Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-26 / 184. szám
10 1994. október 26., szerda SPORT UJ KELET Gulyás János testnevelőnek Díj az ifjúságért A Megyei Közgyűlés üléstermében tartották a Megyei Diákértekezletet, ahol a megye évi diáksport-tevékenységét értékelték és átnyújtották a Gróf Esterházy Miksa emiékplakettet. A jutalmazott az idén Gulyás János volt, aki az 1. Számú Eötvös József Gimnázium és Általános Iskola testnevelőtanára. Ebből az alkalomból készítettünk vele egy rövid beszélgetést. —Mi ez a díj tulajdonképpen, és kiknek szokták adni ? — Gróf Esterházy Miksa földbirtokos diplomata volt az 1800-as években, akinek a nevéhez fűződik az első magyar atlétikai klub megalapítása 1875-ben és két sportág — az atlétika és az ökölvívás — meghonosítása. Az ő emlékére adják át minden évben ezt a plakettet azoknak, akik a diáksportban az ifjúságért tevékenykednek. —Milyen eredményeket ért el, hogy ezt a kitüntetést megkapta? — Ahogyan ezt ismertették velem, egy életútért, 40 év munkájáért kaptam, amit a sportban mint aktív versenyző, mint edző és mint szervező eltöltöttem. Gulyás János (Fotó: Bozsó K.) —Csak az atlétikában jeleskedett, vagy más sportágakban is? — 1955-59-ig az atlétikával foglalkoztam Tiszadobon a Gyermekotthonban, ahonnan később Pataki Zoltán személyében magasugró válogatott versenyző került ki a Budapesti Honvédba. 1959-től Ez nem jött össze Koudinov és Alijev hazament Pár héttel ezelőtt remek játékosként érkeztek az NYFC-hez, hétfő este pedig nimbuszukat letörve távozott Koudinov és Alijev az éjjeli vonattal Nyíregyházáról. Tóth. János klubelnök a következőképpen ,látja a történteket: — Jelenlegi helyzetünkben úgy ítéltük meg, hogy nincs mire várni. Fölösleges pénzkidobásnak tartottuk a két játékossal való további kísérletezgetést. A következő 3-4 találkozó különben sem lett volna alkalmas erre, fölöslegesen pedig kár hitegetni őket. Ez az eset is arról győzött meg, hogy hosszú távon érdemes inkább a megyei tehetségekhez nyúlni, illetve az utánpótlásnevelésre nagyobb hangsúlyt fektetni. — Szász Simon, az ismert vállalkozó hozta a két játékost, az itt-tartózkodásuk költségei tehát csak őt terhelték. Mégis hogyan fordulhatott elő ilyen malőr? — Nem kell ennek a dolognak nagy feneket keríteni. Egyszerűen mindenki belátta, hogy nem olyan szintű játékosokat kaptunk, amilyeneket vártunk. Olyanok, mint ők. nekünk is vannak. Nincs nálunk kapkodás, nincsenek gondok, átgondolt döntés született a két fiú ügyében. Buús György. Németh Károly, Szász Simon és jómagam határoztunk arról, hogy a továbbiakban nem tartunk igényt a két idegen- légiós szolgálataira. — Akkor most új idegenlégiósok után néznek? — Egyelőre nem, legfeljebb csak januárban, az átigazolási időszakban. — Magyar játékosok távozásáról van-e szó? Buús György többször is nyilatkozta már, hogy több labdarúgójának a játékfelfogásával elégedetlen. — Egyelőre nincs. Velük az őszi szezon befejeztével ülünk le beszélgetni. Azt viszont már most ígérhetem, hogy senkivel sem leszünk elnézőek, és akiben nincs meg a vágy, az akarat az előbbre lépéshez, attól rövid úton megválunk. (sz. a.) Labdarúgó megyei másodosztály Nyírmeggyesen fegyelmeznek A hét végén a legmeglepőbb eredmény Nyírmeggyesen született. A hazai gárda az elmúlt idényben még a mátészalkai városkörzeti bajnokságban szerepelt, de a Magyar Kupa mérkőzéseken már komoly meglepetéseket okozott. A rutinos játékosokból álló együttest az idény kezdetekor mindenki bajnokságra esélyesnek tartotta a csoportban. Még a nyitány előtt újabb kupatalálkozókon bizonyították képességeiket. Szerencset otthon megverték, s több magasabb osztályú csapat ellen is helytálltak. A bajnokságot is jól kezdték, a nyolcadik fordulóig csak egyszer kaptak ki, és hat győzelmet szereztek. A vereséget Nagyecseden gyűjtötték be,"de ott senki sem mehet biztosra. Aztán a nyolcadik forduló óta csak egy pontot szereztek. Ráadásul kétszer otthon játszottak. Kállósemjén Meggyesen bekkelte ki őket, míg Balkánytól kikaptak, s Nyírcsaholyban is vereséget szenvedtek. A csapat teljesítményéről Ertsey Péter szakosztályelnököt kérdeztük. — Először is, a hét végén öt sérült nem játszhatott. Nem elég, hogy Nyírcsaholyban kikaptunk, de a néha túl kemény játék következtében, többen is hosszabb ápolásra szorulnak. Ilyenkor szokták azt mondani, hogy csapatunk lassan egy kórházhoz kezd hasonlítani. Nem voltam a nyírcsaholyi mérkőzésen, de mindenki elégedetlen volt a játékvezetéssel. Egyébként a két község csatája mindig nagy derbi, tehát a vereség is belefért volna a számításokba, de nem mindegy, hogy hogyan születik. Szerintünk az egyik nyírcsaholyi játékosnak például kiállítása utáni eltiltását kellett volna töltenie. A vasárnapi derbin már egy lelkileg összetört tizenegy játszott a pályán. — Elsősorban külső okokban látja a rossz szereplés okát? — Nem, egyáltalán nem. Úgy látom, játékosaink túl „nagy mellényben” lépnek pályára. Korábbi teljesítményeik és vélt érdemeik alapján azt hiszik, elég, ha ott vannak a pályán, s az már automatikusan három pontot jelent. Ez okozta, hogy a sem- jénieknek ajándékoztunk két pontot. Nincs egység a csapaton belül, úgyhogy most rendet kell csinálnunk. Tarái, aki vasárnap minősíthetetlenül viselkedett, a nézőkkel és ellenfél játékosaival, ezután nem léphet pályára. Remélem, ez a többieket is felébreszti, és belátják végre, hogy minden vasárnap újra bizonyítani kell a pályán. Év végéig van haladék, aki addig nem tud változtatni, az '73-ig a kézilabda sportban tevékenykedtem, és akkori munkatársaimmal sikerült elérnünk azt, hogy Nyíregyházának is NB I-es csapata lett. Ezután ismét visszatértem az atlétikához, ezen belül a dobókhoz, akik közül Stefán László gere- jhajító tanítványomat említeném meg, aki jelenleg is magyar csúcstartó 82 méter fölötti eredménnyel. — Váratlanul érte a kitüntetés? — Igen. Nagyon meglepődtem rajta, de jóleső érzés volt, hogy negyvenévi munka nem tűnt el nyomtalanul. — Tanár úr lassan nyugdíj előtt áll. Vannak-e még tervei a jövőben a sporttal kapcsolatban ? — Az én tevékenységem most már abban kell, hogy megnyilvánuljon, hogy ösztönözzem fiatal kollegáimat arra, hogy tegyenek valamit — ne is keveset — a fiatalságért, akár edzésen, iskolában, tömegsporton vagy éppen valamelyik klubnál. A nyugdíj után sem szeretnék elszakadni attól, amivel egész életemben foglalkoztam. Legalább versenybírói képesítésemnél fogva részt fogok venni az atlétikaversenyeken, ameddig csak tudok, mert ezt nem lehet abbahagyni, és egyszerűen elszakadni tőle. — Gratulálunk a díjhoz, és további jó egészséget kívánunk munkájához. Krasznai Kata Tiszavasváriban csütörtökön Fradi szurkolói ankét Csütörtökön a Ferencváros vendégszerepei Tiszavasváriban Magyar Kupa mérkőzésen. A 13.30-kor kezdődő találkozó után 16.00 órától szurkolói találkozót szervez Balogh Tamás, a helyi Márka presszó tulajdonosa. A Zöld Sasokat Havasi Mihály, Albert Flórián, Szívós István, Telek András, Novak Dezső és ifj. Albert Flórián képviseli. A Fradi szimpatizánsok közel egy órán át faggathatják majd a vendégeket. A rendezvény házigazdája Fiilöp Attila, a népszerű humorealista lesz. Az ankét nem jöhetett volna létre, ha nincs az Alkalodida Rt., az Alkaloida SE. a tiszavasvári önkormányzat, Legány és Kovács nyomdája, a hajdúdorogi ÁFÉSZ, a DIANA ékszerbolt. a Vinker Kft., a Duó üzletház, a Sörpatika söröző, a Frézitex divatstúdió, a Komfort bútorstúdió, a Sophia Hostess szerviz. Az előbb felsorolt tizenkét szponzor jórészt tárgyjutalmakkal, szolgáltatásokkal kedveskedik a vendégeknek. Kézilabda NB I Duplázásra készülve Szolnokon Hétközi fordulót rendeznek a férfi kézilabda bajnokság élvonalában. A Nyíregyházi KC csapata szerdán a szolnoki oroszlánbarlangban lép pályára, ebben az idényben immáron másodszor. Az első fellépés nagyszerűen sikerült, hiszen a Szőketanítványok az újonc Törökszentmiklósi fektették két vállra a Tisza-parti város sportcsarnokában. Most is hasonló bravúrra készülnek, s erre kellő alapot szolgáltat az elmúlt szombaton Nagykanizsa ellen bemutatott látványos produkció. Sajnos továbbra sem áll rendelkezésre a sériilt//c- linger, Tóvizi és Szabó kapus, felépülésükre még várni kell. Biztató viszont, hogy fantasztikus formában tért vissza az idegenlégiós Szergyuk, és Móré is igazolta klasszisát új posztján, átlövőként szórta meg a zalaiak kapuját. A hazaiak régi riválisai Jankovicséknak, évekre visszamenően kemény, élvezetes csatákat hozott a két gárda összecsapása. A hírek szerint náluk sem teljes a keret. ám nem érdemes felülni a pletykáknak, mint az már a múltban többször is bebizonyosodott, a tétmérkőzésekre mindenki igyekszik összekapni magát. NB I-es férfi ifjúsági mérkőzés NYSI—-Nagykanizsa 32-15 (14-6) Góllövők: Papp 2, Kozma 3, Kaplo- nyi 4, Kovács A. 10, Hegedűs 3, Lovász 3, Kun A. 7. Edző: Bartha Dénes. A jó védekezés meghatározta a játék képét, és elsősorban a kontra játékkal nyertek a fiatalok. A gólkülönbségben követték a felnőttek példáját. Mundi hazajön? Mármint Tóth Edmond, az NYKC tehetséges fiatal játékosa, aki a Győrbe való távozása után most látogatott először haza. Első útja természetesen volt csapatához, játékostársaihoz vezetett, és ha már itt volt, megnézte a Nagykanizsa elleni meccset. — Hogy tetszett az összecsapás így, a lelátóról? — Különös érzés volt végignézni a találkozót, hiszen nemrég még én is itt játszottam. Jó benyomás tett rám a csapat játéka. Külön tetszett a jó védekezésből vezetett kontrajáték. Ezzel a stílussal bárki ellen eredményesek lehetnek Déval- dék. — Hogyan érzed magad Győrben? — Köszönöm, jól. Most már elég jól beilleszkedtem, persze ezt a srácoknak is köszönhetem, hamar befogadtak. Általában kezdő ember vagyok, igaz, hogy szélen, mivel lövőben — az igazi posztomon— van nálam jobb játékos, de mindennek eljön az ideje. — Nem bántad meg, hogy elmentél Nyíregyházáról? — Azt nem bántam meg, de a szívem visszahúz, itt más minden, például a két közönséget össze sem lehet hasonlítani. Ilyen nincs is az országban sehol, mint Nyíregyházán. Szóval az érzelmekből nem lehet megélni. Ott Győrben nincs anyagi gond, a csapat is jó. Járok a műszaki főiskolára, így nem sok szabad időm van elmélkedni. — Itt is járhattál volna, igaz, hogy a tanárképzőre, mivel felvettek, és ebben a klub is segített... — Tudom, hogy mindent elkövettek, csak maradjak Nyíregyházán, de ezt a lehetőséget nem hagyhattam ki. Én nem érzem, hogy bárkit is cserben hagytam volna. — Szerinted a volt csapatod. Nyíregyháza, hol végez a bajnokságban? — A hatodik hely körül van esélyük, kár. hogy nem tudtak erősíteni, akkor még ettől is jobb helyezésre lennének képesek. —fuli— Öregfiúk labdarúgótorna úgy járhat, mint Tardi. Edzőnk, Csirkov György teljesen szabad kezet kap a fegyelmezésben, tőle is több szigort várunk. Hozzáteszem, a szakmai tudásával teljesen elégedettek vagyunk. A téli szünetig már nincs esélyünk a felzárkózásra az élen állóhoz, de tavasszal még módunk lehet rá. No persze az őszi szezonnak sincs még vége, legközelebb két hét múlva Jánkmajtist fogadjuk, s akkor is bizonyíthat a kezdő tizenegy. R. Z. Köztársaság Kupa néven október 23-a tiszteletére labdarúgótornát rendeztek október 21 -én Tiszabercelen a községi focipályán a helyi sportegyesület szervezésében, melyen a tiszaberceli, a buji és a gávaven- csellői öregfiúk csapatai vettek részt. A 2x30 perces találkozók kellemes délutáni programnak ígérkeztek. Az első öszecsapáson a házigazda címvédő berceli együttes a bujiak gárdájával mérte össze erejét. A hazaiak valamivel többet támadtak, de mezőnyfölényüket nem tudták gólra váltani. A mérkőzést végül egy szerencsés góllal nyerték a vendégek. A második meccsen a nagy favoritnak kikiáltott, a három részt vevő csapat közül a legfiatalabb átlagéletkorú vencsellőiek játszottak — szó szerint — a bujiakkal. Az ezt megelőző találkozón a pályát győztesen elhagyó buji csapat mintha a játéktéren sem lett volna. A vencsellőiek teljesen beszorították kapujuk előterébe ellenfelüket, akik többnyire kontratámadásokkal próbáltak veszélyeztetni. Egy ilyen akció végén 1-0-s gávavencsellői vezetésnél a bujiak centere félfordulatbój mintegy harminc A KGST-é lett a Stadion Kupa Első alkalommal került megrendezésre október 23-án a Stadion Kupa kispályás labdarúgótorna a nyíregyházi városi stadionban. A szervezők hagyományt kívánnak teremteni a torna megrendezésével. A verseny egyik célja az volt, hogy a focicsapatok hozzájáruljanak a stadion salakos pályáinak felújításához. Ezért a befolyt nevezési díjakat a rendezők a nyíregyházi stadionnak átutalják. A tornán huszonnégy csapat indult. A döntőt a KGST és a HAVECO csapatai vívták. A KGST 7-3 arányban győzte le ellenfelét, és egy évig őrizheti a díszes serleget. A torna résztvevői egyéb jutalmakban is részesültek, az első helyezett csapat tagjai egy féléves bérletet kaptak az NYFC- től a tavaszi bajnoki mérkőzésekre, a második helyezett HAVECO egy Adidas labdát kapott a fociklubtól. A torna legjobb kapusa címet Újhelyi Tamás (HAVECO), míg a legjobb mezőnyjátékosét Tóth Kálmán (KGST) nyerte el, ők értékes sportfelszereléseket kaptak a Ba- kosi Adidas sportüzlettől. méterről óriási gólt ragasztott a kapu jobb felső sarkába. Ez kétségkívül a torna szépségdíjas gólja volt. A derbin 1-1 lett a végeredmény, melyet a játék képe alapján gólokkal kellett volna nyerniük a gávaven- csellőieknek. Ezután következett Tiszabercel és Gávavencsellő „párbaja”. A vendégek frissebben mozogtak, és átgondoltabban, ötletesebben szőtték támadásaikat. Ennek eredménye nem is maradt el. A gávaven- csellőiek 2-0-ra győztek, s ez a siker tornaelsőségüket jelentette. A bujiak rosszabb gólkülönbségükkel szorultak a második helyre. A tavalyi győztes tiszaberceliek nem voltak képesek kihasználni a hazai pálya előnyeit, így meg kellett elégedniük a harmadik hellyel. A Köztársaság Kupán a veteránok hősiesen küzdöttek, bár sokszor lépett fel oxigénhiány a játékosok körében, ami az edzéshiánynak, a komák, és a felszedett kilóknak tulajdonítható. Ezek ellenére, ha nem is volt nagy iram a mérkőzéseken, azért szemtanúi lehetnünk néhány technikás megoldásnak, ami bizonyította, hogy még mindig nem felejtettek el futballozni a „régiek”. A kupát egy esztendőn át megérdemelten birtokolhatja a tornán legegyenletesebb teljesítményt nyújtó Gávavencsellő. A hazaiak szereplése az előzetes várakozásokhoz képest csalódás volt. A bujiak lelkesek voltak, de erejükből csak ennyire tellett. A három együttes tagjai az est folyamán a tiszaberceli Tiszagyöngye étteremben tartott, jó hangulatú banketten beszélték meg a délutáni történéseket, és idézték fel a közelmúlt legszebb pillanatait. A résztvevők jóízűen kortyolgatták az édes nedűket, és kóstolgatták a finom falatokat. A vacsora után otthon senki sem hajtotta álomra a fejét üres gyomorral. Tóth Mihály
