Új Kelet, 1994. október (1. évfolyam, 163-188. szám)
1994-10-14 / 174. szám
Ill KÖZELKÉP 1994. október 14., péntek Bodrogi Gyula is bocsánatot kért Kissé veszélyes mesterség Egy ukrán rendszámú autó áll meg a benzinkútnál. A sofőr kiszáll, szájában parázsló cigaretta. A piros ove- rallos kútkezelő rászól: — Kérem, oltsa el a cigarettát! Az ukrán értetlenül néz, csóválja a fejét. Ekkor kilép az épületből egy jólöltözött középkorú úr, és orosz nyelven elmagyarázza a dohányosnak, hogy egy töltőállomáson nem életbiztosítás égő cigarettával téblábolni. Külön lámpával ellátott kanyarodósávon lehet betérni Nyíregyházán a Mező utcai Shell benzinkút területére. Jól látható a cég hatalmas emblémája: a sárga kagyló. Mindenütt pedáns tisztaság és rend, az angol nyelvből már teljesen elfogadott „shop” szóval illetett épület üvegfalai átlátszóan tiszták. Közeledtem- re magától félrehúzódik az ajtó — tudja a kötelességét, mint egy megbízható angol komornyik, csak a csíkos mellény hiányzik róla. Fiatal hölgy áll a pénztár mögött. A falakon egyszerűbb alkatrészek; ékszíjak, gyújtógyertyák, olajszűrők sorakoznak. Üveg falú hűtőszekrényben állnak az üdítők, palackjuk kívánatosán gyöngyözik. A pénztárospult mögött kell elhaladnom, hogy a benzinkútvezető, Diczkó László apró irodájába jussak. Diczkó úr hellyel kínál. Az asztalán rádiótelefon, egy nagyméretű rádió és egy fényes, három lábon álló mikrofon foglal helyet. A mikrofon mellett egy kerek hamuzó fekszik, az elnyomott cigarettavégek tanúsíják, hogy nem csak dísznek használják. —Én úgy tudtam, hogy a benzinkutak területén tilos a dohányzás— fordulok csodálkozva Diczkó úr felé. — Ez igaz is — mosolyodik el -, de sajnos jómagam és néhány kútkezelő is rabjai vagyunk ennek az átkos szenvedélynek. Ám ez az iroda egy zárt helyiség, itt lehet dohányozni. De csak itt! Minden más helyiségben, és persze főleg a kútoszlopok mellett szigorúan tilos. —Itt azért napjában elég sok ember megfordul. Biztosan előfordul, hogy valaki elfeledkezik erről az elemi szabályról. —Hogyne. Nem gyakori, de megesik, hogy az ügyfél égő cigarettával száll ki az autóból. Ilyenkor mi udvariasan figyelmeztetjük, hogy a benzin és a benzingőz egy roppant gyúlékony anyag. Általában elcsodálkoznak és sietve elnyomják a koporsószöget. — Tényleg annyira veszélyes a dohányzás? — Ezek a kutak olyan modem biztonsági követelményeknek tesznek eleget, hogy nagyon kicsi a robbanás valószínűsége. Mégis fokozottan kell erre ügyelni. Főleg nyáron a nagy melegben. Ilyenkor tankolásnál könynyen belobbanhat a benzingőz. Éppen ezért a kútkezelők csak egy nagyon komoly tűz- és balesetvédelmi vizsga letétele után állhatnak munkába. A tűzveszélyt nemcsak a benzin jelenti, inkább a - sajnos sok rossz műszaki állapotú - gépkocsiból szivárgó és a kövezeten lerakódó olaj. Ám mi erre is ügyelünk, ha szükséges, leszórjuk homokkal és feltakarítjuk. Sajnos gyakran nem csak az olajat kell takarítani. Akad olyan kedves ügyfél, aki az üzletben vásárolt csoki papírját itt dobja ki az ablakon. Néhányan több méter kéztörlőt kihúznak a dobozból és ezzel töröl- getik autójukat. Ez még nem is lenne olyan nagy baj, de van, hogy a papírt egy laza mondulattal a földre dobják. Pedig ilyen tiszta helyen egy jóérzésű ember még egy gyufaszálat sem ejtene le. De hát nem vagyunk egyformák. — Vegyük sorba, hogy miként zajlik egy tankolás! — Az ügyfél szépen begurul és... itt már nyomban adódik két probléma is. Az egyik: sokan nem tudják, hogy nálunk minden kútoszlopon megtalálható mindenfajta benzin - a keveréket kivéve. Gyakori, hogy akár többen is egy kúthoz állnak, pedig a többi szabad. A másik: néhányan úgy állnak be, hogy az autójuk betöltőnyílása a kúttal ellenkező oldalon van. így át kell húzni a tömlőt, ami gumiból van ugyan, és nem okoz semmi sérülést, de időigényes. Egyszer egy Mercedes tulajdonosa felháborodottan panaszkodott, hogy a tömlő összekarcolta féltett autóját. A sérülést ugyan csak ő látta. Mi mondtuk, hogy ezt elkerülhette volna azzal, hogy a másik oldalra áll be. Ha megtörtént a beállás, akkor következhet a tankolás. Az ügyfelek nyolcvan százaléka meghatározott összegért tankol, ezer, kétezer, vagy háromezer forintért, ezek a leggyakoribbak. Ez a töltőállomás nem ön- kiszolgáló. Ha meghatározott összegért tankolnak, akkor a kutas nem hagyhatja ott a pisztolyt, és így közben nem tud eleget tenni egyéb kívánságoknak. Ingyenesen kérhető szolgáltatásaink a szélvédőmosás, az olaj és hűtővíz ellenőrzése, a gumiköpenyek utántöltése levegővel. Ha valaki igényli valamelyiket, akkor azt csak a tankolás után kaphatja meg, így ez is lassítja a kiszolgálást. — Előfordul, hogy valaki nem tankol, hanem mondjuk csak a szélvédőjét akarja lemosatni? —Olyan már volt. hogy az autós csak a kereket akarta felfújni. —Megteszik? — Megtesszük, mert ha most nem tankol, majd tankol máskor. —A kutasnak kell fizetni, vagy be kell menni a shopba? — Nálunk a kutasnak kell fizetni, de egyébként folyik a vita arról, hogy hol kelljen fizetni. A kinti mellett a gyorsaság szól, a benti mellett pedig az, hogy így az ügyfelet becsábítjuk a kívánatos árucikkek közé. A későbbiekben minden bizonnyal az utóbbi módszer fog elterjedni mindenütt. —Egy ilyen töltőállomás üzemeltetése biztosan nem olcsó mulatság. — Bizony nem az. Egyre inkább az a gyakorlat terjed el, hogy a Shell Hungária Rt. a kútjait vállalkozók kezelésébe adja. Másodmagammal béreljük ezt az állomást tavaly novembertől, a költségek döntő többsége minket terhel, és ez a rohamosan emelkedő energiaárak mellett nagy gondot okoz. Tavaly decemberben például csak villanyszámlára 164 ezer forintot fizettünk. Ez a „legsötétebb" hónap, de az év más részében is legalább 100 ezer a havi villany- számlánk. Az üzemanyagot és a kenőolajat a Shelltől kapjuk bizományba, jutalékért árusítjuk. A benzin minőségét a Shell emberei szúrópróbaszerűen ellenőrzik, előfordul, hogy a tartálykocsit is leállítják. Nem számít a pénz, legfontosabb a minőség! Az itt kiszolgált üzemanyag mindig megfelel a magyar szabványnak, sőt általában jobb is annál. — Árulja már el, hogy mi célt szolgál ez a szép ezüst színű mikrofon? ; — Őszintén szólva semmire nem használjuk. Még az építésnél került ide és valahogy ittfelejtették. Működőképes ugyan, de nem fordulhat elő olyan helyzet, hogy ezen keresztül kellene kiszólni valamelyik kutasnak. Az egyik kútoszlopnál overallba öltözött, szemüveges férfi éppen egy Skoda üzemanyagtartályát tölti. Figyeli a számlálót, és hajszálpontosan beállítja a kívánt mennyiséget. Visz- szacsavarja a tanksapkát, átnyújtja a kulcsot és elteszi a pénzt. Vajda László kútkezelő Diczkó László üzlettársa. A tapasztalatairól mesél. — Sokféle ember megfordul itt, nem egy furcsa dolog megesett már velem. Sok „kedves” ügyfél az otthoni idegességét rajtunk akarja kitölteni. Valami csicskásnak néznek bennünket, holott nekem például felsőfokú vendéglátóipari képzettségem van. Azért mert én udvariasan kiszolgálom, még nem vagyok szolga. Egyszer az egyik kolléga megkérdezte az autóst, hogy milyen benzint parancsol. Erre az magából kikelve ordítozni kezdett, hogy talán nem tudja, abba a típusba milyen kell? Van egy törzsvevőnk, egy orosz. Erről elmondhatom, hogy én tanítottam meg a kulturált viselkedésre. Amikor jött tankolni, mindig eldobálta a kéztörlőt, valamivel mindig szemetelt. Többször szóltam neki, de legközelebb ismét megfeledkezett magáról. Egyszer már nagyon megelégeltem és a szemetét bedobtam az autóba. Azóta is visszajár, de már nem szemetel. Egyesek szerint azért dobálta el a papírt, mert náluk ilyen nincs, és nem tudja, hogy mit kell vele csinálni. Az is megesett, hogy egy kisteherautóba benzin helyett gázolajat tankoltam. Rá volt írva, hogy „Turbo” és azt gondoltam, hogy dízelautó. Szerencsére csak ötszáz forint értékű ment bele. A gazda nem haragudott nagyon, természetesen nem kellett kifizetnie az összeget. Ám kölcsönkért egy benzineskannát, megígérte, hogy egy órán belül visz- szahozza. Azóta is hozza.... Egy délután mikrobusz állt meg a kútnál. Kiszállt egy alacsony, zömök, kalapos férfi, szájában cigarettával. Megkértem, hogy oltsa el. Mikor bocsánatot kért és eloltotta, akkor láttam, hogy Bodrogi Gyula az. „Ez a művész úrra is vonatkozik” - szóltam utána. — A kút éjjel-nappal üzemel. Milyen az éjszakai szolgálat? — Ezelőtt az Orosi úti Shell-kút- nál dolgoztam. Abban a nagy pusztaságban félelmetes az éjszaka, de még itt a város szívében is félni lehet. Egyik éjszaka bejött néhány cigány férfi az üzletbe. Míg nézelődtek és feltartottak minket, egyik társuk ellopta az egyik kolléga több mint húszezer forintot érő kerékpárját. — Fel van készülve egy esetleges támadásra? — Felkészülve nem vagyok, de azért számítok rá. Hogy mit csinálnék, ha fegyvert szegeznének nekem? Nem tudom. A szituációtól függene. Éjszaka kicsi a forgalom, főleg tizenegy és öt óra között, ám ilyenkor is akad tennivaló. Takarítjuk a parkot, az üzletet, lemossuk az üvegeket. Olyan nincs, hogy lefekszünk aludni. — Szereti ezt a munkát? — Néhány éve még eszembe sem jutott volna, hogy benzinkutas leszek. Húsz évig a vendéglátóiparban dolgoztam, utolsó munkahelyem a Bajor Söröző vezetői széke volt. Anyagilag nem érte meg a váltás, de én azért szeretem ezt a munkát. Akkor örülök a legjobban, ha az ügyfél elégedetten távozik. Jobban esik egy barátságos „köszönöm”, mint egy odavetett pénzdarab. Minden rendes kuncsaftra szívesen emlékezem, de a kultúrálatlanul viselkedők nagyon fel tudnak bosszantani. Télen nagyon kemény dolog a hidegben dolgozni, írni a számlát, megfogni a fagyos töltőpisztolyt. Tizenkét órás műszakban dolgozunk. Estére örülök, ha a lábaimat függőlegesből vízszintes helyzetbe tudom hozni. Vasas László Segítség!!? ... A lány ezúttal egyedül indult az állomás felé. Már el is felejtette az út mentén álló gyanús alakokat, akik nem kis megvetéssel méregették az imént. — Szaladj, még utoléred! — kiáltotta az egyébként tisztességesnek látszó fiú valamivel barnább társának. Ebben a pillanatban erős kéz rántotta hátra hátizsákjánál fogva. — Te még nem ismersz engem! — hörögte alkoholmámorában, s máris ráncigálni kezdte áldozatát. Szorítása egyre erősödött a lány válasza hallatán, hogy nem is akarja megismerni. A távolból egy csapat férfi igyekezett haza a munkából, s a közelben váltak el egymástól. Egyikőjük a különös pár felé vette útját. — Kérem, segítsen! — kiáltott a lány kétségbeesetten, s felderült, hiszen ráismert a férfire, akivel egy lakótelepen lakik. Ám a megmentőjelölt csak rántott egyet a vállán, s továbbment. Igaz, a kiáltozásra a furcsa „udvarló” is eloldalgott, de a megtámadott lányka egy hét múlva is elsírta magát a durva elutasításra gondolva. Felőle bármi történhetett volna vele, pedig a többieknek is tudott volna még szólni. Csak nehogy a kislány szüleinek szeme elé kerüljön, mert amit tőlük kap, azt nem köszöni meg... ht ; Megrendelem az Üj Kelet c. napilapot i 1994..........................................................-tői ; egy hónapra - negyedévre - fél évre - egy évre ; fa megfelelő rész aláhúzandó) : Név:...................................................... \ Lakcím (ahová a kézbesítést kéri):. A megrendelőt elküldheti vagy átadhatja a helyi postahivatalban, illetve a postai kézbesítőnek. aláírás megbízott Előfizetési díj: egy hónapra: 280 Ft negyedévre: 840 Ft fél évre: 1680 Ft egy évre: 3360 Ft A lapban minden pénteken 28 oldalas színes rádió- tv műsorújság a mellékleti szem. tg. szám 11 J.1J-MJJJ llllllllllllllll 1.111 1111.I t o^OYEN EGYJÓ LAPJAI Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei hírlap Szerkesztőség: Nyíregyháza, Bercsényi u. 8. Tel.: (42) 312-903, Telefax: (42) 315-532 Iroda: Mátészalka, Szálkái L. u. 14. Td- (44) 315-447 m m in A kasszasiker Boronkai György huszonéves fiatalember egy szép napon besétál egy bankba, és a bank tisztviselőjének adja ki magát. Élete mindeddig tétlenül zajlott, azonban most végre tenni szeretne valamit. Kitalálja a Bicsinszky-ügyet, amely behálózza az egész magyar bankvilágot. Az államtitkár, a bankelnök, mindenki egy nemlétező ügyről referál, intézkedik. Vajon kiderül-e, hogy blöff az egész? Zene, szerelem, kaland két órában - ezt nyújtja a Kasszasiker, avagy kapom a bankot című darab, melynek nyilvános főpróbája ma este héttől, bemutatója pedig szombaton ugyanebben az időpontban lesz a Móricz Zsigmond Színpadon. Fejlődik az Ifi Centrum Buczkó Balázs tavaly szeptember óta a nyíregyházi Ifjúsági Centrum vezetője. A fiatal művelődés- szervezővel beszélgettünk. :— Milyen nehézségekkel kellett megküzdeni az IC átvételekor? — Az elődöm munkájának lendületét megtörte az Open Doors építése, mely jelentős területet vett el az Ifi Centrumtól. A koncertek szervezését is a Doors vette át, jelentős tömeget elcsábítva ezzel az IC-ből. Új dolgokban kellett gondolkodni, teljesen új koncepciót kellett kidolgozni. A nagy tömegeket megmozgató rendezvények helyett inkább a kiscsoportos foglalkozások kerültek előtérbe. Ilyenek a gitár-, a szaxofon- és a dobsuli, az angol tanfolyam, a görög táncház. Itt működik a NYIKK, a Nyíregyházi Középiskolások Köre, valamint a Vészfék lélekmentő klub. —Kik járnak a foglalkozásokra ? Csak a fiatalok? — Túlnyomó részben középiskolások, de az angol tanfolyamra az idősebbek is jönnek, a gitársuliba pedig főleg általános iskolások járnak. — Egyéves működésed alatt mi volt a legkedvesebb élményed, mire emlékszel vissza a legszívesebben?-— Két ilyen nagy rendezvény volt eddig. Mindkettő nagy feladatnak bizonyult, de sikerült jól megszervezni és lebonyolítani mindkettőt. Az egyik, a városi diákpolgármester-választás, amit a városi diákirodával és a humánpolitikai bizottsággal közösen szerveztünk, a másik pedig a II.Have-Rock fesztivál, ahol közel százhúsz amatőr zenészt kellett irányítani, megtervezni a bemutatkozásukat, szponzorokat találni, ügyelni a rendre, a zökkenő- mentes lebonyolításra. —- Lesz-e valami újdonság a közeljövőben az Ifi Centrumban? — Azt hiszem jelentős fordulópont lesz az Ifi Centrum életében, hogy csatlakoztunk az Ifjúsági Információs Tanácsadó Irodák Szövetségéhez, a HYKO-hoz. Október 28-ával kezdődően egy kollégám, Talpas Sándor továbbképpzésen vesz részt Győrben, ahol megismertetik egy olyan számítógépes programmal, melynek segítségével lehívható az ország ifjúsági irodáinak programajánlata. Az információáramlás gyors és pontos lesz. A továbbképzésen megkapjuk a programlemezeket, utána már csak idő kérdése, hogy mikor töltődik fel információval a rendszer. (V.L.)
