Új Kelet, 1994. november (1. évfolyam, 189-214. szám)
1994-11-10 / 197. szám
UJ KELET CSENGER 1994. november 10., csütörtök 5 UJ KELET CSENGERBEN Élő gyülekezet Bartháné Szántó Ágnes lelkész — Csengerben ősi, tradicionális református hithű gyülekezet él — tudtuk meg Bartháné Szántó Agnes református lelkésztől. — A város lakói sosem fordultak el Istentől, a hittől. Gyakorlatilag esküvő nincsen templom nélkül, a temetéseket eddig is valamelyik egyház rendezte. Most már egyre több pedagógus is betér a templomba. Elő a csengeri gyülekezet, segítenek az emberek egymáson, ha tudnak. Látogatják az öregeket, betegeket. — Önnek és férjének köszönhetően kárpátaljai gyerekek is tanulnak a csengeri gimnáziumban. — Férjemmel együtt végeztük a teológiát, a munkában ő a főnök. Kárpátaljáról sokan szeretnének nálunk egyetemen, főiskolán tanulni. Az ottani középiskolák színvonala nem ad kellő alapot a magyar- országi továbbtanulásra. Náluk nincs megoldva a magyar nyelvű felsőoktatás és a lelkészutánpótlás. Ezért határoztuk el, hogy indítunk Csengerben számukra gimnáziumi osztályt. Kárpátalján majdnem megvétózták terveinket. Tegyük hozzá, hogy jogosan. Az elvekkel egyetértettek, de azt szerették volna, ha a gyerekeket nem visszük el az otthonukból, ha az oktatás Kárpátalján folyik. Azóta a szomszédban — nagy nehézségek mellett — beindult a magyar nyelvű középiskolai oktatás. Ezért csak egy osztály tanul a városban, és ők is már harmadikosok. Meg kellett tanítani a gyerekeket tanulni. Hárman a gyenge eredményeik miatt ki is estek. A lányok egy része a szakközépiskolában végez, és óvodai dajka lesz. Valamennyien részt vesznek hitoktatásban. Azt szeretnénk — és a gyerekek is —, ha Magyarországon tanulnának tovább. A lányok Hajdúböszörményben az óvónőképzőben, a fiúk pedig Sárospatakon a református hittudományi főiskolán. — Ki biztosítja az anyagi fedezetet? — A könyveket az oktatási minisztérium adta. az étkezést a debreceni reformáA csengeri református templom tus kollégium támogatja. De a gyerekek hazautazása is sok pénzt emészt fel. Ezt pályázatokból fedezzük. — Úgy tudom, jövőre nagyszabású rendezvényt szerveznek... — A Csengeri Zsinat — ennek keretében fogadták el a Szentháromságtant — a következő évben ünnepli 425-ik évfordulóját. Ezt méltóképpen szeretnénk megünnepelni, mégpedig úgy, hogy a református egyház újra elfogadja ezt a tanítást. Kovácsvölgyi A lakossággal együtt — Egy éve tértünk át a hivatásos határőrizetre — tudtuk meg Kondor István zászlóstól, a csengeri határőrizeti ki- rendeltség vezető helyettesétől. — Munkatársaim becsülettel végzik törvény adta feladataikat, panasz rájuk még nem érkezett. A környező településekről választottuk őket ki, nem véletlenül. Ismerik a területet, az embereket. Az utóbbi nagyon fontos, hiszen az itt lakók rengeteg információval tudják segíteni és eredményesebbé tenni a munkánkat. — Nagy a nyüzsgés a zöldhatáron? — Nem nagyon. Csökkent az Afganisztánból, Törökországból érkező határsértők száma. Főképpen Romániából érkeznek útlevél nélkül, és elsősorban fiatalok vágnak neki a kétes kalandnak. — Hány fogásuk volt októberben? — Hat. Érdekes, bár ellentmond a korábban említetteknek, de közülük négyen Iránból érkeztek. A csengeri határőrlaktanya Piacképesen az oktatásban is A város középfokú intézménye, az Ady Endre Gimnázium Szakközép-és Szakmunkásképző Iskola nevéből is kiderül a sokrétűsége. A több mint harmincéves gimnáziumban jelenleg 282 diák tanul, ebből 159 fő a gimnáziumi osztályban, 62 a szakközépiskola óvónő szakán, míg ugyanennyien tanulnak a szakmunkásképzőben, ahol 1-1 évfolyamon cipőfelsőrészkészítő képzés folyik — mondja Bokor László igazgató. Ezenkívül van még egy egyházi, református osztályunk is. Ide Kárpátaljáról kerültek gyerekek, most szeptemberben a harmadik évfolyam kezdődött. — Milyen körzetből iskolázzák be a tanulókat ? — Egyre több csengeri gyerek kéri a felvételét, de az egész volt járás területéről is érkeznek hozzánk tovább tanulni szándékozók. Az óvónőképzőbe az egész megye területéről fogadtuk a pálya iránt érdeklődőket. Viszont azt tervezzük, hogy az óvónőképző helyett egy pedagógiai szakközépiskolai osztályt indítunk a következő tanévben. — Mi ennek az oka? — Ebből a térségből rendszeresen sokan jelentkeznek a pedagógiai és tanárképző főiskolákra, ez sokat segíthet a sikeres felvételihez. Ha a tanulók nem nyernek felvételt, akkor maradhatnak ötödik évre, vagy utána munkát is vállalhatnak, mint például: pedagógiai asszisztens, gyerekfelügyelő, gyermekvédelmi asszisztens, oktatástechnikus vagy iskolatitkár. Az ötödik évre egyébként a korábban érettségizettek is jelentkezhetnek. Ezt már most előkészítjük, tanfolyamot indítunk pedagógiai asszisztens képzésre, amihez segítséget kapunk a munkaügyi központtól. — Ezek szép tervek, de a végzettek hol fognak majd elhelyezkedni? — Több lehetőség is adott. Óvodákban, iskolákban, családsegítő központokban, sőt még művelődési házakban is. Főleg kistelepüléseken, a szabadidős tevékenységet is szervezhetik majd az iskolákban. — Vannak más tervek is? — Hatosztályos gimnázium beindítását is tervezzük azl996/97-es tanévtől. Ez a gyerekek tudatos felkészítése lenne az egyetemekre és főiskolákra. Sőt a tehetséggondozást is szolgálná. Egyelőre egy osztály indulna 20-25 fővel. Aztán a jelenleg is jól működő számítástechnikai oktatást szeretnénk magasabb színvonalra emelni, mivel egyre több fiatal érdeklődik iránta. A most is működő német, angol, francia és orosz nyelvoktatásban is előrébb kívánunk lépni. — Rendelkeznek megfelelő oktatógárdával? — Tantestületünk fiatal és ambiciózus. Jelenleg kémia, biológia, matematika és angol szakos tanárokra lenne szükségünk. Vannak szaktanáraink, de a hatékonyabb munka érdekében még több kellene. — Most már az egész megyéből tudjuk fogadni a diákokat, mivel elkészült a korábbi kollégium bővítése és felújítása — újságolta Bokor László, a gimnázium igazgatója. — A 150 férőhelyes vegyes kollégiumnak jelenleg 96 lány és 10 fiú lakója van. Tehát még jócskán van helyünk a következő tanévben is. A diákok elhelyezésén kívül nyitottak vagyunk a falusi turizmusra is. Az oktatás időszakában a hétvégeken, míg a szünetekben a hét minden napján fogadjuk az érdeklődőket. Kellemes környezetben, ideális feltételeket tudunk biztosítani akár sportolók részére is, edzőtáborok megrendezésére. Százméteres körzetben megtalálható a szállás, az étkezés és a ragyogó feltételeket biztosító sportcsarnok. Aztán a Szamos közelsége és az azt körülölelő, szinte még érintetlen táj biztosítja az idelátogatónak a zavartalan pihenést. Még mindig nehéz Gecse Irén —- A harmadik évet kezdtem Csengerben az Ady Endre Gimnázium és Óvónői Szakközépiskolában — mondja bemutatkozásunk után Gecse Irén, aki Kátpát- aljáról, a Nagyszőlős melletti Salánkról érkezett. — Hol hallottál erről a lehetőségről? — Az általános iskolában kihirdették, hogy aki akar, mehet a csengeri gimnázi— Mi tulajdonképpen kiszolgáljuk — a törvény keretein belül — a határon átlépő utasokat —■ módja Katona Gyula pézügyőr főhadnagy, a csengersimai vám- parancsnok. Amíg utasok lesznek, lesz vámos is. — Ez nem mindenkinek tetszik... — Csak azoknak nem, akik nem tartják be a vámjogszabályokat. Ez itt a csengersimai határátkelőhelyen egyre kevésbé jellemző. Sokan már csak az előírt meny- nyiségű árut hozzák magukkal. Az utasok nagy része nem csencselni jön az országba. Romániában már olyan magasak az árak, hogy nem éri meg áthozni és árulni. —Azért a vámosoknak is volt szerepe a csencselés visszaszorításában. — Persze. Minden kollégám egyformán értelmezi és tartatja be a jogszabályokat. Nincs az, hogy az egyik vámos ennyit enged be, a másik meg többet. — Mi a felkapott csempészáru? — Továbbra is a cigeretta, a pálinka. umba továbbtanulni. Akkor még nem tudtuk, pontosan mit tanulunk majd, csak annyit, hogy az egyházzal kapcsolatban lesz az oktatás. — Miért jelentkeztél? — Nem tudok perfektül ukránul. A továbbtanuláshoz két megoldás közül kellett választani: vagy megtanulom az ukrán nyelvet, vagy Magyarországra jövök. Az utóbbi mellett döntöttem többed magammal. Közel százötven gyerek közül választották ki azt a harminhetet, akik két éve járnak Csengerben iskolába. — Mit kérdeztek a felvételin? — Énekelni kellett, írásban meg kellett fogalmaznunk egy élményünket és az egyházról beszélgettünk. Nem volt nehéz, hisz régóta járok templomba. — Hogyan fogadták az osztályt a gimnáziumban? — A pedagógusok nagyon kedvesek, de szigorúak. Mindent megtesznek, hogy tisztességgel tanuljunk. Az itteni követelmények jóval magasabbak, mint nálunk. Olykor még próbálkoznak benzinnel. Az év első tíz hónapjában vám és deviza bűn- cselekmény miatt 3,6 millió, szabálysértés miatt 6,7 millió forintnyi összegben kezdeményeztünk eljárást. — Soknak tűnik itt a vámos... — Nekem, mint parancsnoknak nem. A mostani forgalmat figyelembe véve harminc százalékos létszámbővítés lenne indokolt. — Korrupció? — Bizonyított megvesztegetés a vámosok körében nem volt. Kísérletek persze történnek, amikor a beutazás valamelyik feltétele hiányzik, és a kedves utasnak vissza kell fordulnia. Ilyenkor hirtelen felindulásból enyhe fenyegetőzések is előfordulnak. — Úgy tudom évek óta nem kaptak fizetésemelést. — Egész pontosan három éve. Ez már csak azért is felháborító, mert — bár ez nem pontos információ —•, hogy a vámNagyon nehéz volt a kezdet, sokat kellett tanulni. Amikor megtudtam, hogy csak kéthavonta járhatunk haza, majdnem abbahagytam. Azóta sikerült elérni, hogy havonta láthassuk szüleinket, de így is nagy a honvágyam. Még mindig,nehéz.. Az ellátással nincs semmi gondunk. Sajnos a helyi gyerek egy része nem fogad be bennünket, lenézik az osztályunk tanulóit. Előfordul a másik véglet is, mindig mindenben segíteni akarnak. — Mit csináltok a szabadidőtökben? — Abból bizony kevés van. Ilyenkor sétálunk, könyvtárba járunk. — Honnan tudják a szülők, milyen a tanulmányi előmeneteletek? — Ha egyénileg utaznak hozzánk Csen- gerbe, a pedagógusok elbeszélgetnek velük. A szülői értekezleteket Beregszászon tartják, az osztályfőnök utazik el Kárpát- aljára. — Két év múlva végzek Mi lesz utána? — Nagykőrösön a Református Tanítóképzőben szeretnék továbbtanulni. Voltam már ott, több ismerős, barát vár rám. és pénzügyőrség az államkasszába a bevételek ötödét fizeti be. Nem csoda, ha így a jó szakemberek eltávoznak a testülettől. Kollégáim otthon gazdálkodnak, nem biztos, hogy a gyorsan változó jogszabályokat kísérik figyelemmel szabadidejükben. A bérekben régen lemaradtunk a polgári cégektől. — Elég szűkösen is vannak. — Az épület, ahol elhelyeztek bennünket, kicsi. Tervek már készültek a bővítésre. Véleményem szerint a határátkelő- helyek fejlesztése azonban politikai és gazdasági kérdés is együtt. — Sok minden történik önökkel minden nap. Mire emlékszik vissza? — Egy benzincsempészre. A gépkocsi porral oltó tűzoltó készülékében is benzint próbált behozni az országba. A sofőr ezt nyilván tudta. De mi lett volna, ha balesetnél, tűz esetén más használja a készüléket?... —K— a poroltóban
