Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)

1994-09-22 / 155. szám

ÚJ KELET MAGAZIN 1994. szeptember 22., csütörtök Kabalapandd'bébi Csing Csing, az óriáspanda, amely a négy esztendeje Kínában rendezett Ázsiai Játékokon kabalaszerepet ját­szott, 18. életévében ismét bocsot ho­zott a világra —jelentette hétfőn az Új Kína hírügynökség. Szeptember 15-i születésekor a pan­dabébi 155 grammot nyomott, többet, mint amennyivel két testvére egykor világra jött. Az újszülött bocs nemét a kínai hírszolgálati iroda nem árulta el. A pandák száma egyre gyérül szülő­földjükön, a Kína nyugati részén lévő Szecsuán-tartományban. Csing Csing 14 esztendeje a kelet­kínai Fucsien-tartományban él, elte­kintve egy rövid hongkongi tartóz­kodástól, amikor az Ázsiai Játékok jelképeként teljesítette honleányi köte­lességét. Oriáspandák ritkán szülnek ily előre­haladott korban — idézte az Új Kína Csen Jü-csünt, a fucsoui óriáspandaku- tató-központ igazgatóját. GAZDIT Állatbarát Alapítvány, Sóstóhegy, Fekete-dűlő keresünk! Gyermekkori ájulásos rosszullétek A feleslegesen hosszúra sikerült ünne­pi beszédek alatt, de más esemény kap­csán is, ahol tétlenül álldogáló tömeg van, gyakran előfordul, hogy egy-egy ember hirtelen összeesik, elájul. Ez rendszerint nagy riadalmat kelt a környezetében. Az egyébként önmagától elmúló, átme­neti állapoton mindenáron segíteni szán­dékozók sokszor szakszerűtlen aktivitása miatt az eszmélet visszatérése később következik be, mint ha senki nem csinált volna semmit. Tanévnyitó, -záró és más iskolai rendez­vények kapcsán magam is gyakran talál­koztam a sorból kidőlt, a környezetre drá­mai benyomást keltő rosszulléttel. Az agy rövid időre különböző okok miatt nem kap elegendő vért. Rendszerint hirtelen vérnyomásesés a közvetlen ki­váltó tényező, amit viszont nagyon sok ok előidézhet. Gyermekkorban általában az iskoláskortól jelennek meg a pszichés ok­ból kiváltódó hirtelen ájulásrohamok meg- ijedés, félelem, undor, vér megpillantása, vérvétel, védőoltás miatt. Arra hajlamos gyerekeknél rövidebb állás is elegendő a rosszulléthez, kiváltképp meleg, párás környezetben. A rosszullétet rendszerint jósló jelek vezetik be: ásítás, sápadtság, verejtékezés, nyáladzás, hányinger. Ezt követi az összeroskadás. A tudatvesztés nem tart tovább néhány percnél, és egy­két végtagrángás is kísérheti. Hirtelen felkelés esetén az összeesés megismétlődhet. Vérszegény és hirtelen növekvő gyermekek különösen hajlamo­sak ájulásra. Most, az iskolakezdés elején szeretném felhívni a kedves szülők figyelmét egy gyakori okra, ami akár eszméletvesztést is előidézhet. A gyermekek nagy része nem visz tízórait az iskolába. A reggeli sem mindig kielégítő mennyiségű. Ez még jellemzőbb a 14-18 éveseknél. A gyermekek intenzív szellemi tevé­kenységük során is sok energiát igényelnek, s ha e mellett még a gyakorlatilag előző este óta éhező gyermekeknek testnevelési órá­juk van, ott akár az eszméletvesztésig fokozódó rosszullétek léphetnek fel. A nagy szellemi, majd fizikai igénybevétel táplálék­felvétel nélkül alacsony vércukorszintet eredményez, aminek egyenes következ­ménye a változó súlyosságú roszszullét. Az ebéd előtti fejfájások, koncentráció­készség romlásának, tapasztalataim sze­rint, leggyakoribb oka a gyermek helytelen táplálkozása. Még a felnőtt testi adott­ságokkal rendelkező középiskolásoknál is a napi 5 étkezés lenne a kívánatos. Az általános iskolás korúaknái pedig ez elemi követelmény. Az ájulás mind a felnőttek, mind a gyer­mekek túlnyomó többségében eredetüket és következményeiket tekintve is nagyon jóindulatú, rendszerint önmagától megol­dódó tünetegyüttes. De ilyen tünetek hátterében is állhat addig ismeretlen, vagy akár évek óta fenn­álló ismert, különböző súlyosságú beteg­ség, amelyre gondolni kell. Nem egyszer ilyen tünetek kapcsán történő kivizsgálás derít fényt súlyos szívbetegségre, vagy anyagcsere-betegségekre, mint amilyen a cukorbetegség is. Az ájulás miatt rosszul lett beteget azon­nal hozzuk vízszintes helyzetbe. Győződ­jünk meg a szabad légutakról. Lehetőleg friss levegőjű környezetben a szoros ruhá­zatán lazítsunk, lábait emeljük meg. A bőr enyhe paskolása, hideg vizes dörzsölése, majd az eszmélet visszatérésekor az izom megfeszítése is gyorsítja a vérkeringést, az agy vérellátásának rendeződését. Ha ezen kísérletekre néhány percen belül nem rendeződik a gyermek állapo­ta, az esetleges súlyosabb háttér miatt sürgős orvosi segítség szükséges. De bármilyen gyorsan eszméletre tér a gyer­mek, kezelőorvosa minél előbb tudjon az eszméletvesztésről. InfoNet A Fővárosi Bíróságon Az 1956-os sal­gótarjáni sortűz-ügyben kedden tanúként kihallgatott Czinege Lajos és Földes László egyaránt azt állította: nincs tudo­mása arról, hogy a sortüzek idején bárki is központi tűzparancsot adott volna a kar­hatalomnak. Czinege Lajos volt honvédelmi minisz­ter az 1956. november 4-ét követő időszak­ban az MSZMP KB adminisztratív osztá­lyát vezette, Földes László pedig a Központi Bizottság tagja volt. Meghívottként mind­ketten részt vettek a párt intézőbizottságának november 21 -ei ülésén, ahol Münnich Fe­renc, a fegyveres erők minisztériumának vezetője az ország egyes gócainak — Mis­kolc, Pécs és Salgótarján — erőteljesebb karhatalmi védelmét indítványozta. Földes nem emlékezett arra, hogy jelen lett volna az ülésen. A korabeli jegyzőkönyv tanúsá­ga szerint azonban nemcsak, hogy ott volt, de fel is szólalt és a karhatalom további erősítését szorgalmazta. Ezt azzal indokol­ta, hogy a rendőrség túlságosan passzív sőt ellenséges az új hatalommal szemben. A tanú pártösszekötőként részt vett a Münnich vezette minisztérium alá tartozó Katonai Tanács december 5-ei ülésén is. Itt—ugyancsak a jegyzőkönyv szerint — Úszta Gyula, a testület vezetője kijelen­tette: gyorsan és kegyetlenül le kell szá­molni velük. Földes azonban nem em­lékezett erre, így arra sem, hogy kikre vo­natkozott ez a kijelentés. A tanúk meghallgatását követően újabb bizonyítási indítványok beterjesztésére került sor. Orosz Lajos másodrendű vádlott két olyan új tanút nevezett meg, akik állítólag bizonyítani tudják: nem volt jelen a véres eseményen. Ez a bejelentés azért figye­lemre méltó, mert egyedül Orosz volt az, aki önmagára nézve terhelő vallomást tett az ügyészi kihallgatáson. Strausz János tanácsvezető bíró még a tárgyalás kezdetén ismertette azt az eljá­rásjogi fellebbezés alapján született legfel­sőbb bírósági végzést, amely szerint a sal­gótarjáni sortűz vádlottjainak ügyében nem a Katonai Tanácsnak kell ítélkeznie. A tárgyalás október 6-án, 11-én és 13- án folytatódik. Folytatódott a sortűz-ügy... A gyűrűs hajú Dezső Szilveszter Alex éppen tegnap volt 3 éves. Boldog szüle­tésnapot! Továbbra is várjuk az édes gyermekarcokat. Címünk: Nyíregyháza. Ber­csényi u. 8. Bajkonuri adok-kapok Akár két kofa egy zajos ázsiai ba­zárban, úgy alkudozik Oroszország és Kazahsztán egymással Bajkonurért. Az egykori Szovjetunió híres űrrepü­lőterének sorsa a birodalom szétbom­lásával bizonytalanná vált, s bár még napjainkban is tevékeny munka folyik ott, a vitázó felek máig nem tisztázták Bajkonur tulajdonlásának ködös kér­déseit. A rakétakilövő állomást 1955- ben kezdték el építeni, s 1957 má­jusában lőtték fel onnan próbaképpen az első interkontinentális ballisztikus rakétát. A helyet nagy gonddal válasz­totta ki a Szovjetunió akkori vezetése: minél elhagyatottabb vidéket kerestek, s ezt a kazahsztáni Tyura-Tam nevű település mellett, a Moszkva—Taskent vasútvonal egyik leágazásának mentén találták meg. Az építkezést, amely titokban folyt, a központi költségvetés­ből fedezték, s arról nem hogy a kaza- hok, de még maguk az építkezésen dolgozó katonák sem nagyon tudtak. Amikor a tisztektől megkérdezték, mi készül itt. a válasz ennyi volt: „Stadi­on”. A Szovjetunió felbomlása után Kazahsztán a saját tulajdonának nyil­vánította az űrállomást, ám sem űr­rakétái, sem szakemberei nem voltak. Nurszultán Nazarhajev kazalt elnök kitalálta hát, hogy Bajkonurt bérbe ad­ják az oroszoknak. Az éves bérleti díjról folyó alku 3,5 milliárd dollárról indult, de az 1994-re megkötött szer­ződés értelmében ezt az összeget 115 millió dollárra sikerült lefaragni. Ka­zahsztán azonban újabb ötlettel állt elő: követelte, hogy kazah állampolgárt is lőjenek fel az űrbe. így került az idén júliusban indult MIR-expedíció 16 fős legénységébe Taglat Muszabajev, aki már 1990 októbere óta gyakorlatozott j Csillagvárosban. Előtte Tokára Auba- kirova személyében 1991-ben már járt kazah az űrben, de Nazarbajevnek ez nem volt elég. Oroszország kezébe ez­zel azonban újabb adu került: Moszk­va azt állítja, hogy Muszabajev fel­készítésének és űrrepülésének költ­ségei nagyjából megegyeztek a Ka­zahsztán által követelt bérleti díjjal. A kazah fővárosban, Alma-Ata-ban a baj­konuri bevétel reményében most azzal kísérleteznek, hogy 480 millió dollár- j ra emeljék fel ,.a túlzottan kedvez­ményesre szabott” árendát. Moszkva viszont valószínűleg nem fog belemen­ni a számára előnytelen üzletbe. Hamisítók paradicsoma A Németországban megjelenő hamis pénzek több mint fele Lengyelor­szágban készül — állították bonni szak­értők azon a nemzetközi konferencián, amelyet a napokban rendeztek Wroc- lawban. A hamisítás problémájának szentelt nemzetközi értekezleten mint­egy 80 tudós, kriminalista és rendőrsé­gi szakértő vett részt. A lengyel pénzhamisítók természe­tesen nem csak „exportra” dolgoznak: a hazai pénzforgalomban a múlt év során 110 ezer hamis bankjegyet foglal­tak le — 100 márkásakat, 100 dol­lárosokat, 500 ezer és egymillió zloty­sokat. A legtöbb a lengyel banjegyek- ből volt, ami természetesen sokkal könnyebben hozható forgalomba a va­lutáknál. Hogy milyen gyorsan dol­goznak a pénzhamisítók, arra jellemző — mindössze hatvan nappal az éppen a hamisítások megnehezítésére forgalom­ba hozott új zloty-bankjegyek megje­lenése után már azok másolatait is el­kezdték gyártani. A pénzhamisítás mes­terfokon igen tőkeigényes, mégis jól fizet — a „termelőtől” a hamisítvány névértékének feléért kapják meg a ter­jesztésre vállalkozó bűnszövetkezetek. Szinte az egyetlen dokumentum Len­gyelországban, amit nem szokás ha­misítani, az az útlevél — egyszerűbb ugyanis ellopni és átírni. Alig van azon­ban valami más, amit ne hamisítanának, az érettségi bizonyítványtól az autó- buszjegyig — ez utóbbiból sok milliárd zloty értékben találtak a hetekben két, Varsó közelében leleplezett illegális nyomdában. Ugyanott több mint tíz­ezer, elsősorban az autótolvaj- és csem­pészbandák számára szükséges hamisí­tott dokumentumot találtak. Ezek a pi­acokon is kaphatók—egy forgalmi en­gedély 2-3 ezer forintnak megfelelő összegbe kerül, az autó eredetét bi­zonyító német igazolás 600 márka, a lengyel személyazonossági 10 ezer forint. Lehet, hogy nem vagyok egy kifejezett „Lassie” típus, de hidd el, remek házőrződ lennék. Remélem, hogy a sóstóhegyi Fekete dűlőn lévő otthon csak ideiglenes szállás lesz számomra

Next

/
Thumbnails
Contents