Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-31 / 188. szám
V* Uli kB I •O Képeinken: 1.) A szobor még lepel alatt. 2.) Előtűnik a volt miniszterelnök portréja... 3,)A Kállav-család tagjai is eljöttek.) (Csonka Róbert felvételei) Tiszavasvári Kevesebb munkanélküliség A kistérségi munkaerő- és foglalkoztatási helyzete a megyei átlagot tekintve, kiemelkedően jó Tiszavasváriban. A- munkanélküliek arányát nézve a megyében a záhonyi, a kisvárdai és a nyíregyházi körzet után a negyedik helyen áll 16,05 százalékos munkanélküliségi rátával. Ha viszont településenként, illetve önkormányzatonként vizsgáljuk a munkanélküliséget, megállapítható, hogy a két városban — Tiszavasváriban és Tiszalökön — viszonylag jó, míg a másik három településen—Tiszadobon, Tiszadadán és Tiszaeszláron — igen rossz a foglalkoztatási helyzet." ~ — A munkahellyel nem rendelkezők tömegében egyre csökken a regisztrált munkanélküliek aránya — kezdi be- szélgetésünket Benicsák István, a megyei munkaügyi központ Tiszavasváriban lévő kirendeltségének vezetője. — A munkanélküli-ellátásból kikerülők jelentős része sem munkát, sem egyéb juttatást nem kap. Ez jelenleg mintegy 1700-1800 főt, érint. Ebből a szempontból különösen Tiszadob helyzete, a regisztrált munkanélküliek arányát tekintve pedig Tiszadada helyzete rendkívüli. — Mit tartanak legfontosabb feladatuknak? —Természetesen a közvetítést. Ehhez ismemi kell a legfontosabb tényezőket. Az ország, és különösen á megyénk gazdasági helyzetéből adódó foglalkoztatási gondokat, ami tulajdonképpen nem más; mint hogy még nincs munkaerőpiac, csak egy alacsony szintű kínálati oldal, amely a minőségi igények kielégítésére nem igazán alkalmas. Még findig tart a munkahelyek többségében a túlélésért folytatott küzdelem, amivel inkább a leépítés, mint sem a bővítés jár együtt. Ugyancsak ismerni kell a privatizációval járó előnyöket és hátrányokat, pozitívumokat és negatívumokat. Sajnos nagyon jellemző a vállalkozások több- ' ségének életképtelensége, szakmailag és gazdaságilag nem kellő megalapozottsága. A munkáltatók jelentős része nem ismeri, vagy nem veszi tudomásul a munkaerőigény-bejelentési kötelezettséget. Tapasztalható bizonyos munkanélküli csoportok körében a törvény adta lehetőségekkel való visszaélés, és a feketefoglalkoztatás elburjánzása. Mindezek olyan súlyos és együttesen ható gondok, amelyeket csak a központi és a helyi erők koncentrálásával, a gazdasági fellendülés következményeként is, azzal szinkronban lehet fokozatosan megoldani. ' — Hogyan viszonyulnak a különböző tanfolyamokhoz, átképzésekhez? — Több mint százféle tanfolyamra eddig 304 fő jelentkezett, akiknek mintegy hetven százaléka pályakezdő fiatal. Azok közül akik a tanfolyamokat elvégezték, jó páran várakozási listán szerepelnek, ám 23 „végzősünket” már elutasították a felvételi eredmények alapján. Viszonylag sokan kémek támogatást egyéni képzésben való részvételhez, mert az általunk indított, illetve támogatott csoportos képzésben nem találtak az érdeklődésüknek megfelelő tan- folyamot. —Milyen ügyfélforgalommal kell megbirkózniuk? \ — A tömeges munkanélküliség kirendeltségünkön is 1993 februárjában tetőzött. Ekkor mintegy 4207-en kerestek fel bennünket, akik közül 2681 fő volt regisztrált munkanélküli. Ettől kezdve csökkent a regisztrált munkanélküliek száma, a munkanélküliségi ráta 20,5 százalékról 16,05 százalékra módosult. Az ez évi októberi adatok szerint jelenleg 2051 lakos van bejelentve nálunk. — Számíthatnak-e. valamiféle támogatásra a vállalkozók? — Természetesen. Egyrészt lehetőségeinkhez képest támogatjuk a béreket és a pályakezdők fizetését is. Ugyancsak támogatjuk a vállalkozóvá válást, a benyújtott 18 pályázatból 11-et megítéltünk, négyet elutasítottunk, két kérelem időközben tárgytalanná vált, és egy pályázat megítélése folyamatban . van. Munkahelyteremtő beruházásra négy munkáltató nyújtott be pályázatot 26 személy foglalkoztatására. Közhasznú munkára is érkezett be hozzánk pályázat. Ezenfelül pedig az utazási költségtérítést is álljuk, ha jogosnak tartjuk az igénylést. —Hol tudnak elhelyezkedni a dolgozni vágyók? — Az emberek többsége a megye- székhelyre, vagy Rakamazra jár be dolgozni. Még mindig ez a két település a legnagyobb foglalkoztatónk. A mi térségünkben pedig az Alkaloidában dolgoznak a legtöbben. A téesz megszűnése, illetve átalakulása után szinte negyedére csökkent az alkalmazottak száma, és nemrégiben a Csemege is megszűnt. Talán még a Komár-Textil Kft. tartja magát viszonylag jól, jelenleg is több száz embert foglalkoztat. De azt hiszem, ezzel ki is fogytam a tényleges foglalkoztatók felsorolásából. Persze akadnak nálunk is 5-10 alkalmazottal dolgozó kft.-k, de ezek éppen az alacsony létszám miatt nem igazán jelentősek. Hétfőn már dolgozik az elnök ; ; - Ű Szoboravatás „Hiszek a szabadságban, a becsületben, a hűségben, ezért hiszek nemzetem és népem feltámadásában” — írta dr. Kállay Miklós, néhai magyar miniszter- elnök, kinek mellszobrának felavatására gyűltek össze Nyíregyházán, a Bessenyei téren a Kállay-család tagjai, tisztelői, a város vezetősége és az érdeklődők. Az időjárás is megkönyörült az ünnepség résztvevőin, s néhány percig, míg a ceremónia tartott, az eső is elállt. A távolról érkező vendégeket a városházán fogadta dr. Endreffy Ildikó alpolgármester. Ide érkezett az exminiszterelnök három gyermeke, és találkozott a Kál- lay-rokonsággal. A téren tizenegy órakor kezdődött a szertartás. Mádi Zoltán polgármester megnyitója után dr. Dörnbach Alajos országyűlési képviselő mondott ünnepi beszédet, majd dr. Németh Péter történész múzeumigazgató tartott rövid történelmi visszaemlékezést. Az ünnepséget koszorúzás és a rokonok, barátok, kortársak,,résztvevők tiszteletadása zárta. F.S.J. Dr. Oláh János, a Kereskedelmi Ajánlva nem megy V annak olyan pillanatok az életben, amikor a kor követelményeinek a szolgáltatás régi, elavult struktúrája nem felel meg. Különösen a régi maradványokat, a „hagyományokat” ma is híven őrző, bürokratikus szabályozókat a jelenben is érvényesíteni akaró, megcsontosodott „állam az államban” szolgáltatások. Ilyen formája van még a postának is jó néhány. így többek között az ajánlott küldemények felvétele. Ismerősöm egy országos pályázatra szerette volna feladni anyagát, s mivel a kiírás szerint csak jeligésen lehetett pályázni, így ő a feladó helyére a jeligéjét írta. Mikor a postáskisasszonnyal közölte, hogy a küldeményét ajánlva szeretné feladni, az némi töprengés után arra a következtetésre jutott, hogy ilyen formában nem veszi fel a küldeményt. Ezt közölte is az ismerősömmel, aki, kompromisszumkész egyén lévén, tüstént fölajánlotta, hogy rendben van, a fel- . adóvevényre ráírja a címét, hiszen azon úgyis rajta lesz a posta ragszáma. Ám ekkor a hölgy — kolléganőivel rövid konzultációt tartva — ismét közölte,.hogy a borítékra is rá kell írnia ismerősömnek az adatait. ” O hiába bizonygatta, hogy ezt nem teheti, mert ezzel automatikusan kizárná magát a pályázatról, amelynek éppen az a lényege, hogy név ne szerepeljen vagyis titkos — a postáskisasszony hajthatatlan maradt. így ismerősöm, mivel mást nem tehetett, feladta „simán” az értékes küldeményt, orra alatt egy imát mormolva. Rábízva pályázatát a postára és a gondviselésre... Budaházi István Egy kenyéren Ratkó József ismert versének a címe lesz annak a rádióműsornak is a címe, amelyet decembertől havonta egy alkalommal sugároz majd a Petőfi és a Kossuth rádió éjszakai műsor keretében a határon túli magyaroknak. A Magyarok Világszövetsége nem kíván az adásokba politikát vinni. Elsősorban olyan, eddig kimunkálatlan társadalomtudományi kérdéseket kívánnak elemezni, amelyek a határon túli magyarság népességi, migrációs törekvéseit elemzi majd. Rend-' szeres helyi riportok mellett levelezési rovatot is „nyitnak”, amelyben a határon túli magyarok kérdéseire igyekeznek válaszolni a szerkesztők és a szakemberek.l B. I. Fellépni a feketegazdaság ellen Folytatás az /. oldalról — Mi a: oka a kormány fukarságának? — Készül a kamarai törvény módosítása. hátrányára, mert a költségeket a tagokra hárítja. A régi, azaz most érvényben lévő törvény szerint 1996. január 1- jétől lenne kötelező a kamarai tagság. A módosítás szerint viszont 1995. január elsejétől vezetik be kötelezően a tagságot a díjfizetési kötelezettséggel együtt. Ezzel önfenntartóvá válunk. Ráadásul annak is módosítását tervezik, hogy az állam biztosítja a működésünkhöz az épületet. — Mennyire terheli meg ez anyagilag a vállalkozókat? — Alapszabályunkat úgy módosítottuk, hogy az országos kamarai díjat figyelembe véve évente állapítjuk meg az éves nettó forgalom után fizetendő összeget egy és öt ezrelék között. Erre azért van szükség, mert van olyan megyei nagyvállalatunk, amelyik differenciálás hiányában ötvenmillió forintot fizetne be — ez aránytalan terhelést jelentene. — Cserébe mit ad a tagsággal járó kötelezettség? — A törvény és az alapszabály ezt konkrétan meghatározza. Azonban ennek a kamarai tagságnak ezzel együtt nem a hí»tíívpl hnnpm a C7pllpmicPOPVp| valnHi önkormányzattá kell válni. Kifelé védeni a tagokat, az állammal szemben korrekt kajteSolatokat tartani. Többek között a tisztességtelen feketegazdaság elleni fellépés eszköze is akarunk lenni, mert tíz- meg százmilliók vándorolnak büntetlenül. —Államigazgatási feladatok ellátására is berendezkedhetnek? — Tulajdonképpen ez a feladat jelenti majd a személyzeti feltételek megteremtését. De ne szűkítsük le ennyire a feladatunkat, mert ennél sokkal összetettebb. Elég, ha megemlítem, hogy a régi gazdasági kamara funkcióinak nagy részét is átvesszük a nemzetközi kapcsolatok koordinálásától kezdve a hivatalos okmányok kiadásáig. Várhatóan ide kerül az iparengedélyek kiadása is. Az oktatási törvény olyan feladatot határoz meg számunkra, hogy a szakképzési javaslatot mi állítjuk össze. —Hétfőn mivel kezdi a napját? — Leülök dr. Jakab Imre titkár úrral, és áttekintjük a törvényből, alapszabályból adódó feladatokat, megbeszéljük, ehhez milyen előkészítést kell tenni. Azt azonban elmondhatom, nagyon nehéz év elé nézünk, amely idő alatt kitaposhatjuk azt az utat, amin zökkenőmentesen mehetünk. Aradi Balogh Attila
