Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-08 / 143. szám
UJ KELET MAGAZIN Odesszai mozaik Odessza történelmi városmagjában üdítően kellemes a látvány: más ukrán városokkal ellentétben nem a betonkolosszusok uralják a környéket, hanem a két-háromemeletes bérházak; az utcák, a terek gondos francia tervezők keze nyomát viselik. Elkeserítő azonban, hogy közelebb érve jól láthatóan életveszélyes az erkélyek állaga, a vakolat sok helyütt a járókelők talpa alá került, és csupaszon lógnak a vezetékek is. Az önkormányzat állítólag új ingatlannyilvántartási és -felújítási rendszert akar bevezetni. Ennek lényege az lenne, hogy a lakók megvásárolhatnák a lakásokat. A házak felújítása és „felöltöztetése” milliárdokba kerülne, erre bizonyosan nincs pénze az ott élők zömének. Marad a hitel vagy a barterüz- let, mondjuk a tömbrehabilitációban jártas magyar cégek részvételével, amelyeket szívesen látna a polgármester. *** Okszana sudár, barna, mosolygós és angolul is tud. A város kétszáz éves fennállása alkalmából meghívott nyugati vendégekre vadászva az elmúlt napjait az egyik belvárosi szálloda előtt töltötte, mint később megtudtam, önmenedzselés céljából. Okszana ugyanis másodállásban Ukrajna 1994-es szépségkirálynője, de nincs ki felkarolja. Egy ukrán szervezőiroda ugyan megtette ajánlatát, de három hónapos szerződés fejében mindössze tíz dollárt akartak fizetni. Természetesen elutasította a dolgot, már csak „tartásból” is. Huszonegy éves, négy évvel ezelőtt Odessza szépének választották, 1992-ben pedig Japánban nyert első helyet egy ázsiai versenyen, közben modelltan- folyamokat és testápolási kurzusokat végzett. Idei, hazai sikere ellenére szinte elképesztő felelőtlenség és nemtörődömség veszi körül. Bájaira nyilván vevők lennének a nyugati divat- és fotószakemberek. Az a baj, hogy míg igazán felfigyelnek rá, talán megunja az egészet és máshol kamatoztatja adottságait. Két dologért menj ki a piacra: az áruért és a viccekért - mondta egyik helyi ismerősöm, amikor azt kérdeztem, mi újság a híres odesszai össztársadalmi gyülekező helyen. Mindkettőt megleltem. Ukrajnában talán éppen ezen a piacon van a legnagyobb választék, és a kijevi, harkovi vagy lembergi társaihoz képest jóval olcsóbb a portéka. A legfrissebb anekdota pedig így hangzik: „Hideg pirogot, hideg pirogot tessék! - kiabálja a zsidó kereskedő asszony a bejáratnál. Odalép hozzá egy nénike és így szól: Magának elment az esze, a pirogot forrón szokták adni, így senki nem vesz majd magától! Az árus azonban így érvel: Nénike, ha nem venné észre, éppen 35 fokos a kánikula, kinek kell most forró étel?” *** Szeptember elején meleg még a homok a városi szabadstrandokon, kapkodni kell a lábát az embernek, ha nem akar égési sebeket. Vigyázni mégsem csak a talaj, hanem a szemét és üvegdarabok miatt is kell. Nem jobb a helyzet a vízben sem, az olajfoltok szabad szemmel is láthatók, a felszínen más szennyeződések is úszkálnak. A városi tanács az Odesszai-öböl nagy részében megtiltotta a fürdőzést, mivel pénzhiány miatt nem képesek felújítani a másfél milliós város csatornahálózatát, így a szenny egyenesen az öbölbe ömlik. A tisztító művet nyolc éve építik, a munka vége azonban most sem látszik. Kár, hiszen pénzben talán ki sem fejezhető az a veszteség, amelyet ezzel maguknak és a természetnek okoznak. Érseki üzenet Delfinek Szarajevó érseke, Vinko Puljic 11. János Pál pápa látogatását megelőzően üzenetet intézett a hívőkhöz. Ebben kifejezésre juttatta, hogy a pápai látogatásban ő a súlyos pillanatokat átélő egyházuk iránti isteni szeretet megnyilvánulását látja. A szentatya jelenléte közöttünk — hangoztatja az üzenet — megerősít bennünket, hogy az élethalálharcban nem vagyunk egyedül, hogy az egyetemes egyház velünk van. Vinko Puljic segédpüspökével egyetemben imádkozásra, böjtölésre és megtérésre szólította fel a híveket. Meggyőződésünk — olvasható az említett érseki üzenetben —, hogy a katolikus egyházfő, az emberi méltóság és az emberi jogok tiszteletben tartásának nagy védelmezőjének látogatása nemcsak a katolikusoknak, hanem a pravoszlávoknak és a muzulmánoknak is, sőt minden egyes jóakaratú embernek hasznára válik. Szarajevó a gyengék szenvedésének és megalázásának jelképévé vált — írja a város érseke, majd hozzáteszi, hogy különféle felekezetű, nemzetiségű és kultúrájú emberek élnek és szenvednek együtt ebben a városban. A szentatya a látogatása során megtekinti egész Bosznia-Hercegovinát, és mindannyiunkért imádkozni fog. A célt tévesztett bomba Amerikai és japán történészek és kutatók legújabb megállapításai szerint az 1945. augusztus 9-én Nagaszakira ledobott atombomba nem a tervezett helyen csapódott be. Okuzumi Josisige japán hadtörténész azt állítja, hogy a cél nem az ipari negyed, hanem a belváros volt. A támadás napján azonban Nagaszakit sűrű felhőréteg borította, ám a külvárosi ipari negyed felett jók voltak a látási viszonyok. Mivel a robbanást filmezni kellett, ezért megváltoztatták a célpontot. így bár 70 ezer volt a halálos áldozatok száma, a sűrűn lakott belvárosban nagyon sokan megmenekültek a haláltól. A kutatók ezeket az adatokat a nemrég nyilvánosságra került régi katonai térképek adataira alapozzák. Az első, katonai kiképzésben részesült delfineket az amerikai hadi- tengerészet nyugállományba helyezte. Mint közölték, ez részét alkotja a hidegháború utáni haderőcsökkentésnek. Az Atlanti-óceánban szolgálatot teljesített két delfin a kaliforniai San Diegóban állomásozott egy 125 főnyi tengeri állatokból álló „flotta” tagjaiként. Kenneth Ross. az amerikai haditengerészet szóvivője elmondta a Reuter brit hírügynökség tudósítójának, hogy csökkentik a hadi- szolgálatot teljesítő tengeri állatok számát. Minden delfin, oroszlánfóka és beluga bálna eltartása 15-20 ezer dollárba kerül. „25-tel több delfinünk van, mint amennyire a haditengerészetnek szüksége lehet” - jelentette ki a szóvivő. Hozzáfűzte, hogy 70 delfin teljesít továbbra is aktív szolgálatot. Feladatuk: tengeralattjáró-felderítés, hajók figyelése, és víz alatti tárgyak kimentése. A haditengerészet Floridában talált új lakóhelyet a nyugdíjas delfineknek. Mint mondták, nem lehet őket szabadon engedni, mert elvesztették azt a képességüket, hogy önállóan gondoskodjanak életben maradásukról. Budapest határában, a 70-es út mentén siralmas látvány fogadja az arra járókat. Sitteszsákok, műanyag palackok és háztartási szemét borítja az út menti kis beállókat MTI-fotó 1994. szeptember 8., csütörtök A szegedi Százszoszép Gyerekházban rendezték meg az első Szegedi Vasútmodeil-kiállítást és -vásárt. Három országból húsz modellező és gyűjtő mutatta be modelljeinek legjavát MTI-fotó Régészeti lelet Huszonhat évig feküdt egy izraeli raktárban egy, a Krisztus utáni első században keresztre feszített férfi csontváza. A Maariv című lap jelentése szerint a régészek 1968-ban bukkantak a csontvázra Jeruzsálem északi részének egy barlangjában. Most azért vették elő a raktárból, mert egy stuttgarti múzeum megkeresést intézett a csontvázzal kapcsolatban az illetékes izraeli hatósághoz. A stuttgarti megkeresésre másolatot készítettek arról a csontról, amelyet 15 centiméter hosszú szeggel fúrtak át a keresztre feszítés során. Ezt a másolatot láthatják majd Stuttgartban a nézők a római hadsereget bemutató, rövidesen megnyíló kiállításon. A csontvázat egyébként Izrael egyik legjelentősebb régészeti leletének tartják, mivel ez ideig ez az egyetlen bizonyítéka a Szentföldön végrehajtott keresztre feszítéseknek. A MEGTÁMADOTT HŐSNŐ Rosa Parksot, azt a fekete bőrű asszonyt, aki 1955-ben nem volt hajlandó átadni ülőhelyét egy fehér férfinek egy alabamai autóbuszon, megtámadták lakásában és bántalmazták - jelentette a Reuter brit hírügynökség. A 81 éves asszonyt a polgárjogi mozgalom anyjának nevezik. 1955-ben az Ala- bama állambeli Montgomeryben letartóztatták azon a címen, hogy megszegte a feketékre vonatkozó törvényeket, amikor nem állt fel a helyéről egy fehér férfi felszólítására. Cselekedete az autóbuszvállalat elleni bojkottot váltott ki a feketék részéről. A tiltakozó akciót Martin Luther King vezette. A bojkottot minden nehézség ellenére folytatták 1956-ban is, majd pert indítottak a feketék jogainak védelméért. 1956 decemberében a feketék megkülönböztetését az autóbuszokon alkotmányellenesnek mondta ki a bíróság. Rosa Parks később Detroitba költözött. Férje 1977-ben meghalt. Az asszony elmondta a Reuter munkatársának, hogy cselekedete, amely megindította és sikerre vitte a polgárjogi mozgalmat, a törvények tiszteletén alapult.- Nem tettem semmi törvénybe ütközőt, amikor nem álltam fel egy fehér ember felszólítására. Akkor sem tanúsítottam ellenállást, amikor letartóztattak. Az idős asz- szony a támadás során zúzódásokat szenvedett, és nincs súlyos állapotban - közölték a detroiti kórházban. Azt nem tudják, miért bántalmazták. Nyolcvanöt éves Ella Kazan A „költői realizmus” fogalmát, amellyel egykor a filmjeit fémjelezte és amelyet számos kritikus is átvett, röviddel később mérgesen és gúnnyal maga vonta kétségbe. „Tulajdonképpen mindig egy illat, egy zörej, az élet mozgása volt lényeges a számomra” - jelentette ki Elia Kazan, aki szeptember 7-én tölti be 85. életévét. Az örmény származású amerikai rendező (eredeti nevén Kazan- joglous), aki egy szőnyegkereskedő fiának született, kisgyermek korában Berlinen keresztül Amerikába került és ott az ország legsikeresebb színházi és filmrendezője lett. Elia Kazan tanulmányainak befejeztével a híres Group Theatre-ben kezdte pályáját 1934-ben New Yorkban. Ugyanabban az évben tagja lett az Egyesült Államok kommunista pártjának is. Nem soká maradt a párt tagja, viszont az 50-es években egyike volt azon keveseknek, akik az „Amerika-ellenes tevékenységet vizsgáló bizottság” előtt nevükön nevezte egykori elvtársait. Még évtizedekkel később sem volt hajlandó azonban megindokolni, miért tette ezt. A Broadwayn játszott színdarabok rendezésében és filmjeiben ennek ellenére rettenthetetlen vádló maradt és amikor 1947-ben az amerikaiak közeledtek a legyőzött Németországhoz, Kazan az „Uriember-megállapodás”-ban leleplezte a széles körben elterjedt antiszemitizmust. A filmet, mint az év legjobb alkotását, Oscar-díjjal tüntették ki és ugyancsak Oscar-díjjal jutalmazták a rendezőt, Kazant is. Ugyancsak két Os- car-díjat kapott 1954-ben „A rakparton” című filmje is, amelyben élesen támadta a New York-i kikötőmunkás-szakszervezet gengsztervezetőségét. A legnagyobb amerikai drámaírók -Thornton Wilder, Tennessee Williams és Art húr Miller - sokat tanultak tőle, amikor darabjaikat végleges formába öntötte és színre vitte. További filmsikerei közé tartoztak olyan remekművek, mint a mexikói forradalmat bemutató „Viva Zapata” (1951), „A vágy villamosa” (1951), az „Édentől keletre” (1955) és a „Baby Dőli” (1956). Az utóbbi évtizedekben Elia Kazan íróként is kiválót alkotott. „Amerika, Amerika” című regénye (1963) hosszú időn át volt bestseller. 1988-ban jelent meg önéletrajza „Elia Kazan - egy élet” címmel. A kíméletlen őszinteséggel megírt önéletrajzról maga így vallott: „én már nem sokat adok arra, hogy mit gondolnak az emberek”. A szerdán 85 éves Elia Kazannak három házasságából öt gyermeke van.
