Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-11 / 198. szám
SZABOLCS-SZATMAR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 198. szám Ára: 12,50 Ft 1994. november 11., péntek Az oktatás az ország legnagyobb üzeme MÉG SZTRÁJK IS LEHET! — A jövő évi költségvetés tervezete nem sok jót ígér a pedagógusoknak, az oktatásnak — mondta tegnapi sajtótájékoztatóján Sió László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvezetője. — Az iskolák számára két éve megállapított normatív támogatást továbbra is változatlanul hagyják. Ez ellentmond a kormány korábbi programjának, amely szerint a pedagógusok bérét központilag fedezik. így nemhogy a béremelés nem várható, de sok iskola működése is — főképpen kisebb településeken — veszélybe kerül. A PDSZ ezért sztrájkbizottságot és sztrájkkészültséget hozott létre, amit még másik három szakszervezet is hasonlóképpen támogat. Amennyiben a költségvetést ebben a formában fogadja el az ország- gyűlés, még nagyobb terhek hárulnak az önkormányzatokra, a piszkos munkát ismét a képviselő-testületeknek kell elvégezni. Tovább romlik az önkormányzatok és a pedagógusok közötti viszony. —A pénzügyminiszter több tízezer pedagógus elbocsátásáról beszél. Szakmailag ez mennyire megalapozott? — Mi egy kormányprogrammal és nem a kormány tagjainak ellentmondó nyilatkozataival tudunk valamit is kezdeni. A hiányzó egységes kormánypolitikát a pénzügyminiszter jeleníti meg. A gyereklétszám valóban csökkent. A pedagógusokat azonban nem elbocsátani kellene, henem új feladatokat adni nekik. Gondolok többek között a munka- nélküliek átképzésére. A tanárokra továbbra is szükség van, csak nem ott, ahol eddig dolgoztak. Ne felejtsük el, az oktatás a legnagyobb üzem az országban. Tanárként vagy diákként kétmillió embert érint. — Jobb lenne, ha új oktatási koncepciókról számolhatnék most be önöknek, ahelyett, hogy az oktatás egyre siralmasabb helyzetéről beszélünk — folytatta Pokorni Zoltán, a Fidesz parlamenti képviselője, az országgyűlés oktatási bizottságának alelnöke. — Szerintem minden pártnak az az érdeke, hogy az oktatás fennakadás nélkül folytatódjon. Ehhez a pártok folyamatos egyeztetésére, a konszenzus megteremtésére van szükség. A tervezett költségvetés leggyengébb láncszeme a közalkalmazotti és ezen belül a pedagógus réteg. Szekeres úr azzal fenyegetőzik, hogy ameny- nyiben az idén nem fogadja el a parlament a költségvetést az oktatás miatt, az az ellenzék hibája lesz. A szakszervezetek ameddig lehet tárgyalnak, de a sztrájkot, mint végső eszközt sem vetik el, hogy a kormányt engedményekre bírják. A fórumon részt vett négy nyíregyházi polgármesterjelölt, akiket a jelenlévő pedagógusok arról faggattak: milyen elképzeléseik vannak az oktatás helyi gondjainak megoldására 1995-ben. Dr. Gyulai Gábor, az ellenzéki választási szövetség polgármesterjelöltje meglehetősen éles hangú felszólalásban vádolta a Horn-kormányt, ígéreteinek megszegését fölhozva. (Bányász Jánosáé MSZP-s parlamenti képviselő, maga is pedagógus, sőt szakszervezeti vezető, azonnal reagált, s kifejtette: az előző kormány évekig nem hajtotta végre saját parlamentje határozatát.) Felbermann Endre jelenlegi alpolgármester, az SZDSZ polgármesterjelöltje kijelentette: lehet, hogy megeszi a jövőt a város (és az ország), de életben kell maradni, a városnak működnie kell. Szerinte nincs eladósodva Nyíregyháza, ha másképp nem, hitelből meg lehet oldani a pedagógusbérek gondját (F-kategó- ria), de túl sok jó nem várható a jövő évtől. Csabai Lászlóné polgármesterjelölt (MSZP) jóval derűlátóbb volt annak ellenére, hogy szerinte nemcsak az iskola, hanem az ország maga is a léthatáron van. Kijelentette: a gyerekek, az osztálylétszámok, a tanárok átcsoportosításával sok minden megoldható, talán az is, hogy nem kell elbocsátani pedagógusokat, de ebben nem volt biztos. Dr. Fazekas János, Nyíregyháza jegyzője, a Független Képviselők Egyesületének polgármesterjelöltje szigorúan a szakmai érvek mellett maradt, s kifejtette: vannak takarékossági lehetőségek a városi intézményeknél, de ennél is fontosabb, hogy a városvezetés együtt gondolkodjék a pedagógusok képviselőivel. SÚLYOS SZENNYEZŐDÉS A TÚRON Rendkívüli vízszennyezésről kaptunk információkat ma a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóságtól. Kékeszöld színű, cinkkel erősen szennyezett a Túr vize a román határtól Sonkádig. A román vízügyi szervek információi szerint a Tűre patak mentén lévő bányában ólom-, nikkel-, réz- és cinkkitermelést végeznek. A nyáron sok helyen megrongálódott, megsérült az a vezeték, amelyen keresztül a bányából a kitermelt vizet egy kis kapacitású szennyvíztisztító telepre szállították. A savas fémionokat tartalmazó víz minden kezelés nélkül közvetlenül a Tűre patakba került, amely a határ előtt folyik a Tűr folyóba. Az erős szennyeződés miatt a Felső-Ti- sza-vidéki Vízügyi Igazgatóság a sonkádi osztóművet lezárta. Jelentős változásra november 20-a után számíthatnak csak a szabolcsi vízügyi szakemberek, ugyanis a román fél a sérült távvezetéket csak akkorra tudja egy kibetonozott csatornára kicserélni. PÁLYÁZATRA HÁROMMILLIÓ Újabb pályázatokat bíráltak el a Phare-program keretében a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztériumban. Megyénkből két pályázó — a Nyírség Fejlesztési Társulás és a Gávavencsellői Fel- sődadai Fejlesztési Társulás — három-három millió forintot kapott. AGRAt KAMARA A MEGYÉBEN IS Megalakult tegnap a Megyei Agrárkamara. Az alakuló ülésen megvitatták és elfogadták az alapszabályt. A legsürgősebb feladatuknak a településeken megalakult, vagy megalakítandó mezőgazdasági bizottságok szervezését, működésük feltételeinek biztosítását tartják. Tizenöt tagú elnökséget választottak, és megválasztották azokat a küldötteket is, akik majd az országos agrárkamarában képviselik megyénket. A Megyei Agrárkamara elnöke Lakatos András, ügyvezető alelnöke Bíró Miklós és társadalmi alelnöke Leitner István lett. A kamara titkárává pedig Gál Ferencet választották. KUTATÁSOK '56-RÓL Az 1956-os forradalom és Sza- bolcs-Szatmár megye című kétnapos tudományos konferenciának ad otthont november 11-én és 12-én a nyíregyházi Jósa András Múzeum. A tanácskozást ma 11 órakor Orosz István egyetemi tanár, országgyűlési képviselő nyitja meg, majd az 1956-os forradalom kutatásáról Hegedűs B. András, az "56- os Intézet vezetője beszél. A konferencia első napján szó lesz még többek között a református megújulási mozgalom megyei tevékenységéről, a pedagógusok forradalmi szerepéről és a forradalom alatti antiszemita jelenségek értelmezéséről. ÁLLAMPOLGÁRI JOGON JÁR A GYED A csütörtöki kormányülésen megtárgyalták a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény módosítását célzó javaslatot. Ha az országgyűlés is úgy akarja, sürgősen tárgyalhatják. A javaslat lényege, hogy a gyes a továbbiakban állampolgári jogon vehető majd igénybe, a gyermek hároméves koráig. Erre épül rá szervesen a gyermeknevelési támogatás (gyed). Ezt azok a szülők kapják, akik legalább három kiskorú gyermeket nevelnek, a legkisebb gyermek harmadik életévétől nyolcadik a életév végéig. A törvényjavaslat el akarja törölni a jogosultsághoz szükséges 180 napos biztosítási időt. Ez eddig azokat a sokgyermekes anyákat sújtotta, akik vagy fiatalon szültek, vagy olyan helyen dolgoztak, ahol nem volt lehetőségük munkavállalásra. Az intézkedés mintegy 60 ezer főt érint, s az elfogadás esetén a jövő évtől 1,8 milliárd forint plusz költséget igényel. Megváltozik a munkanélküliek jövedelemtámogatása is. Jelenleg ennek az 50 százalékát az önkormányzat, míg a másik felét az állami költségvetés biztosítja. Ez utóbbit szeretnék később a szolidaritási alapból folyósítani. A mostani módosítás szerint a jövőben megengedik az olyan munkavégzést is, amelynek ellenértéke nem éri el a jövedelempótló támogatás felét. Jelenleg a jövedelempótló támogatás a mindenkori minimál nyugdíj 80 százaléka. Ebből lehetetlenség megélni, így óhatatlanul is feketemunkára kényszeríti a munkanélkülit. A mostani intézkedés a feketemunka visszaszorításában jelent segítséget. Eltörlik továbbá a közhasznú munka intézményét is, s ettől is várják a tartós munkanélküliek munkába állását. Kovács Pál népjóléti miniszter elmondta még, hogy a beiskolázási segélyt 1995-től az önkormányzat adja a rászorulóknak. A szociálpolitikai területen az igazgatási jellegű tapasztalatokat is szeretnék beépíteni a törvénymódosításba, s ezért mintegy húsz ponton változtatták meg az eredeti törvényt. (Folytatás a 2. oldalon) A JÁRVÁNYTÓL NEM KELL FÉLNI? Lapunkban korábban többször tájékoztattuk az olvasókat a záhonyi határátkelőhely közvetlen közelében élők — mintegy kettőszáz lakos — gondjairól, nevezetesen, hogy mindennapjaik szinte ellehetetlenültek a zaj és a környezeti szennyeződések miatt. Járványok kialakulásától is tartanak. Néhány hete egy elég indulatos lakossági fórumon — amelyen az érintett szervek is képviseltették magukat — Dr. Grgiu- rics István, Kisvárda tisztiorvosa bejelentette, hogy a város lakóinak közegészségügyi helyzetére való tekinttel, jogkörével élve intézkedik, hogy a kamionforgalmat a városon kívül tartóztassák fel, és a forgalmat a határra „csepegtetve” engedjék. — Mi történt azóta? — Ezt egyelőre nem sikerült még megvalósítani, sajnos nem egyszerű dolog — mondta Grgiurics doktor. — A bajokat orvosolni próbáltuk. A közúti igazgatóság a 4. számú út határ melletti szakaszát a benzinkútig soron kívül megtisztította. A város tisztaságáért felelős kft. a polgármesteri hivatal közmunkásaival a határ környéki utcákban takarított ki. Büntetést kilátásba helyezve felhívtam figyelmüket a tisztaság folyamatos biztosítására. Záhony közegészségügyi helyzete távolról sem olyan rossz, mint ahogy azt a lakók lefestik. A városban nincsen több fertőző beteg, mint máshol. A kolera majdhogynem megelőzhető egyszázalékos citromsavas italok fogyasztásával. A pestis szinte kizárt, hogy a mi éghajlatunkon is előforduljon. Hangsúlyozom, hogy a kézmosás, a személyi higiénia, az ágynemű, a fehérnemű fertőtlenítése, a védőoltások és a gyógyszerek korában a járványos megbetegedések csökkentek. Az átkelőhely környékén lakóknak aktivitását elismerem, támogatom, de nagyobb türelmet és kissé visszafogottabb hangvételt ajánlok. Mindenféle elégedetlenség elmélyítése a társadalom békéje szempontjából káros. A NAGYALFÖLD ALAPÍTVÁNY A TÉRSÉGFEJLESZTÉSRŐL A „HETEK" TANÁCSKOZTAK DEBRECENBEN Hét megye önkormányzata 1991-ben hozta létre a Nagyalföld Alapítványt, a térség koordinált fejlesztése érdekében. A tegnap tartott debreceni konferencián az eddigi eredményeket összegezték. A három részre szakadt országban az Alföld helyzete a legkedvezőtlenebb. Kormányhatározat már van a felzárkóztatásra, de az alföldi megyék törvényt szeretnének, és erre most úgy tűnik megvan minden esély. 1995 májusában ugyanis megkezdik működésüket a megyei területfejlesztési tanácsok, ehhez viszont törvény kell. A tárca helyettes államtitkára, dr. Szaló Péter szerint, sürgető az Európai Unióhoz való csatlakozás miatt is, hiszen a közösség pénzének 30 százaléka területfejlesztési programokra igényelhető, elmaradt régiók támogatására, ipari szerkezetváltása a határmenti együttműködésre, és erre valamennyi alföldi megyének van esélye. Az államtitkár-helyettes elmondta azt is, hogy szeretnék megszüntetni azt a korábban kialakult gyakorlatot, miszerint a területfejlesztési alap felhasználásáról a fővárosban döntenek. A pénz felhasználása az adott régióban dőljön el, és ezzel nem a megyék egykori újraelosztó-rendszerét kívánják visszaállítani. A pénz ugyanis csak programokhoz adható, lépésről lépésre nyomon követhető.
