Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-26 / 184. szám
UJ KELET m ii MEGYÉNK ÉLETÉBŐL ír i 1994. október 26., szerda 3 Tisztázatlan bérleti díjak Automata pénzelvevő A játék puszta öröme gyermekkorban a fő-fő tevékenység és motiváció. A felnőtteknél is jelen van ugyanez, itt azonban érdekmotiválttá válik a dolog, s gyakran a fő cél a pénzhez jutás. Ezek a felnőtt gyermekek gyakran megtalálhatók egy-egy játékautomatához „láncolva”, s nemigen törődnek annak működési feltételeivel. A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség megyei kirendeltségén nemrégiben készítették el azt a jelentést, amely éppen erre, illetve az ilyen jellegű szolgáltatási formák jogszerűségének fogyasztóvédelmi vizsgálatának eredményeire hívja fel a figyelmet. — Azt, hogy a megye területén hány egységben üzemel játékautomata, még megbecsülni sem lehet, mivel a számuk mobilitásuk miatt naponta változik—vonja le az első következtetést Holló Jánosné felügyelőségvezető. —A megyei rendőrkapitányság és a Szerencsejáték Felügyelet közreműködésével mindenesetre harmincegy helyen ellenőriztük az automaták üzemeltetési feltételeit. Egyértelműen megállapítható, hogy a szórakoztatás szinte egyetlen módja került az asztalunkra, azonban ez is elsősorban vendégmarasztaió szerepet tölt be. Ezzel fogyasztásra ösztönöz, ugyanakkor jelentős bevételt is biztosít, melynek nagysága gyakro- latilag ellenőrizhetetlen. Erősen kifogásolható volt az is, hogy a gépek működésével járó hangeffektusok és a játékosok keltette zaj esetenként erősen zavarja a kulturált fogyasztás feltételeit, így célszerűbbnek tartanánk a gépek külön teremben való felállítását. Arról is van egyébként információnk, hogy a vizsgálat beindítását követően más egységekben a szóban forgó játékok egy része elszállításra került, vagy működtetésüket beszüntették. — És a vizsgálat után ? — A megtekintett száz automatából huszonnyolcat foglaltunk le, bár azokat a súlyuk, terjedelmük miatt a- helyszínen hagytuk. Flogy mégse működjenek tovább,a megfelelő helyeken a bélyegzőnkkel megjelölt öntapadós címkékkel láttuk el őket. Persze mindez nem jelenti azt, hogy mindegyikre hideg vizet ihat a tulaj, hiszen tizenkét gép esetében szükséges megkérni az Országos Minőségellenőrző Flivatal szakvéleményét arra vonatkozóan, hogy az szerencsejátéknak vagy ügyességi nyerőautomatának minősül-e? — Milyen feltételei vannak még annak, hogy beüzemelhessük a vendégcsalogatót? — Előzetesen az illetékes rendőrhatóság hozzájárulását kell kérni, amit egyébként tizenöt vendéglátóegységben nem tudtak felmutatni. Ezentúl a vállalkozói igazolványban, illetve a cégbírósági bejegyzésben is szerepelnie kell az üzemeltetéshez szükséges tevékenységi körnek. Ugyanez vonatkozik az üzletbejelentőre is, bár az általunk vizsgált esetek egy részében pótolták már ezt a hiányosságot. Jellemző volt továbbá az is, hogy a kifogásolt gépeken nem szerepelt az OMF1 hitelesítési jegye, illetve nem volt elhelyezve ennek a cégnek a szakvéleménye sem. — A tulajdonosok persze nem is tudtak ezekről, és ezért nem feleltek meg a kikötéseknek. — Négy esetben nem tudtak nyilatkozni a kifogásolt gép tulajdonosairól sem. Nem gyakori, hogy a helyiség tulajdonosa vásárolta a szerkezeteket. A szerződések szerint inkább valaki más bérel a vendéglátóegység üzemeltetőjétől területet vagy fix összegért, vagy a gépek bevételének meghatározott százaléka fejében. Irreálisnak tartjuk azokat a bérleti szerződéseket azonban, melyek a területre vonatkoznak, és a bérlő gépenként vagy bérelt négyzetméterenként mondjuk ezer forint díjat fizet. Talán elfogadhatóbb, ha a bevételből harminc-negyven százalékban részesül a bérbeadó. —Sokan azt mondják, hogy rossz a gép, vagy úgy van beállítva, hogy senki se nyerjen rajta. Kihez fordulhatnak a panaszokkal? —Elvileg ki kellene rakni a panasztétel lehetőségéről szóló tájékoztatást. A vizsgálat során ennek hiányára is fény derült, így csak hozzánk fordulhatnak. A másik probléma az, hogy a jelenleg vonatkozó rendeletek, jogszabályok a játékautomata fogalmát nem pontosítják, azt nem szabályozzák. A szerencsejáték szervezéséről szóló törvény pedig ebből a szempontból nem, vagy csak áttételesen értelmezhető. Ezért érdemes lenne egyértelműen tisztázni az üzemeltetésre vonatkozó előírásokat, és éles határvonallal elkülöníteni a szerencsejátéknak minősülő pénznyerő automatákat a játékautomatáktól. Mivel a játékautomatát már a tizennegyedik életévét betöltött személy is kezelheti, azon játszhat, a pénznyereményt biztosító automata — függetlenül attól, hogy a nyerési esélyt csak a játékos ügyessége befolyásolja — elhelyezése célszerűbb lenne a játéktermekben, ahol a szerencsejátékokra vonatkozó előírások érvényesek. Herczku Tünde Szenvedély (Fotó: Bozsó K.) Szakszervezeti körkép I. ÉRDEKVÉDELEM ÉS EGYEZTETÉS Fotó: Harascsák A. Nyilatkozik dr. Czeglédy István, a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének elnöke —Beszéljünk először a szervezettségről! — Az aktív dolgozók fele szak- szervezeti tag, van ötven nyugdíjasunk, tizenöt gyesen illetve gyeden lévő kismamánk. Ha ezt hozzáadjuk a négyszáz aktív taghoz, összesen 470 fő. Folyamatos a belépés. Országos szinten szak- szervezetünknek húszezer tagja van. Nem vagyunk gazdag szervezet, évi egymillió forintból gazdálkodunk, aminek 95 százaléka tagdíj. — Az újjáalakult szervezet milyen célokat tűzött maga elé? —A dolgozók segítése, érdekvédelme és közös fellépés az iskola vezetésével együtt a dolgozók jogaiért és jogos követelései érdekében a felsőbb vezetés felé. Szociális segélyt adunk a rászorulóknak, támogatjuk az iskolakezdést, temetési segélyt folyósítunk. A karácsonyi ajándék sem szokott elmaradni. Negyvenöt család bel- és külföldi üdültetését segítettük. Szavazati joggal rendelkezünk a munkáltató által adott juttatások elosztásánál. Lényegesebb kérdés ennél, hogy miként tudjuk felvállalni a dolgozói érdekképviseletet. A közelmúltban határozottan kellett fellépni a közalkalmazottak különböző bérkategóriákba történő besorolása miatt. Egyéb munkahelyeken dolgozó pedagógustársaimat nem akarom megsérteni, de megengedhetetlennek tartom, hogy egy több diplomával és tudományos fokozattal rendelkező, felsőoktatási intézményben dolgozó oktató besorolása egyes esetekben az óvónőkével egyezzen meg. Szerencsés lenne a felsőoktatásban oktatók esetében bevezetni a G vagy H kategóriát. Ebben az évben elkészítettük az új kollektív szerződést, most dolgozunk a különböző szabályzatokon. Ezek közül az egyik legkomolyabb munka az egészségre ártalmas helyen dolgozók pótlékrendszerének kidolgozása. Itt a joggal is meg kell küzdeni. Egyéb jogsérelmeket is kivizsgálunk, és tagjaink jogaiért harcolunk. — Úgy tudom, hogy a gyakorlóiskolák és a főiskolák között komoly megítélésbeli különbségek vannak. — Ez valóban így van. Ennek gyökere az, hogy a gyakorlóiskolákban tanító kollégáinkra — mint általános iskolai tanárokra — az oktatási törvény vonatkozik, míg a főiskola alkalmazottjaira pedig a felsőoktatási törvény. Ez is rendezésre váró probléma, de ehhez a szakszervezet kevés. Az olyan jogi és egyéb kérdések esetén, mikor a főiskola vezetésének jogkörét meghaladja a probléma megoldhatósága, közösen fordulunk az illetékesekhez. Már több levelet írtunk a miniszter úrnak. Jelenleg a szakszervezet kérésére a besorolások és a címek felülvizsgálata folyik. A közös érdekvédelmi fellépés nem jelenti azt, hogy a munkáltató felé nem jelzünk dolgozói sérelmeket. Úgy érzem, nagyon is jól képviseljük dolgozóink érdekeit a vezetők felé, és mert nagyon jó a kapcsolatunk a főiskola vezetésével, a gondokat közös megegyezéssel orvosolni tudjuk. Ezt mutatja az is, hogy felsőbb szervekhez — minket kikerülve — még nem kellett fordulniuk. — Milyen a kapcsolat a hallgatókkal? — A hallgatók részéről nincs igény a szakszervezeti tagságra. A hallgatói önkormányzat ellátja a tanulók érdek- képviseletét. A közös problémákról természetesen folyamatos az eszmecsere. — Kapcsolatuk a pedagógus szak- szervezettel? — Nem túl szoros az együttműködés. Kölcsönösen informálódunk egymás munkájáról, ha érdekeink közösek, fellépünk együtt, de ez sajnos nem sokkal több egyszerű munkatársi kapcsolatnál. Jó lenne együtt dolgozni, de érdekeink nem mindig •egyeznek. • F. Sípos József Szatmár-beregi kirándulás Pályázatok, támogatások oktatásra Kertészpalánták A fábiánházai általános iskola minden tanév elején megszervezi tanulói számára a szatmár- beregi tanulmányi kirándulást. Idén sem volt ez másként, bár a kirándulás kicsit eltolódott. Először a legkisebbek indultak útnak — 1-3. osztály —, hogy felfedezzék szőkébb hazánk, megyénk természeti értékeit, s ismerkedjenek hagyományainkkal. Első állomásuk Fehér- gyarmat volt, ahol a tájvédelmi múzeumot tekintették meg. Az apróságokat elkápráztatta a kitömött, de minden ízében élethű állatsereg, a lepkegyűjtemény, s a hűen megörökített, gazdag növényvilág. A régi falusi életre emlékeztető tárgyakat is érdeklődéssel figyelték a kis diákok. Következő állomásként a híres túristvándi vízimalmot látogatta meg a diáksereg. A gyerekek többsége még sosem látott igazi malmot, ezért félve közeledtek a hatalmas lapátkerekekhez. Az időjárás is kedvezően befolyásolta a hangulatot. Igazi kirándulóidő volt, s így lehetőség nyílt egy pikni- kezésre. Ezután Szatmárcseke felé vette az útirányt a kirándulócsoport. A Kölcsey-em- lékház megtekintése után a „nagy magyar” sírjánál is rövid megemlékezést tartottak. A következő úticél Tiszacsécse volt, a Móricz-ház. A gyerekek csodálattal nézegették a házat kívülről és belülről. A felsős tanulók ugyanezt az utat járták végig egy nappal később, de már korántsem volt olyan szerencséjük, mert reggel, az induláskor zuhogott az eső. Sokan tudni vélik, hogy a közeljövőben egyre több mezőgazdasági szakemberre lesz szükség. A leendő agrárszakemberek a különböző mezőgazdasági iskolák padjai közül kerülnek ki. A tiszaberceli Bessenyei György Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézetben Sóvári Mihálytól, az intézmény igazgatóhelyettesétől érdeklődtünk az iskolát érintő legfontosabb dolgokról. — Mi a szakiskola profüja? — A szakmunkásképzőben 1964-től oktatunk. Előtte Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területein szétszórtan tartottak kertészképző tanfolyamokat. Ekkor merült fel az igény, hogy egy intézménybe tömörítsék a kurzusokon résztvevőket. A kertészképzés az iskola fennállása óta folyik. Dísznövény- termesztést 1975-től tanítunk. Jelenleg a dísznövénykertész-oktatás egy-egy osztállyal három évfolyamon halad. Az általános kertész szak — mely a korábbi szőlő-gyümölcs illetve zöldségtermesztő szak összevonásával jött létre — három évfolyamon két-két osztállyal rendelkezik immáron harmadik esztendeje. Vontató- vezetői jogosítvány megszerzésére is lehetősége nyílik a végzősöknek. — Honnan jönnek a tanulók? — A megyéből mindenhonnan beiskolázunk, felvételi vizsga nélkül. Most 236-an vannak az intézményben. A suliba sajnos zömében az általános iskolában gyenge tanulmányi eredményt elért gyerekek jelentkeznek. így mindent az alapokról kell kezdeni. Igen ritka a tanári sikerélmény. A tanulók siralmas teljesítőképességére nagymértékben kihat az, hogy 75 százalékuknak katasztrofális a szociális hátterük, családi problémákkal küszködnek. —Előfordult már, hogy többen szerettek volna tanulni intézetükben mint amennyit eredetileg terveztek? — Az idén általános kertészeknél más- félszeres, a dísznövényeseknél négyszeres volt a túljelentkezés. — Megfelelőek az oktatás feltételei? — A pénzügyi nehézségek ellenére úgy érzem, elfogadhatóak. A huszonhat pedagógus kifogástalanul látja el feladatát. Egy huszonhét hektáros tanüzemünk van, ahol a diákok el tudják sajátítani áz alapvető gyakorlati tudnivalókat, s amelyeket helyben nem tudunk megtanítani, azokat Bodrogkeresztúron, Nyíregyházán és Gyulatanyán oktatjuk. A vontatóvezetői képzéshez oktatógépünk van. Van saját iskolabuszunk is, mely a tanulókat szállítja a gyakorlókertekbe és a kirándulásokra. A dísznövény- kertészek például minden évben eltöltenek egy hetet Szombathelyen.-—A jövő? — 1966-ban épült kollégiumunkat — mely 180 ember befogadására képes — szeretnénk korszerűsíteni. A kisebb-nagyobb üzemek támogatnak bennünket, s a szakképzési alap tá- mogtásával körülbelül félmillió forintot kaptunk. A megyei önkormányzattol ígéretet adott arra, hogy egy-két éven belül bekötik a gázt intézményünkbe. A kistermelésben hasznosítható gépek fejlesztésre szorulnak. Ezt szeretnénk megoldani, valamint pályázatot nyújtottunk be nyolcvan férőhelyes szociális helyiség- csoport építésére a bejáró tanulók számára. Itt a gyakorlati órák után kényelmesen le tudnának zuhanyozni és át lehetne öltözniük úgy, mint a kolisoknak. Erre a célra tanműhelyünket szeretnénk átalakítani. — El tudnak-e helyezkedni a végzettek? — Mindenképpen. Az idén végzettek több mint fele talált magának valamilyen munkalehetőséget. Büszkén jelenthetem ki, a visszajelzések szerint hajdani tanítványaink megállják helyüket a nagybetűs életben. Tóth Mihály