Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-28 / 186. szám

2 1994. október 28., péntek KULFOLD-BELFOLD I UJ KELET A Fidesz bírálja a kormány oktatáspolitikáját A Fidesz szerint a kormányprogramban meghirdetett szakértelemmel szem­ben a művelődési tárca komoly káderhiánnyal küzd. Pokorni Zoltán, a parlamenti frakció vezetője azt mondta, hogy nem csökken­tették a tárca kiadásait, viszont alacsonyabb a felsőoktatás dologi és felújítási támogatása. A Fidesz a kormány első 100 napja után úgy látja: a művelődési minisztéri­umra most is jellemző a magyar politika rossz hagyománya, vagyis a pénzügyi tárca határozza meg jövőjét. FDSZ: ne csökkenjen a hallgatói létszám! A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete tiltakozik amiatt, hogy a kor­mányprogramban meghirdetett elvekkel szemben csökkenteni akarják az elsőévesek számát a felsőoktatásban. Azt sem tudják elfogadni — mondta Kis Papp László elnök, hogy az in­tézmények működési költségeit jövőre a ’94-es szinten tartsák. A szakszervezet költségvetési pénzt kér az energia ára és ÁFA emelésének kompenzálására. Egyúttal szorgalmazzák, hogy a közalkalmazottak alapillet­ményét — az eddigi 8 ezer helyett — 10500 forintra emeljék. Jövőre fokozottan támogatják a kultúrát A költségvetésből jövőre 10-15 százalékkal több pénzt fordítanak az oktatás­ra és a kultúrára, mint az idén. Ezt a művelődési államtitkár közölte a hajdú-bihari közművelődési konferen­cián. Jánosi György hangsúlyozta, hogy az államnak ki kell vonulnia a kulturá­lis irányításból, de részt kell vennie a kultúra finanszírozásában. Az államtitkár ugyanakkor kifejtette, hogy a művelődést az önkormányza­toknak és a magánmecenatúráknak is támogatniuk kell. Az önkormányzatok lehetőségeit javítja, hogy a személyi jövedelemadó 35 százaléka jövőre a településeknél marad. MDF-sajtótájékoztató A semmittevés volt a jellemző a kormány 100 napos külpolitikai tevékenységére — mutatott rá Csáti György az MDF sajtótájékoztatóján. A párt külügyi szóvivője bírálta Horn Gyula kijelentését, miszerint 10 millió magyar miniszterelnöke kíván lenni. Ez azt jelenti, hogy a kormány nem vállal­ja a határon túli magyarokkal szembeni alkotmányos felelősségét — mondta a politikus. Bejelentették azt is, hogy az MDF, a KDNP és a Fidesz közös budapesti főpolgármester-jelöltje Latorcai János, a KDNP alelnöke. Választási szövetségek Dunaújvárosi Demokrata Választási Szövetséget hozott létre a településen a Fidesz, a KDNP és az MDF helyi szervezete. A három párt megállapodott abban, hogy 15 választási körzetben közösen indít jelölteket úgy, hogy 6-6 körzetben a Fidesz és az MDF, 3-ban pedig a KDNP jelöltjei indulnak. A Fidesz, a KDNP és az MDF Budapest XIII. kerületében is együttműködési megállapodást kötött az önkormányzati választásokra. Ennek értelmében létre­hozták a Polgári Választási Együttműködést. Energetikai együttműködés Hazánknak különösen fontos a nyugat-európai energiarendszerekhez való csatlakozás, mert belső tartalékaink fogynak, a következő években pedig várhatóan nőnek az igények — mondta Pál László. Az ipari tárca vezetője a Budapesten megkezdődött nemzetközi konferencián hívta fel a figyelmet arra, hogy Magyarországnak nemzetközi egyezmények megkötésével kell biztosítani energiaszükségletét. Az Európai Bizottság ener­giaügyi vezérigazgatója, Constantinos Maniatopoulos előadásában a gáz- és elektromos rendszerek összekapcsolásának fontosságát hangsúlyozta. Elfogadták a '95-ös költségvetés tervezetét A kormány elfogadta a ’95-ös költségvetés tervezetét és azt hétfőn benyújtja a Parlamentnek. Forró Evelyn szóvivő a televízió Kormányváró című műsorában egyebek között elmondta, hogy a családi pótlékot jövőre nem adóztatják meg. Egyéb részleteket egyelőre nem tudni, hiszen a miniszterek tanácsa még ülésezik. Clinton nem utazik Budapestre? Az USA elnöke, Bili Clinton valószínűleg nem utazik Budapestre, az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet csúcstalálkozójára — írta a csütörtöki The New York Times. A lap azt is hírül adta, hogy az amerikai kezdeményezés a NATO-hoz való csatlakozás kiszélesítéséről a szövetségesek részéről ellenállásba ütközött, mert nem lelkesednek a biztonsági garanciák keleti kiterjesztéséért. Az elképzelése nem fogja kielégíteni Oroszország igényeit sem — írta a The New York Times. Clinton Szíriában és Izraelben Az amerikai elnök szerint a Közel-Keleten mindaddig nem lehet béke, amíg nincsen béke Szíria és Izrael között. Bili Clinton és Asszad szíriai államfő egyaránt elítélte az ártatlan polgárok elleni gyilkos akciókat. Egyetértés volt abban is, hogy a rendezéskor az ENSZ határozatait és a békéért elvet kell figyelembe venni. Damaszkuszi tárgyalásai után az amerikai elnök Izraelbe érkezett. Bili Clin­ton ugyanakkor időhiányra hivatkozva lemondta kelet-jeruzsálemi látogatását. A háttérben az áll, hogy a palesztinok nem fogadták el, hogy Clinton izraeliek társaságában érkezzen oda. Előkészületek, fenyegetések, tárgyalások Clinton forró földön Közel-keleti körutazása előtt Bili Clin­ton belföldi kampánykörútra indult. Szük­sége is van a mozgolódásra a republiká­nusok egyre biztosabbnak tűnő választási győzelme miatt. Mindenképpen meg kell győzni a lakosságot az elmúlt két év sike­reiről. mert a dollár ezidő alatt soha nem látott mélypontra zuhant a márkával szem­ben, miközben az amerikai piac a közel­gő kongresszusi választásokra figyel, Clin­ton elnök — bár megtépázott tekintéllyel — közel-keleti útra indul. Indulása előtt azt nyilatkozza, hogy útja demonstrálni fogja az Egyesült Államok elkötelezett­ségét a térség általános és átfogó békéjé­nek megteremtése mellett. Közben a kuvaiti kormány lemond ar­ról a tervéről, hogy 10 százalék hadiadót rójon ki minden kereső állampolgárra az iraki fenyegetést ellensúlyozó katonai ki­adások fedezésére. A Hamasz röplapokat terjeszt, és véres bosszút ígér, ha Izrael megpróbálja meg­valósítani tervezett intézkedéseit a Hamasz megfékezésére. Vatikán állandó és hivatalos kapcsola­tot teremt a PFSZ-szel, ugyanakkor Mu- hamed Zahar Hamasz-vezető a palesztin hatóságok védelmét kéri, mert attól tart, hogy „eléri Izrael hosszú keze”. Egy nappal az amerikai elnök látogatása előtt tetőfokára hág a rendőri készültség Izraelben, mert bizalmas hírszerzői ada­tok szerint a Hamasz látványos akciókat készít elő Haifán és Afulán. Összeállítot­ták a legveszedelmesebb terroristák 27 fős listáját, több terroristát letartóztattak, kézre szeretnék keríteni Jahje Ajjiszt, aki feltételezések szerint a merényletek kiter- velője. A Hamasz földalatti vezetősége válaszlépésként „szörnyű és fájdalmas bosszút" helyez kilátásba. Clinton forró földre lép, és ezt a for- róságot nem csak a sivatag homokja szolgáltatja. Útjának fontos állomása, hogy részt vesz az izraeli-jordániai bé­keszerződés aláírásán, mely még az orosz külügyi szóvivő szerint is lépcsőfok a térség teljes békéjéhez vezető úton. Jordánia már jó előre megígérte, min­den tőle telhetőt megtesz azért, hogy területéről ne indulhassanak ki terrortá­madások. Izrael és a Palesztin Felszabadítási Szer­vezet közös nyilatkozatban ítéli el az utób­bi hetek terrorakcióit. Ugyanakkor a kairói tárgyalásokon a PFSZ küldöttsége a béke- folyamatnak ártó kollektív büntetésnek minősíti a Gáza elleni zárlatot. Simon Peresz izraeli külügyminiszter kifejti, hogy a zárlat nem egy stratégiai döntés, hanem az előállt helyzet következménye. Nemrégiben Mubarak egyiptomi elnök egy Peresszel történt tárgyalása alkal­mával elmondta, hogy Asszad szíriai elnökkel folytatott beszélgetése során arra a meggyőződésre jutott, hogy „Asszad őszintén kívánja a békét”. Mubarak sze­rint még ez év vége előtt megegyezhet Izrael és Szíria külügyminisztere, viszont úgy nyilatkozott, hogy az Asszad-Clintőn találkozón „még nem várható áttörés”. Ugyanakkor bízik az előrehaladásban. Clinton elnök a Közel-Keletre indulása előtt még szakított rá időt, hogy megis­mételje az Irak elleni fenyegést, és érzé­keltesse, hogy segíteni fogja Izraelt és a palesztinokat a Hamasz elleni küzdelem­ben. Az akabai ceremónia előtt az amerikai elnök találkozott Mubarakkal és Arafat­tal. Az ünnepélyes aláíráson a meghívott tíz külügyminiszter közül részt vett többek között az orosz, az egyiptomi, a spanyol, a görög és a tunéziai jelen voltak továbbá több európai és arab ország magas rangú képviselői valamint ötezer meghívott. A szavak röpködnek, mindenki békét akar. Christopher amerikai külügyminiszter még az utazás előtt azzal kecsegtette a szír elnököt, hogy „az igazi békés állapotok között, amikor Izraelt nem fenyegeti töb­bé a terrorizmus veszélye, elvárható lesz az USA és Szíria viszonyának javulása”. Szíria előzetes gesztusként engedélyt ad arra, hogy két izraeli kettős állam­polgárságú újságíró Clinton társaságában Szíria földjére lépjen. Az izraeli kormány ülésén Rabin kor­mányfő őszinteségi rohamában elismerte, hogy a legutóbbi tűzpárbaj az északi határon akkor tört ki, mikor az izraeli tüzérség tévedésből egy családi házat tá­madott meg... F. Sipos József Ügyészségi nyomozék a megyeszékhelyen Hozzánk is jönnek A héten kezdte tárgyalni az Ország- gyűlés az ügyészek szolgálati viszonyáról szóló törvénytervezetet. Alii paragrafus egy része az ügyészségi nyomozókra vonatkozik. Kik ők, és milyen ügyekkel foglalkoznak? — kérdeztem dr. Gáspár Attila fővárosi főügyészhelyettest, a Budapesti Ügyészi Nyomozó Hivatal vezetőjét. — Az ügyészi nyomozó hivatalok 1990. március 1-jén álltak fel. A katonai ügyészségek mintájára regionálisan szer­veződtek. A központok — ugyanúgy, mint azoknál — Budapesten, Győrben, Kapos­váron, Szegeden és Debrecenben vannak. Szabolcs-Szatmár-Bereg megye ügyészsé­gi nyomozati szempontból Debrecenhez tartozik, míg a budapesti hivatal a fővá­roson kívül Pest, Nógrád, Heves, Szol­nok, Fejér és Komárom megyében il­letékes. A létrehozásukban közrejátszott, hogy egy 1989. szeptemberi Btk. Be. módosítás a katonai ügyészségek belügyi osztályait megszüntette. Onnan ezért a dolgozók ki­kerültek, az ügyek viszont megmaradtak, csak épp nem volt, aki foglalkozzon velük. Ezért lettek a regionális központok is ugyanott felállítva, hogy az ott lakó, s a belügyi osztályokról kikerülő szakem­berek helyben jussanak munkalehető­ségekhez. A hivatalok hatáskörébe a ko­rábbi polgári ügyészségek feladatainak egy része is átkerült. Ilyen például az országgyűlési képviselők és tisztség- viselők sérelmére, vagy az általuk elköve­tett bűncselekmények nyomozása. Nem­rég Torgyán József rémhírterjesztési ügyét vizsgálták. A bírósági tárgyalás 28-án (pénteken) lesz a PKKB-n. Az ügyészsé­gi nyomozó osztályok a rendőr sérelemére, bírósági, ügyészségi dolgozók sérelmére elkövetett ügyeket is vizsgálják. Ilyen sértett lehet az irattáros is, akit azért üt meg egy hőzöngő ügyfél, mert nem kapja meg a kért iratokat. Az igazságszolgáltatás sérelmére elkövetett ügyeket is a nyomozó hivatal vizsgálja. Ebbe a kategóriába a hatóság félrevezetése, a hamis tanúzás il­letve a hamis tanúzásra való rábírás tar­tozik. A rendőrség és a fegyveres erők hi­vatásos állományú tagjai által elkövetett bűncselekmények nyomozása csak akkor kerül az ügyészségi nyomozók elé, ha azok nem katonai jellegűek. Ha katonai jellegű bűncselekményt követnek el, a katonai ügyészség az illetékes. A bírósá­gi, ügyészségi dolgozók, népi ülnökök disznóságait is az ügyésznyomozók vizs­gálják, ha azok a munkakörükkel, tiszt­ségükkel kapcsolatban vétettek a törvény ellen. Érdekesség a jogosításban, hogy a Dunagate-botrány következtében meg­szűnt III/III. ügyosztály után létrejövő Nemzetbiztonsági Hivatal és Információs Hivatal dolgozói által — vagy sérelmükre — elkövetett cselekmények sem tartoznak az ügyészi nyomozóhivatal hatáskörébe. A nyomozóhivatalokban dolgozók fele ügyész, míg másik fele nyomozó. Náluk nem ragaszkodnak az egyetemi diplo­mához. Ha szakmailag felkészültek, az érettségi is elég. Budapesten most három ilyen nyomozó van. Korábban a rendőrsé­gen dolgoztak, jegyzőkönyv-vezetők il­letve ügyeletes tisztek voltak. Van tehát gyakorlatuk. Illetményük itt jóval keve­sebb mint rendőrként volt, viszont itt csak a nyomozói munkának élhetnek. Más — úgynevezett összrendőri — feladatuk nincs. Sok a jelentkező az ügyészi nyo­mozói pályára. Szeretné a hivatalvezető, ha minimum főiskolai végzettségűek len­nének. Nemrég hat jogi diplomás nyo­mozójukból lett ügyész, s további három áll ügyészi szakvizsga előtt. Kell tehát az utánpótlás, de a minőséget tartani akarják. Korábban a katonai vétségek esetén nem volt nyomozás, a parancsnok saját hatáskörében intézkedhetett. Ez nagyon szigorú, mélyen zsebbe nyúlós lehetett. Az elbocsátás a foglalkoztatástól való eltiltást, korábbi szolgálati viszonyának eltörlését, szolgálati lakásuk elhagyását, s egy kom­fortfokozattal alacsonyabba költözését je­lenthette. Jogállamiságunk megszüntette ezen parancsnoki jogkört, s most már a katonát is csak bíróság ítélheti el. Az ügyészségi nyomozók munkája ezáltal tovább szaporodott, hiszen ma már bizo­nyítékokat is nekik kell a bíróságok elé tárni a katonák nem katonai tárgyú bűn- cselekményeiben. A nyomozóhivatalok regionális köz­pontjában dolgozó munkatársaknak sokat kellene utazni a környező megyékbe vagy az ügyfeleket utaztatni a központba. Ezt elkerülendő, a megyeszékhelyeken — a megyei főügyészségeken — helyi kiren­deltségeket hoztak létre. Ott 1-2 ügyész és ugyanennyi ügyészi nyomozó dolgozik. Csak helyileg vannak a főügyészségeken, irányítási szempontból a regionális köz­pont hivatalvezetőjéhez — aki minden esetben egyúttal főügyészhelyettes is — tartoznak. Ez azért jó a kirendeltségeken dolgozóknak, mert így a helyi főügyész nem bízhatja meg őket nyomozásfelügye­leti munkával, nem vonhatja el őket saját feladataikról. így végre van gazdája a hatáskörükbe tartozó ügyeknek. Ebből vi­szont akad éppen elég. A leterheltség vál­tozó megyénkben, van jobb és rosszabb megye is. A helyzet Budapesten a legne­hezebb. Az ügyészek személyi lapja tartalmaz­za az ügyész szolgálati fegyverének számát is — írtam a törvénytervezet be­mutatásakor. A hivatalvezető úr elmond­ta, hogy az ügyészeknek és ügyészi nyo­mozóknak nincs fegyverhasználati joguk, így jelenleg szolgálati fegyvert sem visel­hetnek. Önvédelmi fegyvert bármely más állampolgárhoz hasonlóan igényelhetnek. Kényszerítő eszközt, testi kényszert munkájuk során nem alkalmazhatnak. Őrizetbe vételt elrendelhetnek, de ezt a rendőrség foganatosítja. A gyanúsított le­tartóztatását csak a bíróság rendelheti el, az ügyész erre csak indítványt tehet. S a bíróságon, neki kell a bűnösséget bi­zonyítani /nem a vádlottnak az ártatlan­ságát. Zmeskall

Next

/
Thumbnails
Contents