Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-27 / 185. szám

IM KELET II TISZAVASVARI 1994. október 27.. csütörtök 5 9 UJ KELET TISZAVASVÄRIBAN Városnévcserék Az első írásos emlék körülbelül 750 éves, de 5-6000 éves leletek is bi­zonyítják Tiszavasvári múltját. A leg­újabb kutatások szerint az úgynevezett csórsz árkok arról tanúskodnak, hogy az eddigi feltételezésekkel ellentében nemcsak a Dunántúlon, hanem a Tiszán innen is végighúzódott a Ró­mai Birodalom határa. A település mindig is lakott volt, de a háborúk, járványok és tűzvészek miatt a két egymás melletti település­ből (Tiszadüd és Szentmihály) álló Büdszentmihály sokszor elnéptelene­dett. A két község többször egyesült és szétvált, azaz csak Tiszabüd vált ki, mivel a két település egysége min­dig is zavarta az akkori Tiszalök hatal­masságait. Általában vallási alapon állították szembe egymással őket, mivel Szentmihály lakossága re­formátus, Tiszabüdé pedig görög ka­tolikus volt. A két település a jelek szerint — és lakóinak reményeit figyelembe véve — utoljára 1950-ben egyesült. Az 50-es évek kemény diktatúrájának hatására felülről elren­delték nevének megváltoztatását, mert a „szent” előtag zavart egyes em­bereket. Ekkor rengeteg ötlet szüle­tett, mint például a Békefalva vagy a Rákosfalva. Ezekhez képest a legsike­resebb névnek a Tiszavasvári tűnt. A Tiszával nincs közvetlen kapcsolata a településnek, az igazi névadónak nem is ez, hanem az itt született Vas­vári Pál számít. Innen a név, melyet 1952 januárjától mind a mai napig visel Tiszavasvári. Mostanában egyébként szórványosan felvetődik a kérdés, hogy nem kellene-e vissza­venni a Büdszentmihály elnevezést. A testület úgy vélekedik, ha az em­berek komolyan igénylik és kez­deményezik, szó lehet a népszavazás­ról. Úgy tűnik, hogy az egykor előnyö­sebb helyezetben lévő Tiszalök még­sem tudta teljesen elnyomni Tiszavas- várit mint települést, mert 1984. janu­ár 1-jével először városi jogú nagy­községi címet és térségi fejlesztési ke­retet kapott, ahová Tiszadada, Tisza- dob, Tiszaeszlár, Tiszalök és nyolc je­lentősebb tanya tartozik. Majd pon­tosan két évre rá, azaz 1986. január 1-jén elnyerte a teljes jogú városi rangot is. Úri A többi adódott magától *■ * •.*** A legidősebb képviselő „Városról városra” oldalainkhoz min­dig megkérjük a polgármestereket, mond­janak egy olyan helybélit, akit érdekesnek találnak. Sulyok József polgármester 4 86 éves Olasz Ferencet ajánlotta, aki hajlott kora ellenére még ma is egy huszonéves szellemi erejével gondolkozik és dolgozik, s a sok évtizedes tapasztalatait igyekszik átadni Tiszavasvári lakosságának. Feri bácsi ugyanis a megyében, de talán még az országban is a legidősebb képviselő. — Az előző választásoktól, azaz 1990- től vagyok önkormányzati képviselő — kezdi magyarázatát. — Nem hiszem, hogy ne volna rám szükség, s ezt így gondol­tam négy évvel ezelőtt is. Szellemileg tel­jesen friss vagyok, és nagyon sok tapasz­talatom van, amiket szeretnék megosztani az ifjúsággal. Egyébként tagja vagyok az ügyrendi bizottságnak, és elnöke a helyi kisebbségi és vallásügyi bizottságnak. Hogy miért is lettem képviselő? Nagyon régre nyúlik ez vissza. Még a Donnál meg­fogadtam, hogy ha épségben hazatérek, emléket állítok bajtársaimnak. Ez a foga­dalmam hozott össze Sulyok József pol­gármester úrral, aki igyekezett a segít­ségemre tenni. Aztán a többi adódott magától. — Sikerült emléket állíttatni? —- Igen, egy lélekharangot csináltattunk a temetőbe. —A decemberi választásokon is beszáll a jelöltek közé? — Nem tartom valószínűnek, hogy még egyszer indulnék a választásokon. Már nagyon idős vagyok, és nem hiányzik nekem ez a sok hercehurca. Meg aztán van a helyemre sok más jelentkező, akik mind jóval fiatalabbak nálam. De ha hívnak, nagyon szívesen megyek. — Milyen tervei vannak, ha esetleg mégis vállalja a következő ciklust is? — Szeretném, ha mindkét kastélyunkra kerülne egy-egy tábla, hogy kié volt, és hogy ki adományozta a városnak. A ter­veimben szerepel dr. Kormios Ferenc ex- humáltatása is, hogy vagy a köztemetőben, vagy pedig a parkban legyen eltemetve tiszteSs'ége'sejti. Mégérderhli, hogy úgy te­messük’el, rijint íhiuden'.más embert, ne egy lyukba legyen elkaparva mint egy kivert kutya. Nagyon fontosnak tartom, hogy. Semmiképpen se számoljuk fel a ró­mai katolikus temetőt. Ott van a Dessewf- fy-család és a Kabay-Család kriptája is. Nem szabad veszni hagyni ilyen műem­lékeket. Rendbe kell hozatni a temetőt, és körbe kell keríteni! — Hogy érjékeli Feri bácsi eddigi tevékenységétf •; . • • . ' — Azt hiszem, sóhá néni voltam terhére és kárára ennek a városnak. Sőt, én csak szenvedtem miatta. Még börtönben is vol­tam 18 hónapig, mert a nyakamba akasz­tottak egy kirakatpert a tsz elleni izgatás és az államhatalom megdöntésére tett kísérlet miatt. Hát ettől nagyobb hüly­eséget ritkán lehetett hallani. Még hogy megpróbáltam megdönteni az államot! Amikor a nagy éllenszer- ve2etek felkelését is csírájában élfójtötták. Na, de túl vagyok máreZeken, néni foglal­kozom a régi sérelmekkel.-Pedig tüdnék mesélni... Sok ember megüthetné a bokáját. De hát minek bolygassuk a múl­tat. Ami elmúlt, elmúlt. Elem a megszokott kis életem, immár tizennegyedik éve öz­vegyen. Nekem örömöm már csak a munkámban, meg a gyerekekben és az unokáimban van. Egyetlen kívánságom pedig, hogy szeretném megérni a déd­unokám születését! Úri A megye legnagyobb gyára VilágEitárka Bár engem figyelnének Tiszavasvárit, mint települést, ma már szerte a világon ismertté tette az Alka­loida Vegyészeti Gyár, mely a gyógy­szereken kívül növényvédőszereket is gyárt. Az 1991 óta újra részvénytár­saságként működő Alkaloidát közel hetven éve egy akkor itt élő gyógysze­rész — Kabay János — alapította. A megye legnagyobb gyára 1940 embert foglalkoztat, és az árbevételüknek több mint fele exportból származik. Főbb speciális termékeik bizonyos gyógyszer­terápiás csoportban vezető helyet foglal­nak el. Ilyenek például a hashajtók, kal­ciumpótló gyógyszerek, véralvadást gátló készítmények vagy a vérnyomás­csökkentők. A gyár által előállított gyógyszerhatóanyagok a morfin és szár­mazékai. Az ismert gyógyszerész 1927- ben erre alapozta a gyárat. — Morfinból általában 12-15 tonnát termelünk — mondja Dubcsák László vezérigazgató. — Ebből a belföldi fel- használás két tonna, a többi exportra megy. A szabadpiacon a világon az öt legjelentősebb morfinforgalmazó között tartják számon az Alkaloidát. Elsősor­ban Nyugat-Európába, Távol-Keletre és Vietnamba szállítunk, kisebb menny­iségben mintegy 86 országban jelennek meg a gyár termékei. — Ón hogy látja Magyarországon a gyógyszerfogyasztást és -forgalmazást? — Ez egy érdekes dolog. Míg hazánk­ban nő a gyógyszerfogyasztás, addig a gyártók részesedése csökken, ma már 50 százalék, vagy alatta van. A betegek és az orvosok is előnyben részesítik az igen drága importgyógyszereket. —A jövőt tekinh’e milyen terveik van­nak? — Az ötven százalékos gyógyszer és ötven százalékos növényvédőszeres pro­fil eltolódik a gyógyszer javára. Fel­vetődik az a kérdés is, hogy egy telep­helyen belül lehet-e gyógyszert és növényvédőszert gyártani. Ezért terveink szerint belátható időn belül a növényvédőszer gyártása leépí­tésre kerülne. Ezt azonban úgy kell végrehajtanunk, hogy foglalkoztatási problémát ne jelentsen. A több éve húzódó privatizáció is továbbtolódik a '95-ös évre. Nemzetközi focitorna Tiszavasvári mindig is a megye egyik sportfellegvára volt, és a támo­gatásban nagy szerepet vállalt az Al­kaloida. így van ez most is. Két évvel ezelőtt a labdarúgócsapat az NB I felé kacsingatott. Most szerényebben szere­pelnek a focisták, az edzőváltás után sem akar beindulni a gödörből való kilábalás. A sportbarátok bíznak benne, hogy ez csak egy rövidebb ideig tartó hullámvölgy. A labdarúgópályán is komoly felújítások voltak. Az öltöző épülete megújult, megépült egy szau­na. A füves pálya is új lelátót kapott. A másik sikersportág a kézilabda, aminek több évtizedes hagyományai vannak a városban. Hosszú éveken keresztül a megye minőségi férfi kézilabdacsapa­tát a vasváriak adták. Az idén is nagyon szépen rajtolt az elmúlt évi bronzérmes csapat, ha így folytatják, feladhatják a leckét a támogatóknak, mivel van esé­lyük felkerülni az NB I-be. Ehhez a pár éve megépült sportcsarnok is ragyogó feltételeket biztosít. A női röplabda­csapat a megyei I. osztályban szerepel. A sakkszakosztályban több országosan is jegyzett sportoló van. Ennek a sportágnak is nagyon régi hagyomá­nyai vannak a városban. Van még egy különleges sportág is a településen: az asztalifoci, közismertebb nevén gomb­foci. A sportág szerelmesei az orszá­gos szövetségben is helyet kaptak, sőt az asztalifoci nemzetközi szövetsége is itt alakult meg Tiszavasváriban, és en­nek tagja Farkas Gábor, aki az egész sportág elindításában nagy szerepet vállalt. A város többezres tanulóifjúsá­ga évek óta sikeresen szerepel a diákolimpia megyei és országos ren­dezvényein, így az utánpótlással nin­csen gond, csak fel kell rájuk figyelni. Nagy elismerése a városnak, hogy év végén itt rendezik meg a II. Nemzet­közi Teremlabdarúgó Tornát, amit a tévé egyenes adásban közvetít. Ezt az elmúlt évben és az idén is az Alkaloi­da szponzorálja.-fullajtár­— Sokan panaszkodnak, hogy a titkos- szolgálatok figyelik— mondta Zatik János, Tiszavasvári görög katolikus lelkésze.—Én örülnék annak, ha engem figyelnének. Én a saját életemmel szeretnék példát mutatni az embereknek, felnőtteknek és gyerekek­nek. Az én ajtóm mindig és mindenki előtt nyitva áll. A papok élete egy nyitott könyv, mindenki belelát. —Milyennek tartja a város lakóit lelkészi szemmel? — Az elmúlt negyven év rányomta a bé­lyegét az emberek lelki, erkölcsi világára. Bár az egyház akkor is a saját igazát hir­dette. Keresztelők előtt derül ki, hogy a gyermek leendő keresztszülője sincs meg­keresztelve. Az idősebb réteg megmaradt az előző rendszerben is egyházhűnek, rendsze­resen jártak és járnak a templomba. Sőt, erőn felül segítik az egyházat, többek között a templom felújításában is. Ha lassan is, de egyre többen tartanak egyházi eskövőt, te­metést. Egyre több új arcot látok a templom­ban. Az emberek érzik a vallás hiányát. —Mit tart az előző négy év eredményének? — Nagy fejlődés, hogy ismét tarthatunk hittanórákat. Sajnos a tanmenet olyan ter­heket ró a pedagógusokra, hogy a hivatalos órák közé lehetetlen a hittant beiktatni. Az iskolák pedagógusaitól minden segítséget megkapunk. De ennél több kell, az erköl­csöt, a hitet kell visszaadni, megerősíteni. Negyven év alatt kialakult egy réteg, ami nemcsak saját magának, de sajnos gyerekei­nek sem igényli a hitet. A köz- és munka­erkölcs a nemzet legnagyobb problémája. Hosszú és nehéz folyamat lesz, de bízom benne, hogy az emberek erkölcsileg áta­lakulnak. Ennek nemcsak az ember, a lélek, hanem az egész ország hasznát venné. —Ón melyik pártot támogatná a válasz­tásokon? —Természetesen csak olyat, amelyiknek világképe hasonló a mienkhez, és erkölcsi normáinkat elfogadja. — Milyen az egyház és a polgármesteri hivatal kapcsolata? — Erre röviden azt modhatom, hogy jó. A hivatal — és a hívők — segítségével hosszabb időre sikerült megoldani a hit­közösség lakásgondjait. Szerintem ez a kapcsolat továbbra is így marad. KvZ Nyomda a város szélén rlig négy évvel ezelőtt, 1990. nyarán alakult meg Tiszavasváriban a Legány és Társa nyomdaipari cég. Rendkívül nagy reményekkel indultak neki az üzleti vállalkozásnak, pedig kölcsöngépekkel vágtak neki a munkának. Mára azonban teljesen felszerelt nyomdával és folyamatos fejlesz­téssel működnek. Munkájuk legfőbb jellemzője a gyors és igényes ügyrendezés. A nyomdai technológián belül többek között képeslapokat, könyv­nyomtatványokat, gyógyszeres dobozokat is készítenek. Foglalkoznak fóliázással is, azaz a könyvborítókat fóliával látják el, ettől lesznek szép fényesek. Termékeiket Szabolcs-Szatmár-Bereg megyén kívül az ország egész területén, sőt, amire rendkívül büszkék, Németországban, München­ben is értékesítik. A Nyír-Centrummal és a Nyír-Autóval közösen reklámkampányt indítottak, melynek lényege, ha valaki megveszi a Nyír-Autó 1995. évifalinaptárát, sorsoláson vesz részt. A főnyeremény a falinaptáron látható Opel Corsa. Azon felül pedig értékes ajándékcsomagokat sorsolnak ki, melyet a Nyír-Centrum ajánlott föl. 5 s lx) 3

Next

/
Thumbnails
Contents