Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)

1994-10-26 / 184. szám

UJ KELET MAGAZIN 1994. október 26., szerda 7 Azért a játék mégiscsak apuval az igazi. Az egyéves csöppséget Lipcsék Nóri- nak hívják Továbbra is várjuk a gyermekfotókat. Címünk: Nyíregyháza, Tüzér u. 2. ' Ä7.. Öreg platánfák alatt Juras László felvetele Autóújdonság: Samara Natasa Az idén 35 ország 881 kiállítója mu­tatja be újdonságait Párizsban. A leg­nagyobb közönséget természetesen a személyautók újdonságai vonzzák. A nézők a bőség zavarával küzdenek, ha mindent látni akarnak. Most mutat­ják be az Opel remekét, a Tigrát, vagy a Citroen legújabb változatát, az Activát. Megtekinthetik a nézők a Renault Twin- gók kuplung nélküli változatát, és az új karosszériával ellátott Volkswagen Pólót. A kelet-európai autógyártást a Lada és a Skoda képviseli. Látható már a Samara kabrióváltozata, a Natasa névre hallgató újdonság. Egyre több gyár jelentkezik elektromos autóval, a legnagyobb sztár a Peugeot Ion, mely nem egy hagyományos autó átalakí­tott változata, hanem kimondottan ilyen céllal fejlesztették ki. „Mint az egyház lelkipásztorai azokban az országokban, ahol évtizedeken át totali­tárius kommunista rend uralkodott, együt­tesen, noha más-más mértékben éltük meg a tervezett és irányított ateizmus pusztító hatásait. Érzékeljük azokat a fájdalmas sebeket, melyeket ez a rendszer ejtett az emberi méltóságon, az emberek, a népek és az egyházak közötti viszonyok terén” — fogalmazták meg Közép- és Kelet-Eu- rópa püspökei abban az üzenetükben, amelyet október 13—16 közötti varsói tanácskozásukon fogadtak el. A találkozón kontinensünk e részének 14 püspöksége, valamint Franciaország, Ausztria és Németország képviseltette magát. A tanácskozáson Miroslav Vik prá­gai érsek, az Európai Püspöki Konferen­cia Tanácsának vezetője elnökölt. „Tapasztalatainkból, melyeket a totali­tarizmus időszakában szereztünk, szeret­nénk új Európát építeni, és azt is óhajtjuk, hogy a katolikus egyház részt vehessen ebben az építkezésben” — jelentette ki megnyitó szavaiban JozefGlemp bíboros, Lengyelország prímása. A vita arra a kérdésre kereste a választ, hogy az üldöztetések időszaka milyen mértékben hatott a belső identitásra, vala­mint a különböző helyi egyházak apostoli szolgálatának ellátására. Megvitatták továbbá a lelkipásztorságnak a szabadság elnyerése utáni új feladatait. Ehhez kap­csolódva M. Vik a valamennyi püspök je­lenlétében celebrált szentmisén kijelen­tette, hogy napjainkban a volt kommunis­ta országokban új Isten jelent meg, mely­nek neve dollár vagy márka. Tehát olyan magatartásformát kell most preferálni, amelyben nem az anyagi javak lesznek a legfontosabbak. A püspökök szót váltottak a katolikus- pravoszláv egyházak dialógusában fenn­álló nehézségekről is, valamint arról is, hogy az egyház életében nagyobb mérték­ben kellene részt venniük a világi szemé­lyiségeknek. InfoNet „Megalkotni egy új zenekart..." Új zeneigazgatót neveztek ki a dallasi szimfonikus zenekar élére. A Texas állam- beli Dallas szimfonikus zenekara a hetvenes évek elején beszüntette műkö­dését. Zeneigazgatója, Max Rudolf benyújtotta lemondását, a zenészek szétszéledtek. Mindez annál is inkább saj­nálatos volt, mivel a dallasi zenekar kö­zel százéves múltra tekinthetett vissza, és egy időben, a második világháború után, •olyan kimagasló karmesterek is dirigálták, mint Dórád Antal és Solti György. Szak­értelem és szívós kitartás kellett ahhoz, hogy a zenekart valaki feltámassza. A zenekar végül is rátalált megfelelő em­berére, egy Eduardo Mata nevű mexikói születésű karmester személyében, aki nemcsak feltámasztotta, de egy év alatt olyan színvonalra emelte a zenekart, hogy a dallasi együttes kiérdemelte a világhír­nevet. A nyugalomba vonuló zeneigazga­tó, Eduardo Mata elmondta, hogy nem volt könnyű dolga: „Ténylegesen csak egy hosszú folyamat révén lehetett vissza­szerezni a zenekar önbizalmát. Negatív szellem uralkodott, amikor idejöttem. A s __________________________ vo nósok egy része még a városból is elköltözött. Meg kellett teremteni a zenekar azonosságát, ki kellett alakítani egy merőben új repertoárt, és persze szer­ződések után kellett nézni a hanglemez­forgalmazó vállalatokkal, ami korántsem egyszerű.” A maestro nem hisz abban, hogy egy ze­nekarnak meg kell legyen a maga speci­álisan egyéni hangja, mint amilyen a phila­delphiai szimfonikusoké. Azt azonban, hogy szó szerint is idézzük, a maestro elis­meri, zenekara mégis kialakított egy lágy, tartózkodó előadásmódot: „Talán azt mondhatnám, egy meglehetősen európai játékmódot. Kamarazenészek módjára kö­zelítettük meg a klasszikus, a romantikus zene tolmácsolását, kerültük a hangosko­dást. A legjobban a múlt században és a huszadik század elején komponált zene­műveket tolmácsoltuk, Brahmsot, és olyan késői romantikusokat, mint Mahler és Bruckner. A zenekar remekül ad elő Ri­chard Strausst és Wagnert is. Híres emel­lett franciák és oroszok tolmácsolásáról, és aligha játszik akárki izgatóbban Manuel de Fallat, mint a mi szinfonikusaink. Persze a zenekar eléggé rugalmas ahhoz, hogy úgyszólván akármit eljátsszon.” A zenekar maestro Mata pálcája alatt beutazta a világot, több mint harminc hanglemeze került forgalomba. Azelőtt egy régi hangversenyteremben léptek fel egy régi expó-épületkomplexumban, de ahogy növekedett a hímevük, 1989-ben magánosok adakozásából és állami támo­gatással felépítették a Meyerson Szimfoni­kus Központot, amelyet a híres amerikai­kínai építész, Pei tervezett, és amely akusztikailag a világ egyik legjobb kon­certterme. A dallasi szimfonikusoknak 17 éven keresztül volt Eduardo Mata a zene- igazgatója, és helyét az új koncertszezon­ban egy Andrew Litton nevű karmester­nek adja át. Mata reményét fejezte ki, hogy zenekara egy másik hagyományát is folytatni fogja, azt, hogy időnként újon­nan komponált amerikai zeneműveket ad elő, mivel egyes zenekarok vonakodnak a kísérleti művek bemutatásától, attól tart­va, hogy ezekkel elijesztik a közönséget. InfoNet Á zsiai rekordok... Minden bizonnyal őszinteségi rekor­dot dönt az a közvélemény-kutatás, amely azt vizsgálta, hány vegyes há­zasság született egy év alatt japánok és filippínók, azaz Fülöp-szigetekről szár­mazó személyek között. Talán meglepő, hogy a szám: 5462. Még meglepőbb azonban, hogy ebből 5418 esetben filip- pínó hölgy kötött házasságot japán fér­fival, és mindössze 44 esetben történt megfordítva. Nem csoda, hogy ezek után az érintett hölgyeket az okokról is megkérdezték, amikor is arra a kérdésre, hogy „Ön miért lépett házasságra éppen egy japán férfivel?”, 1665 válasz lakoni­kusan úgy hangzott, hogy „a pénz miatt”, ami ha nem is a boldog házasság záloga, de őszinteségi rekord mindenképpen... Az üzleti leleményesség rekordját vi­szont a kínai katonák tartják, akik — ki­használva különleges státusukat a társa­dalomban — mostanában egészen külön­leges „vállalkozásokra” adják a fejüket illetve pénzüket. A felszabadító néphad­sereg lapja, amely Pekingben jelenik meg, a napokban arról adott hírt, hogy nemrég két üzemet lepleztek le, amely kizárólag hamisított katonai márkajelzések gyár­tására specializálta magát, és nem ke­vesebb, mint 266 hamis katonai márka­jelzés jelent meg eddig a piacon. Leg­alább 13 azoknak a katonainak álcázott cégeknek a száma, amelyek évente több, mint száz millió dolláros forgalmat bonyolítottak le... A reklámozás negatív rekordjával azonban a vietnami főváros, Hanoi ka­tonai vendégházában találkotzak az ott elszállásolt külföldiek, akik a vécépa­pírokon azt a nem éppen csábító angol nyelvű feliratot olvashatták, hogy „KISS ME”, azaz „CSÓKOLJ MEG”, ámbár a felirat értelmét csak találgatniuk lehe­tett... InfoNet Ki kicsoda Szöulban? A koreaiak nem tudják és nem is akarják feledni a Japán megszállás évtizedeit, amikor japánok tanítottak, és kizárólag japánul, a koreai iskolák­ban, a koreai családoknak japán nevet kellett felvenniük, százezrével dolgoz­tattak a szó szoros értelmében rabszol­gaként koreai férfiakat Japán hadiüze­meiben és bányái ban, a koreai lányokat és asszonyokat pedig japán nyil­vánosházakban és masszázsszalonok­ban kényszerítették „munkára”. A koreaiak nemzeti büszkeségén ejtett sebeket az idő sem képes be­gyógyítani. Jövőre már az ötvenedik évfor­dulóját ünnepük annak, hogy 1945-ben — az ázsiai szigetbirodalom vi­lágháborús veresége nyomán — az utolsó japán katona is távozni kénysze­rült a Koreai-félszigetről, de éppen az évforduló alkalmából úi Ki kicsoda jelenik meg Szöulban azoknak a ko­reaiaknak a nevével, akik az 1910-ben kezdődött megszállás évtizedeiben együttműködtek a japánokkal. Hus­zonegy dél-koreai társadalmi szer vezet fogott összeg hogy felkutassa az egykori bűnösöket. „A kollaboránsok neve sem merülhet a feledés jótékony homályába! ” — nyilatkozta az érintett szervezetek szóvivője és vég nélkül sorolt élőket es holtakagegykori poli­tikusokat és katonákat, jogászokat cs újságírókat, merthogy a vizsgálódás az élet húsz különböző területére terjed A jövőre megjelenő Ki kicsodát 26 vaskos kötetre tervezik! Veszélyben a Kimpo és — Korea hírneve Nászutasok veszélyezetik a szöuli Feri­hegy, a Kimpo repülőtér forgalmát, sőt a Koreai Köztársaság hírnevét és a korea­iak nemzeti becsületét! A házasságok Koreában sem az égben köttetnek, hanem itt a földön, és rendsze­rint ilyenkor ősszel, amikor is az ifjú párok ezrei indulnak a hétvégeken a festői Csedzsu szigetére vagy a vidéki rokonok­hoz. A násznéppel zsúfolt végtelen kocsi­sorok iszonyatos közlekedési dugókat okoznak a repülőtér környékén. A kocsi­kon színes léggömbök valóságos erdeje díszeleg, amelyeket búcsúzóul sorra kidur- rogtatnak, a lökhárítókra pedig üres kon­zervdobozokat kötöznek, hogy menet köz­ben minél nagyobb legyen a lárma. Ráadá­sul a manapság gyorsan gazdagodó koreai családok nem elégszenek meg a pompás esküvői lakomával, amelyet - japán min­tára - rendszerint az elegáns szöuli szállo­dákban rendeznek meg, hanem a repülőté­ren is a szó szoros értelmében folyik a pezsgő, kötelező a búcsúkoccintás, ami az­zal jár, hogy még a részeg jelenetek is min­dennaposak. Mivel a Kimpo az ország kapuja, félő, hogy az ideérkező külföldiek mindjárt rossz benyomást szereznek a koreaiakról és szokásaikról! — panaszolja egy repülő­téri tisztviselő, ami éppúgy némi túlzás­nak tűnik, mint a Kimpo forgalmát irányító rendőrök panasza, hogy az esküvői kocsik szélvédőjére erősített fehér kesztyű veszé­lyezteti a közlekedés biztonságát. Amit pedig a rendőr és a hivatalnok egyformán nehezményez: a nászutas párok videón megörökített nyilvános csók­ja, mivel az ilyesféle kitárulkozás igazán ellentétes a koreai hagyományokkal. TUDOMÁNYOS KISHIREK Csökken a férfiak nemzőképessége? Nemrég járta be a hír a világlapokat, hogy az elmúlt ötven évben állítólag csökkent a férfiak nemzőképessége az iparilag fejlett országokban. A mérések szerint az ejakulátum átlagos mennyi­sége ugyanis 3,4 milliliterről 2,5 milli­literre süllyedt. A spermiumok száma 113 millióról 66 millióra esett vissza. A The Lancet orvosi folyóirat egyik cikke sze­rint ez a csökkenés környezeti hatások következménye. Ellenőrzésként dán biokertészeket is megvizsgáltak ilyen szempontokból. Ok ugyanis mezőgaz­dasági munkájuk során semmiféle rovar­irtószert és műtrágyát nem használnak. Kiderült, hogy ők kétszer annyi spermi­umot termelnek, mint a kontrollcso­port tagjai. A megegyezés útjai

Next

/
Thumbnails
Contents