel-nappal nyitva tartunk. A presszó reggel hattól este tízig üzemel, de ha a vendég úgy kívánja, még tovább is. A kút állandó nyitva tartásával egy hiányt is szerettünk volna pótolni, ugyanis a legközelebbi benzinkút a 10 kilométerre lévő Tiszalökön van, és az már este hatkor bezár, vasárnap pedig ki sem nyit. —Hány alkalmazottal dolgoznak? — Hét ember számára biztosítottunk munkahelyet. Öt kútkezelőnk és két presszósunk van. — Számításaik szerint mikor térül meg a befektetés? — Pillanatnyilag még próbaüzemben dolgozunk. A közúti igazgatóság forgalom- számláló adatai szerint, ha az erre haladó autók 7—10 százaléka megáll tankolni, akkor már nem lehet baj. Ha az erre járók fele betérne hozzánk, akkor a cég rentábilissá válna, és tíz éven belül megtérülne a befektetés. A vállalkozásból nekünk minden valószínűség szerint még csak a nehézségek fognak jutni. Amikor elhatároztuk, hogy megcsináljuk, akkor elsősorban a gyerekeinkre gondoltunk. Az oldalt írta: Vasas László Fotó: Harascsák Annamária Iskola, óvoda, könyvtár és szolgálati lakás működik a bashalmi kastélyban Az eszlári hármak Hét ember számára biztosítottakmunkahelyet
