Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-14 / 200. szám

UJ KELET 1994. november 14., hétfő 7 Ha nem is teljesen egyformák a lányok, azért mégis ikrek. Tári Franciska és Judit ötévesek. Az írógép óstörté Mindennapi, nélkülözhetetlen munka­eszközünk az írógép. Egy olyan gép, mely­nek billentyűit leütve, az azokkal össze­kötött betűk egymás mellé sorakozva a kívánt betűk, illetve szavak képét a papí­rosra nyomják. Az írógép fő alkatrészei: a váz, a billentyűk, összekötőkarok és emel­tyűk, betűkarok, betűk vagy betűkorong, festékelő szalag vagy párna, a papírost vivő kocsi a hengerrel. Hajlamosak va­gyunk azt gondolni, hogy a XX. század találmánya. Szó sincs róla! íme, az írógép őstörténete. Az első hiteles adatot a kézzel való írás­nak mechanikai írással való pótlásáról 1714-ből ismerjük, amikor Henry Mill Angliában ilynemű készülékére szabadal­mat kért. 1779-ben Kempelen Farkas konstruált írógépet Bécsben, barátja vak leánykája számára. Kempelen Farkas lo­vag, technikus, Pozsonyban született 1734. január 23-án, meghalt Bécsben 1804. már­cius 26-án, ahol a magyar királyi udvari kancelláriánál udvari tanácsos és refe- rendárius volt. Korának valóságos techni­kai zsenije. 1769-ben feltalálta a sakkozó­gépet, mellyel világhírűvé vált. 1788-ban szerkesztett egy beszélőgépet is. Őt azért mutatjuk itt be néhány sorban a sok ide­gen között, mert hazánk fia volt. Érdekességként említjük meg a fából készül írógépet, Peter Mitterhoffer (1822- 1893) asztalos, feltaláló találmányát. A fából készült írógép fényképe reánk ma­radt, s lehet, hogy a világ valamelyik mú­zeumában maga a gép is. Bár a világ napilapjai 1929-ben ünne­pelték az írógép születésének százéves jubileumát, tulajdonképpen csak 1930-ban lett százéves a maihoz már nagyon hasonló írógép. Az amerikai Austin Burth 1830- ban vitt piacra Typhographez néven egy írógépet, amely már az emeltyűk végein elhelyezett betűkkel dolgozott, de az volt a nagy hiányossága, hogy a betű leütése után a papír nem rukkolt tovább magától, hanem kézzel kellett tovább igazítani. Emiatt nem is terjedt el ez a gép, mert a munkája így jóval lassúbb volt a kézírás­nál. Később, 1833-ban Progrin és 1843-ban Léon Foucalt francia fizikus Franciaor­szágban, ugyanebben az évben Charles Thurber Amerikában, majd 1849-ben a francia Pierre, 1855-ben Alfred Bach Ang­liában, és 1868-ban John Bratt Ameriká­ban kísérleteztek főleg a vakok részére szolgáló és a tollat helyettesítő gépekkel. E téren legsikerültebb volt a koppenhágai Malting Hansen által szerkesztett úgyne­vezett írógolyó. Nagy érdeklődést keltett az 1867-ben Amerikában szabadalmaztatott írógép, melyet Latham Sholes nyomdász Charles Gliden mechanikussal együtt készített. Ezt James Densmore és G.W.N. Yost közre­működésével annyira tökéletesítették, hogy 1869-ben a Remington and Sons fegyvergyár az írógépek gyártását meg­kezdte, amelyek Remington elnevezés alatt csakhamar elterjedtek. Filod Remington amerikai technikus Litchfieldben (New York) 1816. október 31 -én született. Ő nemcsak az általa szer­kesztett írógépről vált világhírűvé, hanem az átlala feltalált Remington-puskáról is, melyet szintén fegyvergyárában gyártot­tak. Az első írógépek csupán nagy betűket írtak, de Yost, kiválván a Remington-gyár- ból, a nagy és kis betűket író Caligraph-, majd 1880-ban a Yost-gépet szerkesztete. Csakhamar követték James Densmore és Ch. Sholes is, kik az első átváltós írógépet alkották. Az 1880-as években megjelent James B. Hammond betűkorongos gépe, mely ismét újabb írógépek mintájául szol­gált. Ezután kerültek piacra a látható írá- sú gépek és az első világháború — 1914 — kitörésekor már mintegy 180 féle író­gép volt ismeretes. A múlt század kilencvenes évei elejéig csak Amerikában gyártottak írógépeket. Ekkor Németországban is kezdték gyár­tani, s az első világháború kitörésekor is­mert 180 féle írógépfajtából 20 különböző fajta már Németországban készült. Ugyan­ekkor Európában, ezenkívül csak Franci­aországban és Ausztriában — Bécsben — volt írógépgyár. íme, ketőszáznyolcvan év kellett hoz­zá, amíg az első szabadalmazott írógép­ősből kifejlődött az a csodálatos tökéle­tességű golyóscsapágyas, majd később villanyírógép, amelyen korunk emberisé­ge dolgozik. Nem követjük tovább az írógépnek az első vilgháború utáni történetét, mert ez már nem az őstörténete, vagyis nem a XVIII-XIX. század időtartományában, hanem a XX. században, azaz a modem korban folytatódik, a technikai továbbfej­lesztésével, vagyis a ma legmodernebb villanyárammal működő változatáig. Varga Júlia Csillagok háborúja Ezúttal nem a híres Spielberg-filmről van szó, hanem filmcsillagok háborújáról. Nem is akárkikéről, s ha nem Brigitte Bardot-ról és Sophia Lorenről lenne szó, akár azt is mondhatnánk, hogy éltes korú matrónák viszályáról van szó. Ám a már jóval hatvanon felül lévő Loren szépsége csakúgy töretlen, mint karrierje, s Bardot is betöltötte már régen a hatodik ikszet, de ő sem panaszkodhat külsejére. Igaz ami igaz, az egykori francia szex­szimbólum ma már inkább megveszeke­dett állatbarát-tevékenységéről híres, hi­szen a filmezést jó néhány éve abbahagy­ta. Éppen ez az, ami miatt megindult a háború: Bardot a műszőrmeviselés nagy harcosa, az ő tevékenységének köszön­hető, hogy a kis fókák irtói ellen felvették a harcot. Most Loren a kitűzött célpont, nem véletlenül. Azt még lenyelné a nagy vetélytársnőtől, hogy saját szőrméi van­nak, de hogy négymillió dollár fejében Sophia elvállalta az olasz Anabelle cég szőrméinek bemutatását, ezt a szőke sztár szó nélkül nem tűrhette. Levelet küldött hát az olasz pályatársnőnek, amelyben azzal vádolta, hogy ártatlan állatok véré­vel keres nagy pénzeket, s azzal fejezte be az írást, hogy „szőrmét hordani maga­don olyan, mintha temetőt vennél a há­tadra”. Bardot Loren elleni akciója egyre in­kább szélesedik, s csatlakozott a Loren- ellenes táborhoz az olasz állatvédők egye­sülete is. Egész oldalas hirdetésekben kö­zölték, hogy elítélik honfitársnőjüket, s néhányan még odáig is elmentek, hogy a Ponti—Loren villa küszöbére döglött si­rályt és halakat tettek. InfoNet Tanuljunk vitaminul B-vitamin Mostanság, így az őszi-téli hónapok kezdetén, sokunkban él az a tévhit, hogy a nyár végével, a zöldség- és gyü­mölcsfélék szezonjának lejártával sok­kal nehezebb a dolgunk, ha szükséges vitaminjainkat fedezni akarjuk. Gyak­rabban nyúlunk tehát a gyógyszertá­rakban kapható készítményekhez, pe­dig sok egyéb élelmiszer is tartalmaz vitamint. így például nem szükséges B-vitamin szükségletünk miatt tablet­tát bevennünk. A B-vitamin két fon­tos fajtájára ügyeljünk, az egyik a B- 6, a másik a B-12. A B-6 vitamin az, amely minden bi­zonnyal védi a szervezetet a vérsze­génységtől, a bőrkárosodásoktól, segíti az idegrendszer munkáját és serkenti a hormonháztartás működését. Fel­tételezhető ma már az is, hogy a meddőség leküzdésében is fontos sze­repet játszik. Leggyakrabban a húsok­ban, halakban, gabonamagokban, a tej­ben, a banánban és a mogyoróban for­dul elő, tehát egész évben hozzájutha­tunk a szükséges mennyiséghez. Na­ponta 1,8 milligrammra van szüksé­günk, ehhez elég például 45 deka ba­nán vagy 20 deka hús. Az étvágyta­lanság, a görcsök, a vérszegénység mutathatja, hogy B-6 vitamin hiá­nyunk van. Túladagolásos tünetekkel számolhatunk, ha napi 500 milli­grammnál többet fogyasztunk, ennek jele lehet a kéz és a láb zsibbadása, vagy akár a bénulás. B-12 szintén húsban, halban, tejter­mékekben és tojásban fordul elő, nagy szerepe van a sejtek újjátermelő- désében, a vérképzésben és a vészes vérszegénység megelőzésében. Való­színűleg véd a szívbetegségek és az idegrendszeri károsodások ellen, s azt is feltételezik, hogy a magzat ideg- rendszerének károsodását is mege­lőzheti a terhesség első hat hetében. Nagyon kevésre, napi 0,003 milli­grammra van szükségünk, ehhez elegendő, ha például 3 dekányi mak­rélát eszünk. A B-12 hiányát vérsze­génység jelezheti, túladagolásra való­színűleg nincs is esélyünk, ennek ha­tásai nem ismeretesek. InfoNet Az éneklő modell könyvet is ír A szépséges sztármodell, Naomi Campbell mostanság meglepetések so­rozatával szolgál. A 25 éves barna bőrű szépség nemrégiben tudtul adta a világ­nak, hogy visszavonulása után éneklés­sel óhajtja kenyerét keresni, s ezt olyannyira komolyan is gondolja, hogy már el is készült első videoklipje — gyakran láthatjuk az MTV-n sugározni a felvételt. Megijedni azért nem kell. E tervek meglehetősen távoliak: 50 év múlva ese- j dékesek, merthogy a szépség addig nem | is akarja elhagyni a „dobogót”. Az bi- j zonyos, hogy rosszul most sem keres: a minap Varsóban kétszer jelent meg a ki­futón egy nagyszabású divatbemutató al­kalmával, összességében 17 másodpercet töltött a nagyérdemű közönség előtt, s e röpke lengyelországi kirándulás a szerve­zőknek 60 ezer dollárjukba került. Mellesleg nem csupán manökenként keres szépen Naomi, újabban regényt is írt. A könyvet egy német kiadó vette meg, s kétmillió márkát fizetett előlegként. Nyilván többet is kap a szépséges szerző, ha műve sikeres lesz, és miért ne lenne az? Adva van minden a bestsellerhez: roman­tikus, édes-bús történet, szépséges főhős­nő, szerelem, pénz, csalódás, egyszóval zsebkendő nem maradhat szárazon. A „Hattyú” önéletrajzi ihletésű figura (mit tesz Isten, manöken, méghozzá néger a lelkem), aki, dacára szakmai sikerei­nek, s jószerével néhány hónaponként váltott nagy szerelmeinek — boldog­talan. Márpedig olyan nevés férfiúkat sze­ret, mint a barnabőrű sztár, Eddie Murphy, az átváltozás színészmestere, Robert de Niro, vagy éppen a híres-hír­hedt bokszoló, Mike Tyson. Persze mindez a boldogsághoz nem elegendő, s hogy ahhoz mi kell még, megtudható lesz Naomi Campbell könyvéből. Három az igazság Ezt a magyar szólásmondást tarhatja igaznak korunk egyik legnagyobb ame­rikai tehetsége, a fekete bőrű, melles­leg egyáltalán nem előnyös külsejű, ámde annál kiválóbb színésznő, Whoopy Goldberg. Merthogy immár harmadszor ment férjhez, s a szeren­csés ezúttal is, mint eddig, egy fehér bőrű, kék szermű úr, Lyle Trachten­berg. Woopyról az átlagosnál jóval kevesebbet pletykálnak a lapok. Ha nem is tartja szentnek és sérthetetlen­nek magánéletét az Apácashow fősze­replője, de sosem a reklámmal csinált karriert magának, ennél tehetsége jó­val nagyobb. Ezúttal is onnan lehet tudni újabb há­zasságáról, hogy egy film forgatása alatt ismerkedett össze a szakszervezeti vezetővel, aki az 1993-ban készült Corrina forgatásakor hivatalosan volt jelen, a film szereplőinek munkakörül­ményeit ellenőrizte. Lyle elégedett volt a munkakörülményekkel, ezzel együtt minden áldott nap megjelent a forga­táson — mint utóbb kiderült, Whoopy miatt, akibe első látásra beleszeretett. A néger sztár sem maradt közömbös, úgyhogy a „szerelem első látásra”-ból házasság lett. A férj mellesleg nemcsak saját maga kék szemű, de kedvenc színe is a kék, fülében is kék kövecskét visel, s a jegy­gyűrű, amit Whoopynak vett, is kék köves—egy hatalmas zafír ékesíti. Mit lehet tehát kívánni mást a boldog pár­nak, mint sok-sok, felhőtlenül kék ég alatt eltöltött boldog évet, békés életet? InfoNet A válás elkerülhetetlen Ne tedd, Cindy! Szomorú hírek sora érkezik a világ ta­lán legszebb sztármodelljének tartott Cindy Crawfordról. Az amerikai sajtó évek óta, jószerével a házasság megkö­tésének első pillanatától kezdve ír arról, hogy a gyönyörű hölgy bizony nem a legjobban él férjével, az ugyancsak vi­lághíres, és a szebbik nem képviselői által az egyik legvonzóbb férfinak tar­tott Richard Gere színésszel. Egyre-más- ra érkeztek, érkeznek a hírek kölcsönös féltékenykedésekről, veszekedésekről, sőt válásról, úgyhogy a házaspár foly­ton nyilvánosan cáfolta az informá­ciókat. A legújabb pletykák szerint inkább előbb, mint utóbb valóban sor kerül a vá­lásra, s az ok egyszerű: a sztármodell te- lekürtölte a világot azzal, hogy gyerme­ket szeretne, ám párja hallani sem akar erről. S mivel mostanság Cindyt régi ba­rátja társaságában gyakran lehet látni, hi­V _____________________________ áb avalónak tűnik Gere nyilatkozata, hogy ő viszont hallani sem akar a válás­ról. A hölgy gyermek utáni vágyát cáfol­ni látszik viszont egy másik hír: a divat- bemutató kifutója mellett a szépséges le­ányzó filmekben is óhajt szerepelni. Ez persze igazán örvendetes, az azonban ke­vésbé, hogy emiatt állítólag plasztikai operációk sorának akarja magát alávet­ni. Véleménye szerint jobb keze csú­nyább, mint a bal, elégedetlen füleivel is, merthogy azok kissé aszimmetriku­sak, azaz az egyik magasabban van, mint a másik, sőt, a modell nem tartja kielégítőnek profilját sem. Egyszóval, jöhetnek a kozmetikai műtétek, fizetni természetesen van miből — csak a fil­mért egymillió dolláros gázsit ígértek Cindynek. Ám mi lesz csodálóival, akik oly gyönyörűnek találják, hogy a szívük megszakad minden változtatástól? _____________ J Ho mokos hadművelet Az amerikai homoszexuálisok kaliforniai szervezete, a Homokos és Leszbi­kus Tanárok Egyesülete a homoszexuális életformát magyarázó könyveket ado­mányozott negyvenkét középiskolának. A Projekt 21 néven emlegetett homo­kos hadművelet célja, hogy a fiatal fiúk és lányok úgymod „minden mellébe­szélés" nélkül ismerjék meg életformájukat. Az ajándékot kapó iskolák illeté­kesei egyelőre annyit nyilatkoztak, hogy gondosan megvizsgálják a könyveket mielőtt döntenek azok kiosztásáról.

Next

/
Thumbnails
Contents