Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-10 / 170. szám
SZABOLCS-SZATMÁR-BEREG MEGYEI HÍRLAP I. évfolyam, 170. szám Ára: 12,50 Ft 1994. október 10., hétfő PESTIS INDIÁBAN Asszonyok ruhákat és ágyneműt égetnek az indiai Suratban, ahol dühöng a pestis Támogatások, járadékok, lakásvásárlás KÉT KÖZGYŰLÉS ÚJFEHÉRTÓN Újfehértó képviselő-testülete rövid időn belül kétszer is összeült, hogy megtárgyalja a legfontosabb közéleti problémákat. A szeptember 23-ai közgyűlésen foglalkoztak az önkormányzati választások előkészítésével is, aminek kapcsán megválasztották az öttagú helyi választási bizottságot, melynek titkára Felföldi Jánosné, tagjai pedig Hosszú Sándorné, dr. Szilas- sy István, Gulyási József és Zsíros János. A továbbiakban elsősorban az 1994. évi első fél évi költségvetésről tárgyaltak. A testület arra a megállapításra jutott, hogy az önkormányzat a korábbi évektől nehezebb pénzügyi viszonyok között gazdálkodott. A gazdálkodásra kezdettől fogva rányomta bélyegét az, hogy a bevételek egy fésze bizonytalan volt, például az utcai gázhálózatra történő rácsatlakozási díj befizetése jóval elmaradt az időarányos teljesítéstől. Problémát okozott a már 1200 főre felduzzadt munkanélküliség kezelése olyan körülmények között, amikor közel 800 igénylőnek az önkormányzat fizeti a jövedelempótló támogatást. Ez az összeg az év végére elérheti a 30 millió forintot, melynek csak a felét téríti meg a központi költségvetés. Megállapították, hogy a pénzügyi gondok valószínűleg a második fél évben sem enyhülnek, hiszen elsősorban a nyugdíjasok és többgyermekes családok fűtési szezonra való felkészítése, tüzelőbeszerzése, gyermekeik iskoláztatása nagy gondot okoz mindenkinek. Éppen ezért nagyon várják az önkormányzatok támogatását, mely a korábbi évek alatt a megszokotthoz képest kisebb lesz. A szociális törvény anyagi fedezet nélkül született meg, annak forrásoldala csak részben biztosított. Ezért az önkormányzat például a lakásfenntartás terén (amelyre egyébként a legtöbb családnak szüksége volna) csak nagyon minimális támogatást tudna adni. A múlt hónapi közgyűlésen beterjesztett — a lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítéséről szóló — rendelet módosítását és kiegészítését az október 6-i közgyűlés tárgyalta meg. Az önkormányzati tulajdonú lakások vételárát a forgalmi érték 80 százalékában állapították meg. Ugyanakkor, ha a vevő a határozat kézhezvételétől számított hatvan napon belül egy összegben kifizeti a vételárat, akkor 40 százalékos engedményt kap. Ha a vevő legalább a vételár 30 százalékát befizeti egy összegben, előlegként 10 százalék engedményt, ha pedig vállalja, hogy a hátralékot 15 éven belül kiegyenlíti, akkor 5 százalék engedményt kap. Azok akik a maximális időt, azaz a 25 éves visszafizetési határt kihasználják, az első hat évben kamatmentesen törlesztenek, utána pedig a mindenkori jegybanki alapkamattal kell számolniuk. További engedményeket kapnak azok a nyugdíjas vevők, akiknél az egy főre jutó havi nyugdíj nem haladja meg a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj másfélszeresét. Nekik a kamatmentes részletfizetési idő 10 év. Ugyancsak engedményt kapnak a két vagy több kiskorú gyerek eltartásáról, illetve nappali tagozaton tanulók taníttatásáról gondoskodó családok, ahol az egy főre jutó jövedelem nem éri el a mindenkori legkisebb öregségi nyugdíj egyhavi összegét. Nekik a kamatmentes részlet- fizetési idő 10 év. Ugyanebben az esetben, ha a szülő egyedül neveli gyermekét, 15 évre tolódik ki a visszafizetési határidő. Ha a vevő tartós munkanélküli, és az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a mindenkori öregségi nyugdíj egyhavi összegét, mindaddig — de maximum 25 évig — kamatmentesen fizethet, amíg ez az állapot fennáll. Kívülálló a forgalmi értéken, azaz 100 százalékos áron vásárolhatja meg az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant. A befizetésnél 50 százalékot kell előre, egy- összegben befizetni, a hátralékot pedig tíz év alatt a mindenkori jegybanki alapkamat 75 százalékos mértékének megfelelő kamattal együtt kell törlesztenie. VÁLASZTOTTAK A SZOCIALISTÁK Szekeresnek nem sikerült HORN GYULA A PÁRTELNÖK Elhatározott politikánk kell legyen az elkövetkező hónapokban és években, hogy ne engedjük az ügyek végtelenségig történő elhalasztását—mondta Horn Gyula előadói beszédében az MSZP IV. Kongresszusán. Ezzel mintegy válaszolt is a Fidesz minapi javaslatára, mely szerint az alkotmánymódosításhoz nyolcvan százalékos szavazatarány kelljen a továbbiakban a parlamentben. Fáj az ellenzéknek a 72 százalékos koalíciós többség, mert így nélkülük is eldőlhetenek fontos kérdések. Horn Gyula szerint az Antall-, majd Bo- ross-kormány rákényszerült az ellenzék bevonására a kétharmados törvényeknél, de ebből nem szabad mára erényt kovácsolni. A koalíciónak nincs szüksége a napi politikai alkukra. Kísérletet lehet és kell tenni, de ezek nem lehetnek végtelenek, nem akadályozhatják meg a kormánykoalíció cselekvését. Ez a gondolkodásmód vezérelte az önkormányzati törvénytervezettel kapcsolatos fellépéseket is, mert konstruktív és egységes ellenzéki javaslat fel sem merült. A kongresszus már péntek délután ösz- szeült az Építők Dózsa György úti székházában, szemben a Klapka-féle Jurassic- park hatalmas sátrával. Szavazati joggal 795 fő rendelkezett, melyből 606 főt a pártszervezetek delegáltak, további 9 főt a szegedi kongresszus választott, s itt volt az MSZP 179 országgyűlési képviselője is. A frakció további 30 tagja nem párttag, így csak tanácskozási joggal vehettek részt a Kongresszuson. Az első nap zárt ülés keretében az alapszabály módosításáról döntöttek. Itt dőlt el Szekeres Imre további sorsa is. A frakcióvezető az elnökhelyettesi posztért kívánt harcba szállni. A legújabb Magyar Narancs — ellenzéki lapként — a szocialisták választási kampányfőnökét igyekezett lejáratni. A 44 éves vegyészmérnököt feltörekvő karrieristaként aposztrofálta, aki a 40-es korosztályba tartozó társaival együtt az 50 évesek uralmát akarja átvenni a pártban. Maga alá gyűrte a frakciót, vezetőjeként részese a napi politikának, s most elnökhelyettesként második emberré, Horn Gyula állandó helyettesévé akar válni a pártban. A leírtak termékeny talajra találtak az 50-es szocialisták körében, mert egy pénteki felszólalás következtében — zárt tárgyalás miatt neveket hadd ne mondjak — eltörölték az elnökhelyettesi funkciót, s az új alapszabály szerint az ügyvezető alelnök államtitkár vagy frakcióvezető nem lehet. Szekeresnek így alelnökké választása esetén le kellett volna mondania frakcióvezetői beosztásáról, de erre nem lett volna hajlandó. Szerencséjére nem is választották meg erre a posztra. A párt vezető tisztségviselői megválasztására szombat este zárt ülésen került sor. Az elnöki posztért a miniszterelnök ellenfél nélkül szállt harcba, s nagy többséggel győzött. Alelnökökké — akik egyúttal az országos elnökség tagjai — Csehák Jüdítőt, Jánosi Györgyöt, Máti Lászlót és Szekeres Imrét választották. Jánosi az országos választmány elnöke is szívesen lett volna — ez esetben le kellett volna mondania MKM államtitkári funkciójáról —, de oda a küldöttek Vitányi Ivánt válaszolták. Az ügy vezető-alelnök a 40 éves Csintalan Sándor lett. (Még egy feltörekvő negyvenes.) Az országos elnökségbe 12 főt választottak. Mindegyiküket felsorolni felesleges lenne, elég ha Kiss Gábort, az MSZP Sza- bolcs-Szatmár-Bereg megyei szervezetének elnökét, vagy Baja Ferenc környezetvédelmi minisztert, Nyíregyháza országgyűlési képviselőjét említem meg, de mondhatnám Kása Ferenc filmrendezőt, aki ugyancsak kötődik régiónkhoz. Mivel a mindenkori frakcióvezető is tagja az elnökségnek, s Szekeres alel- nökként is bekerült, az eredetileg 19 főre tervezett elnökség 18 főre sikeredett. A páros létszám ellenére sem hiszem, hogy egy elnökségi ülésen valaha is szavazat- egyenlőség lesz vitás kérdésekben. A szocialisták ennél jóval egységesebbnek mu- tatkozak a vasárnap kora délután befejezett kongresszusukon. Most már az önkormányzati válsztásokra készülnek, mert mint több küldött is megfogalmazta, nem csak országos, de helyi szinten is meghatározói akarnak lenni az ország életének az elkövetkező, s reményeik szerint nem csak 4 évig tartó időszakban. A legnagyobb lehet... A MEGYEI KÓRHÁZ Véget ért a megyei kórház átvilágításának első szakasza. Ennek eredményéről és a hátralévő feladatokról beszélgettünk dr. Vadász Máriával,az átvilágítást felügyelő szakértői bizottság elnökével. — Mielőtt az első szakasz eredményeit értékelnénk, elmondom, hogy hátravan még a gazdasági pozíciók vizsgálata valamint az analizálás, és a nagy volumenű tervezési munka, amely már egyfajta jövőképet fog mutatni. — Ki végzi ezt a munkát? — Huszonhárom pályázó közül választottuk ki a D1EBOLD Vezetési és Technológiai Tanácsadó Kft-t, elsősorban azért, mert már rendelkezett magyar referenciával. A cég együtt végzi a munkát a kórház és az önkormányzat megbízottaival. Az értékelés közös állásfoglalás alapján történik. — Értékeljünk! — Amennyiben a most folyó beruházások elkészülnek, kórházunk a legnagyobb megyei kórház lesz. Jelenleg közel húsz olyan profil van, ami a városi kórházakban nincs. Ezeken a helyeken olyan speciális ellátás folyik, hogy elengedhetetlen a centralizáció. A magas költségek miatt figyelembe kell venni a kihasználtságot is. A szakmai munka értékelésénél vizsgáltuk a háttérszolgáltatást, a támogató funkciót és a gyógyító munkát. A szakmai tartalom jó minősítést kapott, a szervezettségben és az új típusú finanszírozáshoz való alkalmazkodásban mutatkoznak hiányosságok. Az ellátás széles skálájú, a szakembergárda tapasztalt és jól képzett, a dolgozókra jellemző a szakmaszeretet és az elhivatottság. Nagy szellemi tőke van felhalmozva, amit a jövőben mindenképpen fel kell szabadítani. Az osztályok betegellátási színvonala jó, a műszerellátottság változó. — Hiányosságokat is talált? — A gazdaságosság és a hatékonyság oldalán van bőven tennivaló. A műszerezettség folyamatos fejlesztése szükséges, a dokumentáció és az informatika minősége nem felel meg az elvárásoknak. — Körvonalazódnak-e a konkrét feladatok? — Javítani kell a működőképességet, erőátcsoportosításokkal, átszervezésekkel növelni kell a szakmai munka hatékonyságát és a gazdaságosságot. —Akár elbocsátások árán is? — Erre nem kell számítani. A megyei kórházban közép és felső szinten nincs szakemberfelesleg.... Ez a napi ebéd „ellenértéke”, a jegyek halmaza. Képriportunk az új, korszerű nyíregyházi „diák- kajáldáról” az 5. oldalon.
