Új Kelet, 1994. szeptember (1. évfolyam, 137-162. szám)
1994-09-07 / 142. szám
UJ KELET — Úgy ültettek ide, mint egy játékbabát... — Az öthónapos legénykét Halá- csik Lacikának hívják Továbbra is várjuk a gyermekfotókat. Címünk: Nyíregyháza, Bercsényi u. 8. Klinika magánkézben A privatizáció korát éljük. Ez alól nem kivétel az egészségügy sem. Nyíregyházán március 21-én nyitotta meg a megye legreprezentatívabb kisállatklinikáját és szakboltját az Állatkórház Kft. négy orvosa: Dr. Deli István, dr. Kassai József, dr. Tisza István és dr. Vajda Lajos. Dr. Deli Istvánt gyógyítás közben „zavarom”. Nemrég kötött be infúziót egy dobermann kutyának, „akit” bélgyulladással hoztak be. A kezelés után az irodában ültünk le beszélgetni: — Kilenc éve végeztem az egyetemen. Ezután Nyíregyházára kerültem, az állatkórházban kezdtem dolgozni. Először két éve merült fel bennünk az ötlet három kollegámmal: önállósítjuk magunkat. így alakult meg a Kelet-Vet Kft. —Gondolom, az engedélyek beszerzése nem ment könnyen... — Őszintén bevallom, mi sem gondoltuk, hogy ilyen hamar megszerezzük a nyitáshoz szükséges papírokat. Az önkormányzattól minden támogatást megkaptunk. Egyetlen gondunk maradt: olyan helyiséget szerezni, amely nincs messze a városközponttól, és elfogadható a bérleti díja számunkra. Az Őz köz 38. szám alatt találtunk egy kertes házat, ahol kialakítottuk a szakboltot és a rendelőt... —A rendelési idő 730-tól este 20-ig tart. Van-e Önöknél ügyelet? — Egyelőre nincs, vasárnap és ünnepnap is zárva tartunk. Természetesen, ha igény van rá, megszervezzük. Egyelőre úgy oldjuk meg, ha az említett időpont után hívnak bennünket a (06-60) 355-640- es telefonszámon, kimegyünk a megadott címre. — Gyógyítási áraik megegyeznek-e az ,.állami” árakkal? — Mi sem kérünk többet például egy injekció beadásáért, mint az állatkórházban. A kezelés megkezdése előtt előre közöljük a várható költségeket. Teljeskörű belgyógyászati, sebészeti, szülészeti betegellátást nyújtunk, a legreménytelenebbnek látszó esetet is igyekszünk megoldani. —Ki tud elégíteni minden igényt az állatgyógyászati szakbolt? — A legteljesebb mértékben. Az állateledelek mellett felszerelési cikkeket forgalmazunk, kérésre, vagy ha szükség van rá, a külföldi gyógyszereket is beszerezzük. — Volt már olyan páciensük amely különösen a szívükhöz nőtt? — A Cseresnyéskert című darabban szerepelt egy tengerimalac. Az egyik előadás előtt megbetegedett. Pregitzer Fruzsina művésznő hozta el, azzal a kéréssel, hogy az állatkának feltétlenül szerepelnie kell az aznapi előadásban. Gondos vizsgálat után sikerült meggyógyítani, tudomásom szerint azóta is jó egészségnek örvend. Hajdú Gabriella Van, akinek nem tetszik Az első amerikai-orosz közös szárazföldi hadgyakorlat nem csak pozitív reakciót váltott ki Oroszországban. Az oroszok közül sokan nem nézik jó szemmel a közös hadgyakorlatot, és azt mondják: az amerikai katonáknak semmi keresnivalójuk orosz területen. Bizonyítja ezt az, hogy Moszkvából, amerikaellenes jelszavakat hangoztatva, elindult egy körülbelül kétszáz főből álló csoport, hogy az orosz fővárostól mintegy 110 kilométerre sorrakerülő közös hadgyakorlat színhelyén, az oránienburgi kerületben tiltakozzék a katonai kooperáció ellen. A tüntetők elsősorban a szélsőséges baloldal és az ultrajobb soraiból tevődnek össze. Az orosz rohamrendőrség és a Belügyminisztérium alakulatai szintén útban vannak a hadgyakorlat színhelyére, hogy megelőzzék az esetleges atrocitásokat. Az amerikai és az orosz kormány, a kedélyek megnyugtatása érdekében, közös nyilatkozatban hangsúlyozta: a közös hadgyakorlatot csak kis létszámú erők mozgósításával hajtják végre, és a katonai akció célja a békefenntartással kapcsolatos katonai feladatok elsajátítása. A 250 amerikai katona a Németországban állomásozó amerikai hadseregcsoport harmadik gyalogoshadosztályában teljesít szolgálatot. William Perry amerikai honvédelmi miniszter jelezte, hogy Oroszországba utazik és megszemléli a hadgyakorlatot. InfoNet Az arcfestés történetéből Az emberi hiúságnak nincs kiáltóbb példája, mint az arc festése. Ennek nyomaira már a legrégibb időkből olyan adatokat találunk, amelyek után elhi- hetjük, hogy már a történelem előtti időkben is divatozott. Az újabb korból nem szükséges adatokat hozni, eléggé ismeretes, hogy a piperének milyen kiegészítő része. A hébereknél nemcsak a nők, de a férfiak is festették arcukat. Az írás már Hágánál mondja: könnyei lemosták arcának pirosságát. Hágár bibliai miI tológiai alak, Abrahám ősatya ágyasa, akitől fia, Iszmael született. Iszmaelt tekintik az arabok ősüknek. A perzsáknál a nők csillogó porokat hintettek hajukba; a férfiak, kik már korosak voltak, de őszülni nem akartak, fehérre festették hajukat, mert az ősz haj a tisztelet jelképe volt. Ez máig így van, nemtől függetlenül, tiszteletet parancsoló az ősz haj. Az egyiptomi nők valódi művészei ■ voltak az arcfestésnek. Cleopatra idejében még a fiatal 1 leányok is kifestették arcukat. VII. I Cleopatra (Kleopátra) (uralkodott: i. e. | 51-50-ig) az egyiptomi Ptolemaiosz- dinasztia utolsó uralkodója. Cleopatra a aranyozott szemöldökkel, s kármin I vörösre festett körmökkel fogadta i Marcus Antonius (i. e. 83-30) állam- 3 férfit és hadvezért. Julius Caesar halála 1 után Antonius támogatását élvezte és 1 időszámítunk előtt 37-ben felesége lett. 3 Az actiumi csatában elszenvedett vere- I ség után mindketten öngyilkosok let- | tek. Cleopatráról feljegyezte a történet- ■ írás, hogy halála után kincseket érő ola- 3 jókat, illatszereket és festékeket talál- ■ tak palotájában. Görögországban sokáig csak a fes- 1 lett erkölcsű nők festették arcukat, mígnem a hanyatlás korszakában divatos lett. Homérosz (i. e. 8. század), a görög irodalom és egyben az európai irodalom első nagy költője is nemegyszer említ festett arcokat. Két epikus remekmű, az Iliász és az Odüsszeia fűződik nevéhez. Aesopus, Aiszóposz (i. e. 6. század) görög író, a népi eredetű állatmese műfajának irodalmi megformálója. Aesopus meséje az álarcról arra mutat, hogy nagyon régi szokásnak kellett már lennie az arc szépítésének, elváltoztatásának, midőn abban az időben, mikor a találmányok ritkák voltak, már az álarc is divatozott. A görög színjátékokig van csak szükség bizonyít- gatására, hogy az arcfestés divatos volt, miután a színjátékoknál a színészek már annyira elváltoztatták arcukat, hogy a nézők nem ismerték fel őket. Itt tehát csak nevezetesebb példákat említettünk meg. Rómában Julius Caesar (i. e. 100-44) ókori római császár, egyeduralkodó, diktátor törvényt hozott az arcfestés ellen. Bizáncban egy húsvéti ünnep alkalmával, mint egy történész írja: „mindenfelé csak kifestett arcokat látott a templomban”. Bizánc a Kelet-Római Birodalom szokásos elnevezése Büzantion (később Konstantinápoly, ma Isztambul) trákiai városról, ahová Constantinus császár i. sz. 330- ban a birodalom székhelyét áttette. Az inquisitio ítéleteiben, mint a közer- kölcsiség elleni vétek, nem egyszer fel van hozva a vádlottra: „arcát festeni szokta”. Az inquisito=az eretnek gonoszság kinyomozása: egyházi törvényszék, melynek feladata az eretnekségek kiirtása volt. Hivatalos egyházi intézménnyé az 1215-i la- terani zsinat nyilvánította, 1232-től a papság szervezte és irányította. Halálos áldozatainak száma — a hivatalos jegyzőkönyvek szerint — közel 35 ezer volt. Az egyház megítélése szerint a festett arc az erkölcstelenség szemmel látható jele volt. A rizspor használata a XV. század végén kezdődött, s Franciaországban használták először. Egy számla szerint a híres Pompadour fél év alatt 57 aranyat költött rizsporra, amin akkor körülbelül egy mázsa rizsport lehetett venni. Pompadour, Lenne Antoinette Poisson Marquise de(\12\-\ 764) XV. Lajos francia király kegyencnője volt. Az ő korában már nemcsak az arcfestés, hanem a rizsporos parókák is divatoztak. I. Erzsébet angol királynő (1533- 1603), VIII. Henrik angol király és Bo- leyn Anna leánya, és a szerencsétlen Stuart Mária, amint a hiteles okmányokból kitűnik, minden héten egy fontot költöttek szépítőszerekre. (Egy angol font = 20 schilling = 240 penny.) Erzsébet királyné agg korában azért vett udvarához egy Nesville nevű francia hölgyet, mert feltűnt neki, hogy igen szépen festi magát. Nesville kisasszonynak nem is volt más dolga, mint a királynőt kifesteni, ki ezért olyan bőkezűen jutalmazta, hogy halála után Nesville kisasszony mintegy 80 000 frankkal hagyta el Londont. Nagy pénz volt ez akkor! íme néhány történelmi adat az arcfestés régmúltjából. Az idők múlásával, az egymást követő századokban az arcfestés, valamint a hajfestés egyre jobban elterjedt. Már nem feltétlenül feslett, erkölcstelen életmód szemléltetője volt. Kiemelt jelentősége elsősorban a társadalmi életben: ilyen-olyan rendezvények, színházi előadások, bálok stb. alkalmával volt, illetve van. A kozmetikai iparnak már régen fontos és jól jövedelmező ága az arc- és szemfestékek, rúzsok stb. gyártása. Varga Júlia Artélek: H. Németh Katalin grafikusművész 1945-ben született Kisvárdán. Magyarrajz szakot végzett Szegeden. Jelenleg itt, Nyíregyházán tanít, a Bessenyei György Tanárképző Főiskola 2. sz. Gyakorló Általános Iskolájában. Két fia van. 1984-től a Művészeti Alap, '92-ben pedig a Magyar Grafikusművészek Szövetségnek lett a tagja. A tollrajz a hozzá legközelebb álló kifejezési eszköz. Most, a szeptember 5- én Pozsonyban megrendezett Szlovák Kortárs Grafikai kiállításon szerepel. Erre az alkalomra egy vadonatúj linómetszetet visz ki, amit a magyar — de bárhonnan érkező — közönség szeptember 20-án is láthat az „Őszi tárlaton” a Nyíregyházi Városi Galériában. Ez a kép a szekszárdi Művészetek Háza országos pályázata alapján idén nyáron, a magyar holocaust évfordulója alkalmából készült, és ez a grafika címe is. A művésznő, mint beszélgetésünkből kiderült, nem készült tudatosan a művészi pályára. Igazán ’76-tól lett mindennapos tevékenysége a művészet. Alkotótevékenységét munkahelyén a tantestület és az iskola vezetői is nagyban támogatják, hogy év közben is el tudjon menni különböző kiállításokra. Legtöbb képe a természetet ábrázolja különböző szakaszokban. „ Mindig a természetből indulok el, mert így értem meg az embert!” Gergely Csilla H. Németh Katalin linómetszete Vegetáriánusok Az Oxfordi Egyetem tudósai 5 ezer vegetáriánuson és 6 ezer húsevő emberen végeztek 12 éven keresztül kísérleteket. A most nyilvánosságra hozott adatok alapján a vegetáriánus diéta többféle rákbetegséggel szemben nyújt védettséget. Megállapításaik szerint a vastagbéldaganat és a mellrák ellen nyújt hatásos védelmet a zab- és kukoricapehelyből, a hüvelyes zöldségekből és gyümölcsökből álló étrend. A tudósok végső megállapítása mégis az, hogy nem lépnek fel a húsevés azonnali beszüntetése mellett, de azt tanácsolják, hogy mindenki minimális húst és zsírt egyen, növelve a zöldségek fogyasztását. A kutatók szívbetegségek előfordulásánál is találtak jelentős eltéréseket. A vizsgálatok igazolták, hogy a vegetáriánusoknak alacsonyabb a vérnyomásuk és a korleszterinszint- jük, így kisebb a veszélye az érszűkületnek, és a szívbetegségeknek. .InfoNet GAZDIT Állatbarát Alapítvány, Sóstóhegy, Fekete-dűlő keresünk! Kicsit elfáradva
