Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-22 / 181. szám
1994. október 22., szombat UJ KELET 500 millió ECU-s hitel Hazánk 500 millió ECU-s hitelt kap a következő három évben az Európai Beruházási Banktól, az Európai Unió pénzintézetétől. Erről írt alá megállapodást Wolfgang Roth, a bank alelnöke és Békési László pénzügyminiszter. A pénzből a magyar távközlés fejlesztésének és az önkormányzatok infrastrukturális beruházásainak költségeit fogják fedezni. A miniszterlenök hivatalában fogadta Wolfgang Rothot. Tárgyalásukon szó volt arról az esetleges, kétmilliárd ECU-s hitelkeretről is, amelyet Horn Gyula kérelmezett az EU bizottsági elnökének írt levelében. Roth szerint erről nemsokára döntenek Brüsszelben. Beindulhat a fellendülés? Medgyessy Péter szerint 1997-98-ban indulhat meg a fellendülés Magyaror- szágon.A kormányfői tanácsadó testület elnöke egy kecskeméti konferencián azt mondta, hogy jelenleg közelítünk a mélyponthoz, ahonnan már felfelé vezet az út. Medgyessy közölte, hogy az elmúlt 4 évben elkövettek súlyos mulasztásokat, ám el kell ismemi az eredményeket is. A közeljövőben meg kell szüntetni az energiaszolgáltatás és a városi tömegközlekedés támogatását — mondta Medgyessy. Ugyanakkor óvott a forint jelentős leértékelésétől, ám támogatta a beruházási adókedvezmények bővítését. Gól Zoltán szlovéniai útjáról A szomszédi kapcsolatok javításához közvetlen vasúti összeköttetésre, új határátkelők megnyitására, s az úthálózat fejlesztésére volna szükség. Vendéglátói ezzel egyetértettek — összegezte szlovéniai útjának tapasztalatait Gál Zoltán. Az országgyűlés elnöke elmondta azt is, hogy a Szlovéniában élő 8-10 ezer magyar jogait biztosítja délnyugati szomszédunk. Ugyanakkor a közigazgatási beosztásról, az önkormányzati rendszerről, s egyes községek hovatartozásáról nem mindig azonosak a nézetek — tette hozzá Gál Zoltán. Alig emelkedik a pedagógusok bére? Jövőre a pedagógusok bére átlagosan csak 3-5 százalékkal növekedhet — mondotta Békési László. A pénzügyminiszter a pedagógusok szakszervezeti fórumán szólt arról, hogy csökkenteni kell az iskolák és az osztályok számát, ugyanakkor a pedagógusok számíthatnak a kötelező óraszám emelésére. Az államháztartás reformja áldozatvállalással jár, ezért a következő két évre megértést kért. Szőlló'si Istvánná, a PSZ főtitkára nem tartotta elegendőnek a miniszter érveléseit. A közoktatási tárca sem törődik bele, hogy a pedagógusok bére ne emelkedjen, ezért jelenleg is tárgyának a PM-mel. Újabb támadás Ismeretlen tettesek betörtek a teheráni magyar nagykövet lakásába, azt feldúlták, és a berendezési tárgyak és személyes holmik egy részét elvitték. A külügy- minisztérumba kérették Irán budapesti nagykövetét, akinek a helyettes államtitkár elmondta: Magyarországot aggasztja, hogy az utóbbi hetekben immáron harmadszor éri támadás a teheráni külképviselet munkatársait. Budapest felszólítja az iráni felet, akadályozza meg a további atrocitásokat. Mint ismert, szeptember 27-én a követség főtanácsosát és feleségét támadták meg, két nappal később pedig a külképvioselet irodaigazgatóját rabolták ki. Eskütétel Buktán A választójogi és az önkormányzati törvényben leírtak szerit megkezdődtek az előkészületek az önkormányzati választásokra. A jogszabályok szerint október 21 - ig kellett a helyi képviselő-testületeknek megválasztaniuk a választási bizottságok titkárát, két tagját és két póttagját. A bizottságok megalakulásuk után elnököt választanak, majd folyamatosan részt vesznek a választások előkészületeiben. Első feladataik között szerepel az is, hogy elbírálják a kisebbségi önkormányzatok alakítására beérkezett igényeket. Ameny- nyiben azok törvényességéről meggyőződnek, december 11-éré ki kell tűzniük a helyi kisebbségi önkormányzati választásokat is. A megválasztott helyi választási bizottságoknak ténykedésük megkezdése előtt esküt, vagy fogadalmat kell tenniük a polgármester előtt arra, hogy tevékenységüket a törvények szerint végzik. A választási bizottságok egyébként a jelölések lezárása után a pártok és a független képviselők javaslatai alapján még kiegészítésre kerülnek. Tudísítóink pénteken Baktalórántházán jártak, ahol a délelőtt folyamán tettek esküt a helyi választási bizottság tagjai. Kádáráé Tasonyi Magdolna jegyzőtől azt is megtudtuk, hogy a nap folyamán még a választási munkacsoport is esküt tett. Ennek a tagjai a hivatal dolgozói, s a választások technikai lebonyolítását, adminisztrációját biztosítják. Baktalórántházán, mint sok más városban, ezeknek a munka- csoportoknak a feladata lesz a városkörüli községek választási bizottságaitól beérkező, megyei önkormányzatokra leadott szavazatok választási jegyzőkönyveinek összesítése is. Baktalórántházán összesen huszonhat község választási előkészületeit koordinálják. A helyi választási bizottság eskütétele Baktalórántházán A képen: Vida Károly polgármester, Bakii Zsoltné, Geda Istvánná, dr. Bába István és Bakti Judit, a bizottság tagjai Alelnöki tájékoztató a T. Házban Hétfőtől megszüntetik a paprikaárusítási tilalmat Az előzetes tervekkel ellentétben nem lesz 25-én döntés a parlamentben az expó lemondásával kapcsolatban. Maczó Agnes alelnök pénteki tájékoztatása alapján még november 1-jén sem kerül sor a végszavazásra. Tizennégy képviselő van várólistán, hogy elmondhassa véleményét az általános vitában. Erre kedden délelőtt a tévékamerák kereszttüzében kerül sor. A módosító indítványok beadására és az általános vita lezárására van lehetőség. A részletes vitára egy héttel később kerül sor. Az alelnöknő szerint sandaság lenne kormánypárti időhúzást feltételezni a szavazás eltolásával. A parlamenti szabályok teszik kötelezővé, hogy mindenki véleményét meg kell hallgatni. Mint ismeretes, az Új Magyarország több mint százezer aláírást nyújtott be a héten népszavazás kiírását kérve. Erre legkorábban február 11-én kerülhet sor. Mégsem valószínű, hogy a parlament addig fogja húzni a vitát. A szavazásra előreláthatólag heteken belül sor kerül. A napirend A hétfői ülésnap az 1956-os megemlékezéssel kezdődik. Több törvényjavaslat vitája is elkezdődik, az ügyészségi szolgálati viszonyról és adatkezelésről miniszteri expozét hallgathatnak meg a képviselők. Ebben a témában a frakciók nem állítanak vezérszónokokat, a téma nem tart közérdeklődésre igényt, éppen ezért csak a keddi ülésnap végén fognak érdemben vitatkozni. A társadalombiztosítási alapok kintlévőségeinek egyszeri rendezéséről Békési László pénzügyminiszter tart expozét. Ugyancsak a hétfői ülésnap témája lesz a szerzői jogokról szóló törvény módosítása, a választottbírósági eljárásokról valamint a helyi önkormányzatok címzett és céltámogatási rendszeréről szóló törvényjavaslat vitája. Ugyancsak a parlament elé kerül a paprikatörvény is. Ha sikerül lezárni a részletes vitát, rövidesen ebben is döntést hozhatnak a honatyák. Zárjegy a paprikára Hétfőtől újra lehet árusítani paprikát az üzletekben. Piacokon, vásárokon, vásár- csarnokokban, közterületeken viszont nem. A fenti helyeken lévő üzletek kivételt képeznek. Pénteken elkészültek a címkék, melyek tanúsítják, hogy a termék október 1 -je után újraellenőrzött. Ezeket a címkéket meósok jelenlétében ragasztják fel a fűszerpaprika-csomagokra. Saját érdekünkben csak a címkével ellátott terméket vásároljuk! A jövedéki törvény elfogadása után zárjegyek kerülnek majd a fűszerpaprika-csomagokra, de a címkékkel addig is el kell látni őket. Munkamódszerek Takarékossági intézkedésekre készül az országgyűlési hivatal, a képviselők a hétvégi futárpostával lényegesen vékonyabb csomagot fognak kapni.,Ezentúl csak a törvényjavaslatokat adják nekik, a módosító indítványokról csak jegyzék érkezik. Külön kell kérniük az őket érdeklőjavaslatokat. A részletes vitában ezentúl paragrafusonként mennek majd végig, s minden módosítást a konkrét paragrafusnál tárgyalnak meg. így sokkal jobban nyomon követhető lesz a törvényhozási folyamat. Most készül az a rendszer, amely lehetővé teszi, hogy két hét múlva az elektromos táblán is kijelezzék a képviselők neve alatt az épp tárgyalt paragrafus számát. (Csak nem az álmukból felriadókat akarják ilyen formában tájékoztatni?) Kényes kérdések Az azonnali kérdések órájában a kérdésfelvetők nem jelzik előre a konkrét témát. A kormánytagok szeretnék, ha már előre pontosítanák a kérdést, hogy több idejük legyen a felkészülésre. A képviselők természetesen ezt nem akarják, az ő érdekük az, hogy minél jobban meglepjék a minisztert a kérdéssel. A házbizottság a frakció- vezető döntésére bízza, hogy milyen címet, milyen témamegjelölést lát jónak. Egyébként is ő kontrollálja a beadványt, megkerülésével a képviselő nem tehet fel azonnali kérdést. Mivel ezeket a kérdéseket rendszerint az ellenzéki képviselők teszik fel, így ebben a dologban különösebb változás nem várható. A minisztereknek továbbra is rögtönözni kell. —Z— Folytatódott az expó-vita Nem döntöttek a lemondásról Az Expo ’96 lemondásáról vitatkoztak kedd délelőtt is a képviselők. A határozat- hozatalra előreláthatólag még egy hétig várni kell. Addig is tekintsük át a kormány törvényjavaslatának segítségével, hogy mi történt a világkiállítás ügyében az elmúlt .évtizedben. A Budapest-Bécs világkiállítás gondolata még a 80-as évek közepén vetődött fel nálunk és Auszriában egyaránt. A rendezvény akkor két politikai rendszer, Kelet és Nyugat között vert volna hidat. Mivel a szocialista világrendszer összeomlott, a szempont értelmét veszítette. Kevesen tudják, hogy a közös világkiállítás nem A kategóriás általános, hanem szűkebb — B kategóriás — szakkiállítás lett volna. Az eredeti Bécs-Budapest Expo épp a két helyszínből adódó rendhagyó jellege miatt kínált volna különleges lehetőséget, míg Ausztria 1991. május 17-i visszalépésével a budapesti rendezvény visszaesett a B kategóriás szintre. Olyanra, amilyenre a világban gyakran kerül sor; nálunk az 1971-es Vadászati Világkiállítás is ilyen volt. Ilyeneket általában kétévente lehet rendezni, míg a sevillai típusú A kategóriást tízévente. Erről az előző Országgyűlés sem kapott kellő információt. Financiális kérdésekben is van különbség a két típus között. Az egyiknél a nemzetközi pavilonok a kiállító országok költségére készülnek, míg a másiknál, a B típusúnál — s ilyen lenne a mienk is — a rendező város köteles biztosítani a világkiállítás valamennyi feltételét. Ilyen típusú világkiállítást legutóbb 1993-ban rendeztek Dél-Koreában. Ott átfogó koncepció és pénz egyaránt rendelkezésre állt, míg nálunk egyik sincs. S ha az expó egymagában is esélyt teremtene a gazdasági fejlődésre, nem mondott volna le a rendezésről az elmúlt 20 évben Párizs, Quebec, Velence, Chicago és további három amerikai nagyváros. Az Országgyűlés 1991-ben 80 hektárnyi kiállítási területet és 17 milliárd forint költségvetési hozzájárulást biztosított. Ez az összeg korántsem elég. Az expó teljes költségelőirányzata folyó árakon számítva 93,7 milliárd lett volna, de ez nem számolt azokkal a felsőoktatási fejlesztésekkel, melyek a világkiállítás után valósulnak meg, de emiatt indultak meg. Nem vette figyelembe az áfa visszaigénylésére vonatkozó egyedi kedvezményt, s a kormányzati feladatként jelentkező múzeumi rekonstrukció költségeit sem. Ebből következik, hogy a kormányzati feladatok 123,6 milliárd forintból valósíthatók csak meg. Az expó öszszes bekerülési költsége — egyéb kiadások miatt — 177 milliárd forint lenne, melyből 153 milliárd forintot kellene 1996 végéig közpénzből fedezni. Ha elhagyjuk a világkiállítást, százmilliárd forint kiadás merül fel, melyből a fenti időpontig 79 milliárdot kell felhasználni. A rugalmas visszavonulást 1991-ben, az osztrák lemondáskor kellett volna megtenni. Antall József, akkori miniszterelnök megígérte, hogy a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulása nélkül nem születik pozitív döntés. A városatyák nem támogatták a világkiállítást, 1992-ben mégis a megrendezés mellett döntöttek a honatyák, csak az eredeti, 1995-ös dátumot tolták el egy évvel, a millecentenárium idejére. A szocialisták akkor is, most is a vállalkozói expóval értettek egyet, csak épp vállalkozók nem érkeztek, és külföldi beruházók sem jelentkeztek. A 160 országból — ahová a meghívókat küldték — mindössze 58-an válaszoltak, s közülük is csak 28 adott pozitív választ, ennyi zászló leng az alapkő körül Lágymányoson. A világkiállítás elhagyása esetén 1996 végéig 43 miüiárd forint takarítható meg. A megrendezés elmaradása esetén 80 milliárd kerülne a közpénzből felhasználásra, melyhez még 59 milliárdra lenne szükség. Ha mégis megrendezik, akkor 123 milliárd kellene, ebből 102 milliárd ’96- ig. A különbség láthatóan jókora. Az ország gazdasági helyzetét figyelemmel kísérve, az 1996-ig tartó időszak a legkritikusabb, így szüksége van erre a megmaradó 43 milliárdra. Ennek az összegnek az előteremtése a nemzetgazdaságtól, az egész országtól nagy áldozatot követelne. A megmaradó összegből később a gazdaságot fejleszteni, felszálló ágba hozni lehetne. Hozzájárulhatna a stabilizáció megteremtéséhez, a későbbi növekedési feltételek biztosításához. Az expó elmaradása az állami beruházásokból profitálni akaró vállalkozóknak mindenképpen árt, de a parlamenti döntésnek az ország teherbíró képességét kell elsősorban figyelembe vennie. Nem szabad közpénzekből finanszírozni egy bizonytalan kimenetelű vállalkozást. A kiállítási területen felsőoktatási épületek is készülnének. Ezeknek mindössze egytizede lenne hasznosítható kiállítási célra, így a programiroda ötvenezer négyzetméternyi ideiglenes kiállítási pavilont is megrendelt. Ezeket viszont nem lehetett volna később hasznosítani. Az expó elmaradásakor is megépül 2000-ig az ELTE és a BME épületegyüttese, de a fennmaradó összegből a felsőoktatás egésze támogatható. Az expó elmaradásából adódó kiadások az 1994. évi pótköltségvetésben is szerepeltek. Az ezzel kapcsolatos törvény határozathozatalára kedden este került sor a Parlamentben. Az expó lemondásáról egyelőre nem született döntés. Zmeskall
