Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-18 / 204. szám

2 1994. november 18., péntek UJ KELET A hiányosságok javíthatók Általános vitára alkalmasnak nyilvánította az Országgyűlés Költségvetési Bi­zottsága csütörtöki ülésén az 1995. évi költségvetés törvényjavaslatát. A bizott­ságban heves vita alakult ki, az ellenzéki képviselők a kormányjavaslatát bírálva nem tartották azt általános vitára alkalmasnak. A kormánypárti honatyák az eset­leges hiányosságokat kijavíthatónak találták, így a plenáris ülésen megkezdődhet a költségvetés általános vitája. Az ÉT gazdasági bizottságának ülése Számos kérdés maradt nyitva az Érdekegyeztető Tanács Gazdasági Bizottságá­nak a költségvetésről tartott csütörtöki egyeztető tárgyalása után. A munkaválla­lói és a munkaadói oldal egyetértett abban, hogy a munkanélküli segélyezésből kikerülő állástalanok jövedelempótló támogatását — a benyújtott javaslattal szem­ben — ne a Szolidaritási Alapból fedezzék. A munkavállalók hangoztatták aggá­lyukat, hogy a különböző államilag elkülönített alapokat összemossák a vállalko­zások befizetéseiből fenntartott alapokkal, például a mezőgazdaságban. A felve­tett kérdésekre a pénteki plenáris ülésen térnek majd vissza. Nem indokolt a létszámleépítés Az SZDSZ álláspontja különbözik a szakszervezetekétől, mert azok a béreme­lést támogatják — hangsúlyozta az SZDSZ oktatási szakértője. Horn Gábor saj­tótájékoztatóján elmondta, hogy pártja szerint kizárólag a normatíva emelése oldhatja meg a közoktatás problémáit. Az SZDSZ szakembere azonban elismerte, hogy nem tudják, honnan szerezhető meg az a 10-11 milliárd forintos többletkölt­ség, ami a normatíva 10-15 százalékos emeléséhez szükséges. Az SZDSZ úgy véli, hogy nem indokolt a pedagógus-létszám leépítése — szögezte le Hóm Gábor. Clinton-lótogattts előtt Bili Clinton elnök részvétele a budapesti EBEÉ-csúcson annak jele, hogy Wa­shington nagyobb jelentőséget tulajdonít az európai együttműködési fórumnak. Ezt Gyarmati István nagykövet, az Európai Biztonsági és Együttműködési Érte­kezlet magyar küldöttségvezetője nyilatkozta. Elmondta: Horn Gyula munkaebé­den látja vendégül a Budapestre érkező állam- és kormányfőket. Az EBEÉ buda­pesti konferenciáján az a vélemény körvonalazódott: szükséges az EBEÉ intéz­ményesítése. Vagyis: konfliktushelyzetben először megoldásért az EBEÉ-hez for­dulnának, majd sikertelenség esetén a Biztonsági Tanácshoz. Nincs meg a 100 ezer hiteles aláírás Legfeljebb 84 933 aláírás tekinthető hitelesnek abból a több mint 112 ezerből, amelyet az expó-népszavazás ügyében gyűjtöttek össze az Új Magyarország című napilap kezdeményezésére. Ezt Ént: Béla, az Országos Személyiadat- és Lakcímnyilvántartó Hivatal vezetője közölte az Országos Választási Bizottság ülésén. A testület még az este nyilvánosságra hozza a népszavazási kezdeménye­zéssel kapcsolatos állásfoglalását. Nem lesz radikális létszámcsökkentés Nem lesz radikális létszámleépítés a Népjóléti Minisztériumban. Bizonyos lét­számcsökkentés azonban a tárca szervezeti átalakításával együtt jár. Mint azt Harsányi László közigazgatási államtitkár elmondta, a struktúra beígért átalakítá­sa csak azért késik, mert mindeddig nem sikerült betölteni egy megüresedett he­lyettes államtitkári posztot. Az egészségpolitikáért felelős ember nélkül pedig nem nem lehet az átszervezést végrehajtani. Harsányi mindamellett rámutatott: az el­látandó feladatokhoz képest ma sem nagy a tárca apparátusa. Letartóztatás! indítvány Az ügyészség — a rendőrség javaslatára — indítványozta az Agrobank vezér- igazgatójának és elnökének előzetes letartóztatását. Ezt Garamvölgyi László, az ORFK szóvivője mondta a Távirati Irodának. Az indítványról pénteken dönt a bíróság. A bankvezetőket kedden vették őrizetbe üzérdkedés és hűtlen kezelés alapos gyanúja miatt. Az őrizetbe vétel 72 órás határideje pénteken jár le. A bíró­ság vagy elrendeli az előzetes letartóztatást, vagy szabadlábra helyezi a gyanúsí­tottakat. Az Agrobank felügyelő bizottsága és igazgatósága azt közölte: a bank vezetése szabályosan hajtotta végre az ominózus tőkeemelést. Hazaszállították a magyar diplomatát A Távirati Iroda információi szerint hazaszállították Teheránból azt a magyar diplomatát, akit szeptember végén támadtak meg. A kereskedelmi főtanácsos sú­lyosan megsérült, feleségét meggyilkolták az ismeretlen elkövetők. A szakmi­nisztérium nem adott felvilágosítást Nagy Józsefről. Az MTI más forrásból úgy tudja, hogy a diplomata állapotában jelentős változás nem következett be, tovább­ra is életveszélyesek a sérülései. Magyarok az Észak-atlanti Közgyűlésen Egyre több NATO-tagország támogatja a szövetség kibővítésének gondolatát, ugyanakkor élesebbé válik az orosz ellenvetés is. Ez a tapasztalata az Észak-at­lanti Közgyűlés washingtoni ülésszakán részt vevő hatpárti magyar küldöttség­nek. Rácskay Jenő, a delegáció SZDSZ-es vezetője szerint mindkét oldalról erősödik az igény arra, hogy tisztázzák a csatlakozás pontos feltételeit és követel­ményeit. Mint mondta, fölszólalásában is ezt kívánja majd hangsúlyozni. A pén­teken befejeződő tanácskozáson 16 NATO-állam és 14 társult ország törvényho­zói vannak jelen. Rakétatámadás Szarajevóban Rakétatalálat érte délelőtt a szarajevói elnöki palotát. Szemtanúk szerint egy személy megsebesült, és a becsapódás után füst gomolygott a város központjában lévő épületből. A boszniai központi kormány ellen fellázadt muszlim pártütők átkaroló hadmozdulatokkal ostromgyűrűbe zárták Velika Kladusa városát a bihaci muszlim beékelődés északi részén. Az ENSZ figyelmeztette a támadókat: a tér­ségben szolgálatot teljesítő kéksisakosok elleni akcióra a NATO azonnal légicsapásokkal válaszol. és után Életjáradékra válthatják kárpótlási jegyeiket a hatvan évnél idősebbek Tudják önök, mennyi életjáradé­kot kap havonta egy 106 éves férfi? Ha 100 000 forint értékű kárpótlási jegyét akarja átváltani, úgy 25 000 forintot. Igaz, még nem holnaptól, csak ha a parlament elfogadja a kor­mány javaslatát. Lakos László föld­művelésügyi miniszter elmondta, a kormány szeretné módosítani a kár­pótlásijegy életjáradékká váltásának korhatárát. Jelenleg csak a 65. élet­évüket betöltötték jogosultak erre, míg a törvényjavaslat értelmében mindazok megtehetik, akik 1991. de­cember 31-ig betöltötték 60. életévü­ket. Az életjáradék összege is módo­sulni fog. Egy 65 éves férfi a jelenlegi szabályozás szerint 667 forint havi életjáradékra jogosult, míg a törvény elfogadása után 1440 forintot fog kapni. Egy 70 éves hölgyre vonatkoz­tatva, a jelenlegi 686 forint helyett 1560 forinttal fog csengetni a postás. A kormány ezzel a módosítással a kárpótlási jegyek értékállóságának megőrzésére tett ígéretét szeretné beváltani. A javaslat szerint az élet­járadék iránti igényt jövő év végéig jelenthetik be azok, akik saját jogon jogosultak kárpótlásra. Mégsem ér­demes várni jövő decemberig, mert az emelt összegű életjáradék nem 1996-tól, hanem már a bejelentés el­bírálásától folyósítható. A miniszter úgy véli, hogy a mielőbbi parlamenti elfogadás és a gyors elbírálás alap­ján már jövő év januárjában vagy februárjában megkaphatják az emelt összeget. Jelenleg a 240 000 kárpót­lásra jogosultból mindössze 2200-an kértek életjáradékot. A miniszter re­méli, hogy a továbbiakban ezek szá­ma ugrásszerűen nőni fog, s ez a tör­vénymódosítás a költségvetés számá­ra 100-10000-szeres plusz kiadást eredményezhet. A tárgyalt törvény- módosítás a külföldön élő kárpótol­takat nem érinti. Megszűnik a kollektív vezetés A csütörtöki kormányülésen a kormány megtárgyalta és elfogadta a négyéves kor­mányzati periódusra vonatkozó egészség­ügy-fejlesztési szakmai célkitűzéseket. Úgy döntött, hogy a jövő évben egészség- ügyi kódexet fog kidolgozni. Ez több későbbi törvénynek lesz a gyűjteménye, bele fog tartozni a betegbiztosítási törvény, a beteg jogaival foglalkozó törvény és az új egészségügyi törvény. Az említett há­rom törvényt már a következő évben sze­retnék elfogadtatni a párlamenttel. Az új egészségügyi törvényre azért is szükség lesz, mert a jelenlegi még 1972-ben ké­szült, s már nem nagyon vonatkoztat a je­lenlegi viszonyokra. A kormány szeretne új beutalási rendet kidolgozni, valamint a kórház vezetési struktúrájában és finanszí­rozási rendszerében módosításokat akar. Kovács Pál népjóléti miniszter kérdésre elmondta, hogy a ’90-es évek elején jött létre a kórház-rendelőintézeti egységek élén a hármas vezetés. Ez orvosigaz­gatóból, ápolásigazgatóból és gazdasági igazgatóból áll. Ez a rendszer csak kevés helyen váltotta be a hozzá fűzött reménye­ket. A kórházak túlnyomó részében csak arra volt jó, hogy elkenjék a felelősséget egymás között. A tárca azt szeretné, ha viszatéme az egyszemélyi felelős.a gyógy­intézetek élére. Ez egy menedzser-igazga­tó lenne, akinek nem kéne orvosi diplo­mával rendelkezni. Lényeg, hogy a gaz­daságossághoz, az üzemeltetéshez értsen. Munkájába természetesen bevonhatna or­vost és ápolási szakembert. A fentieket a minisztériumhoz tartozó kórházakban sze­retnék bevezetni, míg az önkormányzati tulajdonban lévőknek csak javasolhatnák. A miniszter úgy érzi, hogy a javaslat tá­mogatásra talál. Szeretnék megváltoztat­ni a kórházak finanszírozási rendszerét is. A kórház közalapítványként működne, és a terheket nemcsak az a város viselné, ahol kórház található, hanem azok a környék­beli önkormányzatok is, amelyeknek a betegeit ellátja. Az önkormányzatok kö­zötti kapcsolatot kéne így tehát szabályoz­ni, de a minisztérium erre is csak javasla­tot tehet. A kórházak vezetésében az ellá­tási terület lakossági érdekképviseletét szeretnék bevonni, és ezzel megvalósíta­ni a civil kontrollt. Szeretné a minisztérium bevezetni az otthoni ápolási rendszert is. Azok a bete­gek kerülnének haza, akik nem igényel­nek kórházi ellátást, és a gondozásuk csa­ládi körben is megoldható. Nem a hozzá­tartozók vállára tennének több terhet. Egy külön gondozó hálózatot szeretnének lét­rehozni a háziorvos vezetésével. Már je­lentkeztek ápolónők, védőnők, gyógytor­nászok, akik szeretnének részt venni a munkában. Az otthon kezelt beteg ellátá­sa több lenne a hagyományos körzeti nővéri munkánál, egy ápolási, szociális gondozási, mentálhigiéniai egységet ké­pezne. A társadalombiztosítás 215 milliót fordított ennek a szolgálatnak a létreho­zására, külföldön már működik ilyesmi, csak át kell tőlük venni. Az ápolásügy az egészségügy szerves része, ez egy külön tudomány, amit meg kell tanulni, nem elég csak születni rá. Nem volt terrorcselekmény Dombóváron A népjóléti miniszter újságírói kérdés1 re elmondta, hogy az utóbbi időben nyil­vánosságra kerülő járványok az ország gazdasági-társadalmi viszonyaira vezet­hetők vissza. Sajnos a nép eléggé beteg, a baktériumok könnyebben megtámadják. Dombóváron nem vizsgálták, hogy terror- cselekmény következtében került-e kór­okozó az ivóvízbe, de a közegészségügy­nek ez nem is feladata. A jelenlegi értesü­lések szerint trágyalé került az ivóvízbe. Az üggyel kapcsolatban a jövő héten a minisztériumban Kertai főorvos tájékoz­tatót ad, melyre lapunkban visszatérünk. Zmeskall Személyi jövedelemadó Hajdanán közgazdasági egyetemis­ta koromban azt a találós kérdést in­tézte hozzánk az egyik tanárunk, hogy érzékelhető inflációs körülmények kö­zött is progresszív adótábla (ez azt je­lenti, hogy magasabb jövedelmek ese­tén több adót ró ki az állam) hogyan tudjuk úgy nagyobb adóval terhelni a lakosságot, hogy az ezt a szándékot a legkevésbé vegye észre. A csoport nem tudott válaszolni, pedig a felelet pofon- egyszerű: változatlanul kell hagyni az adótáblát. Ez történik hazánkban is 1995-ben. A szocialista-szabaddemokrata kor­mányzat — jó néhány közgazdász ku­tató és szakember javaslata ellenére — a lakossági fogyasztás drasztikus visszafogását tűzte ki célul. Ennek a célnak a legfontosabb eszközévé az SZJA, azaz a személyi jövedelemadó jövő évre tervezett változtatása vált. A lépések kétirányúak. Egyrészt az imént említett módon, tehát az adótábla vál­tozatlanul hagyásával az embereket a magasabb adósávba „tereli” az inflá­ció miatt bekövetkező béremelés, s ez­zel arányaiban nagyobb összeget is von el tőlünk az állam. Másrészt a kedvez­ményeket drasztikusan korlátozzák. A kedvezmény-megvonások közül valószínűleg a legfájdalmasabb a gyer­mekek után járó adókedvezmény meg­szüntetése. Ez egy három gyerekes csa­ládnál havi szinten 3x600 Ft-ot, éves szinten pedig 21 600 Ft-ot jelent! Még hogyha a GYES-nél és a GYED-nél valamint a GYET-nél a jogosultságot kiterjesztenék, de ezzel az adózó közép­rétegek nem nagyon járnának jobban. De az igazán sokkoló tény, hogy mindamel­lett a családi pótlék nemhogy nem nő, de nominálisan (azaz kiadott forintban) még csökkenni is fog! Nem lesz meg ugyanis az az egyszeri kompenzáció (legalábbis a költségvetésben semmi nyoma), amit az idén a szegényebb többgyerekesek igény­be vehettek. Annál is inkább érthetetlen ez a módosítás, mert egyrészről állítólag baloldali kormány van hatalmon, más­részről a szociológiai vizsgálatok rendről rendre bebizonyítják, hogy a legrosszabb helyzetben ma hazánkban a kisgyermekes fiatal házasok vannak. A középrétegeknél, ott, ahol kettő vagy három gyermek van, ez a módosítás a családi pótlék emelésé­nek elmaradásával együtt éves szinten mintegy 20-40 000 Ft bevétel kiesést je­lent! A másik tervezett módosítás a szellemi munka eddigi adókedvezményének az át­alakításából származik. Mindazok, akik éves szinten 220 ezer forintnál többet ke­resnek (márpedig a szellemi tevékenysé­get végzők zöme ilyen — máskülönben nem tudná fenntartani a családját), azok számára a jövő évi tervezett adótörvény többletelvonást jelent. Nagyon sokan vol­tak ugyanakkor a közalkalmazotti és köz­tisztségviselői körből, akiknek a jelenlegi 100 000 Ft-os adóalapcsökkentés renge­teget jelentett, s most ők ennek az átalakí­tásnak a vesztesei lesznek. A harmadik tervezett módosítás lesz talán a legnagyobb nagyságrendű, hiszen ebben az évben a TB-járulékok nem ké­pezték az adó alapját. Jórészt ez tudta biztosítani, hogy az idén a nettó jöve­delmek átlagosan érzékelhetően javulni tudtak. Most ezt szünteti meg az MSZP-SZDSZ kormány úgy, hogy ezen járulékoknak (10 százalékról van szó, melyből 6 százalék a nyugdíjbiz­tosítási járulék, 4 százalék pedig az egészségbiztosítási járulék) csak a 25 százaléka adómentes, a többi adóköte­les jövedelem. Márpedig ez a módosí­tás egyúttal azt jelentené, hogy olyan jövedelem után adózol, amit nem kapsz meg! S bár a szegényebbek számára terveznek egy bizonyos összegű kom­penzációt (egy 7200 Ft-os adójavítást), de mindemellett rengetegen lesznek olyanok, akik a januári hónapra járó fizetésüknél fognak rádöbbenni, hogy számukra mennyire fájdalmas ez a ter­vezett módosítás! Mint ahogy az adótörvények mellé a képviselőknek eljuttatott tájékoztató anyagból is kiderül, az SZJA-módosí- tás a fogyasztás 1995. évi korlátozását szolgálja, s összességében jelentősen nő az adóterhelés. A furcsa és a szán­dékkal ellentmondó az a tény, hogy az idei évben a nagyobb jövedelmeiket (már akinek volt) az emberek sokkal inkább megtakarításokra, s nem a fo­gyasztások növelésére fordították. A személyi jövedelemadó tervezett mó­dosításának ismeretében kérdés, mennyien lesznek olyanok, akik a jövő évben egyáltalán megtakarítani tud­nak? Módi László

Next

/
Thumbnails
Contents