Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-02 / 190. szám
UJ KELET MAGAZIN 1994. november 2., szerda 9 Interjú Ken Cullers vak csillagásszal Ken Cullers fizikus a SETI program pasadenai munkacsoportjának vezetője, aki több kérdésre is kimerítő és roppant érdekes választ adott. Elöljáróban még csak annyit: Mr. Cullers hangsúlyozottan nagy örömmel nyilatkozott az InfoNetnek (Zsákrin Miklós, Washington) és felajánlotta, hogy a későbbiekben is megteszi ezt, ha valakinek hozzá intézendő kérdése lenne. Kedves, a csillagászat iránt érdeklődő olvasók, itt a lehetőség, hogy ezentúl a SETI programról ne csak szerény személyemtől, hanem a legilletékesebbtől, a tudóstól kapjanak információt. Először a földönkívüli civilizációk felkutatására irányuló program beindulásáról és méreteiről kérdeztem meg Mr. Cullerst, aki erről a következőket mondta: Cullers: A jelzések lehallgatását először 1992. október tizenkettedikén kezdtük meg, és 2001-ig folytatjuk. Ez alatt az idő alatt először befejezzük a technikai berendezések tökéletesítését és az intelligens élet után az égboltot kutatva, éveken keresztül minden másodpercben egy Enciklopédia Britan- nicára való adatot dolgozunk fel. Zsákrin: Mi az ön személyes szerepe a SETI programban? Cullers: Mint a szignálfeldolgozó munkacsoport vezetőjének az a feladatom, hogy a felfogott jelzésekből kiválasszam azokat, amelyek értelmes lényekre, intelligenciára utalhatnak. Bonyolult dolog, mert a szignál keveredhet a világűr háttérsugárzásával és a földünkről származó intelligens jelzésekkel. Zsákrin: Milyen segítséget jelent a modem technológia? Ha jól tudom a komputernek és a rádióteleszkópoknak oroszlánrész jut a munkából? Cullers: És ezt a komputert mi terveztük a NASA-nak. Zsákrin: Működik már a számítógép? Cullers: Még nem teljesen, kísérleti stádiumban van. A komputer egyes egységeit jelenleg laboratóriumi próbának vetjük alá. Remélem azonban, hogy a munkával augusztusra teljesen elkészülünk. Zsákrin: Mi is a SETI program? Cullers: A földönkívüli civilizációk felkutatására induló NASA program, angol rövidítéssel. A SETI a legősibb kulturális kérdésre keresi a választ. Ugyanis bármilyen messzire tekintünk vissza az emberiség történelmében, szinte mindegyik korban felmerült ugyanaz, az alapvető egzisztenciát kutató kérdés: honnan ered az élet, és az emberiség valóban egyedül képviseli- e az értelmet az univerzumban? Az Egyesült Államokon kívül Franciaország, Oroszország és Argentina folytat vagy tervez hasonló programot a földönkívüli civilizációk felkutatására. A feladat azonban nem ígérkezik egyszerűnek, a kutatók szerint könnyebb egy tűt megtalálni a kozmikus szénaboglyában, mint intelligens lények jelzéseit felfogni és felismerni. Ha léteznek is értelmes lények az univerzumban, lehetséges, hogy sohasem fogunk róluk tudomást szerezni. Lehetséges, hogy a két civilizációt elválasztó távolság olyan hatalmas, amely meghaladja a technikai eszközeink hatótávolságát, vagy egyszerűen helytelen kutatási technikát alkalmazunk felfedezésükre. A NASA SETI programja egyelőre a viszonylag közeli, mintegy harminc fényévnyi körben elhelyezkedő állócsillagok környékét tapogatja le a rádióteleszkópokkal. A NASA kutatói azonban mégis azt mondják: ha nem kezdjük el a kutatást és nem állítjuk a program szolgálatába a rendelkezésünkre álló legmodernebb technológiát — akkor soha nem is kapunk választ erre az izgató kérdésre. A SETI program sikere érdekében a szakemberek két kutatási módszert alkalmaznak, az úgynevezett célzott kutatást és az égbolt általános lehallgatását. A célzott kutatásra a világ legnagyobb rádióteleszkópját használják. A puertó-ricói óriásteleszkópot a Napunkhoz hasonló, közeli csillagokra irányítják, és rögzítik az onnan érkező szignálokat. A jelzéseket egy szuper- komputer értékeli ki. amely képes megkülönböztetni a mesterséges, tehát intelligens lények által sugárzott jelzéseket a világűr háttérsugárzásának kakofóniájától. InfoNet Orvosi műhibák károsultjait segítik ;ÉÍ Beidézték az ETT IB-t Az október 24-i Új Keletben a Fehér Gyűrű áldozatvédelmi egyesületet mutattuk be. Ok a bűnözés áldozatain segítenek, míg dr. Adám György ügyvéd az orvosi műhibák károsultjait várja. A kőbányai iroda munkáját már tavaly áprilisban az Árnyék című bűnügyi magazinban bemutattuk. Most a professzor úr újabb, konkrét ügyekről mesélt. Akad náluk tragikus ügy jócskán. A 190 kártérítési per fele haláleset. Ilyenkor az eljárást a hozzátartozók kezdeményezik. Sok szülés körüli halálesettel találkoznak. Nem az anya, hanem a magzat halála a gyakori. A kiváltó ok rendszerint az elkésett császármetszés. A magzat túl sokáig van a szülőcsatomában, elszorul a köldökzsinór, spontán légvételre viszont még nem képes. Ilyenkor négy percen túli agyi oxigénhiány következtében haláleset, míg ezen belül maradandó egészségkárosodás — szellemi fogyatékosság, bénulás — következhet be. Mind a kettő borzalmas, s hogy melyik rosszabb, azt döntse el az olvasó! A legnagyobb összeget a magzat életben maradásakor lehet követelni a kárt okozó kórháztól. Az újszülöttet egy életen át el kell tartani, s élhet akár 80 évet is. Ha intézetbe kerül, az állam nem vállalja át a tartást, hanem a szülőnek kell utána fizetni. Igaz, nem az egészet, csak az önköltség bizonyos hányadát. Ez is szép summa. Egy szegedi orvosnő két éve szült gyereket, s a helytelen szülésvezetés következtében az ő gyereke sem lesz soha egészséges. Abban az intézetben nevelkedik, ahol az édesanyja dolgozik. Most tízmillió forintos kárigényt követelnek egy összegben, s további tartásdíjigényt a gyermek élete végéig. Első fokon tart még az ügy, s a bíróság teljes költségmentességet engedélyezett az anyának. (A perköltség a perérték hat százaléka lenne, de a két szülő összjövedelme nem éri el a létminimumot. Kiszámításához a gyermek után fizetendő összeget le kell vonni az összkeresetből.) Ugyancsak Szegeden folyik egy másik ügyük Ádám doktoréknak. Egy kozmetikai műtét során szenvedett szívbénulást egy lány. Nem akart szemüveget, s a szemét operálták. Ezt nem bírta ki. A szülők 1-1 millió forint nem vagyoni kártérítést kémek. Az ügyben rövidesen dönt a másodfokú bíróság. Ha megnyerik —- s erre meg is van a remény —, a haláleset napjától évi 20 százalék kamat is jár a kártérítés után. Ez nem kamatos kamat, s nem függ az infláció mértékétől sem. Nőgyógyászati panaszokkal — illetve ennek rossz megoldása miatt — is keresték már fel a kőbányai irodát. Egy nő betegnek vágták át a vesevezetékét az urológián. A furcsa az, hogy meg sem kellett volna operálni. Spirálja okozta az állandó alhasi fájást a nemi együttlétek során, s a nőgyógyász erre nem gondolt. Ahelyett, hogy a spirált vette volna ki, urológushoz küldte, aki rögvest kés alá fektette. Ekkor következett be a végzetes vágás. Az asszony azóta nem tudja tartani vizeletét. Éjszaka is pelenkázni kell, ha nem akar reggelig háromszor is lepedőt cserélni. Másodfokon megnyerték a pert, bár első fokon rosszul állt a szénájuk. A szakértő szerint a műtéti kockázat 5—20 százalék — tehát akár minden ötödik beteggel is előfordulhat —, s erről a beteget fel sem kellett volna világosítani. A másodfokú bíróság másként döntött. Szerintük a betegnek épp ezt kellett volna megmondani, s akkor talán bele sem egyezik a műtétbe. A pert így megnyerte az asszony. Vitás szakértői kérdésekben az Egészségügyi Tudományos Tanács IB dönt immár „megfellebbezhetetlenül” — írtam másfél éve. Ma már ez nincs így — mondja Ádám professzor. Épp a napokban hozott végzést a Fővárosi Bíróság arról, hogy az ETT IB nevesített képviselőjét személyesen hallgassa meg 1995. március 29-én egy kártérítési ügyben. Korábban elég volt a testületi véleményt írásban elküldeni, s ezt olvasta fel a bíró. Jövő év márciusában az Ádám-csapat egyik orvosszakértője tehet majd fel beavatkozóként kérdéseket az ETT IB tagjának. S a beavatkozó elejétől a végéig benn lehet a tárgyaláson. Korábban erre tanúként nem volt lehetőségük. Csak az ügyvédnek súghattak. Ez az ügy még 1983-ban indult. A kli- maxos hölgy rendszeres vérzésről panaszkodott. Ez a klimax végére általában elmúlik, neki mégis azt tanácsolták, hogy vetesse ki a méhét. S hogy ne legyen vágás a hasán, mehessen még strandra bikiniben, a méheltávolítást hüvelyen át ajánlották. A műtéti veszélyekről őt sem világosították fel. Azt sem mondták meg neki, hogy a vérzés csak időleges. A műtét során az ő vesevezetékét is elvágták, de ezt csak három nap múlva vették észre. Addig a kórházi ágyon a saját hasüregébe vizelt. Ha a műtét élőtt felvezetik az ilyenkor kötelező uréterkatétert, ez nem következhetett volna be, s nem kellett volna később az egyik veséjét is eltávolítani a vizeiét okozta fertőzés következtében. Tizenegy évvel ezelőtt 300 ezer forint kártérítést kértek. Akkor ez a pénz még jóval többet ért, bár a kamatokkal együtt mostanra egymillió forint körül jár. Korábban már veszített az asszony, Ádám doktor a perújításnál kapcsolódott az ügybe. A márciusi ítéletről beszámolunk. zmeskall 1 Rásegítő járat... ...találta az igazán ráillő elnevezést kollégánk a busz mellett parkoló talicskára. Bár igaz, ami igaz: bizonytalanul dülöngélő, kapatos utasok házhozszállítására kiválóan alkalmas (Fotó: Csonka) Vízum kép nélkül Ausztrália egy sor ázsiai országban megkönnyíti a vízum beszerzését. Igaz, egyelőre csak kísérleti jelleggel vezeti be az egyszerűbb eljárást, amely szerint ezentúl a vízumkérelmekhez nem kell fényképet csatolni. Az új rendelet 1995. január 1-jétől lép életbe, s Japán, Dél- Korea, Szingapúr, valamint Indonézia állampolgárai élvezhetik a megkönnyíteti vízumkiadási eljárás előnyeit. Rendőrriasztó Habár a bűncselekmények száma a határozott rendőri fellépéseknek köszönhetően jelentősen visszaesett Floridában, az autósok többsége még mindig tart attól, hogy — főként Miami körzetében — kirabolják őket vagy ellopják gépkocsijukat. A rendőrség most új segélykérő berendezést bocsátott az autósok rendelkezésére: egy távriasztót, amellyel vészhelyzet esetén egyenesen a rendőrségnek lehet jelezni, hogy baj van. Dél-Flori- dában a bérelt gépkocsikhoz ezt a riasztót ingyen adják. Séta a digitális sírban II. Ramszesz fáraó első felesége, Ne fertari i.e 1250-ben hunyt el, és egy uralkodó hitveséhez illően a thébai Királynők Völgyében temették el. Sírját 1904-ben tárták fel, de a turisták nem látogathatják az omladozó sírboltot. Rómában a Palazzo Ruspoliban azonban kiállítás nyílt, ahol meg lehet tekinteni a sírbolt valamennyi kamráját. A falakra digitális műszerek segítségével vetítik ki Nefertari sírkamrájának felbecsülhetetlen értékű falfestményeit, s mintegy 43 tárgy — amulettek, szobrocskák, vázák — is látható a kiállításon. Minden jegy elkelt Alighogy elkezdték a jegyek árusítását a csalagút első vonatjáratára, már ki is tehették a „minden jegy elkelt” táblát. A telefonos jegyrendelési lehetőséget kihasználva három óra alatt megtelt az összes hely a vonatra, amely november elején fut majd végig a Nagy-Britanniát Franciaországgal összekötő alagút sínpárján. Jegyet venni csak azoknak a szerencséseknek sikerült, akik fel tudták hívni az ashfordi jegyközpontot. Ez pedig nem volt egyszerű, mert a több ezer hívó miatt a vonalak túlterheltek voltak. Három dollár egy hónapra A fehérorosz elnök legújabb rendelete szerint a közalkalmazottak fizetését kétszeresére emelik a volt szovjet köztársaságban. Fehéroroszországban így a jövőben az állami alkalmazottak legalacsonyabb fizetése 20 ezer fehérorosz rubel lesz, ami alig több, mint három dollár. Alekszander Lukasenko azt is bejelentette, hogy ötmillió dollárral támogatja a mezőgazdasági kistermelőket a télre történő felkészülésben. Megfigyelők szerint ez a pénz legalább annyira segít a gazdák helyzetén, mint a közalkalmazottakén a havi három dollár. Elveszett a rock-kalap Nagy veszteség érte legutóbbi európai koncerttunéján az Ukránok nevű ukrán folk-rock együttest. A banda szólógitárosa ugyanis egy berlini étteremben elhagyta állandó színpadi kellékét, a kalapját. Az együttes decemberben utazik legközelebb németországi és belgiumi turnéra, s állítólag akkor meg akarják keresni az elhagyott kalapot. A fekete fejfedő kilétéről azt biztosan lehet tudni, hogy az Ukránok legújabb lemezének borítólapján még látható. Tiszta konyha csótány nélkül A párizsi éttermek konyhájának tisztaságáról újabban kétes hírek láttak napvilágot. Emiatt egyes vendégek bizonytalankodnak, elmenjenek-e kedvenc éttermükbe. A híres Fouquet étterem elmés megoldással próbálja becsalogatni a vendégeket. Ha ugyanis az étterem látogatója úgy kívánja, végignézheti a konyhában, hogyan készül el a megrendelt étel, s arról is megbizonyosodhat, hogy nem szaladgálnak csótányok a fazék körül. Kellemes árverést! Újabban a kalapács alá kerülő műkincsekért valami furcsa, megfejthetetlen ok miatt jóval többet kínálnak a vásárlók, mint amennyit az adott alkotás valójában ér. Legutóbb a híres angol festő, Thomas Cooper egyik képe 262 ezer dollárért kelt el a Sotheby’s aukciós ház árverésén. Ez az összeg a szakértők szerint legalább a kétszerese a kép jelenlegi piaci árának. Értékéhez képest ugyancsak magas áron, 327 dollárért kelt el egy 1943-ban kelt közönséges üzleti levél, írója, egy élelmiszerboltos, egyik gazdag megrendelőjétől kér benne elnézést azért, hogy késve küldte el a teknősbékaleves receptjét. „Az emberek egyre inkább szeretnek árverésekre járni. Ez olyan, mint a színház” — mondja Richard Madley, a Phillips aukciós ház igazgatója. Az árverések másik jellemzője az egyre több látogató mellett az, hogy mind nagyobb számban kerülnek kalapács alá különböző műkincsek. Az angol kastélyok tulajdonosai manapság azért válnak meg a festményektől, szobrocskáktól és más ereklyéktől, mert nem tudnak gondoskodni állaguk megőrzéséről. Azt pedig maguk sem szeretnék, ha tönkremenne a múlt öröksége. Lord Barnard, a 14. században épült County Durham-i Raby-kastély tulajdonosa például azért vált meg néhány értékes műkincstől, hogy előteremtse a családi fészek felújításához szükséges pénzt. Az árverésen — nagy meglepetésre — 1,3 millió dollárt sikerült bekasszíroznia. Hozzáértők szerint az aukciók fénykora még jó ideig eltarthat...
