Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-08 / 143. szám
UJ KELET 1 UJ KELET Nagykállóban A csodalévő rabbi Taub Eizik Izsák az 1700-as évek végén és az 1800-as évek elején élt a városban. Csodatévő rabbinak nevezik, és sírjához zarándokolnak az emberek. Barna András fáradhatatlanul kalauzolja a hazai és külföldi csoportokat. Ott- jértünkkor éppen Amerikából érkeztek vendégek. — Hány ember fordul itt meg naponta? — Azt pontosan nem tudom magának megmondani, de napközben alig van szabad percem. Magam is zsidó származású vagyok, ma már nyugdíjas, így szívesen csinálorr. Úgy érzem, ezzel a város idegenforgalmán is segítek. Taub Eizik megérdemli az utókor háláját. Háza a Korányi-ház mögött, a zsinagóga közelében állt, ingyen gyógyította a betegeket, asztalához invitálta az éhezőket. — Ha jól emlékszem, 1984-ben itt forgatták a Jób lázadása című nagy sikerű filmet... — A mai napig kedves emlékeim közé tartozik, magam is szerepeltem benne. Legnagyobb élmény az éjszakai forgatás volt, jó barátság alakult ki a rendezővel és Zenthe Ferenccel. Jó lenne még egyszer átélni a forgatás varázslatos élményét. — Legközelebbi tervek? — Szegedre készülünk, ahol engem „vitézzé” avatnak majd. H. G. NAGYKALLO Bezárt éttermek Aki gyakran jár Nagykállóban, vagy éppen átutazik a városon, az tapasztalhatja. hogy az utóbbi időben nem tud betérni egy étterembe, vagy éppen bevásárolni az áruházba. Az ÁFÉSZ a városban lévő mindkét éttermét bezáratta, mivel nem volt nyereséges az üzemeltetésük, üresen kong az áruház, jelenleg is zárva van. Egy gombért vagy egy gatyamadzagért Nyíregyházára kell beutazni! Korábban a kereskedelmi ellátásban és a vendéglátásban is az ÁFÉSZ és a kiskereskedelmi vállalat jeleskedett. Most nagyrészt a gombamód elszaparodott kiskocsmák biztosítanak „kikapcsolódást". A vendéglátási gondokon az önkormányzat próbál véglegesen segíteni azzal, hogy új vendéglő kialakításába kezdett. A volt járási bíróság épülete alatt több mint tízmillió forint pályázati pénzből egy éttermet és egy gyorsétkezőt adnak át rövidesen. Az ÁFÉSZ vezetésétől van is ígéret, miszerint novembertől a régi funkciójának megfelelően újra a lakosság rendelkezésére áll majd a most üresen álló nagyáruház. — fa — Ratkó-emlék Amikor a könyvtár épületébe érkeztünk, arra kerestünk választ: a közel hat éve elhunyt Ratkó Józsefnek hogyan őrzi emlékét a város? Orosz János megbízott igazgató: — Ratkó József igazgatósága idején eltörölték a beiratkozási díjat. O mindent megtett a könyvtár sikeres működéséért, mégis úgy érzem, halála után mintha elfelejtették volna. A könyvtárban néhány kötete és egy-két fénykép őrzi emlékét. Családja itt él városunkban. Pár évvel ezelőtt egyik új kollégiumot adtunk át. Avatásánál szerettük volna, ha Ratkó Józsefről nevezik el, de leszavazták. Csak szellemi örökségében él tovább, mint az olvasótábori mozgalom, amelyet ő indított el, Ma Tiszadobon rendezik. Hajdú Gabriella A harangodi pihenő 1994. szeptember 8., csütörtök Cipő talp nélkül A magyar cipőipar, mint általában az ipar, válságban van. Az elmúlt évekhez képest a Magyarországon gyártott lábbelik párszáma jelentősen visszaesett. A korábbi 43 millió lábbeliből ma nyolc-kilencmillió készül — mondja Szabó Antal a Kallux Cipőipari Szövetkezet igazgatója. A keleti piacra szövetkezetünk régen közel félmillió pár cipőt gyártott. Ezt elvesztettük, ezért karcsúsítanunk kellett. A kész cipők gyártására voltunk szakosodva, s most a felsőrész iránt van kereslet. — Mi ennek az oka? — Amennyiben a cipő gyártása külföldi technológiával fejeződik be, akkor arra már nem a saját emblémánk kerül. Ezért ők különféle támogatásokat kapnak, másrészt a világpiacon jobban eladható és keresettebb a német vagy olasz felirattal ellátott termék. — Hová kerülnek a felsőrészek? — Öt évvel ezelőtt a régi nyugatnémet Westland céggel sikerült kötnünk együttműködési szerződést. Ennek értelmében bérmunkában férfi-cipőfelsőrészt készítünk. A négy cipőfelsőrészt gyártó szalagból kettő a Westlandnak dolgozik, kettő pedig a belföldre kerülő cipőkhöz készíti a felsőrészeket. Én bízom abban, hogy rövid időn belül rendeződik a keleti kapcsolat, mert nyugatra nem tudunk cipőt gyártani. Bech Tamás mondta: „Balgaság azt hinni, hogy ami Záhonynál nem hagyja el az országot, az Hegyeshalomnál kimegy”. —Hányán dolgoznak most a szövetkezetben? — Az elmúlt négy évben folyamatos volt a létszámcsökkenés. Azok helyére, akik elérték a nyugdíjazási kort vagy leszázalékolták, vagy máshol találtak maguknak munkát, nem vettünk fel újakat. így jelenleg 260 körüli a létszámunk. Szakmunkás- tanulók is járnak hozzánk gyakorlatra, ezzel is segíteni akarjuk a szakmát. Jelenleg tizenöt tűzőnőt tudnék alkalmazni, de erre egyszerűen nem találok munkaerőt. A segély „jó pénz, mert nem kell érte dolgozni”. Nálunk pedig a fizetési arányok rosszak. Az átlagbér tizenkét-tizennégyezer forint között van, melyért nagyon keményen meg kell dolgozni. —Itt körülöttünk csupa férficipőt látok. — Igen, ez a főprofilunk. De két évvel ezelőtt fiú- és leánykacipővel bővítettük a kínálatot. Mivel időközben itthon ennek a gyártása is megszűnt, a változás kedvező fogadtatásra talált. — Terveznek-e beruházást? — A Westland gyártól megvásárolt géppark nem a legújabb technológiát jelenti, de a régi gépekhez képest sokkal többet tudnak. Feltétlenül szükségünk lenne 10-15 millió forintos beruházásra, de erre sajnos nincs fedezetünk. így javítgatjuk gépeinket. Ha ezt tudnánk fejleszteni, akkor jobb és divatosabb cipőket is előállíthatnának. A termékeink minősége a lehetőségeinkhez képest jó, ami az itt dolgozók munkaszeretetének és szakértelmének köszönhető. Tóth Katalin A munkaterápia sokat segít Ma már Nagykálló-Harangod mint szabadidős pihenő és kirándulóhely, a megyén kívül szerte az országban ismert, de egyre többen látogatnak ide külföldi turisták is. A szabadidős park mintegy 270 hektár területen fekszik, és ebből közel száz hektáron duzzasztott vízfelület van, ami kiválóan alkalmas a vízi sportok művelésére is. A város vezetői ezelőtt tíz évvel fedezték fel újra ezt az egyedülálló szépségű területet. Azóta megpezsdült az élet, számtalan rendezvénynek, tábornak biztosít zavartalan körülményeket. Az önkormányzat bevezette az áramot, a vizet, és szilárd utat épített, hogy könnyebben lehessen megközelíteni. Az üdülőközpont érdekessége a Makovecz-stílusú épület- csoport — tánccsűr, esőházak, étkezők, szociális blokk.... Harangod jelenleg is otthont ad cserkész-, néptánc- és számítógépes táboroknak, valamint 10 éve itt rendezik meg a már hagyományos TÉKA- tábort. lull A tizennyolcadik századi barokk stílusban épült nagykállói Megyeháza jelenleg elme- és ideggyógyintézetként működik, mely jövőre lesz százéves. Mivel eredetileg nem az egészségügy részére készült, kórházként való üzemeltetése a mindennapok során kisebb-nagyobb problémákat okoz - kezdte beszélgetésünket Dr. Vágvölgyi János, az intézmény orvos igazgatója. Az intézetnek aktív és krónikus elme- gyógyászati és ideggyógyászati osztálya van. Ezen túl van egy százágyas alkoholosztályunk, ahol főleg a visszaesőkkel foglalkozunk. — Honnan kerülnek önökhöz betegek? — A lakosság egy-két százaléka szenved elmebetegségben, akik gyakorlatilag Nyíregyháza kivételével az egész megye területéről kerülnek hozzánk. Az alkohol- betegeket pedig teljes egészében mi fogadjuk be. Itt szeretném megjegyezni, hogy sajnos az ügyeletre beszállítottak negyvenötven, sokszor hatvan százaléka az ital által bekövetkezett súlyos, kóros elmezavar miatt jut ide. A hozzánk került betegek nagyon sokszor már olyan állapotban vannak, hogy nem lehet őket meggyógyítani. A nagyobb hangsúlyt a megelőzésre kell fektetni. Ezzel a céllal hoztuk létre a megyei Alkohol- izmus Ellen Egyesületet, melynek jelenleg hatvan tagja van. Akiknek egy része saját bőrén tapasztalta az ezzel járó szenvedéseket. —Mi az oka a többszöri visszaesésnek? — Az egészséges társadalom nem szívesen fogadja vissza sem az elmebetegségben szenvedőket, még ha azok tünetmentesek is, sem az alkoholbetegeket. Felmérések igazolják, hogy a hat héttől hat hónapig tartó kezelés után az alkoholbeteg (harmincnegyven százalékuknak nincs családja) nem tud kihez menni, s maradnak a régi barátok és a kocsma. Ez az egyik oka annak, hogy ilyen irányú kezeléseink sokszor eredménytelenek. Pedig rendelkezünk mindazokkal az orvosi műszerekkel, melyek a betegek ellátásához feltétlenül szükségesek. Nem dúskálunk az anyagi javakban, de van lehetőségünk újabb eszközök vásárlására. Szinte valamennyi ágyunkat ki kell cserélni. Az elmúlt évben a Nazarénus Rend segítségével kaptunk száz modem kórházi ágyat. Jó lenne, ha a tízágyas kórtermek helyett kisebb szobákat tudnánk kialakítani. Véleményem szerint csak idő kérdése, hogy a kábítószer-fogyasztással összefüggő problémások is megjelenjenek. Őket is megfelelő spéciális kezeléssel kell ellátnunk. —Az intézményben hányán foglalkoznak a betegekkel? — Húsz orvost, 150 szakdolgozót és 180 kisegítőt alkalmazunk.A legnagyobb gondot a szakképzett ápolónők hiánya okozza. Bár az utóbbi időben javult a helyzet, de sajnos még most is alig haladja meg a számuk az ötven százalékot. Nagyon hiányzik az egyéb egyetemet végzettek jelenléte. Szükség lenne többek között szakképzett pszichológusra, s szociális munkát végzőkre is. Pedig ha valahol a beteg kiszolgáltatott, akkor az elmebetegekre ez még inkább érvényes. A legfontosabb, hogy az ápolónak szeretnie kell a betegeket, s nagyon lényeges, hogy olyan orvosokkal, ápolókkal rendelkezzünk, akik minden esetben a beteg érdekét tartják szem előtt. — Ha jól tudom, kertgazdálkodással is foglalkoznak. — Van egy tizenhét hektáros földterületünk, melyet bővíteni szeretnénk. Mezőgazdasági termékeinket elsősorban betegélelmezésre használjuk. Ezen túl sertéstelepünk is van. Szakemberek irányítása mellett csak betegeket foglalkoztatunk. Természetesen egyéb munkaterápiás foglalkoztatást is végzünk. Kállósemjénben rongyszőnyeget készítenek, melyet saját boltunkban értékesítünk. Az alkohol- betegek pedig papírbútor készítését végzik. Van aki nagyon szépen tud hímezni, fát faragni, de a szobák falait díszítik egyik betegünk festményei is. Tóth Katalin
