Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-14 / 200. szám

2 1994. november 14., hétfő IN 1 BELFÖLD-KÜLFÖLD II* 1 UJ KELET Önkormányzati választási hírek Önkormányzati napot szervezett a főváros VIII. kerületében a Köztársaság Párt. A rádió Krónikája beszámolt arról, hogy Palotás János elnök kijelentette: az országban túlságosan központilag vezérlik az államigazgatást és a gazdasá­got. Ez vonatkozik az önkormányzatokra is, amelyek így nem felelnek meg szolgáltató szerepüknek. Thürmer Gyula a Munkáspárt törökszentmiklósi kam­pánynyitóján azt mondta: az önkormányzati választások tétje az, hogy a koalí­ciót megerősítik-e az önkormányzatokban. Ha a párt jelöltjei nem kerülnek be, akkor a dolgozók érdekeit nem képviseli senki — tette hozzá. Kevesebb az új fertőzés Dombóváron már csak kis számban fordul elő, újabb kimutatható szalmonellás megbetegedés. Dr. Hangay István megyei tiszti főorvos elmondta: a hét végén kiadott eredmény, mely szerint 61 volt a pozitív minta, nem jelent újabb meg­betegedéseket. A minták ugyanis folyamatosan érkeznek Szekszárdra, és ez az eredmény még korábbi állapotokra utal. Hozzátette, jelentősen javult a dombó­vári víz tisztasága, ez azonban nem jelenti a szalmonellafertőzés teljes megszű­nését. Helikopter-katasztrófa Elképzelhető, hogy az esti ködben kényszerleszállást akart végrehajtani á Kecel közelében szerencsétlenül járt helikopter. A katasztrófában Szekér Jó­zsef 59 éves kecskeméti, Für József 40 éves érdi és Vakulya István 40 éves halásztelki lakos vesztette életét. A pilóta nem kért engedélyt éjszakai repülés­re, és azt sem tudni, hogy a gép rendelkezett-e erre alkalmas műszerekkel. A helikopter állítólag egy motorcsere utáni próbaútra indult, amikor bekövetke­zett a baleset. A vizsgálat tovább folytatódik. Az APÜSZ Minarik távozásáról Az APEH Üldözöttjeinek Szövetsége közleményben tiltakozik az APEH le­köszönt elnöke és a pénzügyminiszter alkuja ellen. A megállapodás szerint Minarik György nem nyilatkozik távozásának okairól, a Pénzügyminisztérium pedig eltekint annak vizsgálatától, milyen felelősség terheli az APEH-et a töb­bi, tízmilliárdos, fiktív ÁFA-visszaigénylések miatt. Az APÜSZ szerint a pénz­ügyminiszternek nincs joga elszámoltatás nélkül távozni hagyni az intézmény vezetőjét. Gyújtogatás a szociális foglalkoztatóban Gyújtogatás okozta a tüzet az andornaktályai szociális foglalkoztatóban. A lángok két ember életét követelték. A tüzet a szellemi fogyatékosokat foglal­koztató intézet egyik lakója lobbantotta fel, mint vallotta, szerelemféltésből. A keletkező füstben a 26 esztendős Vastag Mária és a 31 éves Kiss Mária vesz­tette életét. Mindketten az intézet lakói voltak. Konferencia a német-zsidó együttélésről A népek jövőjének útja nem a kisebbségek asszimilációja, hanem csak a nyílt és korrekt párbeszédet folytató együttélés lehet. Egyebek közt ez hangzott el azon a Dunamenti németség és zsidóság együttéléséről szóló konferencián, mely vasárnap kezdődött Pécsett. A tanácskozáson Schweitzer József főrabbi úgy vélekedett, hogy ha a zsidók csalódtak az együttélésben — ami gyakran meg­történt —,az talán nem az ő hibájuk. A konferencia hétfőn folytatódik. Biztonsági Tanács konzultáció A nyugat-boszniai bihaci harcokról kezd konzultációkat az ENSZ Biztonsá­gi Tanácsa, közép-európai idő szerint a délutáni órákban. Clinton elnök tanács­adóival vizsgálta meg, milyen választ adjanak a Bihac körzetében végrehajtott szerb támadásokra. Két és fél éves szünet után megnyílt a pristinai repülőtér. A koszovói fővárosban két, Zürichből érkezett charter-járat szállt le. Az utasok többsége Svájcban dolgozó vendégmunkás volt. A repülőtér megnyitását a Ju­goszlávia elleni ENSZ-embargó enyhítése tette lehetővé. Magyar delegáció Washingtonban Magyar parlamenti delegáció utazott Washingtonba, az Észak-Atlanti Köz­gyűlés 40. ülészakára. A hatpárti küldöttséget Rácsay Jenő szabaddemokrata honatya vezeti. Az ülésszakon megtárgyalják a NATO bővítésének kérdését, és szó lesz az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet tevékenységéről is. A közgyűlés védelmi bizottsága Wachsler Tamás jelentését hallgatja meg a NATO bővítésével kapcsolatos magyar nézetekről. Stop a költségvetési támogatásnak Az orosz kormány a jövőben nem engedi, hogy a központi bank támogatást nyújtson a költségvetés számára. A gazdasági miniszter kijelentette: ez kulcs­kérdés az infláció elleni küzdelemben. Az infláció októberben 15 százalékos volt. Jaszin arról is beszélt, hogy a kabinet a jövő évi költségvetési vitában egyes kérdésekben engedményekre készül a képviselőkkel szemben. Azt vi­szont leszögezte, hogy a bank és a hitelek kérdésében nem lehet szó kompro­misszumról. • • l Palesztin belviszály Ismét kiéleződött a feszültség a gázai merénylet nyomán a palesztin hatóság és ellenzéke között. Arafat kormányát azonban ezúttal nem a Hamász, hanem a merényletet kitervelő Iszlám Dzsihád bírája. A szélsőségek azzal vádolják a palesztin rendőrséget, hogy titokban eltemette az öngyilkos merénylőt. Gépeltérítés A hazájukban bebörtönzött politikai foglyok szabadon bocsátását követelik az algériai géprablók. A légikalózok három utast és két stewardesst már szaba­don engedtek. Az Air Algérie belföldi járatát 38 utassal a fedélzetén vasárnap térítették a spanyolországi Palma de Mallorcára. Békési, a stratéga Az új pénzügyi kormányzat hónapokon keresztül azt a kellemetlen benyomást kel­tette önmagáról, hogy a sarki fűszeres gon­dolkodásmódjával közelít a gazdaság lét- fontosságú kérdéseihez. Ezeket a hónapo­kat a nyugdíjak kifizetése körüli huzako­dás, az expó lemondása, a leértékelések, adóemelések, támogatásmegvonások, ár­emelések, a „no még egy kicsi pénzt az államkasszába” szemlélet tették emléke­zetessé, miközben a vállalkozó is, a fo­gyasztó is egyfolytában bosszankodott, ha ugyan nem szenvedett. Mindezen körülmények abba a gyanú­ba keverték a koalíciót és annak gazdasá­gi főminiszterét, hogy az országnak van egy erős akaratú, céltudatos, ám némileg fantáziátlan pénztámoka, akinek egyetlen gondja van: az államkassza további kiürü­lésének megakadályozása. Ez is egy lehetséges stratégia olyankor, amikor az ország kamatfizetési és adós­ságszolgálati kötelezettségei (több évvel ezelőtti, bőzsebű hitelfelvételek következ­tében) ugrásszerűen emelkednek. Csak az a baj, hogy a szocialisták és partnereik a májusi választásokon nem erre, pontosab­ban nem csak erre kaptak mandátumot. Ám most, az új adórendelkezések kidol­gozásánál a pénzügyi kormányzat végre tanújelét adta a nagyobb ívű és távlatú gondolkodásra való készségének. Mégpe­dig azzal, hogy a gazdasági társaságok számára gyakorlatilag 50 százalékos adó- csökkentést irányzott elő a nyereségnek a vállalkozáson belül befektetésre kerülő részére. Forradalmi változás lenne ez ahhoz ké­pest, hogy az adórendszer korábban 40, majd 36 százalékos adóval sújtotta a be­ruházásokat. Belátható: 18 százalékos adó­teher mellett érdemesebb a nyereséget beruházásra, fejlesztésre fordítani, mint kivenni a vállalkozásból és osztalékban kifizetni, vagy, mint a kisvállalkozások világában elég gyakori: kanári szigeteki turistautakra költeni. Minden kezdet nehéz. De ha a főpénz­tárakban egyszer megmozdult a straté­ga, ha elismerte, hogy a restrikció nem a legjobb eszköze egy gazdaság „beindítá­sának”, akkor érdemes újból szemrevéte­lezni néhány kártékony makrogazdasági közhelyet. Közülük a legmakacsabb az, mely szerint Magyarországnak semmire nincs pénze, s mely ezen a héten abban is manifesztálódott, hogy a parlament szol­gálatkészen megerősítette az expó lemon­dását. Ha egy ország kitörésre készül, ak­kor nem zárja el az ehhez szükséges csa­tornákat. Ha egy országnak van 70 milli- árdja egy másodosztályú bank (Magyar Hitelbank) veszteségeinek finanszírozásá­ra, akkor legyen ugyanennyije egy másod- osztályú világkiállítás megrendezésére. Feltéve, ha elszánta magát, hogy a gazda­ságot növekedési pályára állítja. Bizony­talan, hogy Magyarországnak nem volt pénze az expó megrendezésére, jóllehet bizonyítható, hogy a kormánynak és a par­lamentnek tényleg nem volt pénze rá. És éppen az az, amiről szó van: a pénzügyi kormányzatnak dönteni kellene a szatócsi és a nagyvállalkozói, a törzsőrmesteri és a hadvezéri szemléletek között. Egy újfajta, a szűkebb térségünkön túltekintő stratégia abból indulhat ki, hogy a pénzszűke a világgazdaság jelenlegi ál­lapotában természetes és viszonylagos. Természetes, mert a nyolcvanas évek elejétől kezdve Magyarország azokhoz a gyengén fejlett országokhoz csatlakozott, amelyek tőkebefogadóként, magyarán adós országként próbálták megteremteni a felszínen maradáshoz szükséges tőkét. A pénzügyminiszter a minap maga is egy ilyen kísérletet tett, amikor kétmilliárd ECU-s hitel tárgyában szondázta meg az európai partnereket. De viszonylagos is a pénzszűke: egy profitorientált világban mindig van pénz arra, amiből több pénz néz ki. Jó, ha a kormányzat kezd nagy tételek­ben gondolkodni. Megteheti. A világgaz­daságban a hitelező országok fejlődéséhez éppúgy hozzátartozik a hitelkihelyezés lehetősége, mint az adós országokéhoz. Az adósból hitelezővé alakulás pedig több évtizedes, de normális folyamat, melyet tervezni is lehet, s a következő évtizedek­ben—egészen státuszának fejlődőből fej­letté válással történő megváltoztatásáig — kell is tervezni Magyarországon. Ehhez a tervező munkához azonban nem elegendő visszafogni a kiadásokat és az exportot, kitalálni és megvalósítani a következő évi hitelfelvételeket, és sikere­sen lebonyolítani az ezekhez kétségkívül elengedhetetlen IMF- és világbanki tár­gyalásokat. Extra külső és belső források kellenek, amelyek az adósságtörlesztésen túl a fellendülés anyagi bázisát is létrehoz­zák. Olyan beruházásokra van szükség, amelyeket a következő öt-tíz évben a ha­zai vállalkozások még nem lesznek képe­sek finanszírozni. A tőke becsalogatásának módja nem­csak az ügyes diplomácia, nemcsak a vál­lalkozási lehetőségekről szóló szép bro­súrák elkészítése, nemcsak a jó propagan­da. Fontosabb olyan előnyök és feltételek biztosítása a vállalkozók számára, ame­lyek arra bírják őket, hogy tőkéjüket, vagy egyszerűen csak a jó fejüket ne tőlünk északabbra vagy délebbre, hanem éppen ide, a Kárpát-medencébe hozzák. Amíg a hazai lapok „kifosztott kisbefektetők­ről”, „pénzügyi kőkorszakról”, „primitív bankrendszerről” írhatnak, addig a kor­mány és a parlament is tűzoltóságnak használhatja a Pénzügyminisztériumot. Adókönnyítés, hitelbőség, mozgástér a modem vállalkozó és a külföldi tőke szá­mára, az infláció leállítása, a mezőgaz­daságnak, mint a nemzetgazdaság legbiz­tosabb pillérének támogatása — ezek a fő feltételei egy gazdasági fellendülésnek Magyarországon. Ha Békési, a stratéga, megtalálja a módját annak, hogy a jó vál­lalkozások és a szorgalmas emberek gya­rapodjanak, akkor az ország és melléke­sen a kincstár is gyarapodni fog. Bokor Pál Erőmű a Tiszán? Kárpátaljai és román vízügyi szakem­berek találkoztak a napokban Técsőn. A két delegáció tagjai azt vitatták meg, hogyan lehetne felépíteni közös erőfe­szítéssel a Tiszán egy kisebbfajta víz­erőművet. A felek, miután kifejtették egy ilyen erőmű működésének célsze­rűségét, rámutattak arra, hogy minde­nekelőtt elkészítik a makettet, melynek révén az elméleti elképzelések helyes­ségét a gyakorlatban lehet ellenőrizni. Az energetikai krízis arra készteti a szakem­bereket, hogy az energiahordozók nem hagyományos forrásait kutassák. Ha a terv ellen senkinek sem lesz kifogása, úgy né­hány éven belül megoldódik e térség ener­giaellátása^ A két ország vízügyi szakem­berei nagy figyelmet fordítottak az árvíz- védelmi intézkedésekre. A vízgyűjtők és víztisztító építmények védelme érdekében parterősítő munkákat végeznek Szlatina közelében, e térségben kitisztítják és mélyítik a Tisza medrét. A felek abban is megegyeztek, hogy rendszeresen tá­jékoztatják egymást a meteorológiai és hidrológiai helyzetről, egyeztetik a Ti­sza vízterével kapcsolatos terveket, a hidrotechnikai létesítmények építésének és üzemeltetésének részleteit. Tóth Éva mint Debrecen Új termékcsaláddal rukkolt ki a debre­ceni Biogal Gyógyszergyár Helia-D üzlet­ága. Az új Active Helia-D készítmények­kel az igényes, de kevés szabadidővel rendelkező — tehát rendkívül aktív — hölgyeket célozzák meg. Mivel a szépít- kezni vágyó hölgyek nem akarnak sok időt fordítani saját testápolásukra, az új szer­nek is gyorsan hatónak — tehát roppant aktívnak — kell lennie. November köze­pén piacra kerülő termékcsaládjuk épp ilyen lesz. Összetételét természetesen hétpecsétes titokként őrzik. Annyit árultak el mind­össze, hogy gyógynövényekből — vadár­vácskából és tyúkhúrból — készül. Ezek természetes anyagok, s innen ered a szlo­gen is: természetes szépség. Mivel a koz­metikum minden korosztály részére alkal­mas, s aki fiatalon elkezdi használni, az nagymamakorban sem hagyja abba, a kor­talan szépség, illetve az életrevaló élettárs kifejezés is alkalmas a minősítésére. A fejlesztők azt akarták elérni, hogy ne csak rövid ideig legyen csinos egy hölgy, ha­nem korához képest mindig is szép ma­radjon. A termékcsalád négy tagja az arc, a test ápolására szolgál. Árából is látszik, hogy valóban az igényes nőknek készült. Egy- egy termék 900—1400 forint közötti ár­ban van, de egyenként mit sem ér. Az egész sorozatot meg kell venni a tökéle­tes hatáshoz, ami mintegy tízezer forint­nyi kiadást jelent. Igaz, nem kell minden tusolás után használni, mert hatása hosszan tartó. Kérdés persze, milyen gyakran tu­sol a használó. A termékcsaládról komoly referenciák­kal rendelkeznek. A vizsgálatba, a termék kipróbálásába beszállt a DOTE, a SZOTE és a miskolci megyei kórház. Megtanítot­ták használatára a kozmetikusokat is, de később is kikérik véleményüket. Kereske­delmi forgalomban minden megyében megtalálható lesz. Ezer boltot választot­tak ki az országban, amely külső megje­lenésével méltó a Heliához. Eddig próba­képp csak a megyeszékhelyeken s a ki­emelt idegenforgalmi helyeken árulták, de rövidesen a húsz bolt mellett az említett ezerben is kapható lesz. A megfelelő boltokba minőségi kisze­relésben kell kiállítani a kozmetikumot. Az arculat megtervezésébe négy művészt — Dómi Eszter és Sára Ernő grafikusokat, Bálint Agnes építészt és Váczi László szob­rászt — vontak be. A korábbi csomagoló­anyagok fekete színét az aranyozott fehér váltotta fel, s a tégelyek, a dobozok is for­matervezettek lettek. Szabó Lukácsné dr. üzletág-igazgató elmondta, hogy a Biogal Rt. összbevéte­lének csupán 2-3 százalékát előállító cég mindössze 90 fővel dolgozik, mégis rég­óta a felszínen maradtak a szépiparban. Korábbi mintegy száz termékükből ma már csak negyvenet készítenek, s lehet, hogy újabbakat fognak megszüntetni. Há­romszázmilliós évi árbevételüknek mind­össze 10 százaléka származik exportból, s ezen 14 ország osztozik. Az exportbe­vételt szeretnék fokozni, de nem a belföl­di értékesítés rovására. Legigényesebb vá­sárlójuk Japán, s büszke arra, hogy ott is fenn tudnak maradni a számos nyugati konkurencia mellett. Jövőre 20 százalékos bevételnövekedést terveznek az ideihez képest. Általában a nyereség egyharma- dát szokás újabb termék kifejlesztésére, bevezetésére fordítani, ők viszont most — épp az Active-család felfuttatására — 75 és fél, majd 25 százalékot szánnak ebből évente. A legtöbb pénzt a tévéreklámok, PR-cikkek viszik el, de bíznak benne, hogy megtérül a befektetés. Nemcsak az országos, de a helyi sajtókat is megcéloz­zák. Fenti írásunk nem fizetett reklám, erre nem adtak nekünk megbízást. Úgy érzem viszont, hogy olvasóink megérdemlik a tájékoztatást a szépipar újabb termékéről. A hírértéket tartottuk szem előtt, s nem a piszkos anyagiakat. Elvégre megyénkben is élnek igényes nők! Miért ne használ­hatnák ők is a jót?! zmeskall

Next

/
Thumbnails
Contents