Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-08 / 169. szám

Ul KELET mm mkbbm — Pl MEGYÉNK ELETEBOL m 1994. október 8., szombat 3 „Szíveteket bordázzátok tenyeretekben!" Kamilliánusok Nyíregyházán Viseld azt, amelyik jobban áll! A név olyan, mint a ruha Álltam a nővérem betegágyánál. Tud­tam, mondanom kellene valamit... lehet, hogy utoljára. Némán megsimogattam, de nem jött ki hang a torkomon. Mit mondhat az ember vigasztalásként egy halálos be­tegnek? Nehéz ilyenkor megtalálni a megfelelő szavakat. A hozzátartozó néha sokkal ele- settebb mint a beteg, pedig a lelki tartás rengeteget segíthet. Ez év júliusában a budapesti mellett Nyíregyházán is mega­lakult két kamilliánus család, melyeknek tagjai Leiisi Szent Kamill tanításait vall­ják magukénak. Bejárva a kórházakba, türelemmel, szeretettel látogatják végig a súlyos betegeket. Egy jó szó, egy simo- gatás, vagy csak a tudat, hogy valaki meg­hallgatja a titkolt félelmeket, néha a leg­jobb gyógyszernél is többet ér. Az imák és lelki kapcsolatok kiépítése mellett — kérésre — a hivatalos dolgok intézésében is segítenek a kamilliánusok. Házi beteg- gondozást is vállalnak, hétvégeken szük­ség szerint főznek, bevásárolnak, ellátják a tehetetlen embereket. Az egyesületet, melynek jelenleg 31 tagja van, éppen összetartása, embersége miatt nevezik inkább családnak. Vallá­sukat tekintve római katolikusok, de ez nem zárja ki, hogy más felekezetek tagjai ne léphetnének be soraikba. Egy a fontos, hogy megtanulják elfogadni a tagok a ró­mai katolikus imákat, szertartásokat. A napokban ellátogatott városunkba Anton Gots ausztrál kamilliánus szerzetes is, aki nagyra értékeli az itt folyó munkát. A családok tevékenysége elé senki nem gördít akadályokat, a kórház igazgatója szívesen fogadja őket. A kamilliánusok szolgálataikat nem erőltetik rá senkire, de ahol kérik, ott segítenek. Nagyobb műtétek előtt órákon át imádkoznak a beteggel, vagy ha szükség van rá, az utolsó órákban is mellette vannak. A caritas-jellegű egye­sületet a római katolikus plébánia támogat­ja. így tudnak szentképeket és bibliákat vásárolni, melyeket szétosztanak a látoga­tott betegek között. Bevételük nem sok, elég nehezen boldogulnak. Aki teheti, kér­jük, segítsen nekik. Az adóalapból levon­ható adományokat a következő bankszám­laszámra lehet eljuttatni: Kelet Caritas Alapítvány, Kereskedelmi Bank: 440-19815 A csekk hátára írják rá:„Betegápolás.” Köszönjük. Sikli Nomen est omen — a név kötelez, mondják De mi történik akkor, ha valaki nincs megelégedve saját, férje vagy vőle­génye, esetleg született vagy születendő gyermeke családnevével? Hát megváltoz­tatja! Hogy miképpen és hányféle módon teheti ezt Magyarországon az ember fia vagy leánya, arra olvasóink választ kaphat­nak az alábbi interjúból, melyet Kozmáné Harascsák Mária, a mátészalkai anyaköny­vi hivatal munkatársa adott lapunknak. — Ha valaki férjhez megy, hányféle ne­vet vehet fel? — Ötféle névviselési lehetőség van. Két fiktív névvel mutatom be ezeket. Tegyük fel, hogy Kerek Ágotát feleségül veszi Kiss Jenő. Kerek Ágota megtarthatja leányko­ri nevét, de lehet Kiss Jenőné, Kissné Kerek Ágota, Kiss Jenőné Kerek Ágota, vagy esetleg Kiss Ágota is. — És ha Kissné Kerek Ágota később meggondolja magát? —A hatáskörök megoszlanak az anya­könyvvezető és a belügyminiszter úr között. Ha Kiss Jenő és Kerek Ágota elvál­nak, vagy a hölgy megözvegyül, akkor az anyakönyvvezetőtől kérheti a névváltoz­tatást. Más esetben a kérelmet a belügymi­niszterhez kell benyújtani. Az első két esetben a lakóhely szerinti anyakönyv­vezetőhöz kell fordulni, aki továbbítja a kérelmet ahhoz a kollégájához, akinél a házasságot kötötték. Ő küldi meg az il­lető nevére azt az anyakönyvi okmányt, amellyel mehet tovább a rendőrségre, ahol személyi igazolványát az új nevére kicse­rélik. Más esetekben a belügyminiszter­hez kell a kérelmet elküldeni. Itt van eh­hez megfelelő nyomtatvány és segítünk is kitölteni. Kiskorúak esetében mindkét szülőnek vagy a törvényességi felügyele­tet gyakorló szülőnek az aláírása is kell. — Milyen költségekkel jár ez együtt? — Ötszáz forintos illetékbélyeget kell a kérelemhez csatolni, ezenkívül ha be kell szerezni a szükséges anyakönyvi ok­mányokat — születési, házassági vagy ha­lotti anyakönyvi kivonat —, akkor azok is darabonként ötszáz forintba kerülnek. — Kaphat-e egy gyerek apjáétól eltérő családi nevet akkor, ha szülei összeháza­sodtak születése előtt? — Igen, ha házasságkötéskor nyilat­koznak arról, hogy születendő gyermekük milyen nevet viseljen, akkor van erre le­hetőség. —Mi történik, ha egy leánynak születik gyereke? — Ha az apa szülés előtt elismeri a gye­rekei sajátjának, akkor a csecsemő az ő nevét kapja. Szülés után, ha az illető ma­gyar állampolgár, akkor anyakönyvvezető, gyámhatóság vagy közjegyző előtt apai elismerő nyilatkozatot tehet. Külföldi ál­lampolgárok esetében is így kell eljárni, de itt anyakönyvi bejegyzésre csak akkor kerülhet sor, ha ezt felterjesztjük a felettes hatósághoz és az engedélyezi a művele­tet. A másik lehetőség az, ha egy leány­anya szül, de egyelőre nem jelentkezik az a férfi, aki sajátjának elismerné a gyereket. Ekkor az anya családi nevét viseli mind­addig, míg nem tesz valaki teljes hatályú apai elismerést, vagy a bíróságon nem nyer megállapítást a gyerek apjának kiléte. Ha ez megtörténik, az anya kérheti a névvál­toztatást, és ez ellen az illető férfi semmit sem tehet. Lehet az is, hogy az anya nem kéri az apa kilétének megállapítását, hanem képzelt személy fiktív adatait ír­juk az „apa” rovatba. D. T. A vakondot nem szabad elpusztítani! Egyedül a gáton „Az ürge a gát legnagyobb ellensége” — hangoztatta több ízben Bacsó Péter nagyszerű filmjében, a Tanúban Pelikán József gátőr. Vajon hogyan él, mit csinál a '90-es évek gátőre? Ennek jártunk utána nagyhódosi otthonában Bak Istvánnál, a Felső-Tisza-Vidéki Vízügyi Igazgatóság 17/2-es gátőrjáras gátőrénél. — Az eredeti szakmám kovács. Apám jóindulata miatt lettem gátőr. Ő is az volt, és mindig azt mondta, hogy a kovácsság füstös, egészségtelen szakma. Igaza volt, és én hallgattam az okos szóra. 1975-ben lettem csatomaőr Méhtelken, majd 81 -ben kerültem Nagyhódosra, ahol gátőrré ne­veztek ki. Azóta itt élek. — Mi a gátőr feladata, hogyan telik el egy napja? — Feladatunk a biztonság, az árvíz- védelem. Felügyelnünk kell a gátat, a műtárgyak, a töltés épségét. Feladataink közé tartozik, hogy megtisztítsuk a töltést a vakondtól, ürgétől, borztól. — Ezt hogy sikerül megoldani? — A vakondot nem szabad pusztítani, azt át kell hajtani a szomszéd kertjébe... Nemrégiben kaptunk vakondriasztókat, a többi állatot vagy elzavarjuk, vagy elpusz­títjuk. A napunk úgy telik, hogy reggel le kell adni a napi jelentést Mátészalkán. Ez ab­ból áll, hogy le kell olvasni a vízállást, a vízhőfokot, a hőmérsékletet, ez utóbbit na­ponta háromszor, a csapadékot és az esti vízállást. Ezután kezdődik a napi munka, ami lehet kaszálás, szakaszbejárás, cser­jeirtás. —Milyen állapotban vannak a töltések? — Hála a gondos karbantartásnak, jó állapotban vannak. Sajnos, az csak elmé­letileg igaz, hogy tilos a töltésre gépkocsi­val behajtani. Rengetegen megszegik ezt a tilalmat. Köztudott, hogy a határőrök csinálják a legnagyobb kárt. Az autók ká- tyúsítják a töltés tetejét, és ha esik az eső, a kátyúban megáll a víz, és ez gyengíti a töltést. — Hogyan végzi el a szakaszbejárást? —- Mindig gyalogosan megyek, mert ha motorral mennék, nem venném észre a töltés hibáit. Ez hetente egy alkalommal 12 kilométer sétát jelent, mert a szakaszom 6 folyamkilométer, és minden folyónak két partja és két töltése van. Meg kell néz­ni, hogy jól zárnak-e a zsilipek, nincs-e rajtuk rongálás. Mindezek után jöhet a háztáji munka. — Megéri gátőrnek lenni? — Megérni megéri, mert szép hivatás, egészséges szakma, de ebből a fizetésből nem lehet megélni, főleg ha a gyerekek tanulnak. — Mikor volt legutóbb árvízveszély? — Kilencvenhárom decemberében nagy árvizet jeleztek. 538 centivel tetőzött a Túr. Ez harmadfokú készültségnek felel meg. Ha a víz eléri az 570 centit, ki kellett volna telepíteni három falut, Garbolcot, Kishódost, Nagyhódost. A kitelepítési terv elkészült, megszerveztük, hogy melyik falu milyen úton és hová lesz kitelepítve. Folyamatos szolgálatot kellett adnunk. A gáton segédőrök segítették a munkámat, ők nyolcóránként váltották egymást. A tetőzésnél még volt vagy 70 centi a gát­ból. Ilyenkor kell fokozottan figyelni a vakondra, mert ha valahol van egy túrás, akkor ott a víz nyomása átszakíthatja a gátat. Például a '70-es árvíznél 20 perc alatt tette a víz a földdel egyenlővé a gátat. Akkor 646 centivel tetőzött. Most szeren­csére nem kellett kitelepítenünk 5-600 em­bert. —Nap mint nap sokan hallgatják a rádi­óban a vízállásjelentést, de szerintem nem sokan értik a számokat. Hogyan lehet például az, hogy egy folyónak negatív vízállása legyen? — A negatív vízállás azt jelenti, hogy minden folyónak van egy nullpontja. Ez a Túr esetében 116,5 méter, amit a Balti­tengerhez viszonyítanak. Amikor a víz­mércét telepítették, e szerint határozták meg a mérce nullpontját, mint az akkor ismert legkisebb vízállást. Ezért fordulhat elő negatív vízállás. Nekünk volt már mí­nusz 150 centis vizünk is, de még ekkor is volt körülbelül 80 centi víz a mederben. A százalékos szám pedig az eddig mért leg­alacsonyabb és legmagasabb vízállás közötti medertelítettséget jelenti százalék­ban kifejezve. — Most milyen a Túr vízállása? — Normális vízállás van. Garamvölgyi Imre Parlagfű a szemétdombon Mátészalkán az Északi lakótelep köze­pén fekvő üres terület elhanyagolt állapo­tára panaszkodnak az ott lakók. Szemétku­pacok egymás hegyén-hátán, körülöttük pedig elburjánzottak a gyomok, köztük a parlagfű, ami súlyos allergiás tüneteket produkál az arra érzékeny embereken. A problémára Kiss János, a polgármesteri hivatal illetékese reagált. Lapunknak el­mondta, a városban közel 100 hektárnyi területet kell rendben tartaniuk. Évi 200 ezer forint van előirányozva gépi kaszálás­ra, fűnyírásra, árokpartok rendben tartá­sára, csakhogy az összeg jó része nem erre, hanem illegális szemétlerakóhelyek fel­számolására megy el. Az Északi lakótelepen is ez a helyzet. Felelőtlen emberek ide pakolják le a szemetet, ráadásul nem egy helyre, hanem kis kupacokba, ezzel is megnehezítve a közterület-fenntartók dolgát. Most egy árkot tisztítanak itt, de folyik a kaszálás is, így rövid időn belül kipucolják ezt a részt, amelynek jó része egyébként az OTP kezelésében lévő lakóterület, ahol építési telkeket alakítanak ki. Ezen a helyen épül majd fel egy iskola is, ha megfelelően be­népesül ez a városrész, de addig üres par­cellák fognak itt sorakozni, amelyek tisz­tán tartáshoz, valamint a szemétlerakások megakadályozásához a hivatal a város pol­gárainak segítségét kéri. A másik nagy gond az, hogy nemcsak a közterületeken, hanem gyakran a házak udvarán és kerí­tések mellett is burjánzik a gyom. Ennek kiirtása az itt lakók feladata. A közeljö­vőben lakossági fórumot kívánnak össze­hívni, ahol egyeztetik a szükséges teen­dőket. Dojcsák Tibor A határérek és az öngyilkos lány A Létavértesi Határőrizeti Kirendeltség kétfős járőre szolgálatba lépéskor sok mindenre felkészült, de hogy öngyilkos­ságot fog megakadályozni, arra álmában sem gondolt. Rácz József és Varga Attila határőr­tizedesek október 5-én hajnal fél kettő után a Nagy Ér folyó pocsaji hídja kö­zelében arra lettek figyelmesek, hogy á hídról valami (valaki) nagy csattanással a vízbe esett. A határőrök a folyó partjára leszaladva megdöbbenten látták, hogy a mintegy hat méter magasból egy fiatal lány vetette magát a mélybe. Rácz tizedes társa segítségével a folyóba ugorva men­tette ki F. J-1. Az átázott kislányt katonakabátjukkal, esőköpenyükkel betakarták, s akkor vették észre, hogy keze vérzik. Elsősegély után értesítették a helyi orvost, aki gondjaiba vette, és immár szakszerűen ellátta a meg­mentett lányt. Mennyi az annyi? Szokásos napi bevásárlásom „ürügyén” tértem be Nyíregyháza egyik lakóte­lepének jónevű élelmiszeráruházába. S mi az, amit mindenképpen venni kell?... Hát persze, hogy a kenyér! Hosszas töprengés után úgy döntöttem, hogy éhes családom jóllakatáshoz nincs szükségem egy egész­re a „betevőből", megkértem az ott „posz­tóié)” kisasszonyt, vágjon nekem ketté egy­et. O készségesen meg is tette, de a két darab mérete szemmel láthatóan külön­bözött egymástól. — Elég lesz a kisebbik — mondom, és várom, hogy megmérje. Erre ő:—Jó, de egyforma áron adom mind a kettőt! — Szemem kikerekedik a meglepetéstől, az­tán csak nem állom meg és megkérdezem: -—Ez meg hogyan lehet? Hiszen ha nem egyforma súlyú a két kenyérdarab, az ára sem lehet ugyanannyi...—Na jó—mond­ja, közben már teszi a mérlegre—, akkor legyen, mondjuk 38 forint — és az ifjú hölgy reménykedve rámnéz, helyeslő bólintásomat várva. Azonban nincs sze­rencséje. Én, a bogaras vevő csak tovább „okoskodom":-—Hisz ez nem piac, hogy alkudozzunk... — Nem lehet pontosan kiszámolni az árát, mert ezek nem kilós kenyerek. __ ? — K ilencven dekásak. ■—És akkor nem tudja kiszámítani, hogy a negyven deka mennyibe kerül?... Végül „megalkudtunk" 36 Ft-ban, én pedig — már megbánva az egészet — butaságom és kicsinyességem teljes tu­datában, szégyenkezve elkullogtam. Otthon aztán utánaszámoltam... és megdöbbenésem azóta is tart. Hogyan... hát már közel száz forint egy kiló ke­nyér?!... Török Gizella Mielőtt tragédia történne... Egy mátészalkai olvasónk hívta fel fotó- azt felvételünk is tanúsítja — a fák ágaitól sunk figyelmét az Alkotmány és a Baj- csy-Zsilinszky utca kereszteződésében egy újabb baleseti forrásra. A Kraszna Áruház felől a zebrához érkezve —- mint szinte alig lehet látni a közeledő jármű­veket. Tenni kellene valamit, míg újabb tragédia nem történik... Kép és szöveg: Szamosi István

Next

/
Thumbnails
Contents