Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)

1994-11-02 / 190. szám

1994. november 2., szerda m BELFÖLD-KÜLFÖLD IV m UJ KELET Parlamenti vita a szövetkezetekről A szövetkezeti törvény módosításának általános vitájával kezdte meg napi­rend szerinti munkáját a Tisztelt Ház. Vastagh Pál igazságügy-miniszter expozéjában leszögezte: a kormányzat nem kérdőjelezi meg a szövetkezeti törvény koncepcióját, de a jogszabály bizonyos korrekciókra szorul. A kabinet most azért döntött a módosítás mellett, mert véleményük szerint a törvény több diszkriminatív elemet tartalmaz, és nem alkalmazkodik a nemzetközi szövetkezeti elvekhez. A módosítás hatályon kí­vül helyezi a többi között azt a szabályt, amely szerint a tagok kisebbsége is bármikor kikényszerítheti a szövetkezet szétválását. Médium-privatizáció A koalíciós pártok elvi megállapodása szerint ha a jövő év évgéig nem jön létre egy országos kereskedelmi tévé, akkor kellene privatizálni az egyik jelen­legi csatornát. Ezt Jánosi György mondta a Kossuth rádióban, ezzel pontosítva az eddigi jelentéseket. A Kulturális Minisztérium államtitkára elmondta: a médiumok közalapítvány formájában működnének. Ezen belül külön részvénytársaságok működtetnék a Magyar Rádiót, a Magyar Televíziót és a Duna Televíziót. Jánosi szerint most jobbak a médiatörvény elfogadásának esélyei, mert a koalíció tervezetében több pont megfelel az ellenzék kívánságainak is. Az utolsó változat Elkészült a privatizációs törvénytervezet utolsó változata — jelentette be a Pénzügyminisztérium főcsoportfőnöke sajtótájékoztatóján. Farkas István szerint a jogszabályt szerdán a gazdasági kabinet, csütörtökön pedig a kormány vitatja meg. A tervezet várhatóan még novemberben a parla­ment elé kerül. A javaslat szerint a privatizáció révén el kell érni, hogy a magántulajdon minél előbb meghatározóvá váljon a gazdaságban. Az eladásoknál előnyben kell részesíteni a készpénzben fizetőket. Magyar - svéd gazdasági kapcsolatok A svéd exportőröknek jó piaca Magyarország. Legfontosabb svéd partnere­ink az Ericcson, a Volvo, a Tetra Pack, a Tetra Laval, valamint a Scania. A svéd - magyar kapcsoplatokról tartott sajtótájékoztatón elmondták azt is, hogy Ma­gyarországról elsősorban élelmiszereket vásárolnak. A tájékoztatón bemutatták azt a svéd gazdasági napilapot, amelyet már Ma­gyarországon is meg lehet vásárolni. Biztonságtechnikai konferencia Továbbra is Budapesten és környékén követik el a hazai bűncselekmények csaknem felét. Ezt az országos rendőrfőkapitány mondta a biztonságtechnikai konferencia megnyitóján. A nemzetközi tanácskozáson 250 szakember vesz részt. A rendezvényhez kapcsolódó bankbiztonsági és vagyonvédelmi kiállítá­son hat ország 120 vállalata képviselteti magát. A megnyitón Láposi Lőrinc kriminológus bejelentette: az őrzésvédelmi, magánnyomozói és biztonságtech­nikai szakemberek országos érdekképviseleti szövetséget hoznak létre. Napirenden kívül Torgyán József sérelmezte, hogy a kormány jövőre vasútvonalakata kíván megszüntetni az ország legelmaradottabb keleti térségeiben. A kisgazda frakcióvezető szerint ezzel az intézkedéssel teljesen magukra maradnak az amúgy is hátrányos helyzetű, elszegényedett települések. Kovács Kálmán közlekedési államtitkár válaszában leszögezte : a kormány­zat az előző kormány mulasztásait igyekszik orvosolni. Biztosította a képviselőt arról, hogy a vonalakat az érintett önkormányzatok véleményének és érdekei­nek figyelembe vételével fogják megszüntetni. Németország nem közvetítene Magyarország üdvözli a napokban aláírt jordániai-izraeli békeszerződést. Ezt a Külügyminisztérium szóvivője jelentette be. Szentiványi Gábor hangsúlyozta: hazánk örömmel fogadta azt a kezdemé­nyezést, amelyet Németország, mint az Európai Unió soros elnöke tett. Az el­képzelés lényege, hogy az EU figyelemmel kísérné a közép-európai folyama­tokat, így a Románia és Magyarország között kötendő alapszerződés tárgyalá­sait is. A szóvivő ezzel a kijelentéssel cáfolta azokat az értesüléseket, miszerint Németország közvetítene a két ország között. Jordánia lemond az ellenőrzésről Jordánia átadja a jeruzsálemi muzulmán szent helyek ellenőrzési jogát a pa­lesztin hatóságnak, amint a palesztinok megállapodást kötnek Izraellel a szent városról. Ezt a jordániai trónörökös jelentette be a casablancai konferencián. A napokban aláírt izraeli-jordániai békeszerződés Jordániának adta a szent helyek ellenőrzési jogát. A döntést heves palesztin tiltakozás fogadta, mivel a palesztinok Jeruzsálemet tennék meg leendő államuk fővárosává. A zsidó álláspont szerint egész Jeruzsálem Izrael örökös fővárosa marad. A jordán trónörökös lépésével a parttalan vitának próbál véget vetni. Irak együttműködne az ENSZ-szel Irak kész együttműködni azzal az ENSZ-bizottsággal, amelyet fegyverkész­letei ellenőrzésével bíztak meg. Kairói értesülések szerint az iraki vezetés le­vélben fordult Rolf Ekeushoz, a bizottság vezetőjéhez. A levélben Bagdad meg­erősítette: hajlandó felszámolni tömegpusztító fegyvereinek teljes készletét. Megfigyelők szerint a lépés célja, hogy csökkentsék a feszültséget a világ- szervezet és Irak között. Az októberi újabb Öböl-válság is azért alakult ki, mert Bagdad ezzel a fenyegetéssel próbálta rábírni az ENSZ-t, hogy oldja fel az Irakot sújtó szankciókat. A vélemények a legtöbb kérdésben azonosak Vaclav Havel Budapesten A prágai különgép tíz órakor landolt a ferihegyi betonon. Vaclav Havel cseh köztársasági elnök és nagyszámú kísé­rete hajtott el az Üllői úton és a Kálvin téren át a Kossuth Lajos térre, ahol Göncz Árpád fogadta. (Hol vannak már azok a brezsnyevi idők, amikor a vendéglátó a repülőtéren parolázott valamely testvér­párt vezetőjével!) Szóltak a himnuszok, vonult a díszszázad, kardjukkal tiszteleg­tek a Parlament lépcsőjén álló díszőrség zöld dolmányos tagjai. A két elnök négyszemközti megbeszé­lése után a kibővített delegáció közel egyórás tanácskozást tartott a Munkácsy- teremben, majd a két elnök s a két szóvivő a Nándorfehérvár-teremben tar­tott tájékoztatót az elhangzottakról. (Az előbbi helyiség falán a honfoglaló Ár­pád előtt hódolók, míg az utóbbiban a nándorfehérvári diadal hősei néznek le a falról, Munkácsy freskójáról.) Idén már ötödször találkozik a két államfő. Köztársasági elnökünk szerint kapcsolatuk több a formálisnál. Büszke­séggel tölti el, hogy őt tartják a magyar Havelnak. Szeretnék a kulturális kapcso­latokat kiszélesíteni. Ezt megbeszélendő, szükséges lenne mielőbb a két ország kul­tuszminiszterének összeülni. Gazdasági kérdésekben nagyobb árucserére is lehe­tőség lenne, ezt is fokozni kellene. Vaclav Havel is megerősítette, hogy a nemzetközi események megítélésében azonos, de legalábbis közel állnak a véle­ményeik, évek óta jó barátok Göncz el­nökkel. Szeretné, ha a két elnök szemé­lyes barátsága ki vetülne a két népre. Jó lenne, ha az államközi egyezmények kö­tése most már a végrehajtók szintjén megkezdődne. Ez utóbbi lesz a legfonto­sabb feladat a közeljövőben. Az Európa Unióba való tagságról is megegyezett az elnökök véleménye. A kelet-európai térség egyszerre fog oda megérkezni, s a belépéshez szükséges stra­tégiát fokozatosan egyeztetni kell. Az sem baj, ha valamely szomszédunk előbb nyer felvételt, annak is ugyanúgy örülnünk kell. A lényeg viszont addig is az, hogy az EU- nak belépésünk előtt se lehessen velünk kapcsolatos döntése a megkérdezésünk nélkül. Be kell vonni a térséget az összeu­rópai beruházásokba is. A NATO-tagságunkkal kapcsolatban Faragó András szóvivő elmondta, hogy hazánk is a biztonsági rendszer tartópil­lérének érzi az észak-atlanti szövetséget, de összeurópai biztonsági rendszerben gondolkodik. Ennek részét a környezet­védelmi, emberi jogi és közbiztonsági kérdések is képezik. A decemberi buda­pesti EBEE konferenciáról — melyen közel 70 államfő vagy helyettese vesz részt — elmondta, hogy itt egy maga­tartási kódex megfogalmazását tervezik, mely kötelező érvényű lenne a tagokra. Hatékony és válságmenedzselő szerepe lenne a térségben. A cseh államfő az Andrássy úti kor- mányvendégházban nyert elhelyezést. Kedden legalább négy órán át tárgyalt köztársasági elnökünkkel. Munkaebédjük után 15 órakor megkoszorúzták együtt a Hősök terén a Magyar Hősök emlékmű­vét. Utána a városházán tettek látogatást, majd együtt sétáltak a belvárosban. A napi program a vadásztermi díszvacsorával ért véget. Az országgyűlési munka csak 19 óráig tartott, hogy ez se zavarja a fél nyolc­kor kezdődő kultikus örömöket. Elszántan, aggódva, bírálva ,bizakodva ígérettel nem lehet fizetni A kormány emelt fejjel vállalja a nép­szerűtlenséget. A kormányfő az elmúlt napokban úgy nyilatkozott, hogy a kor­mánynak nem célja népszerűségtől övez­ve kitölteni a választási ciklust, hanem ki akarja vezetni az országot a gazdasági kátyúból. Ez jól hangzik, nem is mosta­nában hallottuk először. Az is világossá vált rövid demokráciánk alatt, hogy az el­lenzék és a kormánypártok politikai nézetei és gazdasági koncepciói nem egyeznek. A jelenlegi kormány hibáit nem csökkentené, de az ellenzék néha töredel­mesen bevallhatná, hogy olyan intézkedé­seket követel, amelyeket kormányzása idején megtehetett volna. Aggódik az MDF — hogyne aggódna —, mikor tovább romlott az ország gaz­dasági helyzete, újra növekszik az inflá­ció, nő a munkanélküliség, kedvezőtlen döntések születnek a demokratikus intéz­ményrendszerrel kapcsolatban, példaként említve az önkormányzati törvény meg­változtatását. A kormánynak szerteágazó munkája van — magyarázkodunk. — De hát me­lyik kormánynak nincs szerteágazó mun­kája? Vannak kormányok, amelyek ele­get tudnak tenni az elvárásoknak. Néme­lyek előre tudják, hogy nem — ennek el­lenére kipróbálják, hogy milyen érzés na­gyot bukni. A pénzügyminiszter szerint ma az a helyzet, hogy az ország végső felhaszná­lása tíz százalékkal több, mint amennyit megtermel. Viszont azzal vígasztal, hogy jövőre úgy fognak nőni a beruházások, hogy közben az adósságállomány nem lesz nagyobb. Szerinte szó sem lesz arról, hogy több százezerrel emelkedjen a munkanél­küliek száma. Azzal biztat, hogy a legsze­gényebbek helyzete a következő években sem romlik. Ez nem lenne rossz, hiszen hova romlana tovább? Csak az a bökkenő, hogy ingatag alapokra támaszkodik, még­hozzá a módosabb rétegektől elvont szo­ciális támogatásokra. Nézzük, mire nem jut — többek között — jövőre: az egészségügyre, az oktatás­ra, az önkormányzatok működtetésére, a munkanélküliség kezelésére. — A helyettes munkaügyi államtitkár szerint a kormány jelenleg nincs abban a helyzetben, hogy ha karcsúsítani akar, ak­kor oda nyúljon, ahova kell. Ennek ellené­re csak fog nyúlni valahova, mert a kultusz- miniszter nézetei szerint az oktatás fejlesz­tését még a váltás idején is garantálni kell. A népjóléti minisztérium politikai államtit­kára furcsa megoldást kínál az egészségügy talpraállítására: négy-öt éven belül csökken­teni kellene a kórházi ágyak számát. Húszezres nagyságrendet említ, miközben a lakosság egészségi állapota rohamosan romlik. Kompenzációt ígér: fejleszteni kí­vánják a műszerparkot. A belügyminiszter nem ígérget feleslegesen: tisztában van az­zal, hogy az önkormányzatok működő- képessége pengeélen táncol, de költségve­tés nem enged meg további pénzügyi fej­lesztést. Nem sok jóban reménykedhet a rendőrség sem, szegény a gazda. A szeméi lyi és technikai fejlesztés nagyon szűkös keretek között oldható meg. Elismeri, hogy a kormány elmulasztott egy lehetőséget, mégpedig azt, hogy „minden kormánynak akkor kell cselekednie, amikor leginkább érzi a választók bizalmát”. Ugyanakkor az­zal vigasztal, hogy amit az eddigi száz nap alatt nem tett meg, azt megteheti a százket- tedik napon. A magántőke'dörzsöli a markát, és lel­kesedik a kormány ama döntésén, mely a közkiadások lefaragását irányozza elő. Ez még mindig jobb, mintha megint az ő zse­bükbe nyúlnának. A pedagógus szakszer­vezetnek ez annak ellenére nem tetszik, hogy a közintézményeket még szinte nem is érintette a munkanélküliség. Vezető­jüknek az a véleménye, hogy egyetlen ál­lást sem szabad feladni, mert a megtaka­rítást úgyis elnyeli a költségvetés. A munkanélküliek támogatásával kap­csolatos álláspontja is van a kormánynak: úgy kell megszervezni, hogy ne lehessen kihasználni, és a munkanélkülieket mun­kavállalásra ösztönözze. Ez jó, csak az ösztönzés mellé munkahelyek is kellené­nek. Sajnos, a szakértők arra számítanak, 1995-ben a foglalkoztatottak száma továb­bi 4-5 százalékkal csökken. Az infláció az idén a vártnál kisebb, körülbelül 19 százalékos lesz. Ebben nem sok érdeme van a jelenlegi kormánynak. Abban viszont már ludas, hogy a Gaz­daságkutató Rt. szakértői szerint jövőre 22—25 százalékos infláció várható. F. Sipos József Megújul az MDF (Folytatás az első oldalról) — Ön azt nyilatkozta az újságoknak, hogy gyökeresen meg kell változnia az MDF politizálásának. Mit kell ez alatt érte­nünk? — Azt, amit elmondtam az országos gyű­lésen a zárszavamban. Olyan szervezett bel­ső erőt kell létrehozni a párton belül, amely valóban a modem szervezéstudomány el­veinek megfelelően működik. Tehát nem ilyen laza, klubszerű életet kell élniük, ahogy eddig tettük, hanem jól szervezett „profi” pártnak kell lennünk. Aztán, meg kell teremteni a párt mozgalmi hátterét, ez­zel erősíteni kell a mozgalmi jelleget. Kap­csolatot kell kiépíteni a nyilvánossággal, jó kapcsolatot a négy ellenzéki párttal, és vé­gül, de nem utolsósorban a körülöttünk élő európai magyar kisebbségi pártokkal. —Sokféle vélemény elhangzott az orszá­gos gyűlésen. Mennyire egységes most a Magyar Demokrata Fórum, működik-e párton belül szélsőjobb irányzat Csurkáék kiválása óta? — Szerintem ennek már nyoma se na­gyon van az MDF-en belül, legfeljebb a tagság köreiben itt-ott észlelhető ilyen je­lenség. A vezetésben, s most megválasz­tott új elnökségben ez nincs jelen, legaláb­bis e pillanatban így látom, és remélem, hogy így lesz a jövőben is. — Sokféleképpen szólaltak fel a küldöt­tek a gyűlésen, hogyan tudná összegezni a véleményeket? —Tulajdonképpen egy irányba mutattak a felszólalók. Valójában mindenki a jövőt kutatta, hogyan lehetne jobbá tenni a párt működését, hogyan lehetne megfelelni az ellenzéki pozíciónak,és hogyan lehetne föl­készülni a ’98-as választásokra. Ez volt a summázata a gyűlésnek, és ennek nagyon örülök, mert nem a múltban vájkálás, a bűn­bakkeresés, hanem egy nagyon erőteljes jö­vőbe tekintés jellemezte a hozzászólásokat. —Raskó György a vitában erősen kriti­zálta a frakció munkáját. Kijelentette pél­dául, hogy a frakció jobban működhetne, ha elfogadná a Békési-program azon ele­meit, amelyek segítik a piacgazdaság ki­épülését. — Az az igazság, hogy abban a Békési- programban én — bár nem vagyok gazda­sági szakember — nemigen találok olyan elemeket,amiket el lehetne fogadni. De mint azt Szabó Ivántól és más gazdasági szakér­tőtől is megtudtam, ez a program rossz, restikciós politikát folytató, többször rosz- szul vizsgázott, többször elhibázott politi­kát próbál felújítani. Szerintem nincsenek pozitív oldalai. Úgy gondolom, ez a prog­ram nem fogja elősegíteni az ország előbb- rejutását. Garamvölgyi Imre

Next

/
Thumbnails
Contents