Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-15 / 201. szám
UJ KELET r r r rr MEGYÉNK ELETEBOL ii 1994. november 15., kedd 5 Újabb milliók a Kossuth térre Csökkent a társadalmi A megújuló Meinl (Folytatás az 1. oldalról.) Veres István ezután ismertette a beruházás főbb paramétereit is, melyből kiderül, hogy a bruttó alapterület — mely a nullszintből, a földszintből és három emeletből áll — 7780 négyzetméter, és ebből az értékesíthető alapterület 4650 négyzetméter lesz. Csak összehasonlítási alapként említette meg, hogy ezelőtt az üzlethelyiségek nem egészen ezer négyzetmétert foglaltak el, és ennek is majdnem a fele barakkraktár volt. A nullszintet, a földszintet és az első emeletet, ahol majd a Csemege Julius Meinl is lesz, a tervek szerint jövő év november 30-án adják át. Ezt követné 1996. október 30-án a teljes befejezés. Mire az építkezés teljes egészében elkészül, nettó 600 millió forintot dett arra, hogy minél nagyobb hasznosítható felületet lehessen kialakítani. A beruházók részéről Füzessi Zsolt és Lencsés István csatlakozott a felszólalókhoz. Beszéltek a finanszírozási nehézségekről, ugyanis a teljes összeget nekik kell előteremteni, mert a város abszolút nem pénzeli az építkezést, és a Csemege Julius Meinl is csak a saját részét vállalja át. így a szükséges pénzösszeget egyrészt az értékesítésből állják, másrészt az UNI- TERV finanszírozza mindaddig, amíg az eladásokból nem tudják „dotálni” a beruházást. Többször is megemlítették, hogy még nem találtak megfelelő nevet, és végül arra a megállapításra jutottak, hogy a lakosság bevonásával keresztelik el az üzletházat. A névadási pályázatokat az év \ eres István városi főépítész a sajtótájékoztatón beszél az új beruházásról emészt majd fel. Ez magában foglalja a külső és belső munkálatokat, a legkorszerűbb világítási technológiától az üveg választófalakon és az álmennyezeteken keresztül a mozgólépcsőig és a színvonalas burkolásig. Ezek után a tervező vette át a szót. Bán Ferenc elmondta, hogy tisztában van vele, sokakban felháborodást kelthet ebben a nehéz gazdasági helyzetben a nem túl régi és jó állapotún lévő áruház lebontása, de már időszerűvé vált az eredeti térfal és beépítés helyreállítása. Azt is elmondta, hogy a terv elkészítésénél nem egy tükörházat képzelt el, hanem egy markáns, tömör falfelületet álmodott meg tornyok nélkül, ami tökéletesen illeszkedik a környezetbe. Figyelembe kellett azt is vennie, hogy a képbe nem illene egy nagyon magas épület, de ennek ellenére törekevégéig várják az UNITERV székházába. A sajtó azon kérdésére, hogy ki lesz a tényleges üzemeltető, elmondták, hogy ezt a leendő tulajdonosok döntik majd el. Valószínűleg látják azonban azt a megoldást — tekintettel az építmény nagyságára —, hogy egy kisebb szervezetet hívnak majd életre e feladatok ellátására. A parkolási lehetőségek biztosítására egyelőre nem látnak esélyt. Ezt a gondot csakis a Kiskörút megépülése után lehet orvosolni, de addig még eltelik jó pár év. Egyébiránt az eredeti terv tartalmazta 36 parkolóállás kiépítését, de ez megbénította volna a rakodást, és hatalmas többlet- költséget követelt volna. Ezzel párhuzamosan pedig veszélybe sodródott volna az értékesítés. Úri Mariann Ha pénzünk lenne, sok minden lehetne Megélni a termelésből — Üzemünk az Eger-Mátravidéki Borgazdaság kirendeltsége volt hosszúhosszú évekig — mondta Hunyadi János, a sósótóhegyi Kelet-Bor Kft. egy hónapja kinevezett igazgatója. A környéken termeltettük és felvásároltuk a szőlőt, készítettük a bort; rizlinget és ezerjót. E tevékenységünk öt éve megszűnt, a kirendeltség pedig kft.-vé alakult át. Egy darabig az Egervin Rt. borainak kizárólagos forgalmazója voltunk a megyében. Tavaly egy budapesti befektető megvásárolta az rt.-t. Új tulajdonos, új elképzelések, a cég életében kereskedelempolitikai váltás következett be. — Mivel foglalkoznak? —Nagykereskedelemmel. Sört, bort, csokoládét és üdítőket forgalmazunk, de tervezzük a profil bővítését. Beszűkültek a lehetőségek, a keleti piacok nem úgy alakultak, ahogy azt egyesek gondolták. Jelenleg tizenketten dolgoznak a kft.-nél, ez a korábbi létszám tizede. Nem nyugszunk bele a mostani helyzetbe, több elképzelést alakítottunk ki. A telep adta lehetőségeket kár lenne kihasználatlanul hagyni. Az infrastruktúra adott, munkaerő bőven van a környéken, itt a nagy a raktárunk, kiépített iparvágányunk van, és közel a határ, a nagy piac. Ha pénzünk lenne, sok minden lehetne itt. Partnereket próbálunk szerezni, akik részben, vagy egészben megvennék a kft.-t. Pénzes társsal hűtőházat építhetnénk, ismét beindíthatnánk az italpalackozást, és nyithatnánk a keleti piacok felé. Szerintem a végleges megoldás — a megváltás — valamilyen termelési tevékenység lenne. A termelésből kellene megélni. „ „ Egészségipar? „Aki nem beteg, az egészséges!” A múlt században még ez volt az általános szemlélet az egész világon. Sajnos, Magyarországon még a mai napig így gondolkodik az emberek nagy többsége. Pedig a betegek gyógyítása az egészségügynek csak az egyik része! Dr. Kovács Attilával, az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat megyei intézetének a vezetőjével beszélgettünk a múltról, jelenről, jövőről. — A múlt században az egészségügy kizárólag a betegek gyógyításából állt, de a tudományos, technológiai és társadalmi haladás gyors és alapvető változásokhoz vezetett. Az ellátott betegek fogyasztókká váltak. Az egészség a társadalom és az egyén legfontosabb javai közé sorolódott, áruvá vált. A fejlett országokban az egészség egzisztenciális kérdés. Maga a fogyasztó is megváltozott. Az egészségügy és a szociálpolitika fejlődésével külső és belső fogyasztók, vásárlók egész sora jött létre. A külső fogyasztó az állam, a beteg- biztosítók, a privát betegek. Az állam Európában az egészségügyi szolgáltatások 60-90 százalékának közvetlen vásárlója, fogyasztója. Mára az orvostudomány és az egészségügy fejlődése egymástól látványosan elkülönült. Az az állítás, miszerint az egészségügy nem más, mint az orvostudomány gyakorlati alkalmazása, végképp tarthatatlan. Az egészség megőrzésére irányuló erőfeszítések kevésnek bizonyultak, ennek következtében az egészségügy mára mindenütt a közérdeklődés fókuszába került. — Mi a helyzet itthon? — Az elmúlt ötven év eredménye, hogy Európa legrosszabb egészségi állapotú nemzetei közé tartozunk. Az ország lakosságának lélekszáma folyamatosan csökken. A születésszám csökkenése máshol is jellemző, de a halandóság emelkedésének hátterében az a rossz egészségi állapot áll, mely egyben a születéskor várható élettartam egyenletes csökkenését eredményezi. A halálozás 91 százalékáért öt nagy betegségcsoport a felelős: a szív- és érrendszeri betegségek, a daganatos betegségek, az erőszakos halálokok, az idült tüdőbetegségek, a májzsugor. Ezeknek a haláleseteknek száma hazánkban emelkedik, szemben a nyugat-európai csökkenő tendenciával. A magyar egészségügy az elmúlt évtizedekben azonban tagadhatatlanul jelentős eredményeket ért el, különösen a fertőző betegségek, a táplálkozással kapcsolatos hiánybetegségek és a foglalkozási betegségek leküzdése terén. De 1960 után az egészségügy működése elégtelenné vált. Az okok között szerepel az indokolatlanul alacsony részesedés az állami költség- vetésből, a megelőző szemlélet háttérbe szorulása, a műszerellátás elégtelensége, a kórházak rossz műszaki állapota, az elhibázott fejlesztések, melyek aránytalan struktúrát eredményeztek, a finanszírozás igazi szocialista megoldásai (központi elosztás). A hálapénz megjelenésével az egészségügyi személyzet korrumpálódott, erkölcsi és társadalmi megbecsülésük — Két éve és folyamatosan álltunk át az útlevelek kezelésénél a hivatásos állományra — tudtuk meg- Barna Ferenc főhadnagytól a csengersimai határforgalmi kirendeltség megbízott vezetőjétől. — Korábban a sorkatonák és hivatásosok irodái Csengerben voltak elhelyezve, most már kollégáimmal együtt az átkelőhelyen székelünk. A nemzetközi határátkelőhely éjjel-nappal tart nyitva, mi tizenkét órás váltásban ellenőrizzük a ki- és belépés feltételeinek meglétét. — Milyen most a forgalom? — Romániában néhány hete ismét bevezették a kiutazási illetéket, emiatt megcsappant az utasok száma. Gyalog ugye már régen nem jöhetnek át hozzánk, és a tavaly bevezetett benzinilleték is csökkencsökkent, az egészség mint érték devalválódott. A kilencvenes évek elejére aztán a magyar egészségügy több szempontból is ellentmondásos helyzetbe került. Miközben a naturális mutatók, a kórházi ágyak szál)r. Kovács Attila ma, az orvosok és közülük a szakorvosok száma, a beteglátogatások és szűrővizsgálatok száma alapján úgy tűnik, hogy Európa egyik legjobban ellátott országa vagyunk, de az eredmények sorra elmaradnak. Ha helyzetünket összehasonlítjuk a fejlett országokéval, akkor lényegében csak egy területen találunk nagyfokú hasonlóságot: a pénzügyi körülmények szigorodnak, a források szűkülnek. Nagyobb, pótlólagos forrásokat az egészségügy valószínűleg nem kap a következő években, pedig ha a halandóság hazai alakulásából adódó teendőket tekintjük, alighanem a kétszeres évi keret is kevés lenne. — Mit tehet az ÁNTSZ? — A szolgálat a szocialista rendszer bukása után, 1991-ben jött létre, fő célja az állampolgárok egészségi állapota további romlásának megakadályozása és fokozatos javítása, a születéskor várható élettartam nyugat-európaihoz közelítése. Az első másfél év e két fő elvárás teljesítésével telt el: a klasszikus közegészségügyi-járványügyi feladatokat színvonal- romlás nélkül lássa el, óvja meg a polgárokat a nagyobb járványoktól és katasztrófáktól, másrészt lássa el a régi megyei és városi főorvosi rendszer közigazgatási feladatait, biztosítsa a polgárok egészség- ügyi ellátását, közben kezdje meg az egészségügyi reform bevezetésének és végrehajtásának felügyeletét. Ezért új struktúrát építettünk ki új vezetőgamitú- rával, a szakfelügyelő főorvosi rendszert, a családvédelmi szolgálatot megszerveztük, valamint a népegészségügyi célkitűzés feladat- és programrendszerét megalkottuk, mely 2000-ig szóló, hosszú távú stratégiai terv, és Nemzeti Egészségvédelmi Programként jelenleg folyik fölötte a társadalmi vita. tette a beutazási kedvet. Csendesen telnek a napok. Persze próbálkoznak jogtalanul is beutazni az országba, de őket sikerül kiszűrni. Jellemző szabálytalanság a román vendégeinkre a túltartózkodás, elnézik az itt eltölthető napok számát. Kollégáim e figyelmetlenséget szabálysértésként pénzbüntetéssel „díjazzák”. Munkánkat, a határozatok kiadását számítógép is segíti. A korábban kiutasítottakat a tiltás érvényességéig ki tudjuk szűrni. Fegyver-, lőszer-, kábítószer-csempészet itt még szerencsére nem volt. A múlt hónapban sikerült azonban két lopott kocsit feltartóztatni. — Elégedettek az itteni körülményekkel? — Az épület, ami a munkahelyünk is, A szolgálatnak az egészségügy háttérmunkáját kell elvégeznie, a problémák megoldásához azonban kevés az ÁNTSZ. Egy olyan többtagú rendszert kellene létrehozni, melynek élén egy azonnal cselekvésre képes csúcsszerv állna. Ez lehetne például a megyei önkormányzat, amit támogatnának az intézmények és a civil szerveződések. Fontos lenne, hogy a felmerülő problémákat azonnal megoldjuk. A döntéshozók kezébe konkrét, egzaktul leírt, kezelhető anyagot kell adnunk. A beruházásokat, fejlesztéseket ma sem előzik meg számítások, a háziorvosok által leadott információk is csak mintegy 40 százalékban fedik a valóságot. Pedig egy adott helyen, településen az ottani egészségügyi viszonyokat figyelembe véve kellene fejleszteni, beruházni. A rendszer kiépítéséhez megfelelően képzett szakemberek szükségesek, és ez a legnagyobb probléma. Nincsenek szakembereink. Továbbá az állami vezetők és a politikusok segítségére is nagy szükség lenne, csak az a helyzet, hogy ha beindulna a program, akkor jelentősebb eredmény csak 10-20 év múlva mutatkozna. A politikusokat pedig a négyévenkénti ciklusváltás miatt csak a rövid távon sikerrel kecsegtető dolgok érdeklik. Ezért a nagy projekteket alprogramokra, rövid időn belül apróbb sikereket hozó részekre kell bontani. Most folyik felmérés Egyenlő esélyt az egészséghez! címmel. Tízezer — három és tizennyolc év közötti — gyeimeknek vizsgáljuk az élethez való hozzáállását, testi állapotát, a családi viszonyait és sok más jellemzőjét. A vizsgálat célja az, hogy felmérjük az egészségi állapotot, megtudjuk, hogy hol a baj az emberek egészségképében, szociális térképet készítsünk, és mindezek ismeretében oldjuk meg a problémákat. Leginkább ugyanis a gyerekek személyisége ‘alakítható.'' ’ * ‘ Szabolcs-Szatmár-Bereg megye sokáig siránkozott, hogy milyen hátrányos helyzetben van. A rendkívül fontos nemzetközi kapcsolatok kiépítéséhez pedig csak a főváros szűrőjén keresztül vezetett az út. Az én elnökletem alatt létrehozott „Magyarországi Szövetség az Egészségügy Minőségének és Gazdaságosságának Fejlesztésére” már nagyon értékes kapcsolatokkal rendelkezik. Budapest megkerülésével, nagyon kemény munka árán sikerült felvenni a kapcsolatot az USA-val, Kanadával, Hollandiával, Belgiummal, Angliával, Franciaországgal, Spanyolországgal és még számos más fejlett állammal. Jelenleg is több közös programon dolgozunk. Az egészségügy ma már egy nagy üzletet kínáló iparág. Országunk természetes elhelyezkedéséből sikert és pénzt kovácsolhat azzal, hogy kapuja lesz a nyugatról az óriási keleti piacokra irányuló terjeszkedésnek. A helyzet urainak nekünk kell lennünk! Ez még inkább igaz megyénkre a földrajzi közelség miatt. Magyarország és Szabolcs-Szatmár- Bereg megye jövője nagyban függ attól, hogy ez a térség az előnyét mennyire tudja kihasználni. Vasas László régi, és eredetileg tulajdonképpen felvonulási épület volt. Feltétlenül kellene egy korszerűbb, komfortosabb. Az átkelőt most bővítették két sávval. A jelenlegi forgalmat bírja. — Biztosan történt önöknél érdekes eset... — Egy lopott autó elfogása annak riasztója segítségével. A határon lévő vevőkészülékünk érzékelte, hogy egy magyar rendszámú Volkswagen jeladója üzemel. Megkértük az — ugyancsak magyar — sofőrt, hogy kapcsolja ki a kis masinát. Csak nézett ránk, nem tudta, miről van szó. Leellenőriztük a kocsit rendszám alapján, és mint később kiderült, a járművet korábban meglovasították. Kovácsvölgyi Csendesek a napok a határon
