Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-20 / 179. szám
ÚJ KELET 1994. október 20., csütörtök Úgy látszik, hogy az idei farsangon az apródhölgyekben nem volt hiány. A nyírturai kislányt Szabó Zsanettnek hívják Továbbra is várjuk a gyermekfotókat. Címünk: Nyíregyháza, Tüzér u. 2. A vágy ax orrban kezdődik Hol kezdődik a szerelem? Ez itt a kérdés. A hol végződik, kutyát sem érdekel... Az utóbbinál maradva, a kutatók állati segédlettel kívánják becserkészni a „hol kezdődik” nagy titkát. Azt már tudják, hogy a legtöbb állat esetében a vonzódás az orron keresztül jelentkezik, a szaglás révén. A szexferomont kibocsátó nőstényre az illat révén talál rá az ellenkező ivarú egyed. De hogyan fordítja le az agy ezt az üzenetet párosodásra késztető felhívásként? A floridai állami egyetem két kutatóját is ez érdekelte a „szexuálisan tapasztalatlan” és a feromonok felfogására szolgáló szervüktől megfosztott hörcsögökkel kísérletezve. Szerencsétlen sorsú alanyaik arról győzték meg őket, hogy ilyen esetben bármilyen kívánatos illatot bocsát is ki a hozzájuk zárt nőstény, a legteljesebb közönnyel viseltetnek vele szemben. Milyen következtetés vonható le ebből az emberre nézve, aki szintén rendelkezik a féromon dekódolására alkalmas, ám merőben más rendeltetésű szervvel? Az egyetlen bizonyosság, hogy a szexuális magatartása alakításában csak részleges szerepe van az illatnak, az is áttételesen jelentkezik. Mindez egyszerűbben: ha azt hiszed, hogy jó orral mégy a nő után, semmiképpen ne tedd azt vakon! (MTI-Press) Felelős: az érrendszer állapota Manapság a betegpanaszok között egyre gyakrabban szerepel a sokak számára titokzatosnak tűnő, bőrgyógyászati kezelést igénylő lábszárfekély. —Miről is van szó valójában, mit fed az elnevezés, valóban kifejezetten bőr- gyógyászati ez a téma? — ezt kérdeztük dr. Várkonyi Viktóriától, az Országos Bőr- és Nemikórtani Intézet igazgatóhelyettesétől, aki immár két évtizede foglalkozik a lábszárfekély problematikájával. — A lábszárfekély valóban meglehetősen gyakori, és bár pontos statisztikai adataink nincsenek róla, a Magyar Angiológiai Társaság Phlebológiai Szekciójának közlése alapján azt mondhatjuk, hogy népbetegségnek számít, hiszen a felnőtt lakosság 1-2 százaléka szenved miatta. — Milyen betegség ez? — Nem bőrbetegségről van szó. A lábszárfekély tünet, és nem diagnózis. Sok minden lehet a hátterében, de leginkább krónikus vénás keringési zavar az ok az alsó végtagokon. Egy korábban lezajlott mélyvénás trombózisnak egyenes következménye, késői tünete lehet a lábszárfekély. A különféle visszértágulatok is rizikófaktort jelentenek kialakulásánál, csakúgy mint az érszűkület, a verőeres keringési zavar, melynek következtében már a kezdeti szakaszban is képződhet verőeres eredetű fekély. Mindebből kiderül, hogy a lábszárfekélynek többféle okozója lehet, és amennyiben érsebészeti beavatkozás nem valósítható meg, rendszerint végigkíséri a beteget egész életében. — Tehát amikor a fekély megjelenik, az már egy késői stádium? — Igen, a krónikus vénás elégtelenség harmadik stádiumát jelenti a fekély megjelenése a lábszáron. Persze ez nem egyik napról a másikra alakul ki, vannak figyelmeztető előjelek, ilyen az éjszakai vádli- görcs, az úgynevezett nehézláb-érzés, a végtagok dagadása, látható visszértágulat, bevérzések a lábszáron. Amikor a beteg bőrgyógyászhoz fordul, akkor rendszerint bőrgyulladásos, ekcémás tünetekkel jelentkezik, mely valóban helyi kezelést igényel, de ez nem elegendő, mindig a háttérben meghúzódó okokat kell feltárni. A fekélyt egyértelműen az okozza, hogy a vénás pangás következtében a szövetek oxigénellátása elégtelenné válik, és a vivőerek alaktalanítási funkciója nem működik kellőképpen. —Mit tehet a beteg, mire kell figyelnie? — Mindenképpen tudnia kell, hogy mitől van a fekélye, alapvető, hogy nem szabad sokat állnia, ülés közben nem tanácsos a lábat lelógatva tartania, fel kell polcolni, ha túlsúlyos, fogynia kell, megfelelő cipőt kell használnia, és ami a legfontosabb, a sebkezelést, a fásli használatát kell megtanulnia. Mi minden esetben konzultálunk érsebésszel, igyekszünk feltárni a járulékos betegségeket, cukorbetegséget, magas vérnyomást, ízületi bántalmakat, és ezek figyelembevételével alakítjuk ki a megfelelő terápiát. A speciális, kompressziós kötés alkalmazása mindenképpen elkerülhetetlen. Ennek funkcióját és használatát el kell magyarázni a betegnek. A vivőeres keringést van hivatva javítani ez a pólya, ami speciális technikát követel alkalmazásánál, de a legtöbb beteg könnyen elsajátítja. Ma már úgynevezett nagy munkanyomású, rövidre nyújtható pólyák különféle változatban rendelkezésre állnak, és ezek közgyógyellátási alapon beszerezhetők. A pólya sajátsága, hogy erős kompressziót fejt ki, csúszásmentes, járás közben támogatja az izompumpát, és a mélyvénás tágulatokra is jó hatást gyakorol ezáltal. Masszírozóhatása révén a szövetekből a felesleges vizet, ödémát kinyomkodja, a vivőeres rendszert összeszorítja, így a vér gyorsabb áramlását segíti elő, mindezzel a fiziológiás keringési viszonyokat igyekszik helyreállítani. — Végül is egy meglévő állapotot tartósítanak ezzel, vagyis—mondjuk ki nyíltan — egy rosszabbodó állapotot igyekeznek megelőzni és megakadályozni? — Lényegében így van, persze ahány lábszárfekély, annyiféle, ha váladékozik a seb, azt kell csökkenteni, tehát a sebellátás szakszerűsége is lényeges, ha klinikailag feltisztult a seb, akkor a há- mosodás serkentése a fő feladat.Vi- szont ha begyógyult a seb, a kompresz- sziós pólyát vagy gumiharisnyát akkor is viselni kell. A lényegi megoldást az jelenti, ha a vénás keringési zavarokat mielőbb felismeri a kezelőorvos, vagyis a megelőzés itt is, mint minden más betegség esetében, rendkívül fontos, és — hadd tegyem hozzá — nemcsak az orvos, hanem a beteg részéről is. Aki gyanús tüneteket észlel, konzultáljon szakorvosával, rendszeresen járjon kontrollra, ez a betegség nem kizárólag időseket sújt, fiatalabbak, szülés utáni nők is gyakorta szenvednek benne, tehát önmagunk ismerete, figyelése sokat jelenthet a sikeres megelőzés tekintetében. (MTI-Press) A szexbomba hatástalanítja magát „Az ülepem napról napra nagyobb, a szemeim táskásak, itt az ideje, hogy mint szexjelkép, nyugdíjba vonuljak.” Sharon Stone — az Elemi ösztön valóban elemi hatású női főszereplője — kapitulációszerűen ismétli mostanában az évekkel való leszámolás hosszabb-rövidebb monológjait. Nem is olyan régen újságírók előtt beszélt az irigylésre méltó test alakváltozásáról, legutóbb pedig egy tévéinterjú nézőit döbbentette meg zavarbaejtően őszinte vallomásával. „A filmeken ugrásra kész vad vagyok, az életben azonban nagyon- nagyon magányos ember. És rettenetesen félénk. Amikor a kétségkívül szélsőséges szerepeket elfogadtam, úgy mentem bele a játékba, hogy ennek semmi következménye nem lehet a magánéletemet illetően. Tévedtem. És most itt az ideje, hogy levonjam a következtetést a szexszimbólum mivoltomról.” A szó és a tett ellentmondásának látszik, hogy 5 millió dollárt kért a Warner Brostól Az ördön- gősök női főszerepének eljátszásáért, éppen az Elemi ösztön sikerére hivatkozva. A Warner ajánlata még az egymilliót sem érte el. Nyilván ők már a nyugdíjasra gondoltak a 36 esztendős Sharon Stone gázsiját illetően. (MTI-Press) Régészeti feltérés Vécott Csontvázak egy szemétgödörben A kettes út Vácot elkerítő szakaszának építése közben különös leletre bukkantak a régészek. Idén nyáron kezdték a leletmentést a Vác-Csörögi réten a váci múzeum munkatársai. Az ásatás vezetőjével, Kulcsár Valériával, az aszódi Petőfi Múzeum régészével beszélgettünk az eddigi eredményekről. — Egy római település nyomait tárjuk fel, házak, tároló- és szemétgödrök, kemencék, árkok maradványait. Az eddigi feltárás során előkerült egy utca két házsorral. Egy valamikori településnek a szemétdombját tárjuk fel, és ebből tudunk következtetni a korára és a valamikor itt élők életmódjára is. Bár igen töredékesek az adataink, a szó szoros értelmében. Találtunk csüngődíszt, üvegedény töredéket, csontfésűket, vassarkantyút és egyéb apróbb tárgyakat, amiket a település lakói itt-ott-amott elhagytak. — Kik éltek itt? ■— Két népre, a szarmatákra illetve a kvádokra jellemző tárgyakat is találunk, akik közeli szomszédok voltak itt, a Kárpát-medencében. Az együttélésükről viszont eddig még nem voltak ilyen konkrét és nyilvánvaló adataink, mint ezen a településen, ahol keveredve, egy házon belül találjuk meg a kvádokra illetve a szarmatákra jellemző tárgyakat. Például találtunk ugyanabban a régészeti objektumban kvád sarkantyút szarmata cserepekkel együtt. —Tulajdonképpen kik azok a szarmaták és a kvádok? — A szarmaták és a kvádok nagyon különböző gyökerű népek. A szarmaták keletről jövő sztyeppéi nomádok, a Fekete-tenger északi partvidékéről érkeztek a Kárpát-medencébe az első században, míg a kvádok letelepült életmódot folytató, nyugati germán törzs volt. —Találtak egy gödröt is, amelyben több csontváz volt, felnőtt embereké és gyerekeké is. Hogyan kerültek oda, mit tudunk ezekről a csontvázakról, ezekről az emberekről? — Az nyilvánvaló, hogy nem rendes temetkezésről van szó, hiszen ott van egy szépen megásott sírgödör, amelyet meghatározott módon tájolnak bizonyos égtájak felé, attól függően, hogy milyen népcsoportról van szó. A halott is tájolva van valamelyik irányba, mellette vannak — szakszóval szólva — a mellékletei, tehát azok a tárgyak, amelyeket a túlvilágra szánnak vele, valamilyen viseletben temetik el, stb. Tehát meghatározott rítus szerint fekszik. Itt viszont egy szemétgödröt találtunk, ez nyilvánvaló, mert a csontvázak felett is, meg alattuk is hulladékok kerültek elő, állatcsontok, törött cserepek. És rendellenes testhelyzetben temették el ezeket az embereket. Hogy kik voltak? Feltételezhető, hogy idegenek voltak ebben a közösségben, mert a közösség a saját tagjait kötött rítus szerint kísérte el utolsó útjára. Hogy ez az idegenség mit jelent, nagyon nehéz megmondnai, az is lehet, hogy etnikailag idegenek voltak, az is lehet, hogy elárulták a közösséget. Elképzelhető, hogy varázslattal, boszorkánysággal, illetve egyéb — úgymond — közösségellenes tettel vádolják őket, és ezért nem járt ki nekik a rendes temetés. És az is feltételezhető, hogy erőszakos halállal haltak meg, legalábbis mindkét esetben a felnőttek úgy voltak eltemetve, hogy erre utalnak a nyomok. — Miből lehet erre következtetni? — Az egyik halottnak egészen állatias módon hátra voltak törve a nyaki csigolyái, tehát annyira természet- ellenes helyzetben feküdt, mint akit belelöktek a gödörbe, esetleg gúzs- bakötözték, és úgy tették bele. A másik esetben viszont az illetőnek a végtagjai külön kerültek elő, a törzstől függetlenül. Tehát feltételezhető, hogy valamilyen ókori horrornak vagyunk itt a tanúi. (MTI-Press) Én már komolyabb vagyok mint aprócska társaim. Árván, magányosan élek a sóstóhegyi állatotthonban. Remek házőrző válna belőlem, ha türelmes gazdira találnék
