Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-11 / 198. szám
AZ ÚJ KELET MELLÉKLETE Nyíregyházán 1971 ora lolyik tanítóképzés a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán. Azóta sokat fejlődött a tanszék, s most egy egészen új elképzelés vár megvalósításra. Hamarosan négyéves lesz a tanítóképzés, melyről Miklovicz Árpáddal, az intézet vezetőjével beszélgettünk. — Milyen elgondolás alapján született az ötlet, hogy meghosszabbítsák a képzés időtartamát? — Sok tárgy tanítására kell felkészíteni a jelölteket. A három év alatt magas az óraszám, és a gyakorlati képzésre szánt idő is rövid. Ezért a Tanítóképző Főiskolák Főigazgatóinak Kollégiuma létrehozott egy Tantervfejlesztő Bizottságot, amely megfogalmazta a képesítési követelményeket, figyelembe véve a leendő Nemzeti Alaptanterv követelményeit. —Mennyiben lesz más ez a fajta oktatás? — Az alapképzésen kívül kötelező minden hallgatónak legalább egy műveltségi területet választania. Ez lehet ének-zene, testnevelés és sport, matematika, vizuális nevelés, ember és társadalom, természetismeret, magyar nyelv- és irodalom. idegen nyelv. Ezeket a tantárgyakat általános iskola ötödik és hatodik osztályában taníthatják majd.-— Ezt a lehetőséget kínálták a speciálkollégiumok is... — Nem eaészen. Itt naayobb óraSzerintem az lenne a legideálisabb, ha a két félév végén hirdetnénk meg a műveltségi területeket, így a harmadik félévtől vennék fel azt a hallgatók. Ekkor tanácsos lenne énekből, rajzból. Leendő tanárbácsik, tanítónénik a főiskolán számot kapnak ezek a tárgyak, s ami nagyon fontos, mód nyílik az elmélet mellett gyakorlati foglalkozásokra is. Még nem eldöntött, hogy a választott műveltségi területet mikortól tanulják. Lehet, hogy az első félévtől a nyolcadikig, vagy csupán az ötödik, hatodik félévig. testnevelésből és idegennyelvből egy kis felvételit tenniük, hogy alkalmasak-e ezek magasabb szintű tanítására. — Mindez nem kevésbé érinti a gyakorlóiskolákat és a tanárszakos tanszékeket sem. Ok mennyire partnerek ebben ? — A két gyakorlotskolankban megoldható a szaktanárok létszámának növelése, ők fogadják majd 5., 6. osztályban is a tanító- képzősöket. Terveink szerint a külső iskolai gyakorlat is bővülhet négy hétről hat vagy nyolc hétre. A helyi kollégák számára ez természetesen plusz óraszámot jelent, az oktatás anyagát pedig a már említett képesítési követelmények tartalmazzák. — Készülnek-e új jegyzetek? — Igen, de ez még egyelőre gondot jelent. —Mi lesz a sorsa a kétdiplomás tanító-tanár szaknak? — Valószínű, hogy megszűnik. —Milyen oklevelet kapnak majd akkor a tanítók? — A diplomában szerepelni fog a tanító és a műveltségterület megnevezése. Ez egy diplomának számít. — Mikortól lehet jelentkezni a már megújult tanítóképzésre? — Kormányrendeletre várunk. Amint az megszületik, országosan minden intézmény, így mi is meghirdetjük a felvételi tájékoztatóban. Téli szünet a múzeumfaluban Nem túl jó ötlet már csak úgy kilátogatni a falumúzeumba. Most már ugyanis a téli szünetüket töltik a házak, ezért csak kívülről lehet némi ihletet szerezni a régmúlt idők hétköznapjaiból. — Természetesen, ha mégis olyan vendége jön valakinek, akit mindenképpen szeretne elhozni hozzánk, ha bejelentkezik, a csoportok számára idegenvezetéssel kinyitjuk az ajtókat — mondja Pál István, igazgató. — Ezért azonban a csökkentett belépti díj mellett külön kell fizetni. — Teljes téli álomba kerül a múzeum, vagy azért lesz némi változás tavaszra? — Remélhetőleg az április elsejei nyitásra már sikerül tető alá hozni a Csarodáról hozott parókiát. Mivel nagy méretű épületeket tervezünk, csak az építkezések előkészítésére vállalkozhatunk. Dolgozóink főleg bontanak. így egy jármi kisnemesi lakóházat novemberben, decemberben egy nagyhalászi deszkamagtárat készítenek fel az útra. Talán sikerül előkészíteni a kisdobronyi, vagyis a kárpátaljai épület fogadását is. — A belépti díj pedig a téli védekezésre megy el? — Nem nagy összegről lehet szó, ezért a templomépítés javára szánjuk ezt a bevételt. A téli védekezés pedig nem jelent mást, mint a textíliák összeszedését, a nyirkos. hideg levegőt nehezen viselő berendezési tárgyak védelmét. ...S ha már a hidegnél járunk, azt is elmondhatjuk, hogy városunk szobrai egyelőre még nem fáznak, így nem takargatják le őket. Persze biztosítottak minket afelől is, hogy amint többször beáll a fagy, előkerülnek a régi jó faburkolatok, télére be kell majd érnünk azoknak a nézegetésével. — Naponta húsz személyvonat halad keresztül Sóstógyógyfürdő kisvasúti állomásán — mondta Oszlánszki Pál, a négy forgalmi szolgálattevő egyike. Ezelőtt harminc éve majd a háromszorosa, igaz, akkor igen jelentős volt a teherforgalom. Hozták Tiszabercelről a téglát — most ugye más megyében készülttel építhetünk —, szállították a kisvas- úttal az almát, a burgonyát és a fát. Az utóbbi két évben a pályák fenntartásához szükséges„anyag-vonaton” kívül a teherszállítás nulla. —És a személyforgalom? — Persze, az is visszaesett. Naponta hatvan-hetven jegyet adunk el. Ennél azért többen utaznak, hiszen sokan havijegyet vásároltak. Nem egy szűk réteg használja a vasutat, hanem mindenki, akinek erre futja. Szombatonként a KGST- piac miatt megnő az utaslétszám. Na és persze nyáron. Sokan már- csak romantikából is utaznának a kis „csühössel”, érdeklődnek, hova lehet vele eljutni. —Ismerik Sóstón az itt dolgozó vasutasokat? — Nem mondhatnám. Inkább csak az állomás szűk környékén. —Hogyan telik egy őszi napjuk? —Éjjel-nappal tizenkét órás váltásban dolgozik egyikünk. A főnökünk szolgálati helye Kótajban van, hetente egyszer ellenőriz minket. Ressel vaey este fél nyolckor jövök be. Átveszem a forgalmi naplót, a kasszát. Mi vagyunk a pénztárosok, mindenesek is. Bejárom az állomást és környékét. A műszaki ellenőrzés keretében megnézem a váltókat és egyéb berendezéseket. A vonatok több mint egyóránként követik egymást, így van időnk bőven. Ilyenkor is általában van mit csinálni. Anyag- és ruhamegrendelés, jegykiadás. A vonatok beérkezése előtt kapjuk érkezésükről a jelzést, adjuk a beérkezési engedélyt. Az állomást is engedéllyel hagyhatják el a szerelvények. A szolgálat átadása előtt — naponta kétszer— lezárjuk a pénztárat. —Az éjszakák? — Csendesek, egyhangúak, kevés a vonat. Nyáron persze más a helyzet. Turisták, koncertek, részeg randalírozók. —Nem félnek? — Szerintem a legbátrabbak is megijednek, ha rájuk verik az ajtót, ablakot. —Jövőre megszűntetik a vonalat... —Igaz, hogy valóban korszerűtlen, gazdaságtalan ez a szakasz, de ne velünk, fiatal vasutasokkal toljanak ki! Tessék, keressék meg, és vonják felelősségre azokat, akik a kialakult helyzetért felelősek! Nemcsak fiatal családokat, egzisztenciákat tesznek tönkre, hanem azokat is, akik végül vasút nélkül maradnak. HUSZONÖT ÉVES A GYERMEKOSZTÁLY A Jósa András Kórház I. sz. gyermekosztálya és a Magyar Gyermek- orvosok Társasága Gyermekimmunológiai Munkacsoportja a gyermekosztály 25 éves fennállásának alkalmából jubileumi tudományos ülést rendezett az Egészségügyi Főiskolán 1994. november 4-én és 5-én. Dr. Dicső Ferenc megyei gyerekgyógyász szakfőorvos, az I. sz. gyermekosztály osztályvezető főorvosa segítségével a nyíregyházi gyermekellátás történetét elevenítettük fel. — Az Erzsébet Kórház gyermek- osztálya 1927-ben alakult dr. Dohnál Jenő vezetésével, aki harminc évig volt az osztály főorvosa. Nevéhez fűződik egy 2 boxos koraszülött ápolási egység kialakítása. A gyermekgyógyászatban sajnos mindig nagy gondot okozott a koraszülöttek ellátása és ápolása. 1957-től 1973-ig dr. Lengyel Ferenc vezette az osztályt. Ez idő alatt, 1968-ban készült el a jelenleg is működő I. sz. gyermekosztály. Ekkor hat részleg kezdte meg működését. Koraszülött részleg Európa egyik legmodernebb klímarendszerével, — ami azóta már nem működik —, újszülött részleg, patológiás újszülött részleg és a csecsemőosztály, nagyobb gyermekek részlege, felvételi részleg. Dr. Szombathy Gábor volt az osztályvezető 1973-1985-ig. Ő kezdte működtetni a gyermek ideggondozót, ő oldotta meg a cukorbeA szülők is bent lehetnek a gyerekekkel tegek, vesebetegek, immunbetegek, és a koraszülöttek részére a gondozást, és elkezdte a koraszülött ellátás technikai fejlesztését. — Eddig azt tapasztalhattuk, hogy minden osztályvezető nevéhez fűződik valami kiemelt fejlesztési program megvalósítása. Ön 1986 óta vezeti az I. sz. gyermekosztályt. Mi történt azóta? — Strukturális váltás történt 1987-ben. Beindítottunk egy tizenkét ágyas intenzív részleget — összevontuk a koraszülött és a kóros újszülött ellátást. 1989 óta üzemel az újszülött intenzív ellátó egység, ahol a Beteg gyerekekért alapítvány segítségével komoly műszeres fejlesztést hajtottunk végre. Ezt az alapítványt a kórház orvosai hozták létre. 1992-ben megszerveztük a BÉBI-TRANSPORT-ot. Ennek lényege, hogy a megye kóros újszülöttjeit a nyíregyházi kórházba, illetve Debrecenbe szállítjuk. Ezt a gépkocsiba szerelt intenzív osztályt a kórház vásárolta — nagy érdeme van ebben dr. Vágvölgyi Jánosnak, a kórház akkori főigazgatójának. —Ez év elején átadták az új szárnyat. Milyen szolgáltatásokkal bővült ezzel együtt az ellátás? —Új járó beteg szakrendelő működik, amely máris kinőtte önmagát. A következő szakambulanciák működnek: ideggyógyászat (neurológia), szívgyógyászat (cardiológia), vesegyógyászat (nephrológia). Van cukorgondozás, pszichiátriai gondozás, logopédiai gondozás, koraszülött gondozás, konduktív ellátás — ezzel az újszülött korban idegrendszeri eredetű mozgássérülteknek próbál segíteni. Nappali klinikánkra csak vizsgálatra és kezelésre járnak be a gyerekek, az éjszakát otthon tölthetik. Intenzív részlegünk perinatális intenzív centrumnak van nyilvánítva, ez komoly szakmai elismerés. Osztályunkon tizenöt speciális szakember dolgozik. — Amikor a két gyerekosztály összeköltözött, a húszágyas gyermek tüdőgyógyászat is ideköltözött, a belváros szorításába, ahol az autók körbepöfögik a kórházat. A tüdőbetegeknek ez különösen káros lehet. — A sóstói gyermek tüdőosztályt 1986-ban átminősítették általános gyerekosztállyá, ezzel szanatórium jellege megszűnt, akut betegek ellátását végzi azóta. A krónikus betegek hosszabb kezelésre valamely tiszta levegőjű szanatóriumba kerülnek. Sajnos, mindannyian rossz levegőt szívunk. Célszerűnek tűnt egy gyermek- egészségügyi centrum létrehozása két osztállyal, mert itt az egyéb szakmák közel vannak, jobban tudunk más osztályok orvosaival konzultálni. Tanítóknak még egy év Nem a mi hibánk! Csendes napok
